Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-20 / 67. szám, szombat
4 Régió ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 20. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Elfogták a fosztogatót Kassa. Több rendbeli betöréses rablással vádolják Jozef F. 33 éves kassai lakost, aki hétvégi házakat látogatott sorra március elején. A büntetett előéletű munkanélküli férfi 31 kassabélai és széplakapáti hétvégi házba tört be, összesen mintegy 65 ezer koronás kárt okozva a tulajdonosoknak. A vádlott előzetes letartóztatásban van. (juk) Meghalt a kis Pal’ko Besztercebánya. Tegnapra virradó éjszaka a besztercebányai kórházban meghalt az a nagykürtösi mozgássérült kisfiú, akit múlt hét pénteken esz- méleden állapotban szállítottak be szülei. Az orvosok szerint a hároméves gyerek halálát belső vérzés és az agy meg- duzzadása okozta, de arról egyelőre nem tudtak nyilatkozni, hogy ezeket mi vagy ki okozhatta. A rendőrség még nyomoz az ügyben. (TASR) Idejében állt meg a vonat Eperjes. Öngyilkosságot kísérelt meg egy 51 éves eperjesi férfi. A vasúti síneken gyalogolva arra várt, hogy elüsse a szembejövő vonat. A mozdonyvezetőnek szerencsére még időben sikerült ész- revennie, így a vészfék segítségével a férfi előtt hét méterrel még sikerült megállítania a szerelvényt. (TASR) Újabb uzsorást fogtak el Mezőlaborc. Vádemelési eljárást indított a rendőrség egy helyi uzsorás ellen. A 49 éves asszony 2002 óta száz százalékos havi uzsorakamattal kölcsönzött pénzt. A nő lakásában megtalálták azt a listát is, mely az adósok névsorát és a visszafizetendő összegeket tartalmazta. (SITA) Gázmérgezés az iskolában Eperjes. Tizenhét kisiskolás szenvedett gázmérgezést a Kisszebeni járás egyik településének tornatermében, miután az iskola kazánjából gáz kezdett szivárogni. Négy gyereket az eperjesi kórházba kellett szállítani, a gázmérgezés mértékéről az orvosok pontos adatokkal még nem tudtak szolgálni. (SITA) Pénz nélkül maradtak Tüntettek a romák Szepsi. A város vezetősége hétfőn kíván foglalkozni azoknak a romáknak az ügyével, akik ezen a héten nem kapták meg a szociális segélyt. Zachariás István polgármester szerint az adminisztráció késedelme miatt egyes családok teljesen pénz nélkül maradtak. Az ön- kormányzat azzal is foglalkozni kíván, tudnak-e esetleg kölcsönt biztosítani ezeknek a családoknak. Miután Szepsiben egyesek nem kapták meg a héten a segélyt, az elmúlt két nap során több száz elé- gededen roma gyűlt össze a város főterén. (TASR) Az asszimiláció rányomja bélyegét az anyanyelvi oktatásra is. A régióban több iskola megszűnt, a létszámcsökkenés általános. Körkép a Kassa környéki kisiskolákról A népszámlálási adatok sokat elárulnak (Somogyi Tibor felvétele) Buzita Teljes szervezettségű magyar tanítási nyelvű kilencéves alapiskola Kassán és a Kassa-környéki járásban ez idő tájt már csak Tornán, Szepsiben, Buzitán és Kassán van. Abaújszinán a szlovák igazgatású alapiskolában még vannak magyar osztályok. Legutóbb Nagyidán szűnt meg a magyar oktatás. Mivel a kassai és a szepsi magyar oktatásügy helyzetével korábban már foglalkoztunk, ezúttal a Kassa-környéki járás kisebb iskoláiban néztünk körül. SZASZÁK GYÖRGY Abaújszina Nincs magyar óvoda Az asszimiláció hatása az utóbbi fél évszázad alatt ezt a községet, valamint a két szomszéd falut, Kenyhecet és Miglécet érintette a legerőteljesebben. A legutóbbi népszámláláskor az egykori magyar nagyközség, Abaújszina lakosságának már csak alig 10 százaléka vallotta magát magyarnak. Ez a hatás természetesen érződik az anyanyelvi oktatás folyamatosságának biztosításában is. Amint azt Erőss Erzsébet igazgatóhelyettestől megtudtuk, az 1-9. osztályokban jelenleg összesen 36 tanulójuk van. Az 1-4. osztályokat már össze is vonták az alacsony létszám miatt. Ezeket a diákokat egy pedagógus oktatja, míg a felső tagozaton 3 magyar pedagógus tanít. Magyar óvoda most már se Miglécen, se Kenyhecen, se Szinán nincs. A magyar első osztályba az idén 2 tanulót írattak be. A község magyar múltját leginkább a Rozmaring néptáncegyüttes őrzi, melynek országos hírneve van. Tizenegy elsős A Kanyapta-medence központi községében, Buzitán 150 diákja van a magyar alapiskolának. A környező falvakban az utóbbi évtizedekben Restén, Felsöláncon, Hímben, Perényben és Kománkon szűnt meg az alsó tagozatos magyar iskola. l-4.-es osztályok már csak Alsóláncon vannak. A buzitai iskola viszont aránylag erősen tartja magát. Amint azt Pálmai Gábor igazgatótól megtudtuk, az utóbbi két év folyamán mintegy 5 millió korona beruházással korszerűsítették az iskola épületét. Főleg a fűtési rendszer felújítása és a szociális berendezések rendbetétele volt a legidőszerűbb feladat, de sokat fordítottak az internethálózat kiépítésére, a számítástechnikai és angol szak- tantermek fejlesztésére. A diákok nagy örömmel vették birtokba a 16 új számítógépet. Buzitán még a konyha és a napközi működtetésére hiányzik 150-200 ezer korona, de az igazgató reméli, hogy ezt is sikerül előteremteniük. A következő tanévre Buzitán 11 gyereket írattak be a szülők a magyar első osztályba. A szlovák tagozaton négyen kezdik majd el az első osztályt. Alsólánc Speciális osztályba járnak Ebben a községben az utóbbi években a roma lakosság létszáma növekedett meg, a roma gyerekek nagy része pedig a helyi magyar iskolába jár. Hangácsi Mihály polgármester elmondta, hogy a jelenlegi 460 lakos közül 162-en vallják magukat roma nemzetiségűnek. Az alsólánciaknak a helyi óvodával és iskolával meggyűlt a bajuk, de ennek nem a nemzetiségi ösz- szetétel volt az okozója. 1989-ben modern óvodát és iskolát adtak át a falu központjában, csakhogy már 1992-ben kiderült, bajok vannak az épület statikájával. Mivel az épületet életveszélyesnek minősítették, a jelenlegi polgármester nem merte vállalni a felelősséget, ezért ez év januárjától inkább az egykori Hedry-kastélyban - ahol a községi hivatal is van - helyezték el az iskolát. Kmecko Gabriella pedagógus egyedül oktat, reggeltől estig tanít, most már csak roma gyerekeket, mert a többiek Buzitára járnak. Az iskolában 17 gyerek tanul, az alsó tagozaton. Közülük 11-en az úgynevezett speciális osztályba járnak. Velük naponta 12.50-től este hatig foglalkozik a tanítónő, míg a többiekkel 8-tól 12.30-ig. Az első osztályba jövőre 5 roma gyereket írattak be. A két fehér gyerek Buzitán kezdi el az első osztályt. Torna Hiányzik az utánpótlás Az egykori megyeszékhely magyar alapiskolájában 278 gyerek tanul most, akik közül 172-en roma nemzetiségűek. Jövőre 29 elsősük lesz - tudtam meg Pápai Katalin igazgatónőtől, akik közül csak 5 a fehér gyerek. A Torna környéki falvakban Ájban, Udvarno- kiban, Szádelőben és Méhészen szűnt meg az iskola. Innen már az elsősök is a tornai magyar iskolába járnak. Horvátiból, Bód- vavendégiből és Tornaújfaluból csak a felső tagozatosok járnak Tornára. Idejártak még Zsarnóról is, de mivel az autóbusz-közlekedést megváltoztatták, most inkább már Szepsibe tudnak eljutni, még ha messzebb van is. Balázs Éva igazgatóhelyettestől megtudtuk, hogy Tornáról igen hiányzik a magyar óvoda, ami az iskola után- pódását biztosíthatná. A magyar iskola színvonala Tornán különben jó, amit a növendékeik boldogulása bizonyít a legjobban. Az igazgatónő elégedett az iskola számítógépparkjának bővítésével, és abban is bízik, hogy végre már tornatermük is lesz, hiszen az építését elkezdték. Tornaújfalu Ajó példa Hogy a lokálpatriotizmusnak milyen nagy ereje van, az ebben a községben megtapasztalható. Itt az óvoda és az iskola a községi hivatal épületében nagyon jó körülmények között működik. Ez a tetszetős külső és a belső tartalom pedig annak tudható be, hogy az iskolát például nemcsak a szülők és az önkormányzat támogatja, hanem a helyi földműves szövetkezet és más szponzorok is. Valójában három kis község alsó tagozatos kisdiákjai, a helyieken kívül a bódvavendégiek és a Horvátiak járnak ide. Kis iskola ez, hiszen jelenleg csak 13 gyerekük van és jövőre is csak 4 elsősük lesz. AZ ELSŐSÖK SZÁMA Abaújszina 2003 6 2004 2 Buzita 16 11 Alsólánc 6 5 Torna 28 29 Tornaújfalu 4 4 A jobboldali városatyák nem támogatják a módosítást Elítélik a kormány szociális politikáját, és emberi bánásmódot követelnek Szemétkedett a koalíció? üzentek a miniszternek JUHÁSZ KATALIN Kassa. Amint azt sejteni lehetett, heves vita zajlott a KOSIT vállalat áremeléseinek jóváhagyására összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülésen. A többséget alkotó jobboldali városatyák ugyanis jó előre jelezték, hogy nem hajlandóak támogatni semmiféle szerződésmódosítást. A városi hulladékeltakarításért felelős, olasz többségi tulajdonú KOSIT viszont elbocsátásokkal és a szolgáltatások negyven százalékos csökkentésével fenyegetőzött, és végig érezhető volt, hogy itt és most ők diktálnak. A testület végül jóváhagyás helyett csupán tudomásul vette a 19 százalékos áremelést, ezzel teljes egészében Zdenko Trebula főpolgármesterre hárították a felelősséget az esetleges következményekért. A döntés több mint 20 millió koronás éves többletköltséget jelent a városnak, az idei költségvetésben nincs rá külön keret, azaz ki kell gazdálkodni ezt az összeget. A lakosságot egyelőre nem érinti az áremelés, ez év végéig változatlanul 650 koronás szemétdíjat fizetnek. „Az áremeléssel egy időben ésszerűsítésre és jobb kihasználtságra kérjük a vállalatot. Ezentúl ritkábban járnak majd a szemeteskocsik, félig üresen nem járatják őket. Szerintem jogosak azok az érvek, melyek szerint a növekvő energiaárak és az infláció mértékének növekedése elengedhetetlenné teszi az áremelést” - mondta az ülést követően a főpolgármester, aki felelőtlennek nevezte a KDH-DS és az SDKÚ-OKS klubok hozzáállását. Igor Laskovsky (SDKÚ) szerint a klubok nem a lépés jogosságát vitatják, hanem azt kifogásolják, hogy Trebufa mindeddig egyedül, a testület megkérdezése nélkül döntött a KOSIT vállalat árajánlatait illetően, csupán egy alkalommal, a lakossági szemétdíj összegének megállapításánál szavazhattak a városatyák. A hulladék eltakarításáért a KOSIT tavaly megközelítőleg 60 millió koronát számlázott a városnak, az idei költségvetés-tervezetben viszont csupán 40 millió szerepel e célra, amit viszont mind a mai napig nem sikerült jóváhagyniuk a kassai városatyáknak. ••■i i 2.11 : iítiiul. .: SZÁSZI ZOLTÁN Ipolynyitra. A 276 lakosú losonci járásbeli Ipolynyitrán szinte a teljes lakosság részt vett a tegnap megszervezett tiltakozó akción. A tiltakozók petíciót írtak alá, amelyben elítélik a kormány szociális politikáját, és emberi bánásmódot követelnek. A faluban élő 131 munkaképes lakos közül Gabriel Berki polgármester tudomása szerint mindössze hatan vannak munkaviszonyban. A községi hivatal március elejétől 56 embert alkalmaz, azonban a lakosok már a motivációs segélyben sem bíznak. A falu lakosai kifejezetten hátrányos helyzetben vannak, helyben szülte semmilyen munkalehetőség nincs, a községbe napi két buszjárat közlekedik. Információink szerint sok gyerek már iskolába sem tud járni, mivel a csökkentett segélyekből nem futja buszjegyre. „Nyomor van, éheznek az emberek, elkeseredettek és reményvesztettek. Nem látok semmilyen kiutat, pedig szeretnénk mi is normálisan élni. Eddigi polgármesterségem alatt 1,7 millió koronát sikerült szerezni a falu számára, ebből rendbe tettük ti i . í az iskolát meg a községházát. Ezeket a munkákat helyi szakemberek végezték. Mennének az emberek dolgozni, de hová? Terveink pedig vannak, van gyógyvizünk, erre alapoznánk a jövőt. De addig is mihez kezdjenek az itt élők?” - tette fel a kérdést a polgármester. A tiltakozó ipolynyitraiak hiába várták a kereskedelmi televíziók forgatóstábjait. Azokon keresztül szerették volna megüzenni a munka-, szociális és családügyi miniszternek, hogy próbáljon már meg havi 1500 koronából megélni. „Fizesse ki a miniszter ennyiből a villanyt, a gázt, küldje iskolában gyerekeit. Mikor a szavazatunk kell, akkor ígérni tudnak, most meg megölnek minket. Szégyelljék magukat! A saját fizetésüket felemelték, mi meg éhen halhatunk” - mondta méltatlankodva az egyik helybéli asszony. A tömeg hangos tetszésnyilvánítással fogadta ezt a véleményt, és rendkívüli választásokat követelt. A tüntetők azt mondták, Meciar kormányzása alatt jobban éltek, és a választásokon valószínűleg őt és pártját fogják támogatni. Majdnem az egész falu ott volt (A szerző felvétele)
