Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-16 / 63. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 16. RÖVIDEN Hallgat a BA Döbrenteiről London. A British Airways londoni központjának szóvi­vője megerősítette, hogy szombaton egy utast valóban leszállítottak Ferihegyen a Londonba induló gépéről, de nem árulta el a kapitány dön­tésének okát. A Budapest Air­port Rt. szóvivője korábban azt mondta: nem utazhatott az USA-ba Döbrentei Kornél köl­tő, mert a Budapest-London járat kapitánya nem engedte felszállni a gépre. Az intézke­dés okáról a BA szóvivője a brit adatvédelmi törvényre hivat­kozva nem közölt részleteket. Elmondta ugyanakkor: a BA járatainak parancsnokai olyan esetekben hoznak hasonló döntéseket, ha megítélésük szerint „az utas nincs megfele­lő állapotban a repüléshez”, vagy utazásának engedélyezé­se veszélyeztetné a járat vagy a többi utas biztonságát. (MTI) Megmenekült a konzulátus Karacsi. Mintegy 750 liter­nyi folyékony robbanóanyag­gal megrakott kisteherautót fedeztek fel és hatástalanítot­tak a tűzszerészek tegnap a dél-pakisztáni nagyváros, Ka­racsi szigorúan őrzött ameri­kai konzulátusa előtt. A pa­kisztáni rendőrség szerint ha­talmas pusztítástól menekült meg az épület. Colin Powell amerikai külügyminiszter köz­ben megkezdte dél-ázsiai kör­útját. Pakisztáni muzulmán szélsőséges szervezetek gyak­ran követnek el merényletet nyugatiak és a kisebbségben lévő keresztények ellen azóta, hogy az iszlámábádi kormány csatlakozott az USA terroriz­musellenes hadjáratához, de egyelőre nem tudni, hogy ez­úttal ki állította az amerikai képviselet elé a pokolgépet rej­tő zárt kisteherautót. (MTI) Ismét úton Haiti volt elnöke Bangui. Visszautazott teg­nap Afrikából a Karib-tenger térségébe Haiti elűzött elnöke, Jean-Bertrand Aristide. Foko­zódó ellenzéki zavargások és nemzetközi bírálatok szorítá­sában az egykori államfő feb­ruár utolsó napján kényszerült elhagyni hazáját, azóta a Kö­zép-afrikai Köztársaságban tartózkodott. Aristide tegnap a Jamaicába indult egy charter­gépen, de a vele utazók egyike azt közölte, hogy távol tartja majd magát a politikától. Aristide visszatérése nyomán várhatóan újra megnő a fe­szültség Haitin. (MTI) Aristide hívei máris moz­golódnak, szerintük még mindig ő a szigetország törvényes elnöke (Reuters) Medgyessy-üzenet: megteremtődik a lehetősége a régi sebek begyógyításának, a nemzet határok feletti, békés újraegyesítésének is Magyarnak lenni sikertörténet - rengeteg áldozattal MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A Kossuth téren zász­lófelvonással, majd a Magyar Nem­zeti Múzeum kertjében zajlottak tegnap délelőtt az állami megemlé­kezések az 1848-1849-es forrada­lom és szabadságharc 156. évfor­dulójára. Mádl Ferenc köztársasági elnök a Parlamentben magas ki­tüntetéseket adott át. Este a Nem­zeti Színházban díszelőadást tar­tottak az ünnep alkalmából. A Múzeum-kertben, a központi ünnepség helyszínén Magyar Bá­lint oktatási miniszter hangsúlyoz­ta: „Sokan azt mondják: magyar­nak lenni kudarctörténet. Én azt mondom: sikertörténet. Sikertör­ténet, bár rengeteg áldozattal.” Medgyessy Péter miniszterelnök üzenetet intézett a határon túli ma­gyarokhoz, rámutatva: Magyaror­szág uniós csatlakozásakor, nemze­ti ünnepünkön nemcsak emlékez­hetünk azokra, akik modernebb, igazságosabb Magyarországért és egy békésebb, egységesebb Euró­páért küzdöttek, de tanúi, sőt, cse­lekvő részesei lehetünk annak is, hogy ez a több mint 150 éves küz­delem eléri célját. Olyan változás ez, amely belátható időn belül jóté­kony hatással lesz az egész nemzet­közösség, 15 milliónk életére. Most itt a lehetőség, hogy megteremtsük azt a modem, európai Magyaror­szágot, mely támasza lehet vala­mennyi magyarnak, éljen bárhol a világban. „Európa újraegyesítésé­vel, az integráció feltartóztathatat­lan folyamatával megteremtődik a lehetősége a régi sebek begyógyítá­sának, a nemzet határok feletti, bé­kés újraegyesítésének is. Tudom, hogy Önök Romániában, Horvátor­szágban, Szerbia és Montenegró­ban, valamint Ukrajnában élő ma­gyarok most ránk, anyaországi és a szlovákiai, szlovéniai magyarokra figyelnek. Minket néznek és velünk ünnepelnek, mert a saját jövőjüket látják. A modem magyar nemzet európai jövőjét.” Medgyessy üzene­te a továbbiakban leszögezi: „Alkot­mányos kötelezettségemhez és sze­mélyes vállalásaimhoz híven a ma­gyarság összességéért érzek felelős­séget... A felvidéki Kossuth-szobor újra elfoglalta ahelyét. A román kormány közelmúltban meghozott döntése pedig lehetővé teszi, hogy az aradi Szabadság-szobor is újra ott hirdesse a szabadság és testvéri­ség üzenetét, ahol Európa kettésza­kadása előtt is hirdette. A Nemzeti Lovas Díszegység az Országház előtt (Fábián Éva felvétele) Rendkívüli európai uniós megbeszéléseket sürgetnek a terrorizmus elleni összehangolt cselekvési program kidolgozására Hazahívják Irakból a spanyol katonákat Madrid/Brüsszel. Európa szinte minden országában - így Szlovákiában is - tartot­tak tegnap délben három­perces néma megemléke­zést a mült heti madridi ter­rortámadások áldozatainak tiszteletére. ÖSSZEFOGLALÓ Az EU-nak következetesebb cse­lekvési programmal kell fellépnie a terrorizmus ellen, s erről már a március 25-26-án esedékes csúcs- értekezleten döntést kell hozni - mondta tegnap az Európai Bizott­ság elnöke. Romano Prodi azután nyüatkozott, hogy a brüsszeli euró­pai negyed központjában részt vett a néma tiszteletadáson. Biztonsági intézkedések Prodi felszólította a tagállamo­kat, hogy a csúcson fogadjanak el egy valóban konkrét cselekvési ter­vet, és bizonyítsák be, hogy nem­csak külön-külön, hanem közösen is képesek cselekedni. Egyetértésé­ről biztosította Otto Schily német belügyminiszternek azt a kezde­ményezését, hogy a bel- és igazság­ügyi miniszterek tanácsa még a csúcs előtt tartson rendkívüli érte­kezletet. Antonio Vitorino bel- és igazságügyi kérdésekért felelős biztos szóvivője közölte, hogy már folynak az egyeztetések a rendkí­vüli ülés összehívásáról. Németor­szágban és Angliában tegnaptól fo­kozott biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. A brüsszeli meg­emlékezésen részt vett Guy Verhofstadt belga kormányfő is, aki a demonstráció után megismételte azt a felhívását, hogy az EU- tagállamok hozzanak létre közös hírszerzési központot. Utalt arra, hogy a tizenötök egy része még mindig nem ültette át nemzeti jog­szabályaiba a közös európai letar- tóztatási parancs alkalmazásához szükséges rendelkezéseket. Prodi előzőleg gratulált Jósé Luis Rodriguez Zapaterónak, a spanyol szocialisták vezetőjének a vasárna­pi választásokon aratott győzelem­hez, és az általa megalakítandó kormányt biztosította a bizottság együttérzéséről, szolidaritásáról és támogatásáról. Szocialista fordulat Madridban tegnap hajnalban, a szavazatok lényegében teljes körű feldolgozása után kialakult nem hi­vatalos végeredmény szerint a je­lenleg ellenzéki Spanyol Szocialis­ta Munkáspárt (PSOE) 42,7 száza­lékot, a kormányzó Néppárt (PP) 37,7 százalékot szerzett a voksolá­son. Eszerint a szocialisták 164, a néppártiak 148 képviselőt küldhet­nek a 350 fős parlamentbe. A PSOE tehát nyert, de nem szerezte meg a 176 fős abszolút többséget. A többi párt eredménye a 4 százalékot sem érte el a választáson. A részvétei arány meghaladta a 77 százalékot, és jelentősen magasabb volt, mint négy évvel ezelőtt, amikor a szava­zók nem egészen 69 százaléka ment el, hogy leadja voksát. A vá­lasztás előtt még a Néppártot tar­tották esélyesnek a győzelemre, és elemzők véleménye szerint a for­dulatot a múlt csütörtöki véres madridi' robbantássorozat okozta. Jósé Maria Aznar kormányfő pártja sok szavazót vesztett már az iraki háború és békefenntartás támoga­tásával is, és sokak szerint további voksoktól esett el azzal, hogy a csü- törtöki robbantásokért elsősorban a baszk függedenségért küzdő ETA terrorszervezetet okolta, miközben sok jel mutat arra is, hogy talán az iszlám al-Kaida terrorszervezet áll a 200 halálos áldozatot követelt merényletek mögött. Busht és Blairt bírálta Jósé Luis Rodriguez Zapatero, aki Spanyolország új miniszterel­nöke lesz, tegnap arra szólította fel George Bush amerikai elnököt és Tony Blair brit miniszterelnököt, hogy gondolkodjanak el és gyako­roljanak önkritikát az iraki háború­val kapcsolatban. Kijelentette azt is, szándékában áll visszahívni az Irakban tartózkodó spanyol csapa­tokat. „Az iraki háború katasztrófa volt, Irak megszállása is katasztró­fa” -jelentette ki. A spanyol állami rádiónak elmondta: nem cseleked­nek addig, amíg hivatalosan le nem teszi az esküt és amíg meg nem kérdeztek minden politikai szerep­lőt. Ennek ellenére a hadtesteket kivonják abban az esetben, ha júni­us 30-ig nem következik be válto­zás Irakban, és az ország nem kapja vissza szuverenitását. Casablancái nyom A spanyol biztonsági erők gya­nítják, hogy ugyanaz a szélsőséges iszlám csoport követte el a múlt csütörtöki madridi robbantássoro­zatot, amely tavaly a marokkói Ca­sablancában követett el öt párhu­zamos merényletet külföldi érde­keltségek ellen. A nyomozók azu­tán jutottak erre a következtetés­re, hogy a robbantásokkal kapcso­latban őrizetbe vett marokkóiak egyikéről kiderült: kapcsolatban állt a tavaly május 16-án 45 ember halálát okozó casablancai terror­akciók nyomán Marokkóban és Spanyolországban elfogott szemé­lyekkel. (m, t, ú) Elsöprő többséggel - 71,2 százalékkal - választották újra Vlagyimir Putyint Cáfolja a Kasza elleni fenyegetést a szerb diaszpóra Demokratizálás helyett modernizálás Nemlétező szervezet? ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz elnököt a szavazók túlnyomó többséggel újraválasztották - álla­pította meg tegnap a központi vá­lasztási bizottság elnöke a csaknem végleges adatok alapján. Putyin a voksok 71,2 százalékával nyert. A részvételi arány 64,3 százalékos volt, jócskán felülmúlva az érvé­nyességhez szükséges 50 százalé­kos küszöböt. Igaz, ennek érdeké­ben a Kreml mindent elkövetett. Putyin éppúgy mozgósította a vá­lasztókat a felelősségteljes részvé­telre, mint II. Alekszüj pátriárka. Az EBESZ-megfigyelők tegnapi jelen­tése szerint az orosz elnökválasz­tást jól megszervezték, de a kam­pány nem mindenben felelt meg a demokratikus kritériumoknak. Nyikolaj Haritonov kommunista jelölt a voksok 13,7 százalékát kap­ta, ami a vártnál jóval több: mutat­ja, hogy a kommunista párt a fő el­lenzéki erő maradt. De Haritonov eredménye jócskán elmaradt a Gennagyij Zjuganov pártelnök által a 2000-es elnökválasztáson gyűj­tött 29,21 százaléktól. A nemzeti­baloldali Szergej Glazjev mindösz- sze 4,1, a liberális Irina Hakamada pedig alig 3,9 százalékot kapott. A kép tehát a baloldali és jobboldali ellenzék teljes vereségét mutatja. A 2000-es elnökválasztást Putyin (Borisz Jelcin utódaként) nem egé­szen 52 százalékos voksaránnyal nyerte meg. Mostani több mint 71 százalékos támogatását annak kö­szönheti, hogy az olajkonjunktúra talaján stabilitást teremtett, feltá­masztva a nemzeti önbecsülést. Ugyanakkor saját kezében össz­pontosított minden hatalmat, ve­szélyeztetve a demokratizálódást. Mindamellett Putyin tegnap hajna­li sajtóértekezletén nemcsak a gaz­dasági és a szociális szféra fejleszté­sében ígért felelős lépéseket, ha­nem megfogadta a többpártrend­szer és a civil társadalom erősítését, valamint a média szabadságának biztosítását is. - Az oroszok abban a reményben szavaztak Putyinra, hogy második hivatali időszaka legalábbis nem lesz rosszabb, mint az első - írta az Izvesztyija, amely szerint Putyin határozottan ráállt a felülről való reformok hagyomá­nyos orosz útjára, és (ha kell, erő­vel) tuszkolja Oroszországot a ha­ladás irányába, ahogyan az felülről látszik. Ez a demokratizálás helyet­ti modernizálás útja - vélte a lap. MTI-HÍR Belgrád. A chicagói szerb diasz­póra képviselője szerint nem léte­zik az amerikai városban olyan ne­vű szerb szervezet, mint amely megfenyegette a múlt héten Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szö­vetség (VMSZ) elnökét és Nenad Csanakot, a Vajdasági Szociálde­mokrata Liga (LSV) és a tartomá­nyi képviselőház elnökét. Szlavko Panovics, a chicagói székhelyű Szerb Nemzetvédelem nevű szer­vezet elnöke a tegnapi Dnevnik cí­mű újvidéki lappal közölte: soha­sem halott a határon túli diaszpóra forradalmi ítélőszéke nevű chica­gói szervezetről, amely fenyegető levelet küldött a két politikusnak. Az említett szervezettől csütörtö­kön érkezett levél Kaszához és Csa­nakhoz, arról értesítve őket, hogy halálra vannak ítélve, az ítéletet még az idén végrehajtják, s az érin­tetteknek nincs joguk fellebbezés­re. Azzal vádolta a két politikust, hogy megkísérlik elszakítani a Vaj­daságot Szerbiától. Aleksander Vlajkovics, a Szerb Kapcsolatok ne­vű USA-beli szerb szövetség vezető­je szerint belgrádi kérés esetén az amerikai hatóságok készek azon­nal ellenőrizni, hogy létezik-e az említett szervezet. Kasza a Magyar Szó tegnapi számában úgy nyilat­kozott, hogy az elmúlt években több alkalommal is megfenyeget­ték levélben, elektronikus postán és telefonon egyaránt, de a mosta­ni fenyegető levelet Zoran Djind- jics szerb miniszterelnök halálá­nak évfordulóján írták, ezért ko­molyan kell venni.

Next

/
Thumbnails
Contents