Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-17 / 64. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 17. _________________________________________________________________________________________________________________________Riport 19 Az álmos kisváros, Horni Benesov számára óriási távlatokat nyitna, ha az Egyesült Államok következő elnöke a demokrata párti John Kerry lenne Csehországi sörgyárból a Fehér Házig? Már a mai huszonévesek is emlékezhetnek rá: Vladi­mír Meciar és Václav Klaus- legalábbis elfogult híveik egy csoportja szerint - akár béke Nobel-díjra is méltó lett volna Csehszlo­vákia békés szétválasztása miatt. Nos, e két úr ügy­buzgó határgyártó igyeke­zete nemcsak a vámmen­tes, tehát olcsó cseh sörtől fosztott meg bennünket, hanem egy amerikai el­nökjelölttől is. így most már csak a cseheké! KOCUR LÁSZLÓ Az Egyesült Államokban javában folyik az előkészület az őszi elnök- választásra. Most már bizonyosan kijelenthető, George Bush jelenlegi elnök demokrata párti kihívója John Kerry lesz. A választási előké­születeket azonban nemcsak az At­lanti-óceánon túl követi feszült fi­gyelem, hanem egy sziléziai kisvá­rosban, Horni Benesovban is. A 2500 lelket számláló kistelepülés vélhetően megmaradt volna a posztszocialista iparvárosok apáti­ájában, létéről sohasem szerzett volna tudomást a nagyvilág, ha nem ide vezetnek a massachusettsi szenátor gyökerei. így viszont Josef Klech polgármester hivatalában egymásnak adják a kilincset az új­ságírók.- Meg kell mondanom, magam is a sajtóból szereztem tudomást az egészről - tessékel a városháza első emeletén található irodájába a csehországi település első embere.- A Právo című napilap szerkesztő­je hívta fel rá a figyelmemet, ekkor fordultunk Jifí Stiborhoz, az opavai levéltár munkatársához, aki meg­erősítette, hogy a levéltárban őr­zött XIX. századi anyakönyv szerint 1873-ban itt született Fritz Kohn, Kerry szenátor nagyapja. De vajon egy járási levéltár irdat­lan irattömegében hogy lehet egy pár soros, világszenzációt hozó be­jegyzés nyomára bukkanni? - kér­dezem Jifí Stibortól. Hisz egy levél­táros dolga nem az, hogy a híressé­gek családfáját kutassa abban a re­ményben, hátha talál valami olyan információt, melyet régiójára vo­natkoztathat. - 2002-ben Kerry szenátor titkára levélben fordult hozzám, információkat szeretett volna kérni Frederick vagy Fritz Kényről, aki 1873-ban Benischben született. Kérése meglepett, hisz anyakönyvi kutatásaim során soha nem találkoztam ezzel a végképp nem németes hangzású névvel. A titkár kérését besoroltam a többi hasonló közé. Természetesen az 1873-as anyakönyvben egyetlen Kerryt sem találtam. A biztonság kedvéért hátulról is fellapoztam az anyakönyvet, s akkor minden vüá- gossá vált. A korabeli szokások szerint ugyanis a római katolikus plébáni­ákon vezetett anyakönyvek utolsó lapjaira jegyezték be a plébánia te­rületén született zsidó vallású gye­rekeket. Stibor itt bukkant rá Fritz Kohn nevére, mellette egy bejegy­zés állt, 1902-ből: 1901. december 17-én Bécsben nevet változtatott, mégpedig Kerryre. (De nem ő volt az első Kerry a családban: fivére Otto már 1897-ben nevet változta­tott.) Fritz Kohn Benedikt Kohn benischi sörmester és Matilda Fránkelová gyermekeként látta meg a napvilágot. Apjának vélhető­en ez volt a második házassága, ugyanis az 1880-as népszámlálási adatok szerint volt egy Bemard ne­vű fia is, aki 1854-ben született, így eléggé valószínűtlen, hogy ennek az 1840-es születésű Matilda lett volna az anyja. - A polgármester már meg is alkotta a maga magán­történelmét, de ez nem helytálló - folytatja Stibor. - A Kohn család nem élt a XIX. század végéig Horni Benesovban. Az 1880-as népszám­lás adatai szerint a 224-es számú házban már nem Benedikt, hanem fia, Bemard Kohn élt családjával. Bemard is a söriparban volt érde­kelt, ő volt az egyik sörgyár bérlője. Abban az időben Horni Benesovban három sörgyár is mű­ködött. Benedikt Kohnnak Bemard, Fritz, Ida és Otto mellett volt ötödik gyermeke is, az 1887-ben született Richard. Ő is megváltoztatta a ne­vét, de ő csak 1911-ben kérte a név- változtatást, Magyarországon. így az ő nevét nem Kényként, hanem „magyarosan” Kériként jegyezték be. Fritz Kohn 1900-ban Bécsben házasságot kötött egy gazdag lipót­városi zsidó család lányával, Löwe Idával. 1901-ben megszületett első fiuk, Erik. 1904-ben kivándoroltak az Egyesült Államokba, Bostonban telepedtek le, ahol még két gyer­mekük született: Miltred, és Kerry szenátor apja, Richard. Fritz Kohn, alias Frederick Kerry nem volt bol­dog az újhazában. 1921-ben önke­zével vetett véget életének. Felesé­ge azonban hosszú életnek örven­dett, 1960-ig élt, így John Kerry is ismerhette öt, magyarul azonban nem tanult meg... A cseh kisváros számára óriási távlatokat nyitna, ha az Egyesült Államok következő elnöke John Kerry lenne. Mert egyelőre Horni Benesov egy média-szappanbubo­rék kellős közepében található. Ha nem Kerry kerül ki győztesen az el­nökválasztási küzdelemből, a tele­A korabelifotón Kohnék háza jobbra az első „Nem igaz, hogy mi itt Kerryről beszélgetünk a kocsmában. Baromság!” - mondja a Krakonosra emlékeztető törzsvendég pülés újra a süllyesztőben végzi. A polgármester már a képviselő-tes­tület elé terjesztette a szenátor díszpolgárságának kérdését. De díszpolgárrá választására csak ab­ban az esetben kerül sor, ha ő nyeri az elnökválasztást. Azonban egy emléktáblát mindenképpen kap, biztosít a polgármester, aki nagyon bízik benne, hogy Kerry elnökké választása esetén ellátogat Horni Benesovba, ahogy ezt egy amerikai tévéműsorban megígérte.- Ha eljön, kihívom egy hokimeccsre - mondja a polgár- mester.- Hogyan? Ketten fognak játsza­ni?- Hát, nem egészen. Valamilyen csapatot azért verbuválnánk ma­gunk köré, de a játék főszereplői mi lennénk. Kerry 60 éves, én 57 va­gyok, és engedném nyerni, csak hogy építtessen nekünk egy na­gyobb fedett stadiont - osztja meg velem terveit a polgármester. A városkában ambivalensen vi­szonyulnak a kialakult helyzethez. Ennek oka, hogy már senki sem él azok közül, akik valamilyen formá­ban érintettek lehetnének. Benisch, a német ajkú település ugyanis megsínylette a második vi­lágháború utáni kitelepítéseket, et­nikai tisztogatásokat. A németek megüresedett házait aztán Morva­ország minden részéről érkező te­lepesek foglalták el, akik számára az ötezer lakosú, három sörgyárral bíró Horni Benesov nem jelent semmit, nincsenek hagyományaik, nincs ilyesfajta identitásuk. Bár ottjártamkor az egyik boltos néme­tül beszélt vevőjével, tehát a néme­tek nem haltak ki teljesen, de szá­muk elhanyagolható, lehet, hogy csak szerencsém volt, hogy ilyen je­lenetet láttam. - A németek egyéb­ként semlegesen viszonyulnak a városhoz, olykor átutaznak rajta, kiszállnak autójukból, és megnézik egykori házukat, ha még áll. Aztán továbbmennek. Ez minden - mondja Josef Klech. e A másik ok, amely miatt Kerry „nem téma”, a sajtóhiénák zaklatá­sa. A polgármesteri hivatal melletti boltban a hölgy egészen addig na­gyon kedves velem, amíg fel nem teszem a kérdést: mi a véleménye az amerikai elnökválasztásról?- Tudja mit? Én már nem is nyi­latkozom erről. Hagyjon békén! Menjen a városházára, ott majd el­igazítják! Egyenes beszéd. A szemközti sö­rözőben több szerencsével járok. Az emberek - talán a hely szelle­mének köszönhetően - érthető mó­don közlékenyebbek. Az általános kocsmai vélekedés szerint Kerry akkor téma, ha a sörbarátok a híp- adót nézik, és abban Kerryt mutat­ják.- Nem igaz, az, amit az újságok­ban írnak, hogy mi itt Kerryről be­szélgetünk a kocsmában. Barom­ság! - mondja egy Krakonosra em­lékeztető törzsvendég. A csapos szerint is inkább a jégkorong a té­mája a túlfűtött, kocsmaasztal mel­letti szócsatáknak. Kifelé menet a kocsma különtermébe sandítok. Nyugdíjas hölgyek csoportja üli körbe a hosszú asztalt, előttük ká­vé, meg valami likőr. Meg meijem- e zavarni meghitt együttlétüket kétszer már elutasított oktalanko­dásommal? Többet úgysem jövök ide, teszem rém határozottan a ki­lincsre a kezem. Az idős hölgyek kedvesen fogadnak. A remegő han­gon feltett kérdés után is kedvesek maradnak.- Ugyan! Mi hasznunk lesz ne­künk abból, ha Kerry lesz az elnök - mondja az egyikük. Cseh sörmester volt a dédapja (Reuters-felvétel)- Azt sem tudja, hol van Csehor­szág, minek nekünk egy üyen dísz­polgár! - toldja meg a másik.- Tudja mit, fiatalember? Tud csehül? Ez az egész egy „sumafuk, sumafuk”, semmi egyéb. Megtanulom az új kifejezést, ta­lán fordíthatom smafunak... Pedig a városkának, de voltaképpen az egész régiónak is jót tenne, ha vala­mi kimozdítaná ebből a rendszer- váltás után állapottá lett bágyadt- ságból. Horni Benesov valamikor komoly iparváros volt, bányászok éltek itt, a munkásosztály arisztok­ratái. A környékbeli hegyekben ól­mot és cinket bányásztak. A hatá­rok megnyitása után azonban a szabadpiaci versenyben tönkre­ment a bánya, az afrikai bicskabá­nyák ércáraival nem bírta tartani a lépést, ötszáz bányász maradt munka nélkül. Ezek harmincegy- néhány éves férfiak ugyan tekinté­lyes végkielégítéssel távoztak, me­lyet azonban feléltek, és most kü­lönböző egészségügyi járulékok­ból, nyugdíjból, segélyekből élnek. A hatszáz főt foglalkoztató állami gazdaság ma jó, ha ötven ember­nek ad munkát. Egy részük rideg­pásztor. így a városban található néhány kisüzemet leszámítva a gépgyár az egyetlen, ahol dolgozni lehet, persze ez sem képes akár­mennyi munkást alkalmazni.- Mivel hegyvidéki zóna va­gyunk, a kiugrás egyetlen lehetősé­ge a turizmus lenne. A várostól alig hét kilométerre csodálatos tavak találhatók, ahol jachtkikötőt lehet­ne kialakítani, illetve horgásztava­kat. Ez biztos sok látogatót vonza- na ide. Mivel a környék védett, a ta­vak körül nem lehetne szállodákat építeni, így a vendégeket Horni Benesovban szállásolnánk el. Ha John Kerry nyerné a választásokat, ismertté válna a község, és bizto­san sokan ellátogatnának ide. Ezért is szurkolunk neki - mondja a polgármester. Megértem... Jirí Stibor itt bukkant rá Fritz Kohn nevére, mellette egy bejegy­zés állt, 1902-ből: 1901. december 17-én Bécsben nevet változta­tott, mégpedig Kerryre (Somogyi Tibor felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents