Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-18 / 65. szám, csütörtök

► ISKOLA UTCA 2004. március 18., csütörtök 2. évfolyam 11. szám JÓ, HA TUDJUK Alapozó nyelvoktatás kell ÖSSZEÁLLÍTÁS Senki sem tagadhatja, hogy a gyermekeké a holnap. Európa egyre közelebb kerül hozzánk, egyre nyitottabbá válik. Többet utazunk, és a nemzetközi szerződések száma is rohamtempóban növekszik. A harmadik évezredben az idegennyelv-tanulás gyermekeink jövő­je szempontjából nélkülözhetetlen. Az anyanyelven kívül az angol nyelv egyre növekvő terjedésének legjobb példái: a mozi és a zene. Térhódítása oly viharos, hogy szülte mindenki kényszerül a használa­tára. Csak gondoljunk a számítógépre, az Internetre vagy a modem foglalkozásokra és foglalkoztatási területekre (pl. menedzser, marke­ting, stb.), amelyek már egy másik nyelv ismeretét is igénylik. Az ide- gennyelv-tudás, következésképpen az iskolai idegennyelv-tanítás ma sokkal inkább korkövetelmény, mint korábban. Ismeretes, vannak akik több (esetleg sok) nyelvet is képesek viszonylag könnyen elsajátí­tani, mások nem tudnak eljutni az ötről a hatra még egy nyelv eseté­ben sem.. Az emberek nagy többsége pedig csak nagy nehézségekkel és áldozatvállalással tud egy-két idegen nyelvet jól-rosszul megtanul­ni. Az idegennyelv-tanulás sikeressége vagy eredménytelensége szá­mos tényezőn múlik. Közülük némelyik befolyásolása lehetséges, má­soké nem, vagy csak korlátozottan. Például a nyelvtanítási órák szá­mát nem lehet tetszés szerint, más ismeretek tanításának rovására nö­velni. Emiatt is tapasztalható törekvések a nyelvtanítás egyre fiata­labb korban történő megkezdésére. Ennek sikere, eredményessége azonban nem egyértelmű. A nyelvek nehezek. Erre mutat az is, hogy anyanyelvét bár mindenki megtanulja és beszéli, mégis a nyelv és a nyelvhasználat szabályait a nyelvhasználók többsége nem ismeri hi­bátlanul. Mennyivel nehezebb egy idegen nyelv szabályainak ismere­tére szert tenni. Miután az anyanyelv ismeretén kívül idegen nyelv vagy nyelvek ismerete is követelménnyé válik, kívánatos lenne a nyel­vek elsajátítását megkönnyítő, a nyelvi rendszerek alapjait könnyen érthetően megismertető alapozó nyelvoktatás bevezetésére a közok­tatásban. Első idegen nyelvként tanítva üyen szerep betöltésére igen alkalmas lenne az eszperantó tervezett nyelv. Kísérletekkel többszörö­sen bizonyított állítás, hogy az eszperantó valóban jól betöltheti a nyelvi modell szerepét. A korábban elvégzett kísérletek eredményei is elég alapot adnának egy az eszperantóra épített alapozó nyelvoktatás kialakítására és bevezetésére, amely nem csak az idegen nyelvek taní­tására, hanem egyben az anyanyelv jelenségeinek tudatosítására, az­az az anyanyelv oktatására is jótékony hatással lehetne, (v, rv) Az anyanyelven kívül az angol nyelv egyre növekvő terjedésé­nek legjobb példái: a mozi és a zene (Képarchívum) Az általános tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeknek gyakran egy testi fogyatékosságuk van Tanulási zavarokkal küzdő diákok A legtöbb diák, aki speciális oktatásban vesz részt, jelentős haladást ér el (Képarchívum) A tanulási nehézségekkel küzdő gyermek nem tudja társai szintjét elérni, és a szülők gyakran nem tud­nak mit kezdeni ezzel a problémával. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mindenesetre különbség van azon általános nehézségek között, amelyek minden tanulási területre kiterjednek és azon speciális ne­hézségek között, amelyek csak bi­zonyos tevékenységekre korláto­zódnak, mint pl. az olvasás és az írás. Az általános tanulási nehézsé­gekkel küzdő gyermekeknek gyak­ran egy testi fogyatékosságuk van (pl. spasztikus bénulás, műit agysé­rülés következménye). Azok a fo­gyatékosságok, amelyek a tanulási nehézségekkel kapcsolatosak, igen különbözőek lehetnek. Néha ennek genetikai oka van, mint pl. a mon­golidiotizmus vagy a fenilketonuria. Ez utóbbi egy vele­született enzimhiány, ami károsan befolyásolja az idegrendszert, és szellemi visszamaradottságot okoz. Felismerhető egyebek között a vize­let speciális szagáról, a bőr pigmen- tációjáról és különböző idegrend­szeri eltérésekről. A fenilketonuriát hazánkban újszülött korban min­denkinél szűrik, és a betegeket spe­ciális diétára állítják életük első napjaitól kezdve. Ily módon az em­lített károsodások megelőzhetők. Egyéb okok lehetnek a látás- és hallászavarok vagy egy perinatális (szülés körüli) agysérülés. Egyes gyermekeknél a tanulási nehézsé­geket már igen korán felismerik, másoknál csak akkor, ha a gyermek iskolába kerül. A gyakori tünetek: az ülés, járás késői megtanulása, nehézségek a szóbeli kifejezésben, hallászavarok, tanulási nehézsé­gek. Ismét más gyerekeknek figye­lemzavarai és magatartási problé­mái vannak. Speciális nehézségek Annak a gyermeknek, akinek egész fejlődése korának megfelelő, mégis bizonyos területeken két vagy több éves késésben van, speci­ális tanulási nehézségekkel kell megküzdenie. Problémái lehetnek az olvasással, írással és a beszédfej­lődéssel (diszlexia), a számolással (diszkalkulia) vagy a koncentrálás­sal. Bár a legtöbb esetben az okokat ületően sötétben tapogatózunk, bi­zonyos tanulási nehézségek lehet­nek látás- vagy hallásgyengeség következményei vagy enyhébb agy­sérülésé. A diszlexiás gyermek las­san, vonakodva és nehezen olvas, de érti az olvasottak értelmét. Ezek a gyermekek elveszítik az írás ké­pességét, ha a hang és a jel nem egyezik. A beszéd és az írás szabá­lyait nem alkalmazzák automati­kusan. A beszédfejlődés csak fárad­ságosan halad. Olyan problémák kísérik, mint pl. rossz szóképzés, körülírások alkalmazása, problé­mák a hosszabb mondatok összeál­lításában. A számolási nehézségek­kel küzdő gyermekek számára egy­szerűbb, ha a számolást kis törté­netekbe építve tanulják. A koncent­rációs nehézségeknél a gyermekek­nél gyakran hiányzik a munkaké­pesség, azaz nem tudják hogyan kezdjék el a feladatot, nem dolgoz­nak tökéletesen és nem tudják el­lenőrizni az eredményt. Az üyen dekoncentrált gyerekek figyelmét könnyen el lehet terelni, ki lehet zökkenteni őket, mert igen érzéke­nyek a külső benyomásokra. Im­pulzívan reagálnak, néha hiperaktívak, azaz nem tudnak nyugodtan ülni, és hosszabb ideig elfoglalni magukat, mások pedig egyfajta maguk alkotta álomvilág­ba menekülnek. Megoldások Tanácsos a gyermeket áüandóan ösztönözni és képességeit kiemelni. Ha úgy véljük, hogy a gyermeknek speciális tanulási nehézségei van­nak, akkor a tanítóhoz és orvoshoz keü fordulni. Adott esetben indo­kolt a speciális, multidiszciplináris, azaz több szakterület orvosaiból, szakemberekből álló csapat által végzett kivizsgálás, melynek kereté­ben orvosi vizsgálatra (látás- és hal­lásvizsgálat, neurológia stb.), moto­rikus képességek vizsgálatára, in­telligencia-tesztre, logopédiai és emocionális szempontokból törté­nő vizsgálatra kerül sor. Magatar­tászavarok esetén az esedeges or­vosi kezelés iskolai segítséggel és pszichotherápiával bővíthető, olyan speciális tevékenységekkel, amelyekben az olvasás, írás, számo­lás fontos szerepet játszanak, a gyermek ösztönözhető, és önbizal­ma erősíthető. A probléma súlyos­sága és az életkor, amelyben azt fel­ismerik, döntő lehet a gyermek ké­sőbbi fejlődésében. Ha a zavart, pl. a látó- vagy hallóképesség-csökke­nést megszüntetik, a gyermek igen gyorsan behozza elmaradását. A legtöbb gyermek, aki speciális okta­tásban vesz részt, jelentős haladást ér el. Másoknak ezzel szemben sok­kal nehezebb ezeket a tanulási ne­hézségeket leküzdeniük. (he, p) SZLOVÁKIAI MAGYAR PEDAGÓGUSOK X. ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA, ROZSNYÓ, 2004. MÁRCIUS 27-28. Szombat, 2004. március 27. 8.15 Rozsnyó: 1995-2004 kiállí­tás megnyitója 9.00 Megnyitó Frantisek Kardos polgármester, Rozsnyó Pék László elnök, Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövetsége „A tudás változó tartalma és fejlesztése” (szakmai konferencia) 9.15- 12.30 Plenáris előadások Ülésvezető: Fodor Attila igazga­tó, Comenius Pedagógiai Intézet, Komárom 9.15- 9.45 10 év az úton... A rozsnyói pedagógustalálkozók szerepe a szlovákiai magyar köz­oktatásban Előadó: Ádám Zita alelnök, Szlo­vákiai Magyar Pedagógusok Szö­vetsége 9.45-10.25 A tudás és a kompe­tenciák Előadó: Nahalka István, egyetemi docens, ELTE Neveléstudományi Intézet, Budapest 10.25-10.50 Mit vár az iskolától a munka világa? Előadó: Tóth Attila igazgató, Novitech Kft., Kassa 10.50- 11.10 Szünet 11.10-11.50 A tartalom szerepe az oktatási rendszer szabályozá­sában Előadó: Mihály Ottó tanszékvezető egyetemi docens, Miskolci Egyetem 11.50- 12.30 A tartalomfejlesztés és tanulásszervezés új irányai Előadó: Knausz Imre egyetemi docens, Miskolci Egyetem 12.30-14.00 Ebédszünet 14.00-17.30 Szekcióülések 1. szekció Tanulásszervezési módok, eszkö­zök és eljárások Szekcióvezető: Lénárd Sándor,ta­nársegéd, ELTE Neveléstudomá­nyi Intézet, Budapest Szekciótitkár: Bolla Károly igaz­gató, Mocsáry Lajos Alapiskola, Fülek 2. szekció Tartalmi innovációk a nevelési­oktatási intézményekben Szekcióvezető: Vertig Józsefné pe­dagógiai főmunkatárs, B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai Intézet, Miskolc Szekciótitkár: Csík Zoltán peda­gógiai főmunkatárs, Comenius Pl, Komárom 3. szekció Az óvodai nevelés tartalma és fej­lesztése Szekcióvezető: Villányi Györgyné tudományos munkatárs, OKI Bu­dapest Szekciótitkár: Vankó Terézia igazgató, Deáki Óvoda, tantárgy­szakértő, Comenius Pl 4. szekció A középiskolai tananyagtartal­mak és tevékenységek fejlesztése Szekcióvezető: Andruskó Imre igazgató, Selye János Gimnázi­um, Komárom Szekciótitkár: Tomolya Róbert kö­zépiskolai tanár, Füleki Gimnázium 5. szekció Pedagóguskompetenciák fejlesz­tése Szekcióvezető: Horváth H. Attila tanszékvezető egyetemi docens, Veszprémi Egyetem Szekciótitkár: Vörös Mária igaz­gató, Béke utcai Alapiskola, Ko­márom 6. szekció A hazai közoktatás tartalmi re­formjának oktatáspolitikai fel­tételei és szakmai feladatai (zárt szekció a meghívott okta­tásügyi szakemberek részére) Szekcióvezető: Szigeti László ál­lamtitkár, Oktatási Minisztérium, Pozsony Szekciótitkár: A. Szabó László igazgató, OM Nemzetiségi Főosz­tály, Pozsony 17.45-18.45 Vacsora 19.30-21.30 Ünnepi est ♦ kultúrműsor ♦ a tehetséges diákok és tanáraik megjutalmazása ♦ a Felvidéki Magyar Pedagógus Díj átadása 21.45 Fogadás Vasárnap, 2004. március 28. 8.30- 12. 20Plenáris előadások - a szakmai konferencia folytatása Ülésvezető: Pék László 8.30- 9.15 Oktatásfejlesztési cé­lok és törekvések az Európai Uni­óban. A tanulási környezet válto­zása. Előadó: Setényi János igazgató, Expanzió Humán Tanácsadó, Bu­dapest 9.15-10.00 „Milénium”-on innen és túl. Miért húzódik a hazai köz­oktatás tartalmi reformja? Előadó: Karol Ksrintus szekció­igazgató, Oktatási Minisztérium, Pozsony 10.00-0.30 Szünet 10.30- 12.15 Pódiumbeszélgetés Jó minőségű tudást ad-e a mai is­kola? Vezetik: Ádám Zita és Fodor Atti­la Résztvevők: Deák László (tanfel­ügyelő), Hlavács Mária (középis­kolai tanár), Setényi János (okta­táskutató), Tóth Gábor (egyetemi hallgató), Turek Ivan (a „Milénium” reformtervezet társ­szerzője), valamint a szekciótit­károk 12.15-12.20 Zárszó Pék László elnök, Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövetsége 12.30-13.00 Czabán Samu szob­rának megkoszorúzása 13.00-14.00 Ebéd, elutazás A rendezvény iránt érdeklődő pe­dagógusok jelentkezési lapot az SzMPSz területi választmányai­nak elnökeitől igényelhetnek, vagy a www.szmpsz.sk honlapról tölthetnek le. A kitöltött lapokat március 21-ig a következő címre kérjük elküldeni: SzMPSz OV, P.O.Box 49, 94501 Komárno, vagy e-mailben az szmpsz@ szmpsz.sk címre.

Next

/
Thumbnails
Contents