Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-05 / 29. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 5. Iskola utca 17 Ma már nyilvánvaló, hogy mind az egyén, mind valamely közösség fejlődése a képzés minőségén múlik Gondolkodom, tehát... Az utóbbi években világszerte megnőtt az érdeklődés a gondolkodás- és tanulásfejlesztő módszerek iránt. Minden ember alapvető joga, hogy az értelme és a tanulási képessége a legteljesebb mértékben fejlődhessék. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Ma már nyilvánvaló, hogy mind az egyén, mind valamely közösség fejlődése a képzésen, a tanítás, tanulás minőségén múlik. Mindannyiunk érdeke, hogy olyan tanulókat neveljünk, akik eredményesen, önállóan és egész életük során képesek tanulni. Az ezeket az alapelveket felismerő társadalmak ma nagyobb gazdasági prosperitásnak örvendenek, mint a korszerűtlen oktatási struktúrával rendelkező társaik. A kognitív képzés kutatása és fejlesztése sok országban viharos gyorsasággal halad. A működő programok közül néhánnyal igen jó eredményeket lehet elérni az oktatásban. A gondolkodás fejlesztésének alapelvei és ezen programok bizonyos részei az iskolarendszeren belül is beépültek az oktatásba, dinamizálva, felfrissítve annak struktúráját, de a gondolkodás teljes folyamatának közveden tanításával egyikük sem foglalkozik, legfeljebb felveti annak szükségességét. Pedig már óvodáskorban el lehet kezdeni a hatékony gondolkodási folyamat olyan irányú kiépítését, amely eredményes problémaA mai diákok előtt nagy feladat áll: nemcsak a konkrét munkahelyi követelményeknek, hanem az európai mércének is meg kell felelniük (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) megoldásra, tervező, építő, alkotó gondolkodásra tanítja, neveli a jövő generációját. Az oktatás: felkészítés az életre Az iskolában megtanult gondolkodásmódnak hasznosnak kell bizonyulnia az iskola után is. A gondolkodásra nevelés hagyományos módszerei nem mindig elégítik ki ezt a feltételt. A pedagógusok számára az a legnagyobb kihívás, hogy müyen módon mozdítsák elő azt a fajta gondolkodást, tanulást, amely a mai, magas követelményeknek megfelel. A mai diákok előtt nagy feladat áll: nemcsak a konkrét munkahelyi követelményeknek, hanem az európai mércének is meg kell felelniük. A vitakészség és a kritikus gondolkodás már nem elég. A mai világban többre van szükség: döntésekre, választásokra, aktív kezdeményezőkészségre, kreativitásra, világos és konstruktív gondolkodásra. (úp, he) A logika, akárcsak a számítógép, az általunk használt adatok és észlelések vizsgálatára való eljárás A diákokat meg kell tanítani jó döntéseket hozni ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Az első szavakat kiejtő baba rámutat egy állatra, és kimondja: kutya. Környezete visszaigazolja állítása igaz vagy hamis voltát. A kisgyermek elbűvölő erejű kíváncsisággal és gondolkodási rugalmassággal rendelkezik. Lényegre törő és elmélyült gondolkodást igénylő kérdéseket tesz fel: „Honnan tudja a földben a búzaszem, hogy tavasz van?” „Mi tartja meg az eget?” „Miért halnak meg az emberek?” Ez a korai kíváncsiság gyakran elhalványul az idő haladtával, különösen az iskolázás következményeként. A gondolkodás fejlődésének és a tanulás sikerességének egyik kulcsa lehet, ha a gyerek korai kérdező lendületét életben tartjuk. Hogyan érhetjük ezt el? Gyermekeink rendelkeznek a tanuláshoz, hatékony gondolkodáshoz szükséges helyzeti energiával, de fennáll annak a veszélye, hogy beleragadnak a gondolkodás alacsonyabb szintű formáiba és a vég nélkül ismétlődő rutinba, hogy nem látnak meg új utakat, nem élik át a lépésről lépésre való előrehaladást, elveszítik annak lehetőséget, hogy a tudás és tapasztalás új csapásait felfedezzék. A gondolkodási és tanulási készségek elsajátíttatásának hagyományosan kétféle felfogása létezik. Az egyik, hogy a gondolkodás tanítását építsük be minden tantárgy tanításába, a tananyag teljes egészébe. A másik felfogás szerint olyan speciális programot kell kidolgozni, melynek során a gyerekekben gondolkodási készségeket alakítunk ki. Logikai hibák A logika, akárcsak a számítógép, az általunk használt adatok és észlelések vizsgálatára való eljárás. Ezért a logikai hibákat gyorsan észrevesszük, a helyes logikai következtetéseket viszont - ha a hozzájuk tartozó megfigyelések nem kielégítők - csak lassan fogadjuk el. A hétköznapi gondolkodás viszont nagyrészt észlelésen alapul. Gondolkodásunkban - bár sokaknak ez hihetetlen - központi szerepet játszanak az érzelmek, az érzések és az intuíció. Vannak, akik cselekvéseikben szinte kizárólag megérzéseikre hagyatkoznak, szinte istenítik érzéseiket. Ez a szemlélet veszélyes, mert a valódi érzéseink sokszor a helyzethez nem illők is lehetnek. Ha fejlesztjük észlelőképességünket, jobb eredményt kapunk. A logika és a vita nem változtathat érzéseinken, az észlelés viszont igen. Az érzéseket nem kizárni kell a gondolkodásból, hanem a megfelelő módszerekkel megadni nekik az őket megillető helyet. Az intuíció nagyon fontos szerepet játszik a gondolkodásban, mindamellett veszélyes dolog tétlenül várni a mindent megoldó intuíció sugallatára, (ú, he) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést február 4-ig beküldik, megnyerhetik az ABART Kiadó ajándékát, a Vidám kalendáriumot. 1. Hogy hívják azt az alapítványt, ami a felsőoktatási felvételik objektív jellegét mérte fel? a. SNG b. APH c. SGI 2. Az intelligenciát szintén sokan azonosítják ........... a. a gondolkodással b. a gyorsasággal c. az okossággal 3. Melyik felsőoktatási intézményben oktat Agócs Zoltán professzor? a. a Comenius Egyetemen b. a Szlovák műszaki Egyetemen c. a Színművészeti Főiskolán Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e-mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: lb, 2c. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a kövecsesi Ligárt Erzsébetnek kedvezett a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. JÓ, HA TUDJUK! Téveszmék a gondolkodás fogalmáról ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az emberek gyakran összekeverik az információk ismeretét a gondolkodással. A gondolkodás nem helyettesíti az információt, az viszont helyettesítheti a gondolkodást. A két dolog között meg kell találnunk az egészséges egyensúlyt, hiszen minden új ismeret érték, mert gyarapítja azt, amit tudunk, ám gondolkodási készségünket is állandóan fejlesztenünk kell, hogy minél jobban kamatoztathassuk azt, amit tudunk. 2. Az intelligenciát szintén sokan azonosítják a gondolkodással. Az a meggyőződés, hogy az intelligencia és a gondolkodás egy és ugyanaz, két téves következtetésre indíthat: az intelligens tanulókkal nem kell semmit csinálni, hiszen belőlük természetszerűleg jó gondolkodók lesznek; a kevésbé intelligens tanulókkal sem lehet csinálni semmit, mert belőlük sohasem válik jó gondolkodó. Pedig az intelligencia és a gondolkodás viszonya olyan, mint a biciklié és a biciklizőé, a bicikli az intelligencia, viszont a bicikliző - a gondolkodó ember - dönti el, hogy merre menjen vele. Tehát az intelligencia olyan képesség, amelyet csak a gondolkodásban való jártasság kifejlesztésével használhatunk ki, különben parlagon marad. Ha az intelligencia - rosszul használt eszközként - akár gálja is lehet a gondolkodásnak, akkor hogyan fordíthatjuk hasznunkra ezt az értéket? Howard Gardner kutatásai nyomán ma az intelligenciát a személyiség összetett tevékenységeként értelmezzük, amely hét különböző területre osztható a rendszerbe állított információk feldolgozását tekintve: verbális, vizuális, logikai, kinetikus, muzikális, interperszonális és metakognitiv intelligenciára. Csak az ember képes az információt intelligenciája különböző összetevőinek segítségével feldolgozni. Ráadásul az emberi tanulás akkor a leghatékonyabb, amikor mindegyik beállítódás szerepet játszik benne. Mind a hét terület fejleszthető és beállítható a gondolkodás fejlődésének szolgálatába. 3. Egy másik fogalomzavar az ész és a bölcsesség közötti határok elmosása miatt jön létre. Az eszesség éles rajzú fényképezőgép-lencse, a bölcsesség viszont nagy látószögű lencse. Az okos ember gyorsan old meg adott feladatokat, de a bölcs rálát az egész problémára. Azt szokták mondani, hogy a bölcsesség csak hosszú élettapasztalattal szerezhető meg. Pedig nem függ közvetlenül sem az élettapasztalattól, sem a megszerzett tudástól, sem a begyűjtött ismeretektől. A bölcsesség az ismeretek, a tudás és a tapasztalat helyes használata. Mivel a bölcsesség nagyban függ az észleléstől, az észlelés képessége pedig tanítható, a bölcsesség bizonyos mértékben fejleszthető. 4. Szintén veszélyes a gondolkodással összetéveszteni az intellek- tualizmust. A nagyokos úgy fél az egyszerűségtől, mint a bukott gyerek a pótvizsgától. Legfőbb szabály: „Ha nincs elég mondanivalód, add elő azt a keveset olyan bonyolultan, ahogy csak tudod!” Maroknyi fogalomból roppant bonyolult koreográfiát lehet összeütni. Megjegyzéseket fűzhetünk mások bonyolultságához, így lassan elkezdi önmagát táplálni az egész, végül megszületik a „tudomány”. Ezt a „nagyokos intellektualizmust” sokan összekeverik a gondolkodással. 5. Újabb téveszme: gondolkodni nehéz. Azokban a dolgokban, amelyekben jártasságra akarunk szert tenni, szinte mindig közepesen nehéz gyakorlatokat végzünk, azaz a feladatokat meg tudjuk oldani, de be is kell gyakorolnunk azt, amit megtanultunk. A szinte megoldhatatlanul nehéz feladatok elbizonytalanítják a tanulókat, úgy látják, a gondolkodás túlzottan megerőltető. Ezért a gondolkodás tanítását semmiképpen nem érdemes mindjárt a nehéz fejtörőkön keresztül kezdeni, (n) A szinte megoldhatatlanul nehéz feladatok elbizonytalanítják a tanulókat, úgy látják, a gondolkodás túlzottan megerőltető (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika, Rácz Vince Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, 02/59 233 428 e-mail: iskolautca@ujszo.com
