Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-10 / 58. szám, szerda
ÚJ SZŐ 2004. MÁRCIUS 10. Az EU-csatlakozás megváltoztatja a vásárlási szokásokat, mivel elveszik a kifejlett árérzékünk 14 Európai unió ______________________________________ Fo gyasztó az akciók tengerében (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Az európai uniós csatlakozás alaposan felforgatja a fogyasztók életét is. Egyes árucikkek drágulnak, mások olcsóbbak lesznek, összezavarva az eddigi megszokott vásárlást. A helyzetet az euró bevezetése tovább bonyolíthatja, nem érdektelen tehát a jelenlegi tagok tapasztalataiból meríteni. MENEDZSMENT FÓRUM Az eurózóna jelenlegi országaiban bár sok termék meglepően olcsóbb lett, az árak, kedvezmények és akciók tengerében eligazodni ma nehezebb, mint valaha. Ráadásul a felkészületlen vásárlót még a marketing-guruk „csapdái” is könnyen rabul ejthetik. Elveszett támpontok „Hiába vezették be már két éve az eurót, sokan még mindig márkára számolják át az árakat” - idézi a német Manager Magazin Thomas Bieler szakértőt, a Nordrhein-West- falen-i fogyasztói központ munkatársát. „Ennek az oka, hogy még mindig nem érzik, mennyit is jelent valójában egy euró.” 2001 előtt, a márka évtizedei alatt a vásárlóknak automatikusan kifejlődött az „árérzékük”. Tudták, hogy a kenyér mennyire drága a vajhoz vagy a sonkához képest, és képben voltak, hány mountain-bike-ért vehetnének egy új Golfot. Ez a berögződött tudás ma még hiányzik. A vásárlóknak azonban nem csak az átállás óta eltelt idő rövidsége okoz problémákat. Az elmúlt pár évben ugyanis nagyobb mozgás volt a termékek árkínálatában, mint húsz év alatt összesen. „Az árak alakulása nagyon vegyes képet mutat 2001 óta” - mondta Rainer Wezel, egy kölni székhelyű, fogyasztói szokásokat vizsgáló kutatóintézet vezetője. Jelentősen drágulás következett be a szolgáltató ipar egyes részein. így például a korábbinál lényegesen többet kénytelen fizetni az ügyfél, ha étterembe megy, tisztítószalonba viszi kabátját és autómosóba az új VW-t, esetleg szoláriumban kíván barnára sülni. Azt a feltevést, miszerint az euró bevezetése után sok termék drágább lett, a német Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztják. A tej például 9,4 százalékkal került többe 2003 végén, mint három évvel korábban, a bárányhúsnál 13,4, a tojásnál és a zsemlénél csaknem 15, a tejcsokoládénál pedig 17,5 százalékos drágulást lehetett tapasztalni. Az euró bevezetése után a napi élelmiszerek ára közül a mézé ment fel a legjobban, csaknem 40 százalékkal. Igaz, eközben egy sor termék ára drasztikusan csökkent. Egy átlagos színes tévé 10, egy küó szőlő pedig csaknem 25 százalékkal került többe 2000 végén, mint tavaly karácsonykor, PC-ket pedig a három évvel ezelőtti ár harmadáért lehetett beszerezni. Bojkott, sztrájk A németeknél jóval hevesebb vérmérsékletű olasz fogyasztók sem mentek el szó nélkül az euró bevezetéséből eredő áremelkedés mellett. Reakciójuk meglehetősen radikális volt, hiszen a tavalyi évben több alkalommal hirdettek „vásárlásmentes napot”. Az akció keretében a fogyasztóvédők arra bíztatták az embereket, hogy „semmi reggeli briós és capucci- no, ne telefonáljunk, ne üljünk taxiba, ne menjünk moziba, ne vegyünk cigarettát, ne utazzunk fizetős autósztrádán, ne menjünk fodrászhoz, egyszóval ne töltsünk egy eurót sem.” Az euró bevezetése óta folyamatos Olaszországban a panasz az elszabadult árak miatt. A napi szükségleti cikkek és az élelmiszerek esetében ez olyan mértékű, hogy a háziasszonyok közel 50 százalékos áremelkedést tapasztalnak. A hivatalos statisztikák szerűit ugyanakkor az olasz infláció csak 2,8 százalékos, ám ez a tartós fogyasztási cikkek egyes csoportjainak köszönhető, miközben az élelmiszerek ára megugrott. Ezt elégelték meg a fogyasztóvédők, akik szerint luxuscikké vált a saláta és a paradicsom, duplájára emelkedtek az éttermi árak, nem ér semmit az emberek fizetése. A termelők szerint egyedül a kereskedők felelősek a drágulásért. Mint képviselőik hangoztatják, nem ők emelték az árakat, így a legutóbbi nagyobb tiltakozás során például a fogyasztókkal együtt tüntettek a kereskedők és az euró ellen. Az euró bevezetése óta nem sikerült visszafogni a régi árak felfelé kerekítését. Ami korábban ezer líra volt, egy euró lett, vagyis majdnem a kétszerese. Marketing-trükkök A német fogyasztók egyre nehezebben igazodnak el az ingadozó árak dzsungelében. Dolgukat nehezíti, hogy az új pénznem bevezetése új lehetőségeket nyitott az ügyfelek tudatalattiját célba venni kívánó marketingszakembereknek. Sok termék ára euróbán első pillantásra kedvezőnek tűnik, valójában azonban korántsem az. Vegyünk például egy olyan terméket, amely - márkában kifejezve -1,49 lenne, azaz nem érné el a marketing szempontból „mágikus” 1,50-es határt. Ez az új pénznemre átszámítva pontosan 76 centet jelent, sok helyen azonban mégis 79-ért kínálják az árut. A magyarázat kézenfekvő: az ár így is a 80 centes határ alatt marad és lényegesen kevesebb egy eurónál. Ahogy Wetzel mondta: „Ez már bizony pszichológia.” Sőt, nem csak ez. „Azok a termékek, amelyeket egyes áruházak kirívóan olcsóan kínálnak, valójában csaliként szolgálnak” - magyarázza a Wezel. Tehát aki eredetileg csak egy liter szuperáron kínált tejért megy be a szupermarketba, annak - ha már ott van - könnyen beszédül a kosarába egy szál csípőskolbász, egy tubus mustár vagy egy tábla tejcsoki. Utóbbiakért természetesen már normál, vagy akár emelt árat fizetünk. Ebből következik, hogy ami az egyik boltban kirívóan olcsó, az másutt drága, és persze fordítva. Az árkínálatot ma lényegesen nehezebb áttekinteni, mint korábban. Ráadásul az árak is gyakrabban változnak” - mondja Frank Weide, a berlini fogyasztói központ tanácsadója. Full-time job A fentiekből mi a tanulság a vevőre nézve? A 21. század bevásárlójának ma már nem elég csak osztani-szorozni tudni. Ami talán a legfontosabb: legyen képes az eladó fejével gondolkodni, s így sok pénzt, na meg érteden rácsodálko- zást takaríthat meg magának. Másodszor legyen fegyelmezett! Ne engedjen a kínálat csábításának, és ne felejtse el, miért is indult el eredetileg. Harmadszor legyen képben az árakat illetően, értesüljön az akciókról, tudja, hol mit érdemes venni. Persze, azért ne vigye túlzásba: pár koronáért senkinek sem éri meg kilométereket utazni. Számolni, gondolkodni, csapdákat leleplezni, kínálatokat nyomon követni: mindez fokozott stressznek teszi ki az ezernyi más dologgal is bajlódó átlagembert. Nem csoda, hogy a profik a vásárlást lassan „teljes munkaidőt igénylő” elfoglaltságnak fogják fel. Egyes szakemberek azt javasolják, hogy a fogyasztó viselkedjen úgy, mint egy vállalkozó, például alkalmazzon költségkontrollt. Vegyünk egy füzetet, és jegyezzük fel, mire mennyit költöttünk. így pontosan megtudjuk, mennyibe kerül havonta az étkezés, az utazás vagy éppen a szórakozás. A csak éves szinten felmerülő költségeket is ajánlatos havi szintre lebontani, így átiáthatóvá tehetjük havi kiadásainkat, elkerülhetjük a túlköltekezést. Mi várható? Az Európai Unióhoz csadakozó tíz ország polgárai attól tartanak, hogy a tagság jelentős áremelkedéssel jár majd, áll egy közelmúltban publikált elemzésben. Az EU- csatiakozó országokban tíz megkérdezett közül nyolc úgy véli, hogy az árak emelkedni fognak. Ezzel szemben mindössze egyhar- maduk gondolja azt, hogy a csatlakozással emelkedik az életszínvonaluk is. Az Európai Központi Bank óvatosságra intette az új tagországokat, hogy ne siessék el az euró bevezetését Litvániában lehet először euró az újak közül EURO.HU A litván kormány döntött: beadja csatíakozási kérelmét az euró valutaárfolyam-mechanizmusához. Ezzel Litvánia az első lehet a májusban csadakozó országok közül, amely a közös pénzre cseréli nemzeti valutáját. Dalia Grybauskaite litván pénzügyminiszter történelmijelentőségűként értékelte a döntést, amelynek eredményeként Litvánia már akár 2006 közepén, a az euróövezet tagjává válhat. Az ország gazdasága ugyanis közel áll ahhoz, hogy teljesítse a szükséges feltételeket, ami a többi csatlakozó- nak egyelőre túl nehéz feladatnak tűnik. A litvánok sem kapnak azonban semmilyen könnyítést, így minden euró-szabálynak meg kell felelniük, azoknak is, amelyekkel még olyan régi tagoknak is meggyűlik a baja, mint Németország és Franciaország. A maast- richti kritériumok szerint az egységes valutarendszer „előszobájában” eltöltött kétéves türelmi idő alatt a nemzeti valutának stabilnak kell maradnia az euróhoz viszonyítva. A költségvetési hiány nem haladhatja meg a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 3 százalékát, az adósság szintje pedig a GDP 60 százalékát. A litván gazdaságról készült legutóbbi jelentésében az Európai Bizottság 2005-re 3 százalék alatti értékre becsülte a költségvetési hiány mértékét, így Litvánia a jelek szerint tényleg készen áll az euróövezethez történő legkorábbi csatíakozásra. Ugyanakkor az Európai Központi Bank, és legújabban Frits Bolkestein, az EU belső piaci biztosa óvatosságra intette az új tagországokat, hogy ne siessék el az euróövezethez történő csadatözást. A társadalmi igazságtalanságokat okoljuk Kettéosztott Európa VILÁGGAZDASÁG gos jövedelem 60 százalékánál kiA csadakozó országok lakosai elsősorban a társadalmi igazságtalanságokat okolják a szegénységért - derül ki abból a tanulmányból, amelyet az egyesülő Európa polgárainak életminőségéről készítettek brüsszeli szakértők. Az elmúlt években készült különböző kutatások eredményeit összegző jelentés szerint a 13 csadakozó és tagjelölt országban a válaszadók 60 százaléka véli úgy, hogy a társadalmi rendszer a hibás, míg a jelenlegi tagállamok polgárainak mindössze 35 százaléka nyilatkozott így. Kelet- Közép-Európában mindenütt 50 százalék körül, vagy afelett van ez a ráta, egyedül Csehország „zárkózott fel” e tekintetben az unióhoz: itt csupán minden harmadik válaszadó okolta a szegénységért a társadalmat. Nyugat-Európában a lustaságot vagy a balszerencsét a megkérdezettek 37 százaléka jelölte meg fő magyarázatként. Miközben a szegénység megítélése különbözik az új és a régi tagállamokban, abban Európa-szerte egyetértés van, hogy az emberi életminőség első számú meghatározója a jövedelem. A szerzők a háztartások jövedelmének elemzése alapján arra jutottak, hogy a lakosság ádagosan 13 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, azaz az átlasebb összegből. Az unióban csaknem négyszeres a leggazdagabb és a legszegényebb lakossági csoport helyzete közti különbség, míg a tíz csadakozó országban ez az arány három és félszeres. Háztartások átlagjövedelme Luxemburg 100 Svédország 93 Finnország 78 Belgium 74 Hollandia 70 Nagy-Britannia 64 Németország 60 Franciaország 54 Olaszország 49 Írország 46 Ausztria 45 Ciprus 41 Málta 31 Spanyolország 29 Szlovénia 28 Portugália 22 Csehország 16 Görögország 13 Lengyelország 12 Magyarország 10 Szlovákia 9 Észtország 9 Lettország 8 Litvánia 7 (havonta, Luxemburg =100) Nyolcféle diplomát automatikusan elismernek Nyelvtudás csak elvben ÖSSZEFOGLALÓNK Nem kell feltédenül tudnunk a fogadó ország nyelvét ha valamely uniós tagállamban szeretnénk dolgozni a csadakozás után. Legalábbis hatóságilag ezt nem írhatják elő a tagállamok azon nyolc szakma esetében, amelyekre közösségi irányelvek vonatkoznak. Ugyanakkor a munkáltató maga döntheti el, adott munkára milyen képzettségű embert vesz fel, ő már kikötheti a szakma gyakorlásához szükséges nyelvtudást, mint alkalmazási feltételt. Egyelőre nyolc képzettség esetében lehetséges a diplomák automatikus elismerése az Európai Unió tagállamai között. Ezek az általános orvos, gyógyszerész, fogorvos, ápolónő, szülésznő, állatorvos, jogász, illetve építész felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalóknak teszi lehetővé, hogy munkájukat különbözeti vizsga, vagy kötelezően előírt betanulási idő nélkül kezdhessék meg bármely tagállam területén 2004. májusától. Az egyéni mérlegelés joga május 1. után megmarad az EU- tagállamok munkavállalóinak, tanulóinak vonatkozásában is mindazokon a területeken, amelyeket nem szabályoz közösségi irányelv. A jelölt képzettségének vizsgálata után a fogadó állam határozott idejű képzést, vagy vizsga letételét írhatja elő a kérelmezőnek, hogy meggyőződjön arról, képzettsége megfelel a fogadó ország rendszerében fellelhető hasonló szakmai képzettségnek. Szakértői vélemények szerint a tagállamok kilencven százalékban elfogadják azon, más tagállamokból származó diplomákat is, amelyekre nem vonatkoznak a közösségi irányelvek. A csatlakozás után nem várnak a jelenleginél nagyobb mértékű munkaerőbevándorlást a visegrádi országokba, míg a térségből főként az egészségügyi dolgozók, a mérnökök és informatikusok távozhatnak nagy számban Európa más államaiba, (n-a) AJÁNLAT EU-állások érettségivel Összesen 20 EU-s állást hirdet meg gimnáziumi végzettséggel és legalább három év szakmai tapasztalattal rendelkező magyar nyelvű korrektoroknak és kiadványokat előállító produkciós koordinátoroknak az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (ESZFH). A jelentkezők közül angol, német vagy francia nyelvű versenyvizsgákon választják ki azt a 40 főt, aki felkerül a megfelelő jelöltek tartaléklistájára. Az érdeklődőknek az unió hivatalos lapjának idei C 51-es számában található jelentkezési lapot kell kitöltve Brüsszelbe postán visszaküldeniük. Tökéletes magyar nyelvtudás, továbbá az angol, a francia és a német nyelv közül legalább egynek a „kielégítő szintű” ismerete a nyelvi követelmény, de nemcsak magyar állampolgárok jelentkezhetnek, hanem a májusban csatlakozó tíz ország bármelyikének polgárai, így szlovák állampolgárok is. Akinek elfogadják a jelentkezését, az októberben írásbeli vizsgát tehet, s ha ezen sikeresen keresztüljut, jövő januárban szóbeli vizsgán kerülhet be a legjobb 40 közé (16 produkciós koordinátort és 24 korrektort vesznek fel a tartaléklistára), később konkrét állásajánlatra számíthat valamelyik uniós intézmény kiadóhivatalától. A kezdő fizetés mindkét kategóriában az uniós intézmények B5-ös karrierbesorolásának megfelelő szint, azaz havi bruttó 3010 euró. A jelentkezéseket március 31-ig kell postára adni. (VG)
