Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-11 / 59. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7- Újra infarktust kapott, mert véletlenül meglátta a gyógyszertári számlákat... (Lehoczki István karikatúrája) A kommunista filmsorozat első epizódjait a nézők 35-45 százaléka látta Zeman őrnagy újabb sikeres esete TALLÓZÓ ERDÉLYI SAJTÓ Elismerés és bírálat egyaránt megfogalmazódott a sajtó hasábjain a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) között született újabb együttműködési megállapodással kapcsolatban. A kolozsvári Szabadság beszámolójában megemlíti, hogy a már negyedszer is megkötött egyezség magába foglalja azokat a kormánypárti ígéreteket is, amelyek a tavalyi szerződésben szintén benne voltak, de teljesítedenek maradtak. A lap az érdemi eredmények közé sorolja, hogy a PSD ismét kötelezi magát a magyar karok létrehozására a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen, akárcsak a marosvásárhelyi és kolozsvári tévéstúdió adásidejének bővítésére. Újdonságot jelent, hogy jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a szociális kérdésekre. A lap értesülései szerint az aláírás elhúzódott, mert a kormánypárt az utolsó percben is kifogásokat emelt a magyar karok ügyében. Az erdélyi Krónika kommentárjában elismeri: szokatíanul sok eredményt hozott az utóbbi három hétben az RMDSZ és a kisebbségben kormányzó PSD együttműködése. A sort a kényszerbérletbe adott egyházi ingadanok bérleti díját rögzítő kormányhatározat indította el. A jogszabállyal utólag sikerült „kipipálni” a tavalyi PSD- RMDSZ megállapodás egyik nem teljesített pontját - állapítja meg a lap, amely szerint a parlamentben a múlt héten elfogadott kisebbségi egyesületi restitúciós törvénnyel hároméves adósságot rótt le a kormánypárt. Utána hamar napvilágot látott az aradi szoborállításról hozott határozat is - emlékeztet a Krónika. A kommentátor kifejti: a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának elfogadása, a kisebbségkutató intézet létrehozása vagy akár a gyakorlatban visz- sza nem adható államosított ingadanok utáni kárpótíás törvénye ügyében jele sincs annak, hogy a kormánypárt meg kívánná tartam a szavát. STERN A németek többsége közvetlenül szeretne államfőt választani - derül ki egy friss felmérés eredményeiből. Az eddigi, közvetett választás elutasításában valószínűleg közrejátszik az is, hogy egy héttel ezelőtt az ellenzéki pártok a közvéleményben ellenszenvet keltő huzavona után tudtak csak megállapodni a közös államfőjelölt, Horst Köhler pénzügyi szakember személyéről. Németországban május 23-án választ elnököt a szövetségi közgyűlés. A kormányzó szociáldemokraták és zöldek nőt választottak: Gesine Schwan tudóst. A Stern magazin és az RTL televízió megbízásából készült felmérés szerint a németek 74 százaléka véli úgy, hogy a jövőben közvetíen választás útján kellene betölteni a legmagasabb közjogi méltóság posztját. A megkérdezettek 73 százaléka helyesli, hogy van államfői tisztség. Számos párt- politikus rokonszenwel nyilatkozott arról, hogy a jövőben esedeg közveden úton lehetne választani elnököt. Hatalmas sikerrel tért visz- sza a Zeman őrnagy harminc esete című filmsorozat, amely a múlt század hetvenes éveinek végén készült azzal a céllal, hogy dicsőítse az akkori csehszlovák kommunista párt állambiztonsági hatóságát. KOKES JÁNOS Bár a szocialista időszak - különösen a hetvenes és a nyolcvanas évek - televíziós sorozatainak az utóbbi években kimondottan új kultusza van a cseh televíziókban, a Zeman őrnagy harminc esete ismételten nagy vihart kavart, széles körű vitákat váltott ki, mert egyértelműen olyan politikai-ideológiai sorozatról van szó, amely a megbukott rendszer egyik legfélelmetesebb elnyomó apparátusának, az Állambiztonsági Testületnek, a hírhedt StB-nek állít emléket, illetve rendkívül pozitív tükörképet. És ez sokaknak nem tetszik. A szlovákiai magyar tévénézők számára is ismert - és Csehszlovákiában a maga korában is rendkívül népszerű - krimisorozatot a rendszer- váltás után először 1999-ben a közszolgálati Cseh Televízió tűzte műsorára. Hatalmas sikerrel. Tekintettel arra, hogy a sorozat minden egyes része a maga korában közismert politikai bűncselekményeket dolgoz fel - természetesen a kommunista titkosrendőrség és a diktatúra szempontjából pozitívan -, a közszolgálati televízió az egyes darabokat kiegészítette az MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A strasbourgi székhelyű Európai Parlament több új tagországnak szemrehányást tesz azért, mert tetemes mulasztások terhelik az európai uniós szabványok átültetésében - jelentette a Die Welt című berlini napilap tegnapi számában. Az újság által előzetesen adott esetet és kort a maga valóságában bemutató dokumentum- műsorral, illetve időnként élőben közvetített vitával is. A sorozatot most a második legnagyobb országos kereskedelmi televízió, a Prima sugározza szerdánként, és szintén vitathatatlanul hatalmas érdeklődés kíséri. Az sorozat első epizódjait a nézők 35-45 százaléka látta. A Príma - a közszolgálati televíziótól eltérően - mindenféle magyarázat nélkül vetíti az egyes részeket. Az éles kritikák után csupán a negyedik epizód sugárzása előtt jelent meg a képernyőn egy egymondatos figyelmeztetés, mely szerint nem biztos, hogy a film az adott eseményt a valóságnak megfelelően dolgozta fel. Ugyanakkor bizonyos jobboldali körök feljelentést tettek a sorozat sugárzása miatt, állítva, hogy az sérti a törvényeket; a kommunizmust népszerűsíti, az pedig Csehországban törvény szerint is tilos. Egyelőre nem tudni, mire jut a hatóság, de a sok vita és botrány csak tovább népszerűsíti a filmsorozatot. Az pedig már 1999-ben is, amikor minden részt kiegészítő háttéranyaggal láttak el, komoly társadalmi vita tárgya lett. A Cseh Televízió azt állította, hogy a közszolgálati médium a sorozattal hozzájárult a kommunista múlttal való őszinte szembenézéshez, az azzal való leszámoláshoz. Számos szervezet azonban a film betiltását követeli, közreadott információ szerint a hamarosan elfogadandó állásfoglalásban egyebek között az szerepel, hogy olyan országok, mint Magyarország, Lengyelország, Litvánia, túlságosan hanyagok a korrupció elleni küzdelemben, a megvesztegetés jelensége nagy aggodalomra ad okot. Komoly hiányosságok vannak az élelmiszermert szerintük sugárzásával a kommunizmust propagálják. A volt politikai foglyok szövetsége szerint a televízió meggyalázza a kommunizmus áldozatainak emlékét, mert azokat tünteti fel kedvező színben, akik szerinte a valóságban bűnözők és gyilkosok voltak. Ugyanakkor a filmsorozat ellenzői is elismerik, hogy az egyes darabok „remek krimik”, amelyekben a korabeli csehszlovák színészek legjobbjai játszanak. A nosztalgiázó emberek a jobboldal szerint megnézik a múltat hamisan bemutató krimiket is, holott az szerintük elfogadhatatlan kommunista propaganda. A „hétköznapok embere” azonban más véleményen van. Sokak szerint teljesen alaptalan ennyire félni egy filmsorozattól, s ha közvetítését betiltanák, akkor a mai rendszer éppen ott lenne, ahol a megbukott kommunista diktatúra volt. Azzal érvelnek, hogy a cseh lakosság eléggé érett, s el tudja dönteni, mi is az igazság, különösen azután, hogy a kommunizmus már a múlté, és a politikai bűncselekmények igazi háttere, lefolyása ma már eléggé közismert. A filmek pedig művészi szempontból az általános vélekedés szerint sokkal érdekesebbek, jobbak, mint a televízióból manapság ömlő amerikai sorozatok. A szlovák Markíza kereskedelmi televízió is levetítette, és Szlovákiában sem dőlt meg a demokrácia - hallani a vitában. A felmérések szerint a lakosság mintegy kétharmada érdeklődik a sorozat iránt, s úgy nyilatkozott, hogy Zeman őrnagy eseteinek egyikét-másikát mindenképpen megtekinti. biztonság, a higiénia vagy az állatorvosi ellenőrzés terén. Ha az élelmiszerbiztonság nem garantálható, az Európai Bizottságnak szükség esetén meg kell tiltania az adott élelmiszer bevitelét a régebbi EU-országokba - írta a berlini lap. Május 1-jén tíz országgal, köztük nyolc közép- és kelet-európaival bővül az Európai Unió. A sok vita és botrány csak tovább népszerűsíti a filmsorozatot. Tetemes mulasztások terhelik a csatlakozókat az EU szabványainak átültetésében Szemrehányás az új uniós tagoknak KOMMENTÁR Ami Orbán után maradt NAGY ANDRÁS Orbán Viktor hétvégi szlovákiai látogatása komolyan megzavarta egyes szlovák politikusok nyugalmát. A szlovák nemzeti erőktől és személy szerint Ján Slotától már megszoktuk a nacionalista kirohanásokat, így nem is nagyon csodálkozott azon senki, amikor azt javasolta, hogy a Fidesz elnökét tiltsák ki Szlovákiából, az MKP-t pedig be kellene tiltani. Ezeket a mondatokat ma már nagyon kevesen veszik tőle komolyan. Ennél némileg veszélyesebbnek tűnhetnek a Smer képviselői, akik tegnapi sajtótájékoztatójukon tértek vissza az ügyre. Ficóék egyre agresszívabban támadnak a nacionalista vonalon. Orbánt populista, nacionalista, demagóg politikusnak tartják. Robert Fico tükörbe nézett volna? Ha akarták, talán megérthették volna, pontosan miért is jött Orbán Viktor Szlovákiába. De nem akarták, és a szlovákok többsége sem akarja. Nekik a határokon átívelő nemzetegyesítésről a revízió, Orbán kassai látogatásáról Horthy és fehér lova, a közönségtalálkozókról a kilencvenes évek első felére jellemző meciari tömeggyűlések jutnak eszükbe. Talán nem véletlenül. Orbán Viktor arról beszélt, az MKP-nak jött kampányolni, hogy segítsen mobilizálni a szavazókat az európai parlamenti választásokhoz. Többször kiemelte, nemcsak a Fidesz elnökeként, hanem az Európai Néppárt alelnökeként is érkezett, hiszen az MKP és a Fidesz egyazon frakcióba készül majd beülni. Ha csak egy pillantást is vetettünk a programjára, nem lehetett nem észrevenni, hogy Zdenko Trebul’a kassai polgármesteren kívül egyetlen szlovák politikussal sem találkozott. Ha már a miniszterelnökkel nem is szeretik egymást annyira, mint a kilencvenes évek végén, amikor Mikulás Dzurinda igazi barátjának nevezte őt, Orbán talán mégis összefuthatott volna valakivel a szlovák jobboldalról is, hiszen van még két másik itteni kormánypárt is, mely szintén a néppárti frakcióba igyekszik. Egy kicsit még az ANO-nak is drukkolhatna, hiszen volt ő az európai liberális párt alelnöke is egy időben. Persze az is lehet, hogy a jelenlegi politikai helyzetben ők sem mutatkoznának együtt a Fidesz elnökével, bár a látogatás így európaibb jelleget ölthetett volna. A Fidesz vezetőinek is tisztában kellene lenniük azzal, hogy ami jelenleg árt a szlovák kormánypártok megítélésének, az áttételesen az itteni magyarokon sem segít. Bár az itteni magyarok nagy része nyilván örült annak, hogy eljött hozzánk Orbán, de egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy az MKP helyzetén javított. Az, hogy a kormánypártok közül senki sem kommentálta az eseményt, nem rohantak ki ellene, még nem jelenti azt, hogy örültek neki. Az MKP esetleges szlovák szavazóit - akikre nagy szüksége lesz a európai parlamenti választásokon - szintén inkább taszítja, mint vonzza az MKP-hoz Orbán Viktor. A szlovákiai magyar polgári köröket pedig, remélem, csak viccnek szánta. JEGYZET Kéregető nagykabát KOCUR LÁSZLÓ Lassan fél esztendeje már, hogy Pozsonyban élek. Az iszonyú ufó uralta városban, ahol lépten-nyomon koldusokba botlani. A minap rászántam magam, hogy összeszámoljam, körülbelül mégis mennyibe. Lássuk csak! Az utcától, ahol lakom, egészen a Duna utcáig semmi. A Tesco Áruház háta mögött, a szellőzőrendszer kivezető nyílásánál melegszik az első koldus, akivel általában találkozom. De az áruház másik oldalánál is állnak, mindjárt ketten is. Pontosabban az egyik ül egy kartonon, előtte zsíros usánka, mellette vélhetően egyetlen társa, egy koszos kutya. Tovább megyek. A kereszteződés mellett - az emberi méltóság határán - arcra borulva kéregét egy szürke nagykabát. Nem a főügyészség felé tartok, de onnan is idehallatszik a sztárkoldusasszony rekedt kiáltozása: Ételre! Kérem, adjanak pénzt ételre. De hát őt már ismerjük... A Szlovák nemzeti felkelés tere felé veszem az irányt. A gyorsétterem és az egyik mobilszolgáltató előtti járdaszakaszon általában kerten osztoznak: egy szakállas, öreg hajléktalan és egy roma férfi. Ez utóbbi tagja annak a háromfőnyi csoportnak, amely a Safárik tértől idáig térdelve koldul. A férfi nagy, bánatos kutyaszemekkel mered az arra járókra, ugyan, tegyenek már valamit a poharába. Az út másik oldalán szintén ketten vannak: a lengyel kulturális intézetnél egy férfi, valami táblát tart maga előtt, rajta kéregetésének oka; kicsit feljebb, nem sokkal a szerkesztőségünk előtt meg egy középkorú nő. Tehát legalább nyolccal találkozom, mire beérek a munkahelyemre. Mindig rohadtul érzem magam, mikor elhaladok mellettük, és nem adok nekik semmit. De ha mindegyiknek csak tíz koronát adnék - csekély összeg -, naponta nyolcvan koronát oszthatnék szét közöttük. Ez az én nézőpontom. De próbáljuk meg érvényesíteni az övékét! Ha naponta legalább tíz ember akad, aki egy tízest ad nekik: száz korona nem olyan rossz pénz némi ücsörgésért. Igaz, pótlékok nincsenek, és a túlóra bére is kétséges.
