Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-18 / 65. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 18. Téma: tavaszi adóváltozások 15 Kedvezőtlen statisztika Alacsonyabb adóbevételek Pozsony. Az adóhivatalok az idei év első két hónapjában 1,459 milliárd koronával kevesebb általános forgalmi adót szedtek be, mint amennyit a vállalkozók az adóleírásokon visszaköveteltek. Az adóhatóság február végéig az általános forgalmi adóból csaknem 15,276 milliárd koronát szedett be, miközben a vállalkozók 16,735 milliárd koronányi adóleírást igényelnek. A vámhivatalok február végéig 16,949 milliárd koronás általános forgalmi adót szedtek be, míg az adóhivatalok az első két hónapban ebből az adóból valamivel több, mint 15 milliárd koronát juttattak a költségvetésbe. Ez 793,3 millióval marad el az előző év adóbehajtásától. Az év első két hónapjában az éves bevételek 15,8 százalékát sikerült behajtani. Tavaly az adóhivatalok 33 milliárd koronával kevesebb pénzt hajtottak be az általános forgalmi adóból, mint amennyit a vállalkozók az adóleírásokon visszaköveteltek. A bevételek elérték a 70,2 milliárd koronát, míg a leírások 103,2 milliár- dot tettek ki. (TASR) KONTROLL Május után nem halljuk majd a kérdést: „Van valami elvámolnivalója?” (Lubos Pile illusztrációs felvétele) Májustól nem igényelhetjük vissza az áfát a csehországi és a lengyelországi vásárlásaink után Változnak az adótörvények Már csak pár hét van hátra, hogy Szlovákia az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon. Május elsejétől így megváltoznak a behozatali szabályok a környező országokkal szemben is. A változások természetesen nem kerülik el az áfavisszatérítést sem. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Májustól már nem igényelhetjük vissza az áfát sem a csehországi sem a lengyelországi vásárlásaink után. Májustól ugyanis az Európai Unióból behozott termékek után nem fizetünk sem vámot, sem hozzáadottérték-adót. Továbbra is vámot és áfát kell fizetnünk azonban az Európai Unión kívüli országokból behozott áruért. Az Európai Unión belül sem lehet azonban minden terméket szabadon átvinni a határokon. Egy személy például csak száz liter alkoholt és tíz karton cigarettát vihet át az egyik tagországból a másikba. Hogy ezt a szabályt be- tartjuk-e, a vámőrség már csak alkalmankénti ellenőrzésekkel fogja felügyelni. Májusig továbbra is érvényes az a jelenlegi rendelkezés, amely szerint a Csehországból behozott textilipari és elektronikai termékek után nem fizetünk vámot. Hozzáadottérték-adót is csak akkor vagyunk kötelesek fizetni, ha az áru értéke meghaladja a 175 eurót, vagyis valamivel több, mint 7 ezer koronát. Mindez azonban csak a Csehországból származó termékekre érvényes. Aki külföldön vásárol valamilyen terméket, és a kivitel tényét pecséttel igazoltatja, jogosulttá válik az áfavisszatérítésére. Csehországgal szemben ez arra az esetre érvényes, ha a vásárolt termék értéke meghaladja a 6 ezer koronát. Az áfa-visszaigénylésre közvetlenül az üzletben kérhetünk űrlapot. Utunkon hazafelé ezt a cseh határon érvényesítjük, a pénzt pedig újra a cseh üzletben, egy további látogatás során igényelhetjük vissza. A vám- ás áfafizetés alól a jelenlegi uniós tagországokból származó termékek behozatalakor is fel vagyunk mentve, ha az áru értéke nem haladja meg a 175 eurót. Ha az áru értéke ezt az összeget meghaladja, akkor a vám mellett az áfát is kötelesek vagyunk megfizetni. Néhány kiemelt áru esetében azonban igényelhetjük az áru után fizetett vám nullára csökkentését. Az áfa-visszatérítést az uniós országokkal szemben is igényelhetjük. Ausztria estében a határ például 75 euró, vagyis mintegy 3040 korona. Uniós tagságunkkal nagyrészt búcsút inthetünk a vámszabad, idegen nevén duty-free üzleteknek. Ezekben az üzletekben az áru fel van mentve a hozzáadot- tértékadó-teher alól, az Európai Unió azonban ellenzi a létüket a vasutak és a közutak mellett, mivel ezeknél nincs biztosítva, hogy a vásárló tényleg átlépi a határt. Az olcsóbb alkohol, parfümök és édességek vásárlására így már csak a repülőtereken működő vámszabad üzletekben lesz lehetőségünk. Erre is csak akkor, ha átlépjük az Európai Unió határát. Épp ez utóbbi megkötés miatt például csak a pozsonyi repülőtér vámszabad üzleteinek a bevételei az elkövetkező időszakban a harmadával esnek vissza, (mi, no, p) Uniós tagságunkkal búcsút inthetünk a dutyfree üzleteknek. Először Franciaországban vezették be 1954-ben, ma már több mint 40 országban alkalmazzák Az áfa valójában csak átfutó tétel ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában a jelenleg „működő”, EU-konform forgalmiadó-faj- tákból - hozzáadottérték-adó, fogyasztási adó jövedéki adó - jóval több a bevétel, mint a többi fő adónemből együtt. A hozzáadottérték-adó, más néven általános forgalmi adó úgynevezett összfázisú forgalmi adó, amennyiben az árut, minden egyes termelési és értékesítési fázisában az ott keletkező értéknövekmény (amortizáció + munkabér + nyereség = hozzáadott érték) arányában terheli; tehát végigkíséri a terméket az előállítás kezdeti szakaszától a végső értékesítésig. Az adómechanizmus itt úgy működik, hogy a hozzáadott érték százalékában meghatározott adót az eladó minden egyes termelési és értékesítési ponton felszámítja a vevőnek (ez az úgynevezett felszámított adó). A vevő ugyanakkor jogosult, hogy az általa kifizetett, neki előzetesen, a szállítók által felszámított adót (az úgynevezett előzetesen felszámított adót) levonhassa abból az összegből, amelyet ő maga számított fel a saját vevőinek (vagyis a felszámított adóból), és csak a különbözetet kell befizetnie a költségvetésbe. így az adóteher egészében az áru utolsó felhasználóját terheli, aki kifizeti a neki számlázott adót, de ő - mivel nem adja tovább - senkinek sem számíthatja fel. A termelés végső célja a fogyasztás, ezért az áfa elsősorban a lakosságot, ritkábban a fogyasztási cikkeket felhasználó költségvetési szerveket terheli. Az elmondottakból kitűnik, hogy a végső fogyasztást megelőző láncszemeknél az áfa ténylegesen csak átfutó tétel: ha sikerül továbbadni a terméket, akkor az eladót végül semmi áfa nem terheli; az áfa felszámítása minden szakaszban a termelői ár alapján, annak arányában történik, de mivel a beszerzés során, tehát előzetesen felszámított áfa levonható, ezért nincs adóhalmozás; vagyis a termelés minden szintje éppen a saját hozzáadott értéke arányában adózik. Jogos tehát a szlovák nyelvben használt hozzáadottérték-adó elnevezés is. A hozzáa- dottérték-adót nevezik azonban értéknövekedési vagy értéktöbbletadónak, többletértékadónak is. Szélesebb körben Európában terjedt el (az Európai Unió tagállamaiban általános, az EU új tagjai számára kötelező). Először Franciaországban vezették be 1954-ben. Napjainkban több mint 40 országban alkalmazzák. Országonként más-más rövidítéssel jelölik: francia nyelvterületen a TVA (Taxe sur la Valeur Ajoutée); angol nyelvterületeken általában a VAT (Value Added Tax); spanyol nyelvterületen az IVA (Impuesto sobre el Valor Anadio) használatos. A német elnevezés Mehrwertsteuer, rövidítve Mwst. A korrekt áfa-elszámolás feltételezi a gondos nyilvántartást; minden pénzügyi mozzanat, művelet pontos könyvelését, számviteli rögzítését, nyilvántartását, a megfelelő bizonylatok (számlák, nyugták stb.) alapján. Az adó mértéke az adóalap meghatározott százaléka. A .korábbi többkulcsos áfát az idei évtől egykulcsos, 19 százalékos áfával váltották fel. Aki külföldön vásárol valamilyen terméket, és a kivitel tényét pecséttel igazoltatja, jogosulttá válik az áfa visszatérítésére, (origo.hu, ú) Két uniós tagország között az áfát a felvevő fizeti Késnek a törvények ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Jelentős változásokra számíthatnak a hozzáadottérték-adó fizetésében azok a vállalkozók, akik az Európai Unió piacaira exportálnak, vagy onnan hoznak be termékeket. A jelenleg érvényes határrend május elsejei felszámolásával ránk is az unió belső piacára vonatkozó szabályok lesznek érvényesek. A határokon például már elmarad a hagyományos vámellenőrzés, és természetesen nem kell majd vámot sem fizetni. Mindez azonban nem érvényes a hozzáadottérték-adóra. Az erről szóló törvénymódosítást a parlament nemrég fogadta el. Eszerint két uniós tagország közötti kereskedelemben az áfát a felvevő fogja fizetni. Az eladó közben a saját országában érvényes törvények szerint igényelheti az adófizetés alóli felmentést. A cégek szerint az átállás nem lesz ingyenes, hiszen az adminisztratív rendszereiket át kell majd állítaniuk az új rendszerre. A papírmunkát növeli az Int- rastattal szembeni információs kötelezettség is, ami Szlovákia és a többi uniós tagország közötti kereskedelmi ügyletekre terjed ki. A vállalkozóknak eszerint az erre használatos űrlapokon vagy elektronikus formában havonta fog kelleni jelentést tenniük a Vámhivatalnak. A csatlakozás pozitívuma azonban, hogy májustól a vállalkozók felszabadulnak a vám fizetésével járó felesleges formalitásoktól, aminek köszönhetően lényegesen gyorsulhat a nemzetközi kereskedelem. Pár héten belül azonban megnő az áfaköteles vállalkozók köre. Májustól ugyanis lejjebb viszik a hozzáadottérték- adó fizetésének határát. Eddig azok a vállalkozók voltak kötelesek áfát fizetni, akiknek az éves forgalma meghaladta a 3 millió koronát, májustól ezt a határt 1,5 millióra koronára csökkentik. A törvénnyel kapcsolatos legnagyobb hiányosságnak a vállalkozók azt tartják, hogy rendkívül későn született meg. Más országokban a törvény elfogadásától kezdve a vállalkozóknak akár több év is a rendelkezésükre ált ahhoz, hogy felkészüljenek a változásokra, nálunk erre másfél hónapjuk maradt, (mi) Be kell számolnunk az alkohol kereskedelméről Változó fogyasztói adók ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A fogyasztói adók esetében már e hónap elejétől több olyan változásra került sor, amelyek jelentősen befolyásolhatják a vállalkozók életét. A módosításokra azonban ezek esetében is az európai uniós csadakozásunk miatt került sor. Hogy az érintetteknek érdemes minél hamarabb megismerkedni a törvényekkel, arra legjobb érv az, hogy a törvények megszegése esetén a büntetés akár a több tízezer koronát is elérheti. Talán az egyik leginkább szembetűnő változásnak az számít, hogy május elsejétől a fogyasztói adók behajtása az adóhivataloktól átkerül a vámhivatalokhoz. Ezek elhelyezkedése azonban az adóhivatalokkal szemben nem az ország közigazgatási beosztását követi, vagyis pontosan utána kell néznünk, hogy az adót hol fizethetjük be. Mindazok, akik május elsejétől fogyasztóiadó-köteles termékeket szeretnének gyártani, feldolgozni vagy árusítani, kötelesek lesznek bejegyeztetni magukat az adóhatóságnál. Ehhez egy írásos kérvényt kell beadnunk a régiónkban illetékes adóhatóságnak, vagyis ebben az esetben a vámhivatalnak. A kérvényeket március végéig kell benyújtanunk. Főleg az alkoholt árusítóknak fontos tudniuk, hogy a 105/2004- es, az alkohol fogyasztói adójáról szóló törvénynek az értelmében több bejelentési kötelezettségük is van, aminek az elmulasztása szankciókkal járhat. Az alkoholt fogyasztói csomagolásban árusító éttermek, büfék vagy élelmiszerüzletek tulajdonosainak így a vámhivatalon be kell jelenteniük a vállalkozás megkezdésének és felszámolásának időpontját, és havonta be kell számolniuk a megvásárolt és eladott alkohol mennyiségéről. Erről az új k9ötelezet- tésgről nem érdemes megfeledkezni, mivel egy vendéglő például csak azért, mert nem informálta a vámhatóságot, akár 50 ezer koronás büntetést is fizethet, (mi) A származási állam szabályai szerint kell adót fizetni Áfafizetés az ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az adórendszer meghatározása alapvetően a tagállamok joga, az általános forgalmi adó szabályainak az összehangolása a közösségen belüli vámhatárok megszűnése miatt azonban elengedhetetlenül szükséges. Az úgynevezett közvetett adóztatásból (hozzáadottérték-adó) származó bevételek beszedése kiemelkedően fontos feladat, mivel az Uniónak fizetendő tagdíj összege az áfa bevételek százalékosan meghatározott aránya. Az Európai Unió az általános forgalmi adózás rendszerének az egységesítését tűzte ki célul, ennek a megvalósítására azonban még várni kell. A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az egységes uniós adózásnál az értékesítés után mindig az értékesítő, azaz a származási állam szabályai szerint kell majd adót fizetni, a tagállamok kötelesek lesznek az általuk beUnióban szedett áfa egymás közötti elszámolására. Az egységes uniós áfa rendszert nem sikerült ez ideig megvalósítani. A közösségen belüli árubeszerzés esetén a közvetett adózás egységes rendszerének létrejöttéig - átmenetileg - a célország szerinti adóztatás szabályai alkalmazandók. Azaz a tagországok közötti áruforgalomban az áfát a vevőnek kell a rendeltetési helyre vonatkozó szabályok alapján - mértékben - megfizetnie. A tagországok jelenlegi forgalmi adóztatási rendszerei alapvetően megegyeznek. Az adókulcsokat azonban egyelőre nem sikerült teljes mértékben harmonizálni. E tekintetben a közösségi jog sem tartalmaz kötelező előírásokat, kizárólag ajánlásokat fogalmazott meg. A közvetett adózás területén történő igazgatási együttműködésről szóló rendelet szabályait ellenben minden ország köteles jogrendszerébe beépíteni. (o, ú)
