Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-08 / 56. szám, hétfő
10 Téma: a nőnap ÚJ SZŐ 2004. MÁRCIUS 8. KRONOLÓGIA A Nemzetközi nőnap gondolata először a századfordulón merült fel. Az iparosodó világban ez a terjeszkedés és nyugtalanság, a népességrobbanás és a radikális ideológiák időszaka volt. A következőkben a legfontosabb események kronológiáját ismertetjük: 1866: A Nemzetközi munkásszövetség első kongresz- szusa határozatot fogadott el a nők hivatásszerű munkavégzéséről, és ezzel nyíltan megkérdőjelezte azt a hagyományt, mely szerint a nő helye kizárólag az otthonában van. 1889: Clara Zetkin július 19-én Párizsban, a Második In- ternacionálé alakuló kongresszusán megtartotta első beszédét a nők problémáiról. Hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. 1899: Hágában, Hollandiában egy háború ellen tartott női konferencia jelentette a háborúellenes mozgalom kezdetét, mely a XX. században teljesedett ki. 1909: Amerika Szocialista Pártjának határozata szerint február 28-án szerte az Egyesült Államokban megtartották az első Nemzeti nőnapot. A nők 1913-ig továbbra is február utolsó vasárnapján ünnepelték ezt a napot. 1910: A Koppenhágában egybegyűlő Szocialista Inter- nacionálé alapította meg a nőnapot jellegében nemzetköziként, tiszteletadásként a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt és segítségként az egyetemes női választójog kivívásához. A javaslat egyhangú támogatásban részesült a konferencia 17 országból érkezett több mint 100 résztvevője részéről, melyek között ott volt az a három asszony is, akiket elsőként választottak meg a finn parlamentbe. A megemlékezés dátumaként pontos időpont nem lett kijelölve. 1911: Az előző évben Koppenhágában hozott döntés értelmében a Nemzetközi nőnapot első alkalommal Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban ünnepelték meg március 19-én. Több, mint egymillió férfi és nő vett részt ezeken a gyűléseken. A szavazói és a tisztségvállalás joga mellett a munkavállalás, szakmai továbbképzés jogát követelték és azt, hogy szűnjön meg a munkahelyi megkülönböztetés. Kevesebb, mint egy héttel később New Yorkban a tragikus „háromszögtűz” több mint 140 munkáslány életét oltotta ki. Ennek az eseménynek jelentős hatása volt az USA munkatörvényeire. 1913-1914: Miután kétmillió orosz katona esett el a háborúban, az orosz nők ismét február utolsó vasárnapját választották, hogy „kenyérért és békéért” tüntessenek: A politikai vezetők ellenezték a tüntetés időzítését, de a nők mindezek éllenére kitartottak. A többi már történelem: négy nappal később a cár lemondásra kényszerült és az ideiglenes kormány megadta a nőknek a szavazás jogát. Ez a történelmi vasárnap az Oroszországban akkor használt Juliánusz naptár szerint február 23-ára esett, az általában használatos Gergely-naptár szerint viszont március 8-ra. (i-t) Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet mától átfogó kampányba kezd a nők elleni erőszak visszaszorításáért A világon minden harmadik nőt vernek Vannak, akik idejétmúltnak tartják a nőnapot, a létrejöttével kapcsolatos előzmények miatt, mások úgy vélik, a kommunizmus egyik csökevénye csupán. ÖSSZEFOGLALÓ Ám mégiscsak jó, hogy van egy ilyen nap. Talán figyelmezteti a férfiakat, hogy - legalább évente egyszer - el kellene mondani a feleségeknek, anyáknak, nagyanyáknak: nélkülük szürkébb lenne az életünk, jólesik megcsókolni, megsimogatni őket. Átfogó kampány Idén az Amnesty International hívta fel a figyelmet a nőnapra egy hihetetlennek tűnő, megdöbbentő statisztikai adattal: a világon minden harmadik nőt megvernek, vagy szexuális erőszakot követnek el rajta. Ezért a nemzetközi jogvédő szervezet épp mától átfogó kampányba kezd a nők elleni erőszak visszaszorításáért. Sawkat A. Choudhury, az Amnesty International szlovákiai elnöke szerint a nőkön elkövetett erőszak országhatároktól, földrészektől, vallási és politikai meggyőződéstől független jelenség. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy 15 és 44 éves kora között több nő hal meg családon belüli erőszak következtében, mint közlekedési balesetben, rákban és maláriában együttvéve. Sőt, 60 millió lánygyermek meg sem születik, mivel szüleik a magzat nemének megállapítása után az abortusz mellett döntenek. Ez a tendencia főként Indiára és a moszlim világra jellemző, ahol a születendő gyermek neme presztízskérdés. Choudhury főként azért szkeptikus, mert a női jogvédelmet ugyan több országban törvények szavatolják, de a törvények átültetése a gyakorlatba sokszor nagyon nehézkes, nem utolsósorban azért, mert a végrehajtó hatalomban megtestesítői a leggyakrabban férfiak. Ázsiai pillanatkép Bangladesben annak ellenére sincs politikai egyenlőség a férfiak és nők között, hogy a miniszterelnök és az ellenzék vezetője is nő. Ezt Salma Chaudhury mondta, aki a bangladesi Ain o Salish Kendra jogvédő és tanácsadó szervezet munkatársa. Az aktivista elmondta, a parlamentnek ugyan tagja harminc nő, ezek azonban nem választás útján kerülnek be, hanem a parlament férfi tagjai választják ki őket. Chaudhury kiemelte, az erőszak a patriarchális társadalomban gyökeredzik; hazájában 24 bűncselekményből 10 nemi erőszak. A moszlim bíróság a világ több országában büntetésként alkalmazza a megkövezést vagy a korbácsolást is. Ezek gyakran halállal végződnek. Tavaly Bangladesben harmincnégy nő vált a fatva áldozatává. Délkelet-Ázsiában gyakran előfordul, hogy a férj nincs megelégedve a hozománnyal, melyet a feleség családja adott. Ilyenkor az asszony megfélemlítésével, verésével próbál kizsarolni többlethozományt a családtól. Tavaly 281 üyen esetet regisztráltak, de ez vélhetően csak a jéghegy csúcsa, sokan tájékozatlanság, vagy az intézményrendszer hiánya miatt nem kérik a hatóságok segítségét. A bangladesi rendőrségnek külön műszava van egy szinte kizárólag csak nők ellen elkövetett, rendkívül aljas bűncselekményre, ez pedig az Acid Violence, amit tartalmilag savval elkövetett bűncselekménynek fordíthatnánk, térségünkben egyébként ritkának mondható. Tavaly 340, zömmel fiatal lány szépségét csúfították el örökre valamily maró anyaggal. A háborúk áldozatai Barbora Cemusková, az AI szlovákiai irodájának vezetője a háborúk alatti és utáni helyzetet elemezte. Mint elmondta, általában férfiak harcolnak, ám a háború áldozataivá nők és gyerekek válnak, a menekülttáborok lakóinak 80 százaléka nő és gyerek. Az AI adatai szerint a jugoszláviai háború során 20-50 ezer, míg a ruandai polgárháború alatt 250-500 ezer nőt erőszakoltak meg. Ennek ellenére a fegyveres konfliktusok idején elkövetett nemi erőszak csak 1998- tól minősül háborús bűncselekménynek. Cemusková szerint felháborító az a jelenség, hogy az erőszakból gyakran az ENSZ béke- fenntartói is kiveszik a részüket. Szomáliából például ezért kellett kivonni őket. Az AI kampányának célja, hogy a jogegyenlőség hiányára felhívja a figyelmet, és ráébressze az egyes országok külügyminisztereit, diplomáciai úton sokat tehetnek a jogegyenlőségért. Ennek jegyében a múlt pénteken az erőszak áldozataira emlékező demonstrációt tartottak a külügyminisztérium előtt, és petíciót adtak át Eduard Kukannak. (kcr) A családon belüli erőszak nem magánügy Egy kis családon belüli erőszakért nem kell Banglades- be mennünk, mondta lapunknak Jana Cviková, az Iniciatíva piata zena nevű, családon belüli erőszak ellen küzdő szervezet képviselője. A szervezetet hét szervezet alkotja, a Szlovákiai Nők Szövetsége, az Aspekt, az ESET - Erőszakmentes Családért Mozgalom, a Fenestra, a Választás Lehetősége, a Podisea és a Pro Família. Jana Cviková szerint Szlovákiában minden ötödik nő ki van téve a családon belüli erőszaknak. Ezért az elmúlt két évben nagyszabású kampányba kezdtek. A televízióban, a rádióban, a nyomtatott sajtóban és óriásplakátokon próbálták a törvényhozók és az állampolgárok figyelmét felhívni arra a tényre, hogy a családon belüli erőszak nem magánügy. A szervezet - amellett, hogy felvilágosító könyveket, tematikus folyóiratszámokat jelentet meg - elsősorban krízishelyzetekben levő, bántalmazott nőknek nyújt segítséget. Honlapjukon - www.piatazena.sk - több krízisszálló és tanácsadó központ címe is megtalálható, (kcr) A bántalmazott nők a krízisközpontokhoz fordulhatnak segítségért " (Képarchívum) Miért tűrik a nők az erőszakot? Számtalan oka lehet annak, hogy a nők miért tűrik az erőszakot. íme néhány tipikusnak mondható indok: ♦ „Szeretem őt. Ha vele maradok, talán az iránta érzett szerelmem majd megváltoztatja.” ♦ „Nem is igazi erőszak, amit velem csinál, ki lehet bírni. Más nőknek sokkal rosszabb.” ♦ „Jobb, ha nem tud erről senki. Nem bírnám elviselni, ha kiderülne, mit csinál velem.” ♦ „Megfenyegetett, hogy ha elhagyom, utánam jön és megöl.” ♦ „Azt mondta, nem tud nélkülem élni, ha elhagyom, öngyilkos lesz.” ♦ „Biztos én tehetek róla, hogy így bánik velem.” ♦ „Úgysem tudok változtatni a helyzetemen. Ő az erősebb.” ♦ „A gyerekeknek szükségük van apára. Egy erőszakos apa is jobb a semminél.” Nem tiltja a törvény Az ENSZ, az Európa Tanács és az EU kidolgozta azokat a jogszabályi modelleket, melyekkel a kiszolgáltatott nők, ül. családtagok biztonsága fokozható. E normák alapján Európa szinte minden országában büntetendő a családon belüli erőszak. Ám a világ 79 országában nincs olyan rendelkezés, mely a családon belüli erőszakot szabályozná, 127 országban nem tütja törvény a szexuális zaklatást, (ke) Hatvanmillió lánygyermek meg sem születik, mivel szüleik a magzat nemének megállapítása után az abortusz mellett döntenek (Képarchívum)
