Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2004-03-05 / 54. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 5. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 9. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Dunaharaszti. E héten az 500-500 koronát Bakos József rozsnyói, Géczi Katalin zétényi és Fehér Terézia dunaszerdahelyi olvasónk nyerte. Gratulálunk! SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Rigoletto 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Bolha a fülbe 19 KIS SZÍNPAD: Végre szabadon! 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Horrorra akadva 3 (amerikai) 16,18,20.30 MLADOSÍ: Good bye Lenin! (német) 15.30, 20 Zsaruk (svéd) 18 TATRA: Goodbye Lenin (német) 18, 20.30 AU PARK - PALACE: Mackótestvér (amerikai) 14.10,15,16.10,17,18.10 Horrorra akadva 3 (amerikai) 15.40,17.40,19,19.40, 21 21.40 Rocksuli (amerikai) 15.30, 17.50 Hideghegy (amerikai) 14.20, 17.20, 20.20 Bolondos dallamok: Újra bevetésen (amerikai) 14.50, 16.50 Az utolsó szamuráj (amerikai) 16.30, 19.30, 20.30 Túl közeli rokon (amerikai) 16.20 Underworld (amerikai) 18.40, 21.30 A Gyűrűk Ura - A király visz- szatér (amerikai-új-zélandi) 16.40 Az Amazonas kincse (amerikai) 19.50, 22 Nagy Hal (amerikai) 14.40 Unalom Brünnben (cseh) 19.20, 21.50 Zelary (cseh) 18.20, 21.20 Good Bye Lenin! (német) 15.50,18.30,21.10 Barbárok inváziója (kanadai) 20.40 A tolvajok királya (szlovák-cseh) 17.10 TATRA: Horrorra akadva 3 (amerikai) 16.30, 18, 20 CAPITOL: Mackótestvér (amerikai) 16,18 Zelary (cseh) 19.30 ÚSMEV: Kém- kölykök 3-D - Game Over (amerikai) 16 Snowboarder (franciasvájci) 18,20 DÉL-SZLOVÁKIA MM— DUNASZERDAHELY - LUX: Mona Lisa mosolya (amerikai) 19.30 GALÁNTA - VMK: Snowboarder (francia-svájci) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Az utolsó szamuráj (amerikai) 17, 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Válás francia módra (amerikai-francia) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Istenek városa (brazil) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Az Amazonas kincse (amerikai) 16.30,19 PLAZA: Apám beájulna (magyar) 14.30,18.30,20.30 A felejtés bére (amerikai) 16.15, 19.45 Getno (magyar) 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (amerikai-új-zélandi) 16.30, 20.15 Az ítélet eladó (amerikai) 14.15, 16.45, 19.30 Kém- kölykök 3-D - Game Over (amerikai) 14 Mackótestvér (amerikai) 13.45, 15.45, 17.15 Magyar vándor (magyar) 13, 15, 17, 19.30 Nagy Hal (amerikai) 15.30, 18, 20.30 Pán Péter (amerikai) 13.15 Pelenkás bajkeverő (francia-spanyol) 14.15,16.15,18.15,20.15 Túl közeli rokon (amerikai) 15.30,17.45, 20 Az utolsó szamuráj (amerikai) 14.30,17.30,20.30 A Pátria rádió kétnapos kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombat: reggel 7-től fél 12-ig a Hétről hétre c. zenés, publicisztikai magazinunkat hallhatják, Kamo- csai Imre szerkesztésében. A műsorban összeállítás hangzik el a parlament e heti munkájáról, EU- sorozatunkban a kulturális életet érintő kérdésekről lesz szó, a Pénz, piac, gazdaság rovat fő témája pedig a Hyundai autógyár szlovákiai beruházása lesz. Fél 12-kor kezdődik Miklósi Péter Délidő c. műsora, melyben arról lesz szó, miként alakulnak a női szerepek a családban, a munkahelyen és a közéletben. 12.10-től Szellők szárnyán címmel a február 13-án Szentpéteren rögzített operettest első részét közvetítjük. 13 órától megismételjük a Téka január 21-i adását. 15 órakor a Kaland az élet c. műsorunkban beszélgetést hallhatnak a 60 éves Boráros Imrével. A16 órai híreket a Köszöntő követi, majd grammatikai szabálytalanságainkról lesz szó 1 percben. 17.30-tól összefoglaljuk a nap eseményeit a Napzártában. Vasárnap reggel 7 órakor hírekkel és sportösszefoglalóval indul a Pátria rádió műsora. 8.05-kor katolikus műsorral jelentkezik a Világosság. 8.40-től havonta jelentkező komolyzenei fejtörőnket hallhatják, Aki tudja, úja meg! címmel. A 9 órai hírek után: Egy hét Londonban - a brit politikai és kulturális élet eseményeinek színes összefoglalója. 10 órakor hírek, sport, majd a legkisebbeket váijuk a Gyerekzsúrral, amelyben a történelemről és a fociról lesz szó. 11 órától Lakatos Tamás kéri a hallgatók figyelmét, az Ifjúsági műsorban megismerhetik Tompa Gabriellát, a fiatal újságírót, előzetest adunk a Határok nélkül fesztiválról, és kiderül, hogyan forgatta legújabb klipjét a No Name zenekar. 13 órakor a közép-európai nemzetiségi stúdiók magazinja, a Térerő jelentkezik. 14 órakor hírek, majd Kaleidoszkóp, melyben a beszélgetések ezúttal az 1848-49-es magyarországi eseményekhez kapcsolódnak. Katona Tamás történész Deák Ferenc alakját idézi fel, Czoch Gábor, a budapesti Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Központjának vezetője a reformkori Kassa fejlődésével foglalkozik. 15 órától a Nevelők fórumában bemutatjuk a Dalton módszert, melyet a Dunaszerdahelyi járás néhány iskolájában már sikerrel alkalmaznak. A 15.30-kor kezdődő néprajzi összeállításban I. és II. világháborús emlékeket és énekeket idézünk fel. A Köszöntő és Napzárta után 18 órakor fejeződik be közvetítésünk. (Nyit.) A legendás Jászai Mari alakja elevenedik meg a Márai Stúdióban Monodráma egy nagy színésznőről (Képarchívum) „Jászai Mari az az ember volt, kinek Shakespeare darabot írhatott volna elolvasásra, s az a színésznő, kinek szerepet eljátszásra. A végén már szobra volt önmagának s a koszorú magától nőtt lábaihoz” - írta Ignotus a Nyugatban 1926-ban, a színésznő halálakor. JUHÁSZ KATALIN Babits Mihály verset írt hozzá, Revitzky Gyula pedig halálosan beleszeretett. Ám a nemzet színésznője nem csak a kor művészeire, hanem politikusaira és kultúr- politikusaira is hatással volt, ha úgy tetszik, színigazgatókat és minisztereket tudott megbuktatni. Hat elemit végzett, mégis a legműveltebb színésznő hírében állt, lapokban publikált, rendszeresen állást foglalt színházi ügyekben. Sokszínű, ellentmondásos, rendkívüli egyéniség volt, és az ilyen szinte vonzza a monodrámaírókat. A monodráma ugyanis a belső konfliktusok, a külvilággal és saját magunkkal vívott harc, az önmagunknak feltett kérdések és válaszok terepe. Az erdélyi származású Kocsis István mestere ennek a műfajnak. Kassán Bolyai János, Bethlen Kata és Vincent van Gogh után, A megkoszorúzott című darabban Jászai Mari vívódásait is megismerheti a közönség. Az előadás rendezője Beke Sándor, főszereplője pedig Cs. Tóth Erzsébet, akinek Zetyák György asszisztál némán és szolgálatkészen, ahogy azt egy diszkrét öltöztetőfiútól elvárhatjuk. Zetyáknak csak látszólag jutott jelentéktelen szerep, hiszen a színésznő hozzá intézi „költői” kérdéseit, neki önti ki lelki szemetesládáját, és neki vallja meg mindazt, amit egy színházi öltözőben is kevesen hallhatnak. Ha ő nem lenne, a közönség számára a monologizálás és az egész Cs. Tóth Erzsébet és Zetyák György helyzet is kevésbé emészthető lenne. A híres emberek magánélete már a húszas években is foglalkoztatta a közvéleményt, és ha a mai értelemben vett bulvársajtó nem is létezett még, a nézők azért akkoriban is szinte mindent megtudhattak kedvenceikről. A régi kedvencek pedig a mai színházkedvelőket is érdeklik. Ki ne lenne kíváncsi például arra, miért nem lehetett a színésznőnek gyereke, vagy arra, miként vélekedett kollégáiról. A legértékesebb gondolatok viszont a nemzeti kultúra állapotáról és a minőségi színház fontosságáról hangzanak el. Ráadásul a darab Jászai naplói, emlékiratai alapján született, ezért biztosak lehetünk abban, hogy a színpadi szöveg híven tükrözi az egykor oly sokat megéljenzett nagy művészegyéniség gondolkodásmódját. A kassai Thália Színház Márai Stúdiószínpada színházi öltözővé alakul át, a közönség egy része a színpadon ül, a többség pedig a nézőtéren, azaz nem körülveszik a díszletet, hanem ketté- oszlanak, mint egy teniszmérkőzésen. Ha tanácsolhatok valamit: akik nem csak Cs. Tóth Erzsébet hátára kíváncsiak, ne üljenek a színpadra. A helyzet természetesen realista-naturalista színjátszást kíván, és Cs. Tóth Erzsébettől meg is kapjuk az emberi léptéket. Bár amióta a film kitágította a realizmus kereteit, a színpadi színészeknek ugyancsak igyekezniük kell, hogy ne tűnjenek „színpadiasnak”, vagy ha úgy tetszik, teátrálisnak. Minél természetesebben viselkedik valaki a deszkákon, annál többet elhisz neki a közönség. Nos, Cs. Tóth Erzsébetnek majdnem mindent el lehet hinni. Azt talán nem, hogy ő egy komoly hatalommal bíró, befolyásos nagyvilági dáma, azt viszont igen, hogy sebezhető, érzékeny lélek, aki önmaga elől is menekül. A „levegőbe mo- nologizálástól” pedig ügyesen megmenti őt a már említett öltöztetőfiú. A közönség egy percig sem unatkozik, ami, bizony, nagy szó. Sőt, én a magam részéről még rövidnek is találtam a darabot, annak ellenére, hogy majdnem másfél órás, és szünet közbeiktatása nélkül került színre. Egy cselédlányból bölcs asz- szonnyá érett, művészi tapasztalatait a világgal megosztani akaró nőt ismerhettem meg, akinek alakja valószínűleg úgy fog megmaradni bennem, ahogyan Cs. Tóth Erzsébet életre keltette. Cs. Tóth Erzsébettől meg is kapjuk az emberi léptéket. Ma délután nyílik Szabó Ottó képzőművész kiállítása a komáromi Limes Galériában A néző fönnakad a hálóban KOVÁCS ÁGNES Az igazán tartalmas művészi alkotások legmélyebb rétegeihez a befogadónak általában csak némi tudatos rásegítés révén sikerül közelebb kerülnie. Ezért az alkotó primér célja sokszor a figyelemfelkeltés. Ehhez többnyire valami meghökkentőt kell produkálnia. Olyat, amely megállítja, és a mű elmélyültebb vizsgálatára készteti a nézőt. Szabó Ottó - akinek a komáromi Limes Galériában ma 17 órakor Behálózva címmel nyílik tárlata - szintén a fontiek végiggondolása révén jutott arra a következtetésre, hogy új utakat kell keresnie: „A mozgóképek és az akciók világában élőket ma már percekre sem lehet megállítani egy-egy falra szögezett vagy emelvényre emelt képzőművészeti alkotás előtt, amelynek a mondanivalója mélyen a felszín alatt rejlik, és nem azonnal érthető, mint például egy fogkrémreklám. Gondolkodni és elmerengeni valahogy nem nagyon szeret a ma embere” - állapítja meg a mindeddig grafikusként és festőként ismert alkotó. Nem elegendő azonban felcsigázni a figyelmet, arra is ügyelni szükséges, hogy a későbbiekben se lankadjon. Ez okból a japánoknál a képek többnyire le vannak takarva: véletlenül se lehessen futólag rájuk pislantani és megszokni a látványukat. E kettős kihívásnak próbált megfelelni Szabó Ottó is, amikor megalkotta térgrafikáit. (A szokatlan szóösszetétel magyarázata önmagában rejlik: grafika - térben elhelyezve.) Persze Szabó nem a klasz- szikus kétdimenziós rajzot helyezte el a térben, hanem a rajz vonalait, melyek közé a néző fizikailag is beléphet, és ekként maga is a mű részévé válhat. Szabó Ottó ujjnyi vastag drótokat vágott, hajlított, il- lesztgetett, hegesztett. A templom valamikori szentélyét behálózzák a lelógó, felfelé törekvő szer- teindázó vonalak. A színes reflektorok fényének hatására pedig mintegy felmásznak a falra, és újabbnál újabb grafikai képeket alkotnak. A háromdimenziós absztrakció minden szögből szemlélve más-más arcát mutatja. Megragad, és sokáig nem ereszt el. Szabó Ottó a rajz vonalait helyezte el a térben
