Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-12 / 60. szám, péntek

2004. március 12., péntek 1. évfolyam 4. szám Tanácsok palántatermelőknek a leggyakoribb gombabetegségek kórokozóiról és a védekezési lehetőségekről A kiváló minőségű palánta titka így néz ki egy „igazi palántagyár”. A palántanevelés növényvédelme a sikeres hajtatás alapja Egészséges növényeket csak fertőzésmentes közeg­ben nevelt jó minőségű pa­lántákból nyerhetünk, ezért kiemelt figyelmet érdemel a zöldségtermesztésnek ez a szakasza. Nálunk a kerté­szek többsége még maga ál­lítja elő a palántákat, így a minőségért is maguk felel­nek. Azonban már működ­nek a „palántagyárak” is, amelyek nagy tömegben jó minőségű palántákat nevel­nek értékesítési céllal. CSERES ZOLTÁN A palántanevelés növényvédel­me a sikeres hajtatás alapja. A pa­lántanevelés során a leggyakrab­ban előforduló és legsúlyosabb problémát a palántadőlés okozza. Kórokozói a következő gombák: pythium spp., rhizoctonia solani, fusarium spp., alternaria alternata, altrenaria solani. Ezek általában együtt fordulnak elő, és - akár pár nap alatt - súlyos károkat okoznak. Jelentőségük főként a palántagyá­rakban és a szőnyegszerű palánta­nevelésben számottevő, a tápkoc­kás, illetve a cserepes palántaneve­lésben kevésbé veszélyesek. Leg­gyakrabban a paprikában, paradi­csomban, salátában, uborkában és a káposztában fordulnak elő. A pythium, a rhizoctonia és a fusarium talajlakó gombák a szá­mukra kedveződen időszakot a ta­lajban hosszú ideig, akár több évig is képesek elviselni kitartó képlete­ik révén. A fusarium esetében a fer­tőzött növénymaradványok szol­gálnak a talajból kiinduló fertőzés forrásaként. Az alternária fajok képletei a magok felszínét és belse­jét is fertőzik, de a talaj felszínén maradt beteg növénymaradványo­kon is fertőzőképesek maradnak. Kedvező körülmények esetén a gombák az ép bőrszöveteken vagy a sérüléseken keresztül behatolnak a növény talajfelszín alatti részeibe. A palánták körkörösen haladva foltszerűen pusztulnak, mivel a gombák szaporítóképletei futótűz­ként terjednek, akár több négyzet­méternyi területen is a palánták pusztulását okozva. A betegség tartósan hűvös, borús 10-15 fok hőmérséklet alatti, ma­gas páratartalmú időjárás esetén a 6-7 levélnél fiatalabb növényeket veszélyezteti. A sűrű állomány, a túlöntözés, a talaj levegőtlenné vá­lása, a savanyú kémhatás (pH 6-6,5) és a tápanyaghiány további hajlamosító tényezőnek számít. Csírafertőzés esetén a csíranö­vény már a talajban elpusztul, a ke­lés hiányos lesz, vagy ha kikel sat­nyán fejlődik, majd elpusztul. Az idősebb növényeken a betegség ne­hezen vehető észre. Kezdetben egy-egy növény lankad, majd kör­körösen a körülötte lévők is. Az ilyen növény színe élénkzöld ma­rad, a gyökérnyaki rész üvegessé válik, befűződik és a palánta kidől. A rhizoctonia gombája a 4-6 le­vélnél idősebb növényeket is meg­támadja. Ilyenkor a palánták gyö­kérnyaki része különböző mérték­ben parásodik. Ez a növény kisebb- nagyobb mértékű hervadását okozza. A parásodott növény a ki­ültetés után mechanikai hatásra könnyen eltörik. Legolcsóbban és leghatásosabban a következő felté­telek betartásával védekezhetünk a palántadőlés ellen:- a növények megfelelő talaj- és léghőmérsékletet igényelnek. A kedvező környezeti tényezők növe­lik a palánták ellenálló képességét, így azok kevésbé támadhatók;- szellőztetéssel megakadályoz­ható a talaj- és a növények felületén a szabad víz- és páralecsapódás;- talajfertőtlenítéssel, gombaölő szeres kezeléssel csökkenthetjük a talajban és a termesztő berendezé­sekben általában megtalálható kór­okozók felszaporodását;- vetőmagcsávázással elpusztít­hatok a magvak felületén vagy a maghéjban megtalálható, a palán­tadőlést előidéző kórokozók kitar­tó képletei, amelyek már a csírázás­kor veszélyeztetik a növényeket. A szaküzletben árusított magvak már általában csávázottak. Mivel a ta- lajfertőtienítés ellenére maradnak gombaképletek a talajban, a vető­mag csávázása is ajánlatos. Ez u- gyanis a csíra körüli talajban fejti ki a hatását, a kelés időszakában vé­delmet nyújtva a növénykezde­ménynek a kórokozókkal szémben.- a palántadőlés kórokozói a ta­laj felületén és a felszín közeli ré­szén szaporodnak, így a magtakaró föld kezelésével, gombaölő szeres beöntözéssel csökkenthetjük a be­tegség kialakulásának veszélyét;- a betegség észlelése után a be­teg növények és a fertőzött talajré­teget azonnali távolítsuk el;- a szellőztetéssel és a fokozott fűtéssel elérhetjük, hogy a felső ta­lajréteg és a növényállomány idő­ben felszáradjon;- állománykezelésekkel vagyis a vegyszeres beöntözésekkel a növé­nyeket meg tudjuk védeni a további fertőzésektől. Nagyon fontos, hogy növényvédő szer a talaj 1-2 cm-es rétegébe behatoljon, ezért a talajtí­pustól függően 0,5-1 liter/m2^ gombaölő szeres oldatot (Merpan, Fundazol, Dithane, Previcur) alkal­mazzunk. A kezelt állományt egy napig ne öntözzük, megakadályoz­zuk ezzel a szer lemosódását. Ez a kezelési mód a hűvös, borús időjá­rás esetén megelőző védekezés­ként is ajánlott. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédel­mi Intézet (ÚKSUP-OOR) komá­romi munkatársa A modern kertészkedés alapelve a megelőzés. Pénzt takarítunk meg, ha már a palántákat jól kezeljük A jó palánta előállítása már fél siker ONDRUáEK FERENC A növénytermesztés technoló­giája rohamosan fejlődik. Az alap­vető szemléletek viszont erős, megdönthetetlen alapokon áll­nak. Az egyik ilyen örök igazság, a sokszor elcsépeltnek vélt „az egészséges palánta már fél siker” szlogen, amelyet minden kertész­kedő ismer. Munkánk során sok­szor találkozunk olyan esetekkel, mikor a termesztő a már meglévő problémára keresi a gyógyírt, ren­geteg olyan pluszköltséget vállal­va, melyek sokszor nem hozzák meg a várt hatást. A modern ker­tészkedés alapelve a megelőzés, közvetett vagy közvetlen formá­ban. Ugyanez igaz a palántaneve­lésre is. Hogy szoktuk kezdeni az évet? Az első utunk általában a gazda­boltba vezet, tele pénztárcával, az előző évi takarékoskodásunk nagy részével. Az méregdrága hibridmagok láttán elcsuklik a hangunk. De megszoktuk minősé­güket. Utána válogatunk a szubsztrátumok kínálatában, ne­velőtálcát választunk. Lecsappan pénztárcánk tartalma, hazame­gyünk és optimizmussal túlfűtve vágunk neki ennek az évnek. Ugyanúgy mint tavaly, tavalyelőtt és kitudja mióta. Nem lenne kifi­zetődőbb módszert változtatni? A palántanevelés összes költsé­günknek egy jelentős hányadát teszi ki. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy ezen a területen lehet a leg­többet megtakarítanunk. Nem biztos, hogy más termékre kell váltanunk, elég ha egy megbízha­tó és olcsó szaküzletet keresünk fel. Vásárláskor mindenképpen fi­gyeljünk oda néhány nagyon fon­tos tényezőre:- mindig eredeti csomagban, szavatossági időn belüli, lehető­leg hibrid magot vásároljunk;- használjunk fehértőzeg alapú (biela/svetlá, németül hochmor- torf, angolul blond peat) szubszt- rátumokat. A legjobb a baltikumi tőzeg. Pórusos, kellő adalékanya­gokkal nagyon jól tartja a nedves­séget, steril termesztési közeg. Magvetésre használjon finom struktúrájú szubsztrátumot, tűz- delésre, konténeres termesztésre a durvább struktúrájú használata célszerűbb;- ha feketetőzeg mellett dönt, a németországi minőség a legjobb. Ügyeljen a komposztalapú tőzeg­keverékekre, sokszor az árharc miatt kevésbé jó minőségűek;- használjon gombabetegség elleni szereket csávázásra, beön- tözésre;- a szubsztrátumok mindössze 2-3 hétre elegendő tápanyagot tartalmaznak. Ezután használjon magas foszfortartalmú, vízben oldódó műtrágyákat. Ezek ser­kentik a gyökérnövekedést és fo­kozatosan erősítik növényünket. Az általános műtrágyáknál sok­kal célszerűbbek, mivel a növény által felvehető tápanyagokat tar­talmazzák, megfelelő mennyi­ségben;- használjon biológiai növény­védő szereket. A fiatal növények még gyengék és nagyon érzéke­nyek bármilyen külső hatásra, vegyszerre;- növénykeltetőjében próbáljon kiegyensúlyozott viszonyokat, magas páratartalmat tartani;- ha lehet, alulról fűtsön, úgy, hogy a meleg levegőáramlás ne érje közvetlenül a palántát;- ha bármilyen elváltozást ész­lel növényein, minél előbb kérjen tanácsot. Minél előbb korrigál a hibát, annál kisebb lesz vesztesé­ge. Ne feledje, egy apró hiba óriá­si kiesést okozhat. Mielőtt szőlőoltványt vennénk, ültetnénk... Hová milyen szőlőfajtát érdemes telepíteni? ÚJ SZÓ-TIPP Ha az időjárás jobbra fordul, a fagy felenged, haladéktalanul vé­gezzük el az ősszel elmaradt sző­lőültetést. Annak, aki csak most gondolkodik azon, hogy milyen fajtájú szőlőoltványt vásároljon és ültessen, íme néhány tanács Me- lecsky Tibortól és Sütő Zsolttól. Mindketten a kürti borászok fiatal generációjához tartoznak, s jó úton haladnak afelé, hogy nevü­ket a legjobb hazai borászok és borszakértők között emlegessék. Ahogy egy alaktalan kődarab­ban formát lát a szobrász, úgy ve­zeti világra a bort a „szőlőműves”. A kiváló borok készítéséhez a leg­fontosabb a jó minőségű szőlő ter­melése. A bor ugyanis a szőlőben terem. Minden szőlőfajta más és más tulajdonságokkal (terméshozam, cukor- és savtartalom, íz- és ásvá- nyianyag-tartalom) rendelkezik, tehát a szőlő telepítésénél kulcs­kérdés a fajtaválasztás. A borok karakterét, jellegét viszont első­sorban a talaj minősége, összeté­tele határozza meg. Ez faluról fa­lura, sőt, még dűlőről dűlőre is változhat. Ezt a két dolgot az öre­gek így fogalmazták meg: A szőlő fajtája a bor apja a termőtáj pedig a bor anyja. Szőlőt lehetőleg csak olyan te­rületre telepítsünk, ahol termesz­tésének, hagyománya van. Oda, ahol a helyi fajtákat már évtize­dek vagy évszázadok óta termesz­tik, és a gazdák ismerik a hely adottságait. így mérsékelhetjük az esetleges szőlészeti problémá­kat, mint amilyen pl. az új telepí­tések száradása, fagykárok, álla­tok által okozott károk, a borá­szatban pedig akár teljesen elke­rülhetjük a durva beavatkozáso­kat (savpótlás, mesterséges savle­bontás, enzimkezelés vagy élelmi- szeripari színezők és aromák használata). A táj és a termőtalaj adottságai­nak, a termelő keze munkájának és a szőlőfajta jellegzetességeinek a borban harmonikus egységben kell megjelennie. Az ún. nagy bo­rok legfőbb értéke a „terroire” íze, amely alatt a tájat, termőtalajt, mikroklímát stb. értjük. Ahhoz, hogy a táj a borban igazán érvé­nyesüljön, a szőlőültetvénynek legalább 15-20 éveseknek kell lenniük. Ekkor a gyökérzet már nemcsak a talaj felső rétegeiből táplálkozik (itt a talaj struktúrája részben meg van bontva), hanem 3-4 méteres mélységig is nyúlik. Itt vannak elrejtve azok a „finom­ságok”, ásványi anyagok, ame­lyektől a bor komplexitást, karak­tert és tájjellegét nyeri. Ez viszont már a szakma csúcsát jelenti, ahol a szőlőtermelés és a borászat már művészet. Aki új illatokra és ízekre vágyik, keresse az újonnan nemesített szőlőfajtákat. Hasznos útmutató­ként szolgálhat Korpás András és Dorota Pospísilová szlovákiai sző­lőnemesítéssel foglalkozó szak­könyve (Nővé slachtenie vinica na Slovensku). A szőlő telepítésekor gondol­junk árra is, hogy munkánk gyü­mölcse teljes szépségében csak évek, sőt évtizedek múlva mutat­kozik majd meg. A tökéletesség fe­lé vezető út pedig rögös. Bátran ál­lítjuk, hogy nálunk is készülhetnek szép borok, s ezeket meg is mutat­hatjuk a világnak. Ám az igazi célt soha ne tévesszük szemünk elöl... ISOSTONE spol. s r. o. A főútról letérve 250 m-re a szupermarkettől VIcany (Farkasd) Zeleznicná 961 (az állomás felé vezető úton) tel.: 031/779 3901 fax: 031/7793902 isostone@stonline.sk Összes ismert külföldi és hazai mag nagyon kedvező árakon SYNPRODO 18-252 sejtű nevelőtálcák, könnyített cserepek NUTRILIFE szubsztrátumok baltikumi fehértőzegből magvetésre, pikírozásra, dugvány- és virágtermesztésre, PINDSTRUP, PLANTAFLOR, KRISTALON magás foszfortartalmú, vízben teljesen oldódó műtrágyák Biológiai növényvédő szerek, POLYVERSUM Tanácsadás saját, valamint belföldi és külföldi szakértők tapasztalatai alapján Fólia, agro-, mules-, belső, fátyolfólia, Zöldség - alapműtrágyák, NPK, stb. Organikus istállótrágyát helyettesítő ORGEVIT és VEGET Madzag, permetek és még sok más... Mindez a környék legjobb árain. Nem hiszi? Hívjon, Írjon, jöjjön el és majd elhiszi. Legyen a GAZDAclub tagja és ugorjon fejest kedvezménytengerünkbe. UP1547

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents