Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-17 / 64. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 17. Fókuszban: cukorbajok a csatlakozás előtt 3 Brüsszel megköveteli a szabvány feletti cukor és cukortartalmú készletek kivitelét vagy megsemmisítését A spekulatív felvásárlások ellen Hamarosan ellenőrök lephetik el a boltokat, s felkérik a cukorgyártókat, -feldolgozókat, -forgalmazókat stb. arra, hogy térképezzék fel répa- és gyümölcscukor, valamint izoglükóz és cukortartalmú termékeik készletét. GÁGYOR ALIZ Az Európai Bizottság 60/2004- es rendeletének végrehajtása hamarosan sokaknak álmatlan éjszakákat okoz. Figyelmen kívül hagyása viszont súlyos szankciókat von maga után. Minél inkább közeledig az EU- csatlakozás napja, annál nyilvánvalóbb, hogy a felkészülésben bizony súlyos hiányosságok vannak. Hatványozottan vonatkozik ez a mező- gazdaságra és az élelmiszeriparra, valamint a rájuk kötődő ágazatokra, amelyek az EU-ban az egyik legszigorúbban ellenőrizett területnek számítanak. Nem csoda, hogy Brüsszel árgus szemekkel figyeli, és szigorúan ellenőrzi a történéseket e területen, hiszen összbevételeinek mintegy a fele éppen ide irányul. Ennek ellenére a szlovák agrárkormányzat egészen 2002 végéig vajmi keveset tett a rugalmas felkészülés, a zavartalan átmenet érdekében. Másfél év pedig a Simon Zsolt miniszter által diktált tempó ellenére is túlontúl kevés a többéves - technikai, technológiai, infrastrukturális és főleg szemléletbeli - lemaradás pótlására. Igaz ez a megállapítás a cukorra is, amely az egyik legstabilabb terménynek számít az EU-ban. (Azok a mezőgazdasági termelők, akik cukorgyári megrendelésre, eladásra termelnek, azaz úgynevezett termelési kvótával rendelkeznek, már ma tudják, hogy répájukat eladják, s azt is, milyen áron. S ez a termelői biztonság nem csupán az idei évre vonatkozik, hanem a rákövetkezőre is. A jelenlegi cukorpiaci szabályozás az EU-ban ugyanis 2006-ig érvényes, s a Közös Agrárpolitikában megfogalmazottak értelmében 2013-ig lényeges változás nem feltételezhető.) De térjünk vissza a cukorpiaci készletekre vonatkozó 60/2004-es EB-rendeletre, amely bizonyára nagyon sokak életét megkeseríti az EU-csatlakozás előtt és után is. Ugyanis e szabályozás értelmében Szlovákiának - a spekulatív felvásárlás és -készletképzés megakadályozása érdekében - a többi társult országhoz hasonlóan záros határidőn belül fel kell térképeznie a boltokban, cukor- és gyógyszergyárak•"S'f/tft/t (Képarchívum) Kilónként 38-40 koronára is felugorhat a cukor ára a csatlakozás után ban, vegyi- és más élelmiszeripari üzemekben, raktárakbán, állami tartalékalapokban stb. a répa- és gyümölcscukor, valamint izoglü- kőz (kukoricából nyert édesítőszer) készleteit. A vizsgált időszak 2000. május 1-jétől 2004. április 30-ig terjed. A monitoring a cukorimportra, -exportra, az édesítőszerek feldolgozására, eladásra is vonatkozik, éves és havi lebontásban. A helyzetet nehezíti, hogy a leltározási kötelezettség azokra a termékekre is kiterjed, amelyek répacukor- vagy édesítőszer-tartalma meghaladja a 10 százalékot. Mivel ez utóbbit eddig nálunk senki sem figyelte, mint ahogy azt sem, hogy a feldolgozásra behozott répa-, gyümölcs- vagy nádcukor ténylegesen elhagyta-e az országot (sok szakértő szerint épp az ilyen ellenőrzés hiánya miatt lehetett nálunk „fekete” cukorkészleteket képezni), így ma még senki sem tudja, hogy ezt a vizsgálatot ki és miként hajtja majd végre. A felelős az adatok begyűjtéséért, feldolgozásáért és kiértékeléséért a múlt év végén létrehozott, ténylegesen csak most épülő Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség (PPA) lesz. Ugyanakkor a PPA jelenleg sem személyileg, sem ha- táskörileg nem képes eleget tenni ennek a hihetetlenül nehéz és időigényes feladatnak - hangzott el egy minapi nyitrai szakkonferencián. A cukorkészleti feleslegek eredményes identifikálása érdekében ugyanis a pénzügyi és gazdasági tárcáknak, továbbá az adó- és vámhatóságnak, a kereskedelmi felügyelőségnek és még számos más szervnek is össze kellene fogniuk, adatokat, kimutatásokat kellene cserélniük, miközben az erre vonatkozó rendeletek, belső jogi normák jelenleg még el sem készültek. Brüsszel viszont senkivel sem kivételez. A 60/2004-es EB-rendelet értelmében súlyosan szankcionálja majd azokat az országokat, amelyek nem tesznek maradéktalanul eleget a monitoring kötelezettségnek s az EB-szakértők által a többéves lakossági átlagfogyasztás és - feldolgozás alapján kiszámított cukorfelesleget 2005. július 31-ig bizonyíthatóan - nem viszik ki az országból EU-n kívüli piacra vagy nem semmisítik azt meg. Mindezt annak érdekében teszi, hogy elejét vegye a spekulatív tartalékképzésnek. Annak, hogy valakik most óriási raktárkészleteket képezhessenek a (relatíve) olcsó cukorból, amit az EU-csatlakozás után tetemes haszonnal immár a huszonötök piacán drágán értékesítenének. Merthogy a cukor ára a jelenlegi EU-ban jóval magasabb a hazainál. Az EU-csatlakozás után bizonyos áremelkedés nálunk is bekövetkezik, ám hogy mikor és milyen mértékben, az a lakosság vásárlóerejétől is függ majd. A hazai cukorgyárak vezetői mindenesetre rendre azt hangoztatják, hogy a kristálycukor bolti ára előreláthatólag nem haladja majd meg a kilónkénti 38-40 koronát. Készletfelmérési kezdeményezés Brüsszel eredetileg 55 agártermék esetében akarta kötelezni a társult országokat arra, hogy a spekulatív felvásárlások elkerülése végett még az uniós csatlakozásig térképezzék fel készleteiket. Szlovákia a termények számának csökkentését kezdeményezte. Egyelőre nem tudni, hogy Brüsszel hajlandó-e engedni, s mely termények esetében, illetve miként és mennyiben határozza majd meg azt az árumennyiséget, amelyet a huszonötök közös piacán kívül kell értékesítenünk. Kiszorulnak a kelet- és közép-szlovákiai répatermelők Jól fizet a cukorrépa ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kiváltságos helyzetben van az az európai uniós agrártermelő, aki cukorrépát termeszthet. Ez a termény ugyanis az egyetlen, amelynek előállítására, kereskedelmére szilárd piaci szabályok vonatkoznak, ugyanakkor e stabilitás fenntartása egyetlen euró- centtel sem terheli a brüsszeli költségvetést. Azok a szlovákiai agrártermelők, akik cukorrépát termelnek, termelhetnek, már ma joggal örülnek a májusi uniós csatlakozásra. Ők ugyanis már most tudják, hogy árujukért mennyit kapnak. Nálunk annak éri meg a cukorrépa termesztése, aki legalább 40-45 tonnás hektárhozamot ér el, miközben a répa cukortartalma sem alacsonyabb 16%-nál. Az „A”, azaz a belföldi fogyasztásra, felhasználásra szánt cukorrépa minimális tonnánkénti ára 46,72 euró lesz, míg a „B” répa tonnájáért a termelők - a cukorpiaci közös kasszába történő befizetésektől függően - 30 euró körüli ösz- szeget kapnak. Termelhető cukorrépa az ún. „C” kvóta keretében is, ám ezt a mennyiséget semmilyen körülmények között nem lehet elhelyezni az uniós piacon, hanem exportálni kell, miközben ennek költségei teljes egészében a termelőre hárulnak. Szlovákia az EU-csatlakozás után 189 760 tonna répacukrot állíthat elő az „A” kvótán és 17 672 tonnát a „B” kvótán belül. A főként az üdítőgyártók által kedvelt folyékony izocukorból az „A” kvóta 37 522 tonnát tesz ki, a „B” kvóta pedig 5 025 tonnát. A gyártók kvótarészesedése a következően oszlik meg: a dunaszerdahelyi Eastern Sugar Rt. az országos répacukorkeretből 70 133 tonnával részesedik, a vághévei (Povazská Teplá) és a nagyszombati cukorgyárakban összesen 80 628 tonna, míg a Szlovák Cukorgyárak Rt.-ben 56 671 tonna termelhető ki. A nagy- szombati gyár az idei kampány után bezár és kvótáját az addig felújításra kerülő vághévei cukorgyár kapja meg. Az Agrana csoporthoz tartozó Szlovák Cukorgyárak Rt.-ben is egy-két éven belül jelentős változás várható. Előreláthatólag már csak két répakampányt él meg a rimaszombati cukorgyár, kvótáját a szintén az Agrana csoporthoz tartozó sze- redi gyár veszi át. Ez viszont azt jelenti, hogy a szállítási távolságok és költségek miatt a közép- és kelet-szlovákiai répatermelők fokozatosan kiszorulnak cukorrépapiacról. A változás nagy vesztesei azok az ipolymenti termelők lesznek, akik öntözött területeiken már ma az országos átlagot meghaladó hozamokat értek el. A rimaszombati gyártó már az idén szerződést bontott a tőketerebesi termelőkkel, igaz a térségben az eredmények jócskán az országos átlag alattiak voltak. Az EU-csatlakozás a cukorgyártóknak is nagy kihívást jelent. Hiszen csak az a vállalat maradhat meg a közös piacon, amelyik versenyképes. A hazai feldolgozók közül csak a dunaszerda- helyi kapacitása (napi 5,5-6 ezer tonna) közelíti meg az unióbeli cégek átlagos feldolgozási képességét. A vághévei és a szeredi gyárba éppen azért történnek átépítések és felújítások, hogy kapacitásnöveléssel megőrizzék versenyképességüket. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: MELEG IDŐ, FELHŐÁTVONULÁS; 13-17 FOK 0RV0SMETE0R0L0GIA Ma is kedvező hatású időjárásra számíthatunk. Nagyobb a szellemi és fizikai teherbírásunk, jó az összpontosító készségünk. A szívós érrendszeri megbetegedésekben szenvedők tartsák be az orvosi előírásokat. A változékony időjárású területeken gondot okozhat a vérnyomás hirtelen ingadozása. A reumatikus és mozgásszervi betegségek miatt valószínűleg csak enyhébb fájdalmat érzünk majd. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk. TUNISZ 1 KIJEV 8 ELŐREJELZÉS A Nap kel 06.02-kor - nyugszik 17.59-kor A Hold kel 04.59-kor - nyugszik 13.41-kor A Duna vízállása - Pozsony: 360, árad; Medve: Komárom: 235, árad; Párkány: 155, árad. 270, árad; Tovább melegszik az idő, jobbára felhőátvonulás várható, az ország északi és keleti felében viszont borult lesz az égbolt, itt némi esőzésre is számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 13 és 17 fok között alakul. Éjszaka a hőmérő higanyszála 5 és 1 fok közé süllyed. Holnap már teljesen tavaszi idő várható, derült lesz az égbolt, bár a reggeli órákban még némi ködre számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 19 fok között alakul.
