Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-20 / 67. szám, szombat

28 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 20. KÜLDJÖN EGY KÉPET! Tisztelt olvasó, küldjön egy képet gyermekéről! Minden héten ezen az oldalon közlünk egy-egy, sorszámmal el­látott felvételt. Az olvasók döntik majd el - a beküldött szelvények száma alapján, melyik a legsikerültebb kép. Azon gyermekek képét várjuk, akik 2003 szeptembere óta szü­lettek. A vízkeleti Skodák Roman 2004január 19-én született. A kis- és nagymellű anyák is segítségre szorulnak Tudok-e majd szoptatni? ÚTMUTATÓ- Anyámnak sem volt teje, nekem sincs! gyakran hallani ezt a monda­tot. Vajon mennyi benne az igaz­ság? Tényleg örökölhető ez? Nem is gondolná az ember, mi mindenen múlik, hogy sikerül-e a szoptatás. Az egyik, kétségtelenül rendkívül fontos tényező az, amit az ember gyerekkorában otthon lát és hall. Legtöbbször persze nem az anató­miai adottságokkal van gond, ha­nem a helytelen szoptatási gyakor­lattal.- Ekkora mellel nem lehet szop­tatni! - halljuk gyakran. Sajnos né­ha rögtön a szülés után, a kórház­ban hangzik el ez a kijelentés, amely persze alaposan aláássa még a legöntudatosabb nők önbizalmát is. A mell mérete azonban az esetek túlnyomó többségében nem befo­lyásolja a szoptatás képességét. Egészen kis mellű nők is sikeresen szoptathatnak akár évekig. Náluk a tejbelövellés tekintélyes mértékű térfogat-növekedést eredményez, ez azonban a hónapok múlásával alábbhagy anélkül, hogy csökkenne a tejtermelődés. Dúskeblűeknél nem számíthatunk törvényszerűen rengeteg tejre. Az viszont kétségte­len, hogy a kicsi és nagymellű anyák egyaránt segítsége szorulhat­nak az első napokban, hogy megta­nulják, hogyan tehetik legjobban mellre kis újszülöttjüket. Ne feledjük: a tejmennyiséget mérettől függetlenül elsősorban az határozza meg, milyen gyakoriság­gal és mennyit szopik a baba!- Ez a mellbimbó alkalmatlan a szoptatásra! - ezt olyankor halljuk, amikor a mellbimbó a szokásosnál kisebb, nagyobb, lapos, befelé for­duló. Valójában azonban a kicsi mellbimbó sosem jelent szopási akadályt, sőt megkönnyítheti a jó mellre helyezést. Lapos, befelé for­duló bimbó esetén felmerül, hogy esetleg már a várandósság utolsó hónapjaiban bimbókiemelőt kelle­ne hordani. Ha a kismama nem érzi kellemedennek a viselését, kipró­bálhatja, mert ártani nem árt vele. A legfontosabb azonban szülés után a türelmes kísérletezés, amelyben nagy gyakorlattal rendelkező cse- csemős nővér vagy védőnő segíthet a kórházban. Segíthetnek azok a speciális fogások, amelyekkel ke­zünk segítségével formáljuk „bekaphatom” a bimbót. Információszerzés ez a legfonto­sabb! Nem árt, ha már a várandós­ság első hónapjaiban olvasgatni kezdünk a szoptatásról. Nincs szük­ség nagyon részletes tájékozódásra, csupán néhány alapvető tudnivalót kell alaposan elraktározni. A leg­fontosabb, hogy a kismama és az új­szülött elkülönítése akár csak éjsza­kára is káros. Kezdettől fogva töre­kedni kell a gyakori szoptatásra és a jó mellre helyezési technikára. Mi számít normálisnak? Nem árt tisztázni ezt a lényeges kérdést saját magunk számára. Ha Földünk ösz- szességét tekintjük, elég széles a skála! Tudnunk kell, hogy nem min­den nőnek sikerül a szoptatás, és a sikerhez néha nagyon nehéz és küz­delmes út vezet. Az átlagemberre érvényes megoldások és technikák nem minden anyánál és kisbabánál válnak be. Merjünk keresni és pró­bálkozni, hogy rátaláljunk saját, személyes utunkra, amely elége­dettséggel tölt el, és azzal az érzés­sel, hogy mindent megpróbáltunk, ami az adott körülmények közt le­hetséges volt. (nsz) A nőgyógyászok kezdettől fogya veszélyeztetett terhesként kezeljék a vészesen kövér nőket Túlsúly földön és égen • • • Életveszélyes komplikáció­kat okozhat a terhesség so­rán, ha a leendő anya már gyereke fogantatásakor, vagy várandósságának el­ső hónapjaiban vészesen kövér, állapította meg egy átfogó svéd tudományos vizsgálat. ÉLETMÓD A 800 ezer nő egészségügyi adatainak feltérképezésével vég­zett vizsgálat megállapította, hogy a súlyosan elhízottak között jóval nagyobb arányban akadnak olyanok, akiknek terhessége, szü­lése során különféle súlyos komp­likációk lépnek fel. A vészesen kö­vér anyáknál két-háromszor na­gyobb annak veszélye, hogy a gyerek halva születik, vagy a ter­hesség alatti rendellenességek, il­letve a szülés során elszenvedett traumák miatt nem sokkal szüle­tése után meghal, hangsúlyozzák a 10 éven át tartó vizsgálatot vég­ző szakemberek. A túlsúlyosak körében öt-hat- szor nagyobb a terhesség során ki­alakuló, magas vérnyomással, cu- koranyag-csere problémákkal já­ró (kezeletlenül életveszélyes ál­lapottá fajuló), terhességi mérge­zés kockázata is. A megszületett gyerek, ha élve jön világra, nor­mális súlyú anyákénál nagyobb kockázatokkal indul, rosszabbak az egészségügyi mutatói, gyen­gébb az újszülött életfunkcióit ér­tékelő úgynevezett Apgar tesztje. Korábbi vizsgálatok alapján az igazolódott, hogy már az elhízott- ság is komoly egészségügyi koc­kázatot jelent terhesség esetén, ám a vészesen kövér nők veszé­lyeztetettségét eddig külön nem mérték. A vizsgálat adatainak nyilvá­nosságra hozatalával talán elér­hető, hogy a fiatal nők, még a gye­rekvállalás megtervezésekor gon­doskodnak ideális testsúlyuk megőrzéséről, vagy visszanyeré­séről. Ha ez mégsem sikerül, fon­tos, hogy a nőgyógyászok kezdet­től fogva veszélyeztetett terhes­ként kezeljék a vészesen kövér nő­ket. A gyermekvárás állapota a nők életének ellentmondásokkal teli időszaka. Amikor akár spontán, akár hosszas „rákészülés“ után megfogan a baba, a nő életében minden a „feje tetejére áll“, ennek rendelődik alá. Általában megvál­tozik közérzete, teste sajátos mó­don kezd működni. Nem biztos, hogy befolyásolja a fogyni vágyás szezonjának, a ta­vaszi időszaknak a bekövetkezte, de talán egyre több fiatal nő van azzal tisztában, számára különös gondot okozhat a súlyfelesleg, s ezért hajlandó is megpróbálni kü­lönféle testsúlycsökkentő techni­kákat. Igaz, első gondolata a szü­letendő gyerek egészséges fejlő­dése, mindent ennek rendel alá a várandósság ideje alatt, de termé­szetes elvárás lehet részéről az is, hogy teste átformálódásával, a későbbiekben rajta maradó kilók ne szaporodjanak fel. Fontos szempont, hogy a gye­rek világra jötte után a test, a bőr regenerálódni tudjon, mintha meg se viselték volna a kilenc hó­nap változásai. A test karbantar­tására sokféle mozgási lehetőség kínálkozik: a hagyományosnak tekinthető kismama-torna mellett járhatunk speciális vízi-tornára, Drasztikus diéta nem jöhet szóba kismama-jógára, vagy akár has­táncra is. Célszerű nagy hang­súlyt helyezni a megfelelő étrend­re. A kilók visszafogására a gyer­mekvárás idején nem jöhetnek szóba drasztikus diéták, egyéb fo­(Archív felvétel) gyasztó módszerek, kezelések. A terhesség nagy kérdése még a bőrállapotának gondozása is, hi­szen meg kell előzni a terhességi csíkok kialakulását, a bőr kiszára­dását, elvékonyodását. (ID) A terhesség elején sok nő úgy érzi, mintha a havivérzés megindulása előtt állna. Az ok a méh fokozott vérteltsége Lehetséges panaszok a terhesség alatt SOROZAT Ha az állapotos asszony nem ér­zi jól magát, ha panaszai vannak, helyes, ha soron kívül és azonnal felkeresi a terhesgondozót. Az or­vosnak a panaszok értékelése, sú­lyozása gyakran gondot jelent. Sok asszony számára a terhesség jelenti élete legjobb testi és/vagy legharmonikusabb lelki idősza­kát. Mások azonban nehezen vise­lik áldott terhüket. Nehéz arra a kérdésre egyértelműen válaszolni, hogy melyek azok a panaszok, amelyek miatt fel kell keresni a terhesgondozó szakembereit, de egy dolog biztos, érdemes inkább többször felkeresni hiába az or­vost, mint kockáztatni azt, hogy egyszer is későn ismerjenek fel va­lamiféle szövődményt. A pana­szok megítélésének megkönnyíté­se miatt felsorolunk néhányat, amelyek észlelésekor feltétlenül indokolt szakorvoshoz fordulni. ♦ Hüvelyi vérzés észlelésekor. Minden negyedik terhes észlel ki- sebb-nagyobb hüvelyi vérzést a terhesség alatt, különösen a kima­radt havivérzés esedékes időpont­jában. Mégis, a hüvelyi vérzés a fenyegető vetélésnek, sőt esedeg a méhen kívüli terhességnek a jele is lehet. A terhesség vége felé a vérzés a méhlepény leválását vagy rendellenes tapadását is je­lezheti. Ha a vérzés erős, és kifeje­zett méhgörcsök kísérik, mentőt kell hívni, és a terhest azonnal a kórházba kell szállítani. ♦ Ha ismételten méhgörcsök fordulnak elő. Ilyenek az ép terhes­ség alatt sem ritkák, különösen az utolsó időszakban. (Az utóbbiakat szokás jóslófájásoknak nevezni.) Jelentkezésükkor tehát nem kell eleve spontán abortuszra gondolni. Mégis fekvésre és orvosi ellenőr­zésre van szükség. ♦ Ha a terhesség korai időszaká­ban éles vagy ismédődő heves gör­csös fájdalom jelentkezik az alhas- ban, különösen ha ez általános rosszulléttel társul. Ilyenkor sürgő­sen kórházi ellenőrzésre van szük­ség, mivel mindezek a nagyon ritka méhen kívüli terhesség tünetei is lehetnek. ♦ Bármilyen ismédődő vagy tar­tós hasi fájdalom észlelésekor. Ezek általában nem a terhességgel függ­nek össze, mégis ellenőrzésre érde­mesek. ♦ Ha túlságosan gyakran kell vi­zelni, és ezt csípő vagy égető érzés köved. Különösen ha hőemelke­déssel, esedeg hidegrázással és hó­lyagtáji vagy derék-, tehát vesetáji fájdalommal társul. Ilyenkor a pa­naszok súlyosságától függően fel kell keresni a terhesgondozót, vagy a körzeti orvost kell házhoz hívni. ♦ Ha a testsúly hirtelen, rendel­lenesen növekszik, különösen ha ez a lábszár vizenyőjével, az ujjak (emiatt a gyűrű túlságosan bevág) és a csukló, vagy a szemek bedaga- dásával jár együtt. A testsúly hirte­len vagy folyamatos, de számotte­vő csökkenéséről, különösen ha ez tartós és csillapíthatatlan hányás­sal is társul, tájékoztatni kell a terhesgondozó orvosát. ♦ Tartós fejfájás és más szokat­lan panaszok jelentkezésekor. A terhesség alatt viszonylag gya­koriak bizonyos enyhébb panaszok is. Ilyenkor szintén a terhesgondozó orvosával kell meg­beszélni az egyénre szabott teen­dőket. A terhesség elején sok nő úgy ér­zi, mintha a havivérzés megindulá­sa előtt állna. Az ok a méh fokozott vérteltsége. Másoknál ez alhasi teltségérzéssel vagy tompa fájda­lommal jár. Jellemző az emlők duz­zadása és feszültsége is. Ez sokakat ugyancsak a havivérzés tüneteire emlékeztet. A terhesség észlelését követően jelentkező és általában a terhesség tizenkettedik hete körül megszűnő hányinger, gyomorémelygés, eset­leg hányás elkerülése érdekében arra kell törekedni, hogy ne legyen üres a gyomor. Ajánlatos reggel, az ébredést követően még az ágyban, sőt, esetleg a fej felemelését is ke­rülve egy-két kekszet elfogyaszta­ni. Helyes még rövid ideig (kb. húsz percig) az ágyban maradni. Ügyeljünk arra, hogy napközben se maradjon üres a gyomor, tehát sok­szor és keveset célszerű enni. Talán segít elviselni a gyakori hányás okozta kellemedenségeket az a tu­dat, hogy a tapasztalat szerint az ilyen terhességek ritkán vetélődnek el. Gyakoriak az emésztési pana­szok is. Ezek fő oka a növekvő méh- nek a környező szervekre gyakorolt hatása és a bélizomzat idegeinek renyhesége. A böffenés és a gyo­mortartalom felöklendezése a túl­zottan nagy adagú és nem megfele­lő összetételű táplálék (zsíros étel, hüvelyesek stb.) fogyasztására utalhat. A haspuffadás és a szélszo­rulás a táplálkozás összetételének megváltoztatását indokolhatják. Ha ez nem elégséges, akkor helyes szakorvossal megbeszélni a lehet­séges teendőket. A székrekedés kü­lönösen sok gondot okozhat. A rendszeres táplálkozás és a rend­szeres mozgás; reggelente egy po­hár hideg vagy langyos víz; egy-két kanál lekvár (például baracklek­vár) vagy gyümölcslé (például szil­váié) elfogyasztása segíthet. Ha szükséges, orvosi előírásra hashaj­tókat is szabad szedni. A terhesség alatti székrekedés és a szülés folya­mata együttesen okozhatják a kel­lemetlen aranyeret. Részletek dr. Czeizel Endre Az egészséges utódokért című mun­kájából egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
Thumbnails
Contents