Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-20 / 67. szám, szombat
Az egészség a belekben lakozik 23. oldal egészségünkre Kezdjük a napot reggelivel! 24. oldal 2004. március 20., szombat 2. évfolyam 13. szám Március 24-e a tbc világnapja. Évente 8 millióan fertőződnek, kétmillió ember halálát okozza a tíidőgümőkór Ma is veszélyt jelent a tüdőbaj Annak ellenére, hogy a megbetegedés gyógyítható, világviszonylatban a fertőzöttek csupán 37 százaléka jut megfelelő orvosi segítséghez. PÉTERFI SZONYA Noha Szlovákiában a tbc előfordulása a 20. század kezdetén érte el tetőfokát, és a visszaszorítására tett kísérletek sikeresnek mondhatók, továbbra is súlyos gondot jelent a betegségben szenvedők felkutatása és megfelelő gyógyítása. Bár 1953 óta hazánkban az újszülöttek tbc elleni védőoltása kötelező, néhány fejlett országhoz képest az új esetek felbukkanása továbbra is magas - állítják a hazai szakértők annak ellenére, hogy nem tudnak átfogó statisztikákra támaszkodni. A régebbi adatok szerint 1985-ben összesen 1987 új tébécést vettek Ami az ellenálló képességet gyengíti ♦ dohányzás ♦ rendszeres alkoholfogyasztás ♦ helytelen táplálkozás ♦ HIV-fertőzés nyilvántartásba, ebből 1785 betegnek a tüdejét támadta meg a kór. 1995-ben több mint másfél ezer beteg közül 1334-nél, 2000-ben 985 eset közül 846-nál tüdő tbc-t állapítottak meg. A náthalázhoz hasonló módon cseppfertőzéssel terjedő betegségről van szó, s tulajdonképpen kevés bacilus is elegendő ahhoz, hogy a legyengült szervezetet megtámadja. A nem kezelt, aktív tbc-ben szenvedő veszélyt jelent közvetlen környezetére, egy év alatt 10-15 embert is megfertőzhet. A megbetegedés egyre gyakoribb előfordulása miatt a WHO már 1993-ban világméretű összefogásra szólította fel az országokat utalva arra: ha nem javulnak meg az emberiség életkörülményei, feltételezhetően 2020-ig már egymilli- árd lakos fertőzésével kell számolni, a megbetegedettek száma eléri a 150 milliót, és 36 millióan belehalnak a kórba. Nem csökkenti a veszélyt, hogy az új fertőzések és a halálesetek túlnyomó többsége a szegény országokban történik. Talán ez is az oka annak, hogy sokan nem tudatosítják a hatékony megelőzés fontosságát, abban a tévhitben élnek, hogy a tuberkulózist legyőzték. Igaz, nehéz szembesülni azzal a ténnyel, hogy a tüdőgümő- kór újra támad. Való igaz, az antibiotikumok elterjedésével és a fejlődő országoknak nyújtott egészségügyi segélyekkel a világon látványosan visszaszorult a tbc előfordulása. A megelőzésben sokat jelentett a védőoltás, ezért a 80-as években a szakértők biztonsággal hangoztatták, hogy a tudomány legyőzte a tbc-t. A megbetegedés újraéledését az Egészségügyi Világszervezet járványügyi szakértői azzal is magyarázzák, hogy megnőtt a menekültek mozgástere, az országból országba vándorlók egészségi állapota pedig rossz. Az otthonukat elhagyók gyermekei többnyire nem kapnak védőoltást, a rossz táplálkozás és a stressz legyöngíti ellenálló képességüket. A fertőzöttek magukkal viszik betegségüket és ott ahol letelepednek, terjesztik a kórt. Másik okként azt tartják, hogy a kórokozó, a Mycobacterium tuberculosis „megszokta“ az ellene bevetett antibiotikumokat, ezért az eredményes gyógyításhoz egyre korszerűbb orvosságokra van szükség. Számos országban viszont az anyagiak miatt épp a leginkább rászorulók nem kapják meg a szükséges kezelést. A tébécések számának emelkedését összefüggésbe kell hozni a HIV-vírus felbukkanásával, Légcső A teljes gyógyulásoz elengedhetetlen a friss levegőn végzett testmozgás, valamint az egészséges életvitel Fertőzési góc Hörgők Kavernák (kóros üregképződés) A fertőzés első szakaszában egy körülírt góc alakul ki. Később a kórokozók a vérbe jutnak, s így a betegség az egész szervezetben szétterjedhet. A kavernák később, a góc aktivizálódása után jelennek meg a tüdőcsúcsokban Fontos a mellkas-röntgen és a laboratóriumi vizsgálat, amelyek kizárják vagy megerősítik a gyanút a szakértők szerint a tbc másodvirágzásához jelentősen hozzájárul az AIDS elterjedése. Bizonyított a két kór szoros kapcsolata, az orvosok halálos kombinációnak tartják, ugyanis az AIDS-ben szenvedők jelentős hányada gyakran tbc-ben hal meg (11 százalék). A rendezett körülmények között élőknek nem kell tartaniuk a fertőzéstől akkor sem, ha egy aktív tébé- cés az arcukba tüsszent, s a baktérium bekerül a szervezetükbe. A tényleges fertőzéshez a kórokozóval ismételten kell találkozni, az esély annál nagyobb, minél többet tartózkodnak zárt, rosszul szellőztetett helyiségben a beteggel. A tüdőgondozók szakorvosai a fertőzésnek kitett egyénnél bőrtesztet végeznek, az eredmény 72 órán belül kimutatható. Fontos a mellkasröntgen és a laboratóriumi vizsgálat, amelyek kizárják vagy megerősítik a gyanút. Ha bebizonyosodik a tbc, azonnal megkezdődik a beteg kórházi gyógyszeres kezelése. Hat- tizenkét hónap alatt a szervezetből a baktériumok tökéletesen kiirthatok. Ehhez viszont a beteg fegyelmezettségére van szükség, ha ugyanis félbeszakítja a kezelést vagy önkényesen (a mellékhatások miatt) mérsékeli a gyógyszerszedést, állapota nemcsak súlyosbodik, hanem a környezetét is fertőzi. A helyzetet - hasonlóan, mint a világ más országaiban - nehezíti, hogy a tébécések között sok az alkoholista és a hajléktalan, akik a kórházat elhagyva befejezettnek tekintik a kezelést. Szlovákiában, még ha kb. 17 százalékos az orvosságokkal szemben ellenálló esetek száma, megfelelő gyógyszerválaszték áll az orvosok rendelkezésére. Azokban az országrészekben, ahol rosszabb a szociális helyzet, nem GY0GYTURMIX A stressz és a nátha A stresszhelyzet kiszolgáltatottá teszi a szervezetet az egyéb támadásokkal, például a gyakori megfázásokkal szemben. Hajlamos a meghűlésre? Talán az átlagosnál gyakrabban van kitéve lelki megterhelésnek? Akiket sok stresszhatás ér, gyakrabban lesznek náthásak. Az amerikai Columbia Egyetem tudósai jutottak erre a megállapításra. Közvetlen kapcsolatot véltek felfedezni a pszichikai terhelés valamint a köhögés, a nátha között. Négyezer egészséges személyt laboratóriumban előállított nátha-vírussal fertőztek meg. A tesztelés alatt álló páciensek esetében szabályszerűen kimutatható volt a kölcsönhatás a lelki és testi erőnlét, a betegségre való hajlam, a vírusok iránti fogékonyság között. Minél jobban ki volt téve stresszhatásnak a „beteg“, annál fogékonyabbnak bizonyult a köhögésre, torokfájásra, s egyéb megfázásos tünetekre. Az amerikai tudósok szerint általános biológiai kölcsönhatásról lehet beszélni, azaz az emberi szervezet védekező immunreakciója a stressz és a lelki megterhelés hatására csökken. (MTI) Nemcsak tinik szenvednek bulimiában Az örökös fiatalság utáni vágyakozás következtében nemcsak fiatal nők szenvednek súlyos evési problémáktól. Jóllehet ez a pszichikai betegség továbbra is túlnyomó részt fiatal lányokat sújt, szakértők a harmincadik évüket betöltött nőket új rizikó csoportnak tekintik - jelentette a münsteri Christoph Dornier pszichoterápiái klinika. A gond előidézői között lehetnek az öregedéssel járó problémák és a hormonális változások. Az érintett nők közül sokan már fiatal korukban is evési zavarokkal küszködtek. „Nehéz az evési zavarokat teljesen meggyógyítani. Konfliktus helyzetekben évekkel később is újra felléphetnek“ - mutatott rá Birgit Mauler, a klinika vezető pszichológusa. Megnehezíti a helyzetet az is, hogy az ilyen betegségeket idősebb nőknél nem is diagnosztizálják, mivel a kezelő orvosok egyáltalában nem számolnak ezzel a lehetőséggel. A megöregedéstől való félelem és a hormonális változás mellett az evési problémát előidézheti a házasság válsága, amikor a nő vonzereje kérdőjeleződik meg. Okozhatja identitásválság a szülők elvesztése után, vagy az úgynevezett „üres fészek szindróma“, amikor a gyerekek kirepültek a családi fészekből. Ilyenkor a nők úgy érzik, hogy életük céltalanná vált, evési magatartásukkal belső konfliktusokat próbálnak megoldani és közben egyre jobban hatalmába keríti őket a kóros szokás. A következmények súlyosak: fogyási szenvedély esetén életveszélyes alultápláltság fenyegeti a nőket, a bulimiát gyakran kíséri súlyos depresszió és öngyilkossági kísérletek sora, és a betegség fokozza a nyelőcsőrák kockázatát. (MTI/AP) A tej véd a köszvény ellen Amerikai kutatók szerint a tej és tejtermékek fogyasztása jótékonyan hat a köszvény kialakulásának megakadályozására. Amint a New England Journal of Medicine című amerikai lap legfrissebb száma írta, ez az első eset, hogy a kutatók bizonyítékokat találtak a tejtermékek egyértelmű, köszvényellenes védőhatására. A bostoni Massachusetts Közkórház munkatársai megállapították, hogy a korábbi nézetekkel szemben egyes növények, mint például a bab, borsó, gomba, spenót és a karfiol nem játszanak szerepet a megbetegedés kialakulásában. 21 százalékkal növeli a köszvény kialakulásának kockázatát, ha valaki naponta két húsadagot fogyaszt. Heti két adag hal, vagy egyéb tengeri élőlény 7 százalékos kockázatnövekedést jelent, sovány férfiaknál azonban ez a kockázat még nagyobb. Kiderült ugyanakkor az, hogy napi egy-öt csésze tej akár 43 százalékkal is csökkentheti a kockázatot. (MTI)
