Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-12 / 60. szám, péntek

Közélet ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 12. 2 RÖVIDEN Jövőre további fájdalmas megszorítások? Pozsony. A pénzügyminisztérium elképzelései szerint 2005- ben 9,8 milliárd koronát szánnak az anyagi szükséghelyzetben le­vők támogatására, 900 millió koronával kevesebbet, mint az idén. A tárca azzal indokolja a kurtítást, hogy a szociális reform révén a polgárok az eddiginél aktívabbak lesznek a munkavállalás terén. A takarékosság jegyében a 2007-ig tartó időszakban a lakásépítés ál­lami dotációját is csökkenteni szeretnék, mégpedig az idei 7,1 mil­liárd koronáról 2007-ig 6,3 milliárdra. A lefaragás nem vonatkoz­na a jelzáloghitelek kamattámogatására, annál inkább a lakás-ta­karékpénztárak állami prémiumára és az Állami Lakásfejlesztési Alap pénzügyi keretére. Végezetül az állami alkalmazottak bérfej­lesztése is kisebb ütemben történne. A pénzügyi tárca azt szeret­né, ha az elkövetkező 3 évben az éves bérfejlesztés csupán 3%-ra rúgna, kivéve az oktatásügyet, ahol a bérek követnék az inflációt. Ez azt jelenti, a bírák, ügyészek és a tűzoltók elesnének a 13. és a 14. fizetéstől, (t, s) Elutasították Jozef Sesták beadványát Kassa. Az alkotmánybíróság tegnap elutasította Jozef Sesták el­nökjelölt alkotmányjogi panaszát. Mészáros Lajos alkotmánybíró, az ügy előadója elmondta, hogy Sesták természetes személyeket táma­dott meg, nem pedig állami szerveket. Sesták szerint a belügyminisz­térium tétlenül figyeli, hogy bár hivatalosan még nem kezdődött el a választási kampány, a tehetősebb államfőjelöltek óriásplakátjaival teli az ország, és ellenfelei állami funkciójukat kihasználva már hetek óta minden alkalmat megragadnak a közszereplésre, (-juk) Folytatódott a per az oltárképügyben Pozsony. Ivan Lexa és Jaroslav Svéchota meghallgatásával foly­tatódott tegnap az úgynevezett oltárképügy bírósági tárgyalása. A titkosszolgálat volt igazgatója szerint a vád hazug politikai konst­rukció, a szolgálat 1995-ben valóban egy bűntettet hiúsított meg, amikor nem engedte, hogy a püspökség eladja az oltárképet. A 200 ezer dollár, melyet az ügynökség a tőrbecsaláshoz használt, valójá­ban végig az „állam kezében” volt, így azt nem érte kár, jelentette ki Lexa. A bíróság előtt azt is tagadta, hogy az akciót Rudolf Báláz püspök lejáratására indították volna, hiszen arról csak később érte­sült, hogy kinek a tulajdonában volt az oltárkép. Svéchota arról be­szélt, hogy vizsgálati fogsága során a rendőrség vezetői, Jaroslav Ivor és Jozef Sátek többször felkeresték, hogy Meciarra és Lexára vonatkozó terhelő bizonyítékokat szedjenek ki belőle. A tárgyalás május végén folytatódik, (s, t) Kassán találkoztak a visegrádi államfők Kassa. A szlovák köztársasági elnök meghívására tegnap Kassá­ra érkezett Václav Klaus, Aleksander Kwasniewski és Mádl Ferenc. Az államfők találkozójának fő témája a V4-ek EU-csatlakozás utá­ni együttműködése. A kétnapos tanácskozás tegnap este színház- látogatással kezdődött, majd díszvacsorával folytatódott. A talál­kozó Schuster számára különösen fontos, hiszen elképzelhető, hogy utoljára vett részt köztársasági elnökként ilyen jellegű ren­dezvényen. (SITA) Zsolna miatt nem áll le a többi program Pozsony. A Zsolna melletti Hyundai/Kia autógyár miatt erőlte­tett ütemben megépítendő Ladce-Zsolna autópálya-szakasz nem fogja leállítani az ország többi területén elkezdett vagy tervezett sztrádaprogramot - közölte tegnap Pavol Prokopovic közlekedési miniszter. Bár a 2006 novemberéig megépülő észak-szlovákiai szakasz miatt pótlólagosan további 17,8 milliárd koronája lesz szükség, ez mégsem okoz megszorításokat más területeken, mivel az említett összeget a tárca nem állami forrásból teremti elő. Prokopovic úgy látja, az Európai Unió kohéziós alapjai, továbbá az Európai Beruházási Bank hajlandó részben finanszírozni a hazai sztrádaprogramot. A szaktárca szerint nincs műszaki akadálya an­nak, hogy 2006 végéig autópálya kösse össze Pozsonyt Zsolnával, az igazi gondot a parcellák felvásárlásának üteme jelenti. A földtu­lajdonosoknak piaci árat kínálnak, amely eddig négyzetméteren­ként 12 és 1500 korona között alakult, (shz) Az SDKÚ és a HZDS december 10-én állítólag titkos megállapodást írt alá az együttműködésről és megértésről Hamisították a memorandumot? Pozsony. Az SDKÚ és a HZDS 2003. december 10-én titkos memorandu­mot írt alá a kölcsönös együttműködésről és meg­értésről - állt a Novy cas című bulvárlap tegnapi számában. ÖSSZEFOGLALÓ A dokumentumot állítólag egy íróasztalon találták. Mindkét párt képviselői azonnal cáfolták a hírt. A titkos szerződésben, mely állító­lag 2006 szeptemberéig érvényes, a kormányfő kötelezte magát an­nak biztosítására, hogy az össze­férhetetlenségi és a vagyon erede­téről szóló törvényt nem fogadja el a parlament; pozitív képet raj­zol külföldön Vladimír Meciarról és pártjáról; nem zárják ki a kö­vetkező választások utáni együtt­működés lehetőségét; és az SDKÚ hivatalos tárgyalásokat nem foly­tat a Népi Unióval. Cserébe Me­ciar megígérte: ő nem tárgyal a Szabad Fórummal; nem kezde­ményezi, nem is támogatja a kor­mány megbuktatását; nem ösz­tönzi választópolgárait a népsza­vazáson való részvételre; segít el­fogadtatni az SDKÚ számára fon­tos törvényeket. Mikulás Dzu- rinda tegnap a főügyésszel közöl­te: semmilyen titkos memorandu­mot nem írt alá, következéskép­pen a dokumentum hamisítvány. „Az irat megalkotásával és nyilvá­nosságra hozásával bűncselek­mény történt, és a főügyészség vizsgálatot indított az ügyben” - tájékoztatta lapunkat Martin Ma- ruska kormányszóvivő. A HZDS és feljelentést tett a lap ellen; Meciar értelmetlenségnek minő­sítette a dolgot. Pavol Hrusovsky házelnököt meglepte a memoran­dumról szóló hír, szerinte nincs valóságalapja, mindenestre ma­gyarázatot fog kérni Dzurindától. Milan Hort, az SDKÚ frakcióveze­tője ostobaságnak minősítette a dolgot, mellyel nem érdemes fog­lalkozni, és szerinte a bulvárlapok is abbahagyhatnák az „asztalon talált” információk közlését. Hortnak van elképzelése arról, ki­nek kedvez a botrány, de nem akarta elárulni. A HZDS szerint az üggyel Meciart akarják besározni és államfővé választását megaka­dályozni. Viliam Sobona, Meciar kampányfőnöke szerint Eduard Kukán, az SDKÚ államfőjelöltje és emberei állnak a háttérben: így próbálják elterelni a figyelmet a rossz szociális helyzetről, melyért Kukán is felelős, (s, sz. a.) A Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatóját ezentúl a parlament fogja választani, ám a kormányjavaslatára Rábólintottak az új titokvédelmi jogszabályra A parlament tegnap felfüggesztette Igor Pinkává és Milan Rehák mentelmi jogát. A két ellenzéki képviselő ellen a vagyonalap veze­tőségében az utolsó Meciar-kormány idején elkövetett visszaélé­sek miatt indult eljárás. (TASR-fotó) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatóját ezentúl a par­lament választja, ám a kormányja­vaslatára - döntöttek tegnap a honatyák, ugyanis 132 igennel jó­váhagyták az új titokvédelmi tör­vényt. Mindössze ketten tartóz­kodtak, egyedül a kommunista Ivan Hopta ellenezte a tervezetet. Az új norma értelmében állambiz­tonsági szempontból kockázatot jelenthetnek azok a személyek, akik Moszkvában tanultak. A tör­vény pontosan meghatározza, mely szovjet oktatási intézménye­ket látogató személyek nem kap­hatnak átvilágítási bizonylatot. Nem férhetnek hozzá államtitkok­hoz azok, akik - akár csak néhány hetes tanfolyam erejéig - a KGB fő­iskoláján, az orosz titkosszolgálat alapítójáról elnevezett Feliksz Edmuntovics Dzerzsinszkij Főisko­lán és az MVD Politikai Tovább­képző Iskolában tanultak. Kocká­zati tényezőnek számítanak azok is, akik legalább harminc napig a szovjet belügyminisztérium főis­koláin vagy akadémiáin képezték magukat. Eduard Kukán külügy­miniszter is Moszkvában tanult. A május 1-jétől hatályos jogszabály szűkíti azoknak a személyeknek a körét, akik átvilágítás nélkül is hozzáférhetnek államtitkokhoz; a három közjogi méltóságon kívül a kivételezettek közé tartoznak a kormánytagok, a számvevőszék el­nöke és alelnökei, a parlamenti képviselők és a bírók - a speciális bíróság munkatársait kivéve. Ezzel szemben az ombudsman átvilágí­tási bizonylat nélkül nem nézhet bele titkos aktákba. A norma sza­bályozza az átvilágítás módját is, például lehet hazugságvizsgálót alkalmazni. Ha a Nemzetbiztonsá­gi Hivatal úgy dönt, az átvilágított személy kockázati tényezőnek szá­mít, a döntés ellen 15 napon belül lehet fellebbezni. Ha a hivatal el­utasítja az indítványt, az ügy fel- lebbviteli bizottság elé kerül, mely­nek döntése ellen a Legfelsőbb Bí­róságon lehet panaszt emelni. A ti­tokvédelmi törvénnyel kapcsolat­ban a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjéről volt a legtöbb vita. Ed­dig a kormány nevezte ki és hívta vissza, s az esetleges idő előtti le­váltást nem kellett konkrét érvek­kel alátámasztani; Ján Mojzis ese­tében is elég volt teljes bizalom- vesztésre hivatkozni. Az, hogy az igazgatót ezentúl a honatyák vá­lasztják és menesztik, az ellenzék és a koalíció közötti kompromisz- szum eredménye, (sza) Palkó szerint szövevényes ügyről van szó; azt is meg kellett vizsgálniuk, az eset nem provokáció-e csupán Kenőpénzt fogadott el a kassai alpolgármester ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Kenőpénz elfogadása miatt a korrupcióellenes hivatal nyomozói szerdán őrizetbe vették Eugen C. kassai alpolgármestert és Ladislav P. királyhelmeci ügyvédet - jelentette be tegnap Vladimír Palkó belügyminiszter. A két férfi aznap este 18 óra körül a Käme Slovakia Group nevű építőipari vál­lalat irodájában egymillió koronát vett át a cég egyik képviselőjétől. A pénzt átadó férfi ügynökként segí­tette á gyanúsítottak lebuktatását, a rendőrség tanúként fogja kihall­gatni. Véleménye szerint a lefoglalt egymillió csak egy része volt annak a 18 millió koronának, melyet a két férfi azért kért az építőipari cégtől, hogy az lehessen egy 181 millió ko­rona értékű lakásépítési beruházás kivitelezője. Zdenko Trebula, Kassa főpolgármestere ezzel kapcsolat­ban megjegyezte: az eset régebbi keletű lehet, mivel a jelentős gaz­dasági döntések manapság olyany- nyira átláthatóak, hogy az alpol­gármester nem tudta volna befo­lyásolni a kivitelező kiválasztását. A rendőrség feltételezi, hogy a szerdai találkozó előtt már átadták a kenőpénz egy részét - valószínű­leg 9 millió koronát -, ez azonban egyelőre vizsgálat tárgyát képezi. Az elkövetők az összeget kölcsön­ként próbálták feltüntetni, a nyo­mozók lefoglaltak egy hitelszerző­dést is, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy a kölcsönt 2004. április 28-án visszafizették. A belügymi­niszter elmondta, rendkívül szöve­vényes ügyről van szó, a beavatko­zás előtt még azt is meg kellett vizsgálniuk, hogy az egész eset nem provokáció-e csupán, mellyel a korrupcióellenes hivatalt próbál­ják lejáratni, (kcr) Fizetetlen szabadságra mehetnek a köztársaságielnök-jelöltek: munkáltatójuknak a választás előtt 40 napot kell biztosítaniuk számukra, ha erre igényt tartanak Egy hölgy sms-ben azt üzente Mikloskónak, hogy first lady akar lenni ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Fizetetlen szabadság­ra mehetnek az államfőjelöltek: munkáltatójuknak a választás előtt 40 napot kell biztosítaniuk számukra, ha erre igényt tarta­nak. A12 jelölt közül néhányan él­tek ezzel a lehetőséggel. A Ko- mensky Egyetem jogi karán elő­adó Ivan Gasparovic március 1-jé- től nem dolgozik, akárcsak Jozef Sesták, aki a külügyminisztérium alkalmazottja. Martin Bútora, az IVÓ társadalomkutató intézet munkatársa is fizetetlen szabad­ságra megy, de csak a hivatalos kampány első napjától. A kam­pány alatt klasszikus, fizetett sza­badságot tervez Eduard Kukán külügyminiszter és Lubo Roman pozsonyi megyefőnök. Ján Füle el­nöki szóvivő nem árulta el, Rudolf Schuster készül-e szabadságra. Frantisek Mikloskónak és Vladi­mír Meciarnak egyszerűbb a dol­ga: a kampány két parlamenti ta­nácskozás között lesz. Meciar már most sem jár az ülésekre, valószí­nűleg nem is fog fizetést kapni. Az elnökválasztás április 3-án lesz, és a hivatalos kampány két héttel előtte kezdődik. Martin Bútora nehezményezte, hogy a Szlovák Televízió nem szervez kerekasz- tal-beszélgetéseket, ahol az ellen­felek szemtől szemben összecsap­hatnának. A TA3 hírtévé néhány hete félórás beszélgetések kereté­ben megkezdte az esélyesebb je­löltek bemutatását, a kevésbé is­merteknek a hírösszefoglalókban szentel figyelmet. A Twist rádió is egyórás, könnyed hangvételű be­szélgetésekben teszteli a lehetsé­ges államfőket. Elsőként Frantisek Mikloskót faggatta két műsorve­zető. A hallgatók főleg arról ér­deklődtek, hogy mit csinálna elő­ször elnökként, a kolbászon kívül vannak-e jó borai is, mikor nősül meg, kiírná-e a gravitáció meg­szüntetését szorgalmazó népsza­vazást, ültetne-e fákat az elnöki palota kertjében. Egy hölgy sms- ben azt üzente a keresztényde­mokrata politikusnak, hogy most ünnepelte 50. születésnapját, és szeretne first lady lenni. Erre Miklosko azt válaszolta: kár, hogy nem küldött fényképet ma­gáról, és nem írta meg, szeret-e takarítani. Arra a kérdésre, mivel próbálja megszólítani az MKP vá­lasztópolgárait, az államfőjelölt azt felelte: bízik morális tekinté­lyében és abban, a magyarok is ugyanazokat az értékeket képvi­selik, mint ő, valamint hogy még emlékszenek az 1989 körüli idő­szakra, amikor ugyanazokért a célokért harcoltak, (sza, s) Megválasztása esetén rögtön beköltözne az elnöki palotába Pozsony. Frantisek Miklosko szerint az államfő kevés jogkör­rel rendelkezik, ám szabadab­ban nyilatkozhat, rámutathat a problémákra, útbaigazíthat, bátoríthat és felvidíthat. „Két ilyen államfőt ismertem: Vác­lav Havelt és Göncz Árpádot” ­tette hozzá a politikus, aki utol­só száz koronáját nem adná oda senkinek, hanem még egy­szer jóllakna belőle: kolbászt és sört vásárolna. Ha pedig meg­választanák, első dolga lenne beköltözni az elnöki palotába. Arra a kérdésre, hogy ha reggel felébredne, és három tárgy - puska, kettes rezsó és bőrbe kö­tött alkotmány - volna a köze­lében, melyikhez nyúlna elő­ször, azt felelte: a puskával „be­gyújtaná” a rezsót, és reggelit főzne. Az alkotmányt békén hagyná, (sz-a)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents