Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-02 / 51. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 2. RÖVIDEN Az SNS Meciart támogatja Pozsony. A Peter Súlovsky vezette SNS Vladimír Meciart támogatja a köztársaságielnök-választás során. Erről tegnap írt alá egyezményt a két pártelnök. Ez az együttműködés Súlovsky szerint a jövendő koalíció alapja is lehet, bár pártegyesülésről senki sem gondolkodik. Ján Slotával kapcsolatban, aki szintén az SNS elnökének tartja magát, Meciar csak annyit mondott, hogy a nemzeti pártból csak egy van, s annak Súlovsky a legitim vezetője. (SITA) A KOZ kihátrált Schuster mögül Pozsony. Bár a szakszervezetek szövetsége az elsők között szólította fel Rudolf Schustert, hogy induljon az államfőválasztáson, az első fordulóban nem támogat egyetlen köztársaságielnök-jelöltet sem, jelentette be tegnap Ivan Saktor. A KOZ-vezér Vladimír Meciarral folytatott beszélgetést. A HZDS elnöke felajánlotta, hogy a népszavazási kampány során a közszolgálati médiában a párt számára kijelölt reklámidő egy részét a szakszervezet használhatja ki. (SITA) Eduard Kukán megelőzte Bugár Bélát Pozsony. Továbbra is Robert Fico a legnépszerűbb szlovákiai politikus; a Smer elnökét a megkérdezettek 28,2 százaléka nevezte meg, derült ki az MVK felméréséből. A második Vladimír Meciar 19,2 százalékkal, a harmadik Eduard Kukán 16,1 százalékkal. Bugár Béla 13,1 százalékkal a negyedik, őt Ivan Gasparovic köved 10,7 százalékkal. A legmegbízhatatlanabb politikusnak a lakosság 56,8 százaléka Mikulás Dzurindát tartja, a második helyen Vladimír Meciar áll 36,2 százalékkal, őt Ivan Miklós követi 26,6 százalékkal. (SITA) Berényi kihasználná tapasztalatait Pozsony. Területfejlesztés, uniós alapok és külkapcsolatok - ezek azok a területek, melyekkel Berényi József külügyi államtitkár az Európai Parlamentben foglalkozni szeretne, ha megválasztják euroképviselőnek. Berényi - bevallása szerint - örül, hogy az MKP OT döntése értelmében az EP választási listán a 2. helyet foglalja el. „Az utóbbi hat évben az államigazgatásban szerzett tapasztalataimat az EP-ben is szeretném kamatoztatni” - mondta lapunknak, (sza) Negyvennyolcezer közmunkás Pozsony. Február végéig 48 260 munkanélküli kapcsolódott be az önkormányzatok, nonprofit szervezetek, valamint egyéb jogi és természetes személyek által szervezett közmunkaprogramba; azaz eny- nyi ember már biztosan kap szociális segélye mellé egyelőre 1000 koronás havi ösztönző pótlékot. A szociális hivatal közel 143 millió koronát fordít a közmunkák finanszírozására az eddig megkötött, 5 hónapig 'érvényes szerződések alapján. A közmunkák szervezői ádag 598 koronát kapnak havonta a programban résztvevő emberek után. A legtöbb közmunka-lehetőség az Érsekújvári (5040), a Rimaszombati (3565) és az Eperjesi (3213) járásban van. (lpj) Nem támogatnak minisztercserét a kormánypártok Új vita kezdődik a tandíjról ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Visszavonja a parlamentből a kormány a főiskolai tandíjak bevezetéséről szóló terveze-. tét, döntött tegnap este a Koalíciós Tanács. Pavol Hrusovsky KDH- elnök a javaslat elnapolását egy hatástanulmány kidolgozásának szükségességével és azzal indokolta, hogy több módosító indítvány is megfogalmazódott a tervezettel kapcsolatban. A Szabad Fórum is kijelentette: jelenlegi formájában nem támogatja a tandíjakról szóló javaslatot. A Koalíciós Tanács megerősítette: nem változtatja meg a szociális reformok koncepcióját, viszont a romaproblémát napirenden tartja. A partnerek megegyeztek abban is, hogy nem támogatják a miniszterek leváltását szorgalmazó ellenzéki indítványokat. Tegnap arról nem esett szó, hogy a kormányfő összekapcsolná-e a pénzügyminiszter elleni bizalmadansági indítványról szóló voksolást az egész kormánnyal szembeni bizalmi szavazással. A koalíció csak 67 vokssal rendelkezik, és a koalíciós partnerek nem döntötték el, hogyan biztosítsák a kabinet megtartásához szükséges 9 hiányzó szavazatot. Hrusovsky szerint ez főleg azon pártoknak a dolga, melyek frakciójából képviselők távoztak, (sza) Ha szeptemberig nem lesz ítélet, szabadlábra kerülnek a Pápay-gyilkosság gyanúsítottjai Elnapolták a maffiapert ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Lipótvár. Tegnap a lipótvári (egyházban folytatódott az úgynevezett Pápay-per. A Pavol Sládok által vezetett bírói tanács legutóbb 2003 novemberében ült össze, akkor azonban a nyolcnaposra tervezett tárgyalássorozat felénél megbetegedett Weisz Julianna, az egyik vádlott védője. így Szlovákia legnagyobb tömeggyilkosságát vizsgáló bírósági eljárást el kellett halasztani. A vádlottak padján eredetileg heten ültek. A monstre per vádirata négy pontot tartalmaz. R. Csaba, R. Szilárd és Sz. Árpád a Pápay-csoport lemészárlásában való részvétel miatt került a vádlottak padjára. R. Szilárdot és V. Richárdot tettestársként elkövetett gyilkossági kísérlettel is vádolják, ugyanis 1999. január 20-án állítólag ők lőttek rá Nádszeg határában K. Norbert autójára, melynek következtében az autóban utazó P. Tibor meghalt, két további személy pedig súlyosan megsérült. A harmadik vádpont szerint R. Csaba és Szilárd a tiltott fegyvertartás bűncselekményét is elkövette, állítólag ők szerezték be a Pápay-gyilkos- ságnál használt fegyvereket. Egy magyarországi vállalkozó megzsarolásáért pedig R. Csabának, R. Endrének, K. Krisztiánnak és K. Sándornak kell felelnie. Azonban K. Sándort kiadták Magyarországnak, ahol súlyosabb bűncselekmények miatt indult ellene eljárás, a múlt héten gyilkossági kísérlet előkészítése miatt letartóztatott K. Krisztiánt pedig önálló eljárásba vonták. így tegnap R. Szilárd, V. Richárd, R. Csaba, Sz. Árpád és R. Endre állt a Nagyszombati Kerületi Bíróság elé. Pavol Sládeknek azonban el kellett napolnia a tárgyalást, mivel R. Szilárd bejelentette, közte és védője, Svetozár Chabada közt megromlott a viszony, így nem szeretné, ha továbbra is Chabada látná el jogi védelmét. R. Szilárd szerint a bizalmi válság oka, hogy védője nem helyeselte a Jaroslav Spisiak ellen tett feljelentését. Testvérei azonban nem látják akadályát annak, hogy továbbra is Chabada lássa el a védelmüket. R. Szilárdnak egy hónap áll a rendelkezésére, hogy új védőt keressen, így a tárgyalás május 18-án folytatódik. Pavol Sládek főbíró elmondta, a vádlottak minden rendelkezésükre álló jogi eszközt felhasználnak, hogy akadályozzák a tárgyalás menetét. A vádlottaknak vélhetően érdekük a lehető leglassabb ügymenet, vizsgálati fogságukat, akkor - szeptember 24-én szabadlábra kell helyezni, (kcr) Hajdók Pál: Kaméleonpolitikusok és pénztárcaemberek közt nincs semmi keresnivalóm Bosszút sejtenek a kizárt tagok Pozsony. Amikor az MKP Országos Tanácsa (OT) a dunaszerdahelyi tagok kizárásáról döntött, lényegében Bugár Béláról szavaztak, állítja Barak László. Az MKP elnöke szombaton ugyan nem határolta el magát az etikai bizottság szándékától, viszont figyelmeztette az OT tagjait, hogy az ismertetett indok nem elég ahhoz, hogy bárkit is megfosszanak tagságától. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS „Ennek ellenére megtették, következésképpen azt gondolom, hogy ez a szavazás Bugár Béláról is szólt, sőt leginkább róla szólt ” - szögezte le lapunknak Barak, aki szerint a dunaszerdahelyi politikai és érdekellentét egy tágabb törekvésnek is a kicsúcsosodása. ,Annak idején komoly részt vállaltam a három párt egyesítésében, és miután befejeződött e folyamat, elkezdődött egyfajta kiszorítósdi. Az elődpártok emberei kiszorították egymást a pártból, a legkomolyabb szerepet a volt Együttélés emberei játszották. Nem csoda, hogy Duray Miklós maga is interveniált szombaton annak érdekében, hogy engem zárjanak ki. Publicistaként, íróként, költőként nem én vesztettem azzal, hogy megfosztottak tagságomtól. Nem teszek ellenlépést. Nem akarok visszamenni az MKP- ba, ha pedig mégis, akkor csakis azért, hogy miután visszavettek, kiléphessek belőle” - szögezte le Barak, aki szerint az MKP-t is elérték azok a módszerek, melyek szinte valamennyi szlovákiai pártra jellemzőek. Ezzel Hajdók Pál is egyetért. „Fogalmam sincs, engem miért zártak ki a pártból, és megdöbbentett a dolog. Hivatalosan nem is tudok semmiről. Mindez bennem a legsötétebb sztálini időket idézi fel, de nem is csodálkozom rajta, mert Pásztor István a kommunista párt élharcosa és KlSZ-tisztségvi- selő volt. Sajnos most is ellenzékiként kell harcolnunk ugyanazon kommunisták ellen. Ha ez az MKP, akkor valóban nincs ott helyem, mert ilyen kaméleonpolitikusok és pénztárcaemberek között semmi keresnivalóm” - szögezte le lapunknak Hajdók Pál, aki szerint a négy kelet-szlovákiai kizárása Pásztor István volt királyhelmeci polgármester, a helyi MKP-vezetés tagjának a bosszúja. Hajdók és még ketten ugyanis felhívták Bugár Béla pártelnök figyelmét arra, hogy szerintük a tagfelvétel körül nincs minden rendben. „Királyhelmecen 2002-ben többen jelentkeztek az MKP-ba, ám Pásztor - talán önzés^ bői vagy pozícióféltésből - mintegy húsz ember kérvényét visszatartotta, mondván: az MKP-nak nincs szüksége új tagokra. 2003 januárjában pedig egy tagsági gyűlésre hívtak össze minket, és a meghívóban nem szerepelt a tagság bővítése. Szerintünk előre összeállították a felveendő emberek névsorát, sőt előre megmondták, hogyan kell szavazni, merthogy Pásztor holdudvarából is jelentkeztek néhá- nyan. Pásztor szerint lobbizás volt, szerintem viszont csalás történt” - részletezte lapunknak Hajdók. Pásztor István parlamenti képviselő az Új Szónak cáfolta, hogy személyes bosszúról van szó. „Nem én, nem is az alapszervezet, hanem Bugár Béla kérte fel az eitkai bizottságot, hogy vizsgálja ki az ügyet. A testület ezt meg is tette, feltárta a tényeket, a csalás tényét bizonyítottnak látta, majd az OT a tények ismeretében szavazott a bizottság határozatáról. Úgyhogy az ügy nem rólam, sőt nem is arról szól, hogy én mit szeretnék. Aki mást állít, az félremagyarázza a dolgot” - tette hozzá Pásztor. Pázmány Péter dunaszerdahelyi polgármester ugyancsak állítja: ő nem jelentett fel senkit. „Nem én, hanem az alapszervezet fordult az etikai bizottsághoz, úgyhogy nem vagyok érintett. Békés természetű ember vagyok, tőlem az ilyenfajta adok-kapok távol áll. Senki ellen semmi kifogásom, mindenki azt csinál, amit akar” - szögezte le Pázmány, majd hozzátette: ha őt jelentené fel valaki, nem várná meg, hogy kizárják, magától távozna az MKP-ból. Barak lapunknak elmondta: sok becsületes MKP-tagot ismer, ám nekik el kellene gondolkodniuk a történteken, és meg kellene akadályozniuk, hogy embereket hurcoljanak meg a múlt század ötvenes éveire jellemző módszerekkel, (sza) Fosztogatások után feljelentések a legfőbb ügyésznél Felbujtást gyanítanak A lakosság megdöbbenése akkora lehet, hogy sikeres lesz az előrehozott választásokról szóló népszavazás Januártól többet keresnek a politikusok Mennyit keresnek? jelenlegi bér bér + havi juttatások áprilistól Köztársasági elnök 148 400 173 560+40 000 Miniszterelnök 77 650 87 0180+22 500 Miniszterek 55 650 65 085+18 000 Parlamenti képviselők 37 100 43 390 +34 710 (vidéki) 43 390 +30 370 (fővárosi) Képviselői asszisztensek 29 680 34 712 ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony/Kassa. Tegnap aromaproblémáról egyeztetett Vladimír Palkó belügyminiszter és Dobros- lav Trnka legfőbb ügyész. Érintették a Roma Parlament határ- és autópálya-lezárásra való felhívását is. Trnka indítványozni fogja, indítsanak eljárást felbujtás miatt egyes roma vezetők ellen. Leszögezték, minden állampolgártól a törvények feltétel nélküli megtartását várják el, és minden bűnözővel szemben el fognak járni. A Roma Kormányon Kívüli Szervezetek Tanácsa úgy látja, Klára Orgovánová romaügyi kormány- biztos visszaélt hivatalával és illetéktelenül fizetett ki pénzeket, ezért feljelentést tettek ellene a legfőbb ügyésznél. A Szlovák Romajogi Központ, az Európai Romajogi Központ és az Amnesty International viszont a rendőrök tőketerebesi beavatkozó-' sa miatt fordult Dobroslav Tm- kához. Véleményük szerint a rendőrök illetéktelenül hatoltak be a romák lakásaiba, és alkalmaztak erőszakot. Jaroslav Spisiak, az országos rendőrfőkapitány első helyettese elmondta, hozzá egyelőre nem érkezett üyen feljelentés, (s, kcr) ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. A parlamenti képviselők fizetése 6290 koronával emelkedett, a miniszterek 9395 koronával kapnak többet, a köztársasági elnök pedig havi 25 ezerrel lesz gazdagabb. A béremelés január 1- jétől érvényes, első alkalommal azonban csak áprilisban, visszamenőleg kapják meg az emelt fizetést, ekkor veszik kézhez az első három hónap után járó különbözeiét is. A közjogi méltóságok fizetésemelésére az idei állami költségvetés 257 millió koronát irányoz elő, ez az összeg már tartalmazza a bírók, ügyészek és a képviselői asszisztensek bérének emelését is. Áprilistól valamennyien 17 százalékkal magasabb fizetést vihetnek haza. A képviselők alapfizetése jelenleg 37 100 korona, amihez még további átalánydíjat kapnak attól függően, hogy Pozsonyban vagy az ország más részén élnek. Ez szintén jelentős összeg, a „vidéki” képviselők jelenleg 29 680 koronát kapnak, ami áprilistól 34 710-re emelkedik. Ez az összeg nem adóköteles, vagyis tisztán ennyivel nő a képviselők havi juttatása. A közjogi méltóságok fizetése tavaly nem emelkedett, az idei 17 százalékos növekedés ezt a kiesést is pótolja. A miniszterek és a köztársasági elnök fizetése a képviselői bérekhez van kötve: a miniszterek bére másfélszerese, a köztársasági elnöké pedig négyszerese a képviselői bérnek. Egyes szociológusok szerint a béremelés tovább növelheti a lakosság elégedetlenségét, ami hozzájárulhat az előrehozott választásokról szóló népszavazás eredményességéhez. (lpj, p) ugyanis Sz. Árpádot augusztusban mindenképpen, a többieket pedig - ha nem hosszabbítják meg Legközelebb május közepén találkoznak az ügy résztvevői a lipótvári börtön mozitermében (Új Szó-felvétel)
