Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-05 / 54. szám, péntek
Befektetések Nem mindegy, mit is választunk Nyitott részesedési alap A nyitott részesedési alap olyan alap, amelyben a résztulajdonos bármikor jogosult benyújtani a vagyonkezelő társasághoz kifizetésre a részesedési jegyét. Az alapot gondozó vagyonkezelő társaság köteles biztosítani a részesedési jegy kifizetését a törvény megszabta módon és határidőig. (14 napon belül). Ez azt jelenti, hogy a befektetőt a kifizetésre benyújtott részesedési jegy esetében az értékpapírok semmiféle határideje nem köti. A részesedések napi értékesítési árára vonatkozó információ a vagyonkezelő társaságban, az üzleti sajtóban és interneten áll rendelkezésre. A résztulajdonos tehát figyelemmel kísérheti a fejleményeket, s a kamatoztatott befektetéséért járó pénz kifizetése iránti igénye esetén megválaszthatja a részesedési jegyek visz- szaadásának legmegfelelőbb időpontját. Zárt részesedési alap A zárt részesedési alap olyan alap, amelyet meghatározott időtartamra - 10 évnél nem hosszabb időre - hoztak létre, s amelynek résztulajdonosa kifizetésre benyújtani a részesedésijegyét csak az időtartam letelte után jogosult. Ilyen alapban tehát „határidős” befektetések vannak. A gyakorlatban ez kevésbé használatos típus. A speciális részesedési alap olyan különleges alap, amelynek legfeljebb tíz, jogi személy státusú résztulajdonosa lehet. Az alap alapszabálya szerint tevékenykedik, s teljesítenie kell a társasbefektetésre vonatkozó törvény valamennyi idevágó feltételét. A legjárhatóbb út A nyitott részesedési alap a tőkepiacon megjelenő egyéni befektető számára a legjárhatóbb út. Ebben az alapban a befektető bármikor visszaadhatja, benyújthatja a részesedésijegyet kifizetésre, s nem köti semminemű értékpapír-határidő. A nyitott részesedési alapot (o.p.f.) a vagyonkezelő társaság részesedési jegyek - alapszabállyal összhangban történő - kibocsátásával hozza létre a Pénzpiaci Hivatal engedélye alapján. Az engedélykérelemhez az alap megnevezésén kívül csatolni kell az alapszabályt, az értékesítési prospektust és a letétőrző (bank) egyetértését ilyen megbízással. Az alap tevékenységének engedélyezése során az alapszabályt főleg a résztulajdonosok védelme szempontjából vizsgálják. A részesedési jegyek révén befolyt pénzeszközök s az értük vásárolt vagyon a nyitott részesedési alapban a résztulajdonosok közös vagyonát képezik. Mindegyik résztulajdonos egyénileg érvényesítheti a vagyonkezelő társasággal szemben fennálló jogait. A nyitott alapban lévő vagyon minimális nettó értéke a törvény értelmében 50 millió szlovák korona. A befektetés védelme és biztonsága érdekében a törvény előírja, hogy az alap vagyonának legalább 60%-át a Szlovák Köztársaság tőzsdéjén, egyéb nyilvános pénzpiacán vagy külföldön üzletelhető értékpapírnak kell képeznie, és a nyitott alap vagyonát alkotó értékpapírok legalább 50%-ának a fő hazai vagy külföldi tőzsdén üzletelhetőnek kell lennie. A nyitott alapba való befektetésnek a banki határidős betéthez képest reális esélye van a nagyobb hozamra. Ez viszont nem garantált, a befektetett eszközök kamatoztatása a pénzpiaci körülmények, a befektetési stratégia és az alap menedzserei ügyességének a függvénye. A banki betétek egyértelmű előnye az, hogy hozamuk garantált, s nem lehet sem magasabb, sem alacsonyabb. A részesedés értéke viszont a pénzpiaci feltételek függvényében csökkenhet vagy emelkedhet. Mi alapján válasszunk? A részesedési alapok teljesítőképességének mérése Szlovákiában a nemzetközi szabványok szerint történik. Ezzel biztosítható a megfelelő átláthatóság és összehasonlítási lehetőség az egyes társaságok szolgáltatta adatokkal. Az alapok teljesítőképességének kimutatása szlovák koronában történik. Olyan alapok esetében, amelyek idegen valutára szóló értékpapírokba fektetnek be, a teljesítőképességet az úgynevezett referenciavalutában is feltüntetik. Ez az adat az idegen valutában befektető piaci szereplő számára irányadó, mivel nincs rá hatással az árfolyamkilengés. A benchmark - teljesítménymutató külsőleg jellemzi az alapot, és ehhez a mutatóhoz mérik az adott részesedési alap teljesítőképességét. A teljesítménymutató főként az egyes alapkezelők minőségének kölcsönös összehasonlítására szolgál. Több részesedési alap teljesítő- képességének összehasonlítása szempontjából fontos, hogy a hasonló befektetési stratégiájú részesedési alapokat hasonlítsuk össze. Mivel a befektetési stratégiák különbözőek lehetnek (a részesedési alap portfoliójában foglalt befektetések egyes típusai, céljai szerint), a célkitűzések meghatározóak az esetleges összehasonlításkor. A portfolió azon befektetések összessége, amelyek tartalmazzák a részesedési alap pénzeszközeit. Kulcsfontosságú fogalomról van szó, mivel éppen a portfolió jellege, tehát az abban foglalt egyes értékpapírtípusok aránya különbözteti meg az egyes alapokat és tükrözi befektetési stratégiájukat. A társas befektetésről szóló törvény pontosan kimondja, milyen befektetésekből állhat a részesedési alap vagyonportfóliója. Az értékpapírok egyes típusainak tulajdonlását - amelyeknél garantált a megbízhatóság és alacsony kockázati tényező - ráadásul a törvény elő is írja, míg mások százalékarányát korlátozza. A hitelminősítő ügynökségek az alapok hitelképességi besorolásával (rating) a megfelelő pontszám odaítélésével (scoring) segítik a befektetők tájékozódását az alapok széles kínálatában. Szlovákiában a Vagyonkezelő Társaságok Társulásának tagjai számára kötelező érvényű szabályokat állapított meg az alapok teljesítőképessége kiszámításának és bemutatásának céljaira. A társulás valamennyi tagja köteles e nemzetközileg elismert szabályok szerint eljárni, (t, m, ui) Befektetések Biztonságosabb befektetéseket Az elmúlt évek pénzügyi botrányai miatt a lakosság nagy részében megnőtt az igény a világosan megfogalmazott játékszabályok iránt, amelyek biztosítanák befektetéseik védelmét. Pénzeszközeink értékvesztés elleni védelmét ma már törvény biztosítja. A vagyonkezelő társaság köteles a törvény értelmében szakmai gondossággal gazdálkodni az alap vagyonával, összhangban a befektetési stratégia céljaival és a kockázatkorlátozási és -megosztási szabályokkal. Jogunk van a pontos információkhoz A befektetők szakszerűden és valóüan információk elleni védelmét szolgálják a hirdetési szabályok. Vagyonkezelő társaságaink részesedési alapjaik reklámozása során nem alkalmazhatnak valódan vagy megtévesztő információkat, s nem hallgathatnak el a résztulajdonosok (ügyfelek) döntése szempontjából fontos tényeket. A részesedési jegy vásárlására vonatkozó valamennyi nyilvános ajánlatnak tartalmaznia kell egy markáns figyelmeztetést, amelyben egyértelműen rá kell mutatni az adott befektetés kockázatára, s hogy az eddigi hozamok nem garantálják a jövőbeni hozamokat. Jelenlegi törvényeink pontosan előírják a tájékoztatási kötelezettséget, amely meghatározza a befektetőnek, a közvéleménynek és az állami felügyeleti szerveknek kötelezően szolgáltatott információk körét. A vagyonkezelő társaság törvény szabta határidőkig köteles közzétenni a gazdálkodásáról és a részesedési alapok vagyonával való gazdálkodásról szóló jelentéseket. A fő garancia egyrészt a megfelelő törvényi szabályozás, másrészt a vagyonkezelők tevékenységének felügyeled rendszere, meg pl. a banki szféra részvényesei esetében előírt formális garanciák, akik egyébként ugyancsak felügyelet alatt állnak. Részesedési alapjaink önállóan gazdálkodnak, s a vagyonkezelő társaság valamennyi alap esetében elkülönített, önálló könyvvitelt folytat. Vagyonkezelő társaságaink gazdálkodása nem befolyásolja az alap gazdálkodását. A kollektív befektetésről szóló törvény előírja a vagyonkezelő társaságnak azon adatok körét, amelyeket köteles közzétenni a részesedési alap alapszabályában, amelyet - és annak módosítását - a Pénzpiaci Hivatal hagyja jóvá. A vagyonkezelő társaság letétőrzője csakis bank lehet, melynek befektetési szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedéllyel kell rendelkeznie. Ez kizárólag a résztulajdonosak érdekeit szem előtt tartva járhat el. A letétőrző bank fő feladatai közé tartozik a vagyonkezelő társaságok és az alapok folyószámláinak vezetése, a portfoliókba történő értékpapír-vásárlás koordinálása, az értékpapírmegőrzés biztosítása, ellenőrző tevékenység folytatása. Szigorú állami felügyelet A Pénzpiaci Hivatal (ÚFT) állami felügyeleti szervként a tőkepiacot és a biztosítótársaságokat ellenőrzi. Vagyonkezelő társaságok vonatkozásában pl. hatáskörébe tartozik az ilyen társaságok működési engedélyének kiadása, alapszabályaik jóváhagyása, részesedési alapok létrehozására vonatkozó engedély kiadása, s ugyancsak a hivatal hozzájárulása szükséges az alapok transzformációjához, alapszabályaik és értékesítési prospektusaik hatálybalépéséhez. A hivatal felügyeli a társas befektetésre vonatkozó törvény betartását. A társulás további jelentős eleme a szlovákiai nyitott részesedési alapok befektetői - résztulajdonosai védelmét biztosító rendszernek. Létrehozását a kollektív befektetés területén működő társaságok szorgalmazták a gondok törvényes keretek közötti megoldása érdekében. A nyitott részesedési alapok a betétek kamatoztatási lehetőségeivel alternatívát jelentenek az egyrészt túlságosan konzervatív banki takarékossági konstrukciókkal szemben, másrészt a pénzpiacokon történő merész, közvetlen befektetéssel szemben. Hol juthatunk bővebb tájékoztatáshoz? Ennek többféle módja van: a potenciális befektető felkeresheti egy konkrét vagyonkezelő társaság székhelyét, információt szerezhet az internetes oldalakról, továbbá az ún. zöld vonalak révén, a kijelölt forgalmazóknál és pénzügyi tanácsadóknál vagy a bankokban - a befektetési tanácsadási övezetekben. Folyamatosan növekvő konkurencia A szlovákiai befektető mentalitásának főleg a kötvényalapok és pénzpiaci alapok felelnek meg - ezek tudniillik kisebb kockázatot hordoznak, s teljesítőképességük lehetővé teszi a banki határidős betétekénél nagyobb hozamok elérését. Az utóbbi idők jelentős és pozitív fejleménye az egyre növekvő konkurencia, amely á szolgáltatások növekvő minőségének kísérője. Egyrészt a befektetés iránt érdeklődők számára nagyobb az alapok és befektetési stratégiák választéka, másrészt bónuszokkal jutalmazzák, támogató és kiegészítő szolgáltatásokat vehet igénybe. A konkurencia növekvő nyomása kihat a szolgáltatási díjak csökkentésére is. A pozitív változások és trendek megnyilvánulnak a befektetői védelem és jogszabályi háttér terén is. Hatályba lépett a pénzügyminisztérium rendelete a részesedési alap vagyonát képező értékpapírok értékének meghatározási módjáról, és sor került a már régóta várt értékpapírtörvény-módosításra is. Ez a jogszabály az ügyfél hatékonyabb védelmét biztosítja. (uninv, t)
