Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-13 / 61. szám, szombat
28 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 13. KÜLDJÖN EGY KÉPET! Tisztelt olvasó, küldjön egy képet gyermekéről! Minden héten ezen az oldalon közlünk egy-egy, sorszámmal ellátott felvételt. Az olvasók döntik majd el - a beküldött szelvények száma alapján, melyik a legsikerültebb kép. Azon gyermekek képét várjuk, akik 2003 szeptembere óta születtek. Viktória ez év január másodikán született. Az erős férfikézben láthatóan jól érzi magát. A terhesség alatt az apa hormonszintje is ingadozik Várandós apukák HÍR Nemcsak a várandós kismamákban, hanem a leendő apákban is hormonális változások zajlanak a magzat növekedése során. Ráadásul a két szervezetben lejátszódó ilyen jellegű folyamatok nagyjából megegyeznek. A New Scientist beszámolója szerint egy kanadai kutatócsoport kimutatta, hogy a nők terhessége alatt a leendő apák hormonszintje is ingadozik, s ezek az ingadozások ugyanazt az utat járják be, mint a partnerekben lefolyó hormonális változások. Amikor egy nő petesejtje megtermékenyül, szervezetében számos hormon szintje emelkedni kezd. Ilyen hormon például a prolaktin, amely tejelválasztást idéz elő, vagy az anya gyermeke iránti kötődésének kialakulásában szerepet játszó kortizol. Ugyanez történik az egyik legfontosabb női nemi hormonnal, a progeszteronnal is, amely előkészíti a méhnyálkahár- tyát a megtermékenyült petesejt (embrió) befogadására. A szülést követően a hormontermelés szinte azonnal visszaáll a korábbi kerékvágásba. A kutatócsoport azután kezdett el foglalkozni a terhesség „apai tüneteivel“, hogy bő egy évvel ezelőtt, állatokkal (többek között főemlősökkel) végzett vizsgálatok alapján, kiderült, hogy a hím állat szervezete is jóval több hormont termel ilyenkor, mint egyébként, egészen kicsinyei megszületéséig. Anne Storey és kollégái (Memorial University, St John’s, Newfoundland) 34 párral végezték a vizsgálatokat, akiktől különböző időpontokban vérmintákat vettek, a szülés előtt és után is. Azt találták, hogy a terhesség időtartama alatt az apák szervezetének kortizol-, prolaktin- és tesztoszteronszintje jelentősen változott. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy az apáknál is előfordulnak-e a terhességre jellemző tünetek, mint például kimerültség, étvágytalanság avagy túlzott étvágy, és súlygyarapodás. Azt találták, hogy az ilyen tünetekről beszámoló apáknak magasabb volt a prolaktinszintjük és meredekebben esett le a tesztoszteronszintjük, mint akiknek nem voltak ilyen tüneteik. Storey vélekedése szerint a várandós nő viselkedése és az általa kibocsájtott illatanyagok (feromo- nok) együttesen váltják ki ezeket a hatásokat az apából, aki ezzel mintegy felkészül gyermeke érkezésére. Persze csak akkor, ha a leendő szülők elég időt töltenek együtt, (og) KIK NYERTEK? Dove: Ürge Zsuzsanna - Zsigárd, Mórocz Éva - Pozsonyepeijes, Tóth Lajos - Érsekújvár Wella: Mezey Márta - Somorja, Uzsák Nikolett - Perbete, Pozmán Árpád - Berzéte GinkoPrim: Nagy Ferenc - Dunaszerdahely, Göröngyi Sarolta - Tornaija, Szűcs Ákos - Királyhelmec. A vizsgálatok mindent rendben találtak, de Mária orvosa fontosnak tartotta a magzatvízvizsgálatot Lili (vagy Eszter?) jól van! Ősszel jártam Naszvadon, Tóth Mária és Csernyánszki Árpád otthonában, miután jelentkeztek Új Szó-bébi akciónkba. Akkor (már) a hangulat kissé bizakodó volt, reménykedtek, de még nem heverték ki azt a bizonyos februári napot, amelyen közölték velük, hogy első közös gyermekük ha megszületne, szellemi fogyatékos lenne. Az asszony akkor már öthónapos terhes volt. Fiút várt, Áront. KOPASZ CSILLA Áron elvesztése után az orvosi vizsgálat mindent rendben talált, azt mondták, nincs akadálya a további gyermekvállalásnak. De Mária nem esett teherbe. Már-már feladták. Ki tudja, hányadszor, újra felkereste orvosát: mondja már meg, miért nem sikerül... A nőgyógyász tablettákat írt fel, az asz- szony kiváltotta, de... már nem is volt rá szükség... Az orvos együtt örült a kismamával. - Látja, hamarabb kellett volna eljönnie - mondta. Karácsony előtt Mária felhívott telefonon. Jó híre van, gyermeket vár, épp most jött az orvostól, újságolta. Talán nem kellett volna annyira akarni... ha valaki csak erre tud gondolni, nem sikerül... Azért féltek egy kicsit, nehogy megismétlődjön a korábbi tragédia. A vizsgálatok mindent rendben találtak, de Mária orvosa fontosnak tartotta a magzatvízvizsgálatot. A biztonság kedvéért... Pozsonyban végezték el, a ruzinovi kórházban. Három hetet vártak az eredményre. Három hétig rettegtek. Végre megjött az eredmény! A baba egészséges és kislány. A nevén még vitáznak. A mama Lilit akar, a papa Esztert. A nagypapák és nagymamák örülnek az unokának; a nagyfiú, Dávid, azt mondja, neki mindegy, hogy'öccse lesz- e vagy húga, csak egészséges testvére szülessen. Június végére várják. (Fotó: Vári) Az ultrahang a tömöttebb szöveteken visszaverődik, és így alkalmas a rendellenességek felismerésére Rosszat sejtet a magzatvíz magas AFP-értéke SOROZAT Magyarországon az utóbbi időben egyre több helyen kerül sor a terhesség tizenhatodik hetében a terhesek vérének AFP- vizsgálatára. Ennek értelme a köA magzat ultrahangvizsgálat során látható profilja vetkező: A magzat vérében (elektromos térben történő „futtatásakor“) különböző fehérjecsoportok különíthetők el. Minket most a vizsgálati lemezen látható első nagy „folt“ érdekel. Ezt nevezzük mivel az első (a görög ábécé első betűje az alfa), magzati (ennek latin neve fetus), fehérje (görög nevén protein) csoportról van szó alfafetoproteinnek. Az egyszerűség kedvéért helyesebb a rövidítést: az AFP-t használni. Ha a magzat testfelületén Valamiféle hiány van, akkor az AFP nagy mennyiségben kerül be a magzatvízbe. (Különben csak nyomokban jut ide a magzat vizelete révén.) így a magzatvíz AFP- értékének jelentős emelkedése révén számos súlyos magzati rendellenesség, mint például a koponyahiány, a nyitott gerinc, a hasfalhiány stb. egyértelműen kimutatható. A magzatvíz AFP-je azonban csak hasfalon keresztül végzett magzatvízvétel (úgynevezett amniocentezis) után vizsgálható, és ez nem minden várandós asz- szonynál végezhető el. Egyrészt, mert mintegy 0,5%-kal növelheti a spontán vetélés kockázatát, másrészt költséges. A hetvenes évek elején derült fény arra, hogy a magzatvízben felhalmozódó AFP átkerülhet az anya szervezetébe is, mégpedig az AFP mennyiségével arányosan. Ezáltal az anya vérének vizsgálatával is kimutatható azt AFP kóros emelkedése. Itt azonban két szabályt nem szabad feledni. Egyfelől az anyai vér AFP-értéke a terhesség folyamán jélentős változást mutat, ezért az értékek a terhesség időpontjától is függnek. Gondosan ügyelni kell tehát az ajánlott vizsgálati időpont: a terhesség tizenhatodik hete betartására. Másfelől ez csakis szűrővizsgálatként értékelhető, tehát az emelkedett érték (ilyenről általában 50 felett beszélnek) még nem jogosít fel döntésre, például terhességmegszakításra. Az anyai vér emelkedett AFP-értéke csak gyanújelként fogható fel, és további vizsgálatokkal kell tisztázni ennek okát. Szokás mindenekelőtt megismételni a vérvizsgálatot, és azt ultrahangvizsgálattal kiegészíteni. Ikerterhesség esetén és a magzat elhalásakor is emelkedik az AFP-érték. Ultrahangvizsgálattal e két jelenség azonban igazolható, sőt a koponyahiány is. Ha azonban az anyai vér magas AFP- értéke mellett az ultrahangvizsgálat nem jelez kóros elváltozást, akkor érdemes magzatvízvizsgálatot végezni. A nyitott gerinc ugyanis általában csak a magzatvíz magas AFP-értéke alapján igazolható. Ultrahangvizsgálattal számos más magzati rendellenesség is felismerhető. E vizsgálati eljárás bevezetése az orvosi diagnosztikába az utóbbi évek egyik legnagyobb eredménye. Az ultrahang a tömöttebb szerveken és szöveteken visszaverődik, és így a műszer alkalmas a magzat fontosabb részeinek elkülönítésére és bemutatására. Ez nem csak a csontokat jelenti. A különböző szövetek tö- möttségében is jelentős eltérések vannak, ezáltal megfelelő felbontású ultrahangkészülékkel a magzat külsejének és belső szerveinek körvonalai láthatóvá válnak. Sohasem fogom elfelejteni azt az élményt, amit 1982-ben, Londonban egy tizennyolc hetes magzat ultrahangos megtekintése jelentett. A rendkívül érzékeny készülék segítségével nemhogy magát a magzatot láttam, hanem még a szájmozgását is, sőt azt, hogy az ujját szopta! Mindezekből önként adódnak ennek az új vizsgálati eljárásnak az előnyei. Egyrészt pontosan meghatározható a magzat nagysága és így fejlődési kora, a lepény lokalizációja, a magzat méhen belüli helyzete stb. Másrészt minden olyan magzati rendellenesség felismerhető, amely a testfelszín és a tömöttebb szervek elváltozásával jár. Ilyenek például a végtag-rendellenességek és a vesehiányok. Harmadrészt az ultrahangvizsgálat semmiféle veszélyt nem jelent az anyára és a magzatra. Ez egyik nagy előnye a röntgenvizsgálattal szemben. Végül, az utóbbi időben gyakorta említik a szakemberek, hogy amikor a leendő anya megpillantja 18-20 hetes magzatát, az anyaság érzése sokkal korábban és mélyebben érlelődik meg benne. A jövő egyik fontos és sürgető feladata annak elérésre, hogy az ultrahangvizsgálat az optimális családtervezés szerves része legyen. A súlyos, az élettel összeegyeztethetetlen, vagy az önálló társadalmi tevékenységet lehetetlenné tevő magzati ártalom beigazolódásakor a terhes döntése a meghatározó. Ha kívánja, a terhességet még megszakíttathatja. Mindezeket a szűrővizsgálatokat (az anyai vér AFP- meghatározását és az ultrahang- vizsgálatot) is hasznosítani kell, annak ellenére, hogy a magzatvédő vitamintól a velőcsőzáródási rendellenességek (koponyahiány és nyitott gerinc) jelentős részének megelőzését várjuk. Míg az anyai vér AFP-ellenőrzése és az ultrahangvizsgálat már rutinszűrésnek számítanak, a magzatvédő vitamin olyan tudományos feltételezés, amelynek hatékonyságát most ellenőrzik több országban, így a biztonság kedvéért a legjobb egyelőre mindhárom megelőzési módszert hasznosítani. Részletek dr. Czeizel Endre Az egészséges utódokért című munkájából Az ultrahangvizsgálat elve egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
