Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-15 / 62. szám, hétfő
11 ÚJ SZŐ 2004. MÁRCIUS 15. Téma: a betegek jogai Az utóbbi hónapokban javulóban a betegek jogtudata, ám a bátor kiállás, az esetleges szembeszegülés még várat magára A betegnek követelnie kell jogai érvényesítését Jogunk van méltóságteljesen meghalni (Somogyi Tibor felvétele) Rudolf Zajac még év elején kiemelte a holland kormány anyagi támogatásával 2003 júniusában alakult (az egészségügyi tárcától független) betegjogok védelmi egységének tevékenységét. A háromfős csapat munkáját ez évtől a tárca finanszírozza. PÉTERFISZONYA Noha a kormány 2001 áprilisában elfogadta a Betegjogi Chartát, a hazai egészségügyi intézményekben szinte nap mint nap szembesülünk a betegjogok megsértésével. Nem csupán olyan értelemben, hogy az egészségügyi intézményekben gyakran jogtalanul kérik a 20-50 koronákat, esetleg megfizettetik azokat a vizsgálatokat, amelyek a betegbiztosítás fejében megilletik a beteget, hanem gyakran emberi méltóságában is megalázzák. A magukat kiszolgáltatott helyzetben érzők zöme nem mer a jogaira hivatkozva ellenkezni, netán ellenszegülni kezelő orvosának, hiszen tart a retorziótól. - Gyarapodnak a panaszok, a körzeti orvos munkájával alig elégedett valaki, gyakran nem tartja be a rendelési időt, nem látogatja a mozgássérülteket, vagy ha mégis, akkor tetemes összegért. A receptet általában a nővérrel anélkül íratja ki, hogy látná a beteget, mégis kötelesek vagyunk befizetni a 20 koronát. A váróteremben zúgolódunk ugyan, de egyetlen orvos mellett nincs lehetőségünk a szabad választásra. Hacsak nem vállaljuk az utazással járó költségeket, a fáradtságot - panaszolták többen egy csallóközi községben hangsúlyozva: hiába vannak jogaink, ha a gyakorlatban nem érvényesíthetők. - Való igaz, a hozzánk segítségért fordulók leggyakrabban a felsoroltakat nehezményezik, miközben kétkedéssel fogadják, hogy fel kell fedniük kilétüket. Névtelen bejelentésekkel nem foglalkozhatunk. Megalakulásunktól a mai napig több műit kétezren kérték segítségünket. Legtöbben, főleg a krónikus betegek, a jogtalan befizetéseket sérelmezik - összegezte a tapasztalatokat Sylvia Chrenková, a betegjogokat védő egység vezetője, majd nyomatékkai elismételte: a nyüvántartott betegtől - aki egyszer befizette a húsz koronát -, az alapbetegségével összefüggő kezelésekért többször nem kérhető az illeték. Ha mégis követelik tőle, merjen ellenszegülni, illetve kérjen elismervényt a befizetett összegről. - Mi csak akkor léphetünk fel, ha bizonyítani tudjuk a beteg kárára történteket. Igaz, nem rendelkezünk hatáskörökkel, az orvosok, egészségügyi intézetek vezetőinek lelkiismeretére, emberségére apellálunk. Az érdemben komolyabb ügyeket és a panaszokat a minisztérium ellenőrző osztálya vizsgálja felül. Az egységben dolgozók tapasztalatai szerint a fogorvosi rendelőkben a kezelés ára okozza a legtöbb nézeteltérést. - A várótermekben ritkán található az árjegyzék, a fogfájástól szenvedővel az orvos csak utólag közli a beavatkozásért járó összeget. A fogászok a „közismert” taxákkal érvelnek, a fogorvosi kamara az érvényben lévő törvényre hivatkozik, amely nem szabályozza az árjegyzék helyét. Tehát nem is vonható felelősségre az, aki a rendelőjében helyezi el. A betegek általában nincsenek tisztában azzal sem, hogy a drága fogászati segédanyagok használatához szóbeli beleegyezésük szükséges. Ha sokallják az összeget, a fogász köteles olcsóbb alapanyaggal dolgozni. Sylvia Chrenková úgy véli, az utóbbi hónapokban javulóban a betegek jogtudata, ám a bátor kiállás, az eseüeges szembeszegülés még várat magára. - Vállaljuk a betegek felvilágosítását, arra ösztönözzük őket, ne engedjenek magukkal manipulálni és ne érezzék, hogy kiszolgáltatottak. A minisztérium hamarosan röplapokon ismerteti mindazokat a jogokat és díjszabásokat, amelyek a jelenlegi törvények alapján a betegekre vonatkoznak. Amikor azzal érveltünk, hiába ismeri jogait a beteg, ha az egészség- ügyi törvények hiányossága miatt, illetve azért, mert nincsenek összehangolva a szociálisakkal, eleve vesztes. Példakánt a dunaszerda- helyi Cs. Ágnes esetét hoztuk fel, aki elváltként egészséges gyermeke mellett egyedül neveli tizenéves egészségkárosodott lányát. Hamarosan megműtik a gyerek szemét, és mert igazolni tudja, kompenzációt kap, a hospitalizációért nem kell fizetnie. A kivétel nem vonatkozik a kísérőre, a mama nemcsak napi 50 koronát, hanem napi 230 koronát is köteles fizetni az intézetnek. Akkor is, ha helyszűke miatt csemetéje betegágya mellett ülve tölti az éjszakát, pedig napközben leköti a szellemi fogyatékos figyelmét, eteti, pelenkázza és mosdatja, vagyis ellátja az ápolónő szerepét. Hol keressenek igazságot azok a nők, akiktől nőgyógyászuk szemrebbenés nélkül 200-400 koronát kér el azért, mert felúja a fogamzásgátló tablettákat, amelyek vénykötelesek ugyan, ám a nők fizetik meg a vételárat? - Tény, vannak nőgyógyászok, akik állítják, többletet nyújtanak a hölgyeknek, s ezt megfizettetik. Mi csak hangsúlyozni tudjuk, az egészségbiztosítók díjazása fedezi és magába foglalja a felvilágosítást, a rendszeres ellenőrzést is. Ilyenkor megoldásként az orvoscserét ajánljuk és figyelmeztetjük az érintetteket, hogy a gyógyszertárakban se fizessék a 20 koronás receptpénzt - mondja Sylvia Chrenková. Beszámolt arról, hogy Szlovákia EU-csatlakozása megköveteli a létező Charta kibővítését, amely nem mindenben felel meg az európai követelményeknek. Az EU-kompa- tibilitás alapfeltétele a többi között az is, hogy a betegjogok érvényesíthetők legyenek. Az utóbbi napokban a drága gyógyszer térítési díjának elengedése kapcsán nyilatkozatháború indult el a miniszter és az egészség- biztosítók között. A miniszter szerint az a beteg, aki rosszul búja az olcsóbb, térítésnélküli generiku- mokat a biztosító revíziós orvosától kivételt kérhet, tehát az eredeti orvosságért sem kell fizetnie. A biztosítók kiegyensúlyozott költségvetési kötelességükre hivatkozva állítják, nem kötelezhetők arra, hogy szociális intézményként működjenek, amikor kötelezően csökkenteniük kell a gyógyszerkiadásokat. Mit tehet az érintett beteg? - kérdeztük, bár a választ sejtettük. - Nem sokat tehetünk Cs. Ágnes esetében éppúgy, mint a gyógyszervita eldöntésében sem, mert az illetékeseknek kell megegyezniük. A mi feladatunk felhívni a betegek figyelmét jogaikra, hangsúlyt helyeztünk az ellátás minőségének jogára is. Rendszeresen tárgyalunk az egyes betegcsoportok érdekvédelmi egyesületeivel, a polgári társulásokkal annak érdekében, hogy a tárca külön foglalkozzon és célzott támogatást nyújtson a rászorulóknak - mondja Chrenková. A leggyakoribb panaszok ♦ Vizsgálat nélkül kért 20 korona: Csak a recept felírásáért nem kérhető ♦ Fogorvosok: A kezelés előtt beszélje meg az ellátás árát, kérje az árjegyzéket ♦ Nőgyógyászok, fogamzásgátlás: A felvilágosításért, a rendszeres ellenőrzésért kért néhány száz koronás összeg nem indokolt ♦ Gyógyszerek, receptek: A diagnózis felállításakor egy adag orvosság írható fel a receptre, ám ha a kezelés beválik, egy receptre két, indokolt esetben három csomagolás is felírható (egy havi adag) ♦ Hivatalból elrendelt vizsgálatok: A Szociális Biztosító, a járási hivatalok stb. számára végzett vizsgálatokért nem kell a betegnek külön fizetnie, az orvos munkáját az intézmények díjazzák. A betegállományi iratok kitöltéséért sem kérhető pénz. A panaszok, sérelmek írásban, telefonon, világhálón továbbíthatók, a személyes találkozó időpontját célszerű telefonon egyeztetni. A jogvédő szervezet címe: Jednotka ochrany práv pacientov, Ministerstvo zdravotníctva SR, Limbova 2, P. O. Box 52, Bratislava 37 Telefon: munkanapokon 8.30-15.30-ig: 02/59373261 e-mail: sylvia.chrenkova@health.gov.sk BETEG30G0K ALAPELVEI EURÓPÁBAN - AZ AMSZTERDAMI DEKLARÁCIÓ A nemzetközi emberi jogi dokumentumokat úgy kell érteni, hogy azok az egészségügyi ellátás sajátos területére is vonatkoznak. Ennélfogva a bennük megfogalmazott emberi értékeknek a gyógyító intézményrendszerben is tükröződniük kell. Külön említést kíván, hogy ha a betegjogokat kivételes korlátozásnak vetik alá, a korlátozó szabályoknak összhangban kell lenniük az emberi jogi dokumentumokkal, és törvényes alappal kell rendelkezniük az adott ország jogrendszerében. Emberi jogok és értékek a gyógykezelés terén: ♦ Mindenkinek joga van ahhoz, hogy emberként tiszteljék. ♦ Mindenkinek joga van az önrendelkezéshez. ♦ Mindenkinek joga van a testi és lelki épséghez és a személyes biztonsághoz. ♦ Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magánéletét tiszteletben tartsák. ♦ Mindenkinek joga van ahhoz, hogy erkölcsi és kulturális értékeit, vallási és világnézeti meggyőződéseit tiszteletben tartsák. ♦ Mindenkinek joga van ahhoz az egészségvédelemhez, amely a megfelelő betegségmegelőző és gyógyító eszközökkel biztosítható, valamint ahhoz, hogy a legmagasabb szintű egészség megszerzésére törekedhessen. A tájékoztatáshoz való jog Ahhoz, hogy az ellátás valamennyi érintett javát szolgálja, a nyilvánosságot tájékoztatni kell az egészségügyi szolgáltatásokról és igénybe vételük módjáról. A betegeknek joguk van ahhoz, hogy teljes körű tájékoztatást kapjanak: ♦ egészségi állapotukról, beleértve az állapotukra vonatkozó orvosi tényeket; ♦ a javasolt orvosi beavatkozásokról, az egyes beavatkozások lehetséges kockázataival és előnyeivel együtt; ♦ más beavatkozási lehetőségekről, így arról is, mi történne a beavatkozás elmaradása esetén; ♦ a diagnózisról; ♦ a gyógykezelés várható kimeneteléről és lefolyásáról. A betegtől az információt csak kivételes esetben lehet megvonni; kizárólag akkor, ha alapos okkal attól kell tartani, hogy a tájékoztatás súlyos ártalmat okoz a betegnek, anélkül, hogy érzékelhető pozitív hatást lehetne remélni tőle. A tájékoztatást oly módon kell a beteg rendelkezésére bocsátani, hogy megfeleljen a beteg megértési képességének, és a lehető legkevesebb idegen szakkifejezést tartalmazza. Ha a beteg nem beszéli az általánosan használt nyelvet, gondoskodni kell valamilyen tolmácsolásról. A betegnek joga van ahhoz, hogy ne tájékoztassák, ha ő ezt kifejezetten kéri. A betegnek joga van megválasztani, hogy tájékoztassanak-e valaki mást helyette, s hogy ki legyen az. A betegnek biztosítani kell a jogot, hogy második szakvéleményt kérjen. Az egészségügyi intézménybe fölvett beteget tájékoztatni kell az ellátásában részt vevő egészségügyi dolgozók nevéről és beosztásáról, valamint mindazon szabályokról és szokásokról, amelyeknek ott-tartózkodása és gondozása szempontjából jelentősége van. A betegnek joga van ahhoz, hogy az egészségügyi intézményből való elbocsátásakor írásbeli összefoglalót kérjen és kapjon a diagnózisáról, kezeléséről és gondozásáról. Beleegyezés Bármely orvosi beavatkozás előfeltétele, hogy abba a beteg megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja. A betegnek joga van ahhoz, hogy a kezelést visszautasítsa vagy abbahagyja. A kezelés elmaradásának vagy abbahagyásának következményeit kellő gondossággal ismertetni kell a beteggel. Ha a beteg nincs akaratnyilvánításra képes állapotban, és sürgős orvosi beavatkozásra van szüksége, a beleegyezést megadottnak kell vélelmezni, hacsak a beteg korábban nem tett olyan rendelkezést, amelyből nyilvánvaló, hogy a beavatkozáshoz az adott helyzetben nem adná beleegyezését. Bizalmas adatkezelés és magánélet A beteg egészségi állapotára és orvosi státusára, diagnózisára, betegségének várható kimenetelére és gyógykezelésére vonatkozó minden adatot, valamint minden egyéb személyes adatot bizalmasan kell kezelni - még a beteg halála után is. Bizalmas adatot csak akkor lehet továbbítani, ha ahhoz a beteg kifejezett beleegyezését adja, vagy az adattovábbítást törvény úja elő. A beleegyezés megadottnak vélelmezhető, ha az adatot a beteg kezelésében részt vevő más egészségügyi dolgozóknak továbbítják. A beteg valamennyi, személyének azonosítására alkalmas adatát védeni kell. Az adatvédelemnek meg kell felelnie annak a módnak, ahogyan az adatokat tárolják. Hasonló védelmet kell biztosítani minden emberi eredetű anyagnak is, amelyből a személlyel azonosítható adat nyerhető. A betegnek joga van hozzájutni egészségügyi irataihoz és dokumentumaihoz és minden egyéb irathoz, dokumentumhoz, amely jelentőséggel bír diagnózisa, gyógykezelése és gondozása szempontjából. A beteg teljes egészségügyi dokumentációjáról, összes iratáról vagy annak egyes részeiről másolatot kérhet. Az orvosi beavatkozást minden esetben úgy kell végrehajtani, hogy közben megfelelő módon tiszteletben tartsák az egyén jogát az illetéktelen megfigyeléssel szembeni védelemre. Ez azt jelenti, hogy valamely adott beavatkozásnál csakis azok a személyek lehetnek jelen, akikre a beavatkozás elvégzéséhez szükség van, hacsak a beteg nem járult hozzá vagy maga nem kérte, hogy más személy is jelen legyen. Az egészségügyi intézménybe fölvett betegeknek joguk van olyan fizikai körülményekhez, melyek biztosítják az elkülönüléshez és az illetéktelen megfigyeléssel szembeni védelemhez való jogukat, különösképp az idő alatt, amíg az egészségügyi személyzet gondozza, vizsgálja vagy kezeli őket. Gondozás és kezelés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a szükségleteinek megfelelő egészségügyi ellátásban részesüljön, beleértve az egészségfejlesztést célzó megelőző ellátásokat és tevékenységeket is. A szolgáltatásoknak mindenki számára méltányos mértékben és hátrányos megkülönböztetés nélkül, folyamatosan hozzáférhetőek- nek kell lenniük azon a színvonalon, mely az adott társadalomban rendelkezésre álló pénzügyi, emberi és anyagi forrásoknak megfelel. A betegnek olyan minőségű szolgáltatáshoz van joga, melyet egyfelől magas technikai színvonal, másfelől a beteg és a gyógyítók közötti humánus viszony jellemez. A betegnek joga van az ellátás folyamatosságához, ami magában foglalja, hogy a diagnózis kialakításában, valamint a kezelésben résztvevő egészségügyi dolgozók és/vagy intézmények között együttműködés legyen. Azokban a helyzetekben, amikor valamely meghatározott kezelés korlátozottan áll rendelkezésre, és a gyógykezelőnek választania kell a lehetséges betegek között, minden betegnek joga van ahhoz, hogy a döntés részrehajlásmentes eljárásban szülessen, kizárólag orvosi kritériumok alapján, diszkrimináció nélkül. A haldokló betegnek joga van a humánus ápoláshoz és a méltóságteljes halálhoz.
