Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-11 / 59. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 11. Fókuszban: a választási törvény 3 A legtöbb elemző pozitívan értékelte, hogy a polgárok ezentúl jelentős mértékben befolyásolhatják a választási listán szereplő jelöltek végső sorrendjét Maradt az egy választási kerület A parlament a héten elfogadta az új választójogi törvényt, amely bár nem jelentősen, de mégis módosítja az eddig érvényben levő normát. SZENTGÁLI ANIKÓ Bár a kormányprogramban a koalíció kötelezte magát, hogy a jelenlegi egy választókerület helyett többet vezet be, a héten elfogadott új választójogi törvény értelmében Szlovákia továbbra is egy kerületnek számít. Az SDKÚ- ból kivált Ivan Simko módosító indítványt terjesztett elő, mellyel vagy négy, vagy nyolc kerület bevezetését szorgalmazta. Figyelmeztette a honatyákat a kormányprogramra, az indítványról szóló szavazásnál mégis 83-an tartózkodtak, és mindössze 12-en szavaztak igennel. Simko ennek ellenére pozitívan értékelte a jóváhagyott új törvényt, ugyanakkor jelezte: hamarosan tesz még egy kísérletet a választókerületek számának emelésére. Öllős László politológus szerint a több választókerület a jobban kiépített és beágyazott pártoknak, míg az egy kerület olyan pártoknak kedvez, melyek egy vagy csak nagyon kevés népszerű egyéniségre épülnek. „A Magyar Koalíció Pártja szempontjából nincs érdemi különbség az egy és több kerület között. Pontosabban az előbbi annyi minimális előnyt jelenthet az MKP számára,’hogy Észak-Szlová- kiában is szavazhatnak rá, nem kell külön listát állítania, ami lehetetlenség lett volna. A legutóbbi választási eredményekből kiderült, az MKP ott is kapott szavazatokat. Viszont, ha bevezették volna a négyes vagy nyolcas modellt, az sem lett volna tragédia az MKP-ra nézve, a magyar párt parlamenti képviselőinek a számát nem befolyásolná” - magyarázta lapunknak Öllős. Preferenciaszavazatok A legtöbb elemző és polgárjogi aktivista pozitívan értékelte, hogy a polgárok ezentúl jelentős mértékben befolyásolhatják a választási listán szereplő jelöltek végső sorrendjét. Mivel nőtt a preferenciaszavazatok, az úgynevezett ka- rikázás jelentősége, a képviselők az eddiginél sokkal jobban fognak függeni saját választópolgáraiktól. „Idáig a magas prefencia- szavazati küszöb miatt elsősorban a pártvezetéseken múlott, a jelöltek hányadik helyről indulhattak. Ezentúl nagyobb esély lesz arra, hogy a választók átrajzolják a sorrendet, ugyanakkor a 3 százalék is elég magas küszöb, úgyhogy nem csak ez dönt” - mondta Öllős. A politológus rámutatott: ez egy többségi elem az arányos választási rendszerben, tehát a karikák többségét megszerző kerül előre a listán. Kampány Korábban többen nehezményezték, hogy nem lehet a magán elektronikus médiában kampá- nyolni. Ennek ellenére a pártok a magántévékben és -rádiókban is kampányoltak, csak éppen törvény nem szabályozta a feltételeket. Ezért sokan helyeslik, hogy végre a kampány e formáját a törvény is lehetővé tesz. Öllős szerint az előző választások során a média maga dönthette el, kit támogat, illetve kinek nem ad egyáltalán teret. Most már a jogszabály legalább azt biztosítja, hogy mindenki teret kaphat, még ha valószínűleg ezek után sem fognak egyenlő viszonyok uralkodni. A kampány továbbra is 21 napig tarthat. Egy-egy párt legtöbb 30 percet kaphat az egyes médiumokban, legtöbb 10 óra műsoridőt lehet eladni. Ez a kerekasztal- beszélgetésekre és a politikai vitaműsorokra nem vonatkozik. Ajog- szabály nem foglalkozik a kampánykiadások szabályozásával. Kampánycsend Megszűnik a közvetlenül a voksolás előtti 48 órás kampánycsend. A szakértők ebben nem látnak különösebb problémát, hiszen eddig is mindenki azon spekulált, hogyan tudja megsérteni a moratóriumot. „Miért ne kampányolhatnának a pártok az utolsó napig? Nem hiszem, hogy ez érdemben befolyásolná az eredményt, s legalább nem kényszerülnek törvénysértésre. Nincsenek feljelentések, beadványok. A világ számos országában nincs kampánycsend” - magyarázta a politológus. A kampánycsend megszüntetése a sajtó dolgát is könnyíti, nem kell pénzbírságoktól tartani, túl óvatosan, semmitmondóan fogalmazni. A jelenleg hatályos törvény értelmében a választások előtti héten a pártok népszerűségéről szóló közvélemény-kutatásokat sem lehetett nyilvánosságra hozni. Az új norma ezt a megkötést is eltörli, azaz szinte az utolsó pillanatig lehet tájékoztatni a népszerűségről. A szavazóhelyiségek bezárása után azonnal lehet közölni előzetes eredményeket. Félmilliós letét Aki indulni akar a választásokon, letétbe kell helyeznie félmillió koronát. Ha megszerzi a polgárok szavazatainak legalább három százalékát, visszakapja a pénzt. Aki ezt nem éri el, félmilliója az államkasszába vándorol. Öllős Lászlónak nem tetszik a letét bevezetése, szerinte ez nyilvánvalóan arra irányul, hogy csökkenjen a választásokon indulni szándékozó pártok esélye, amit úgy magyaráznak, el kell érni: ne indulhasson akárki, csak olyan pártok, melyeknek van némi támogatottságuk és beágyazottságuk. „De miért ne indulhatna bár- ld? Szerintem az egyesülési szabadságot sérti a letétről szóló rész, ami egy demokratikus jogállamban megengedhetetlen” - mutatott rá Öllős László. Vladimír Palkó belügyminiszter szerint azért van szükség a letétre, mert néhányan sportot űztek abból, hogy indultak. „Ez az ő polgári joguk, hogy induljanak a választásokon, és ezt más nem ítélheti meg. Mindenki egyenlő e tekintetben” - tette hozzá a politológus. Egyesek szerint bizonyos esetekben pozitív intézkedéseket lehetett volna lehetővé tenni a hátrányos helyzetű tömörülésekkel, például a roma pártokkal szemben. Palkó a törvény bemutatása után elutasított mindenféle pozitív diszkriminációt. „Egyenlő esélyt akarunk biztosítani. Egyébként nem hiszem, hogy a félmillió korona gondot okozhat egyes roma szervezeteknek” - szögezte le a kereszténydemokrata politikus. Nem lesznek kvóták Az Új Polgári Szövetség (ANO) szerette volna bevezetni az úgynevezett női kvótákat, azaz hogy a választási listákon legalább minden harmadik jelölt a gyengébb nem képviselője legyen. A parlamenti vita során a nők között is vita alakult ki arról, szükség van-e ilyen intézkedésre. Egyesek szerint ideiglenesen, átmeneti időszakra be kellene vezetni, mások szerint ez alkotmányellenes. Dániel Lipsic igazságügyi miniszter a törvény elfogadása előtt figyelmeztetett: ha megszavazzák a kvótákat, alkotmánybírósághoz fordul. Egyszer már léteztek kisebbségi kvóták, amiket a taláros testület döntése alapján megszűntek. Külföldön is szavazhatunk Elemzők szerint talán a legfontosabb változás, hogy ezentúl külföldön is lehet szavazni. A választópolgárok többsége ezt a változást nem igazán fogja tapasztalni, ám szakértők helyeslik ezt az elvi módosítást. „Bölcs döntés volt. Az állampolgárnak joga van arra, hogy érvényesítse választójogát, bárhol tartózkodjon. Következésképpen a nagykövetségeken és konzulátusokon ezentúl lehetővé kell tenni a voksolást. Senki sem köteles a választások napján otthon tartózkodni” - közölte Öllős. Aki előre tudja, hogy a választás napján külföldön lesz, 65 nappal a voksolás előtt írásban kérheti felvételét egy speciális listára. Ez alapján postán megkapja a szavazócédulát valamint a válaszborítékot, és a szavazatot külföldről postázhatja Pozsony-Ligetfaluba. Ez egyaránt vonatkozik a választások pillanatában külföldön tartózkodó, szlovákiai és nem szlovákiai állandó lakhellyel rendelkező személyekre. Megmarad a klasszikus választási igazolvány is, mellyel Szlovákia területén bárhol lehet voksolni. Csak szombat A legutóbbi parlamenti választások még két napig tartottak, a májustól hatályos norma értelmében a következő voksolás már csak egynapos lesz. Ezentúl csak szombaton reggel 7 órától este tízig járulhatunk az urnákhoz. Öllős szerint nem biztos, hogy ez szerencsés módosítás. „Önmagában nem baj, hogy csak szombaton szavazunk. Ugyanakkor a kétnapos választás azért volt előnyösebb, mert bárkinek bármikor közbe jöhet valami, vagyis nagyobb a valószínűsége, hogy két nap közül egyiken mindenkinek módjában áll szavazni. Ugyanakkor az érthető, hogy a két nap szervezési problémákat okozott: az urnákat be kellett zárni, le kellett pecsételni, másnap felbontani, éjjel őrizni” - részletezte Öllős. Állami támogatás a pártoknak Az a párt vagy koalíció, mely a szavazatoknak legalább 3 százalékát megszerzi, minden érvényes szavazatért az állami költségvetésből annyi támogatást kap, amekkora a választások évében a havi átlagbér egy százaléka. Idáig konkrétan meghatározott összeg, azaz szavazatonként 60 korona járt. Ha most kellene kifizetni a támogatást, az új norma szerint szavazatonként 144 koronára rúgna. AMI NEM VÁLTOZOTT ♦ A parlamentbe jutáshoz a pártoknak 5, a két-három pártból álló koalícióknak 7, az ennél nagyobb tömörüléseknek 10 százalékot kell elérniük. ♦ A szavazásnak továbbra is titkosnak kell lennie, azaz elkülönített helyiségben kell történnie. Ellenkező esetben a szavazat érvénytelennek minősül. Mindenki egyedül szavaz. Ez alól van néhány kivétel: Hä a választópolgár egészségügyi okokból nem képes egyedül kitölteni a szavazólapot, valaki elkísérheti őt a szavazófülkébe. Ha kell, az urnába is bedobhatja helyette a borítékot. A segítő személy nem lehet a választóbizottság tagja. ♦ A szavazás előtt mindenkinek fel kell mutatnia a személyazonossági igazolványát. Erre akkor is szükség van, ha szerepel a választópolgárok jegyzékében. Ha nem mutatja fel igazolványát, nem engedik szavazni, hacsak nem akad két személy, aki igazolja személyazonosságát. ♦ Minden olyan szlovákiai állampolgárnak, aki a voksolás pülanatában már betöltötte 18. életévét joga van szavazni. A börtönbüntetésüket töltő felnőttek nem szavazhatnak, a választójoguktól egészségügyi okokból megfosztott polgárok sem. A katonák a szálláshelyük szerinti községben szavazhatnak. ♦ Mindenki az állandó lakhelye szerinti szavazókörzetben járulhat az urnákhoz. Hogy pontosan melyik utcában, melyik épületben, hány órától meddig lehet voksolni, arról az önkormányzatnak mindenkit írásban kell értesítenie. ♦ Nem változott a szavazás módja: a választóbizottság mindenkinek ad egy üres borítékot és annyi szavazólapot, ahány párt indul a voksoláson. A borítékkal és a lapokkal a szavazófülkébe kell menni, ott ki kell választani azt ä lapot (pártot), amelyikre voksolni akar. A kiválasztott lapon be lehet karikázni négy személy nevét, akiket a parlamentben szeretne látni. Négynél kevesebb nevet is lehet karikázni, de többet nem, különben szavazata érvénytelen lesz. A lapot beleteszi a borítékba, leragasztja, és az urnába dobja. Ha a lapot nem teszi borítékba, anélkül dobja az urnába, szavazata érvénytelen. A norma csak kari- kázást tesz lehetővé, azaz nem szabad aláhúzni, kereszttel megjelölni a neveket. A szavazóhelyiségekben ezentúl is kell függeszteni egy szavazási útmutatót. ♦ A polgár megkérheti a lakhelye szerinti körzeti választóbizottságot, hogy küldjön a lakására mozgóurnát. Ilyen esetben két bizottsági tag házhoz szállítja az urnát, és a polgár otthon szavazhat, (sza) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS, BORULT ÉGBOLT; 2-8 FOK 0RV0SMETE0R0L0GIA A mai időjárás leginkább a mozgásszervi megbe- tegedésekben szenvedőket viselheti meg. Az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén enyhébb fájdalmat érezhetünk. Legtöbbünk szellemi és fizikai teherbírása, összpontosí- tó-készsége javul. Az alacsonyabb vérnyomásúakat migrénes eredetű fejfájás gyötörheti. A szív- és érrendszeri panaszokkal küszkö- dőkre kímélően hat az időjárás. Holnap is a maihoz hasonló hatások várhatók. ELŐREJELZÉS A Nap kel 06.14-kor - nyugszik 17.50-kor A Hold kel 23.47-kor - nyugszik 08.10-kor A Duna vízállása-Pozsony: 295, árad; Medve: 170, árad; Komárom: 170, árad; Párkány: 90, árad. Felhős, helyenként borult égbolt várható, az ország keleti felében délutánra teljesen felszakadozhat a felhőzet. Nyugaton eső, havas eső, 500 méter felett havazás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 6 fok között alakul, keleten 8 fok várható. Gyenge, délkeleti szél. Éjszaka a hőmérő higanyszála 1 és -3 fok közé süllyed. Holnap marad a felhős, borult égbolt, esőre, havas esőre továbbra is számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 7 fok között alakul. (Kép archívum)
