Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-02 / 26. szám, hétfő
8 ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 2. Magyar glóbusz Kiflit és sajtot is kapnak a szünetben az alapiskolás gyermekek, akiknek többsége éhesen jön el otthonról A romáknak hála nem szűnik meg a magyar kisiskola Teli gyomor és teli osztályterem (A Duna Televízió Híradójának felvétele) DUNA TV Örvénd. Magukat magyarnak valló romáknak köszönhetően nem szűnt meg a többségében magyarok lakta erdélyi Örvénden az anyanyelvű iskola. Az első osztályba tízen járnak, mindannyian roma származásúak. Az iskola vezetősége lépéseket tett annak érdekében, hogy a magyar szülők ne vigyék el máshová gyerekeiket tanulni. A falu 920 lakosának 70 százaléka magyar nemzetiségű. Az 1560- as évektől említik a dokumentumok az örvéndi magyar nyelvű iskolát. Három éve folyamatosan bizonytalan a magyar nyelvű oktatás beindulása, mivel nagyon kevés a gyermek. Sok kisdiákot azért visznek a hét kilométerre lévő élesdi iskolába, mert az jobban felszerelt, és a szülők úgy gondolják, a gyerekeknek jobbak az esélyeik, mint a helybeli tanintézeten. A romák azért maradtak, mert nincs lehetőségük az ingázásra. Ha a roma gyerekek nem jöttek volna, nem lenne magyar első osztály. Az I-VIII osztályos iskola diáklétszámának 85 százaléka roma. A roma gyerekeket, mivel sokan rossz anyagi körülmények között élnek, az iskolába vonzza a szaktárca kifli-sajt akciója. Többségük éhesen megy iskolába, a tanítók a nagyszünetben osztják ki nekik az ételt. Az intézmény vezetősége szakoktatók bevonásával tánc-, kézimunka- és sportköröket szervezett a gyerekek iskolába csábítására és otthon tartására. Ennek köszönhetően jövőre már csak egy iskoláskorú gyereket visznek az élesdi iskolába. Az utóbbi időben forgalomcsökkenés is tapasztalható Zavartalan a vízumkiadás az ungvári konzulátuson KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Ungvár. Nincs fennakadás a vízumigénylés és -kiadás menetében, sőt január második felében némi forgalomcsökkenés is tapasztalható volt, nyilatkozta Viski János vezető konzul, hozzátéve: Ungváron az egyéni és a csoportos vízumkérelmek száma átlagosan napi hatszáz. Az említett forgalomcsökkenést legfőképp az jelzi, hogy azok, akik tegnap keresték fel az ungvári ügyfélfogadó irodát, már mára kapnak sorszámot. Decemberben többször is csak pár héttel későbbi időpontra szóló sorszámhoz lehetett hozzájutni, ami azzal volt magyarázható, hogy az igénylők többsége még a karácsonyi és újévi ünnepek előtt szeretett volna Magyarországra utazni. Viski Jánostól megtudtuk azt is, hogy a megyeszékhelyen eddig 35 ezer vízumot állítottak ki. Naponta 500-600 igénylésnek tesznek eleget, s változatlanul tartani tudják az öt munkanapos határidőt. Ugyanakkor sürgősségi esetekben, megfelelő igazolások bemutatásával azonnali vízumkiadásra is lehetőség van. Információink szerint a beregszászi ügyfélfogadó irodában megközelítőleg harmincezernél tart a kiadott .vízumengedélyek száma, azaz Kárpátalján már a 60 ezret is meghaladta az elkészült vízummatricák száma. Ukrán nyelven tanítanák a történelmet és a földrajzot Érezhető politikai nyomás KÁRPÁTALJA Nagyszabású ünnepséggel és a Macskajáték bemutatójával emlékeztek meg az Újvidéki Színház jubileumáról Harminc év - három korszak A három évtized előadásait Gavrilo Grujicsfényképei őrzik (Képarchívum) Ungvár. Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma 2003. augusztus 20-i körlevelében javasolja: ha ezt a tanulók kérik, illetve adottak a szakmai-módszertani feltételek, a nemzetiségi iskolákban oktassák ukrán nyelven Ukrajna történelmét és földrajzát, valamint a katonai előkészítőt. A minisztériumi körlevél hátteréről, esetleges hatásairól dr. Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökét kérdeztük. Ön szerint mire vezethető vissza a rendelet? A szóban forgó körlevél egyfajta hosszú távú programra utal. Kicsit úgy érzem, mintha visszatértünk volna az 1997-es állapotokhoz, amikor is a kárpátaljai magyar iskolák számára egyfajta átirányításos oktatási technikát ajánlottak. Azaz, elemi szinten anyanyelven oktatták volna a más nemzetiségű gyerekeket a nemzetiségi iskolákban, de a későbbiekben fokozatosan áttértek volna az ukrán nyelvű oktatásra. Akkor erőteljesen tiltakozott a szakma e megoldás ellen, hiszen ez elsősorban a kisebbségi jogok csorbítását jelentené. A helyzet az ukrán oktatás terén 1997 óta nem változott, a mai napig nem adottak a feltételek az ukrán nyelv hatékony oktatásához iskoláinkban. Szomorú, hogy éppen két olyan tantárgyat javasolnak ukrán nyelven oktatni, amelyekhez igenis alapos nyelvi tudásra lenne szükség. Ha a szóban forgó elképzelést bevezetnék, a diákok nagy része nem értené a tananyagot, nem beszélve arról, hogy mind a földrajz, mind a történelem a nemzettudat-formáló tárgyak közé sorolható. BÁNYAVIDÉK! ÚJ SZÓ Nagybánya. Már megszokhattuk: mifelénk előbb megjelennek a különféle törvények, rendeletek, s csak mikor már alkalmazni kellene, akkor veszik észre az illetékesek, hogy hiányzik a szükséges technikai háttér. Ez történt az új elektronikus személyazonossági kártyák ki(nem)bocsátásával, s ez történik most az útlevél-kibocsátás módszerét szabályozó normák kapcsán is. A technikai háttér hiányából kifolyólag jelenleg szünetel az útlevélkibocsátás. A helyzet szerencsére nem túl súlyos, ugyanis december Sokakat éppen az aggaszt, hogy ukránul tanítható lenne a történelem... 1994-ben, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola megalakulásakor az oktatási törvény kimondta: nemzetiségi káderképzésre lehet a főiskolai szakok indítását megszervezni. Főiskolánk esetében tehát nem véletlenül esett a választás a történelem és a földrajz szakokra, hanem többek között azért, mert a minisztérium akkor a nemzetiségi káderképzés szempontjából ezeket tartotta fontosnak. Most viszont éppen azt ajánlja a szaktárca, hogy ezeket a szakokat tanítsák ukránul! Ráadásul tudjuk, hogy oktatási intézményeinkben nincsenek olyan tanerők, akik az adott tárgyakat ukránul oktathatnák, ha lenne is erre igény. Az oktatásban azonban nem csupán szakmai érvek mentén születnek döntések. Valóban. Magam is úgy gondolom, hogy a szülők, pedagógusok, igazgatók racionálisan gondolkodnak, és kevés iskolában jelentkezhet igény arra, hogy minden feltétel nélkül vezessenek be ukrán nyelvű oktatást. Viszont félni lehet attól, hogy a pedagógusok, illetve iskolaigazgatók politikai nyomásnak lehetnek kitéve, hisz jelenleg is sokszor érzékelek olyan, az igazgatókra és a pedagógusokra nehezedő nyomást, ami arra utal, hogy szorgalmazni fogják az adott kérdést. Nagyon remélem, hogy ez nem történik meg, illetve lesz erő a szülőkben, a pedagógusokban, hogy ésszerűen döntsenek tanévkezdéskor a gyermekek érdekeit nézve, az oktatás minősége, színvonala javára. folyamán országos szinten új, modern gépekkel látták el az útlevélosztályokat. Ezek a gépek alkalmasak az új, biztonságos nyomtatási, beragasztási műveletek elvégzésére, valamint az előírt speciális tapadó felületek felvivésére. Ezek az útlevelek érvényességének a meghosszabbítása, a 14 év alatti gyermekek szülői útlevélbe való beírása, és a román állampolgárok külföldön letelepedése alkalmával kerülhetnek be az új útlevelekbe. Újdonság, hogy többé nem bocsátanak ki személyre szóló útlevelet a kiskorúak részére. Jelenleg folynak a gép beszerelési munkálatai. Harmincéves lett a múlt héten az Újvidéki Színház. A jubileum alkalmából a színház alapításának napján, január 27-én Örkény István Macskajáték című darabját mutatták be László Sándor rendezésében. MAGYAR SZÓ Az ötletes multimediális megoldásokkal élő rendezés és Banka Lívia, Ábrahám Irén, Krizsán Szilvia, Ferenc Ágota f.h., Giricz Attila, Huszta Dániel f.h. kiváló színészi alakítása méltón ünnepelte a jeles napot. A bemutató előtt a színház nevében Gyarmati Kata dramaturg üdvözölte a hazai és magyarországi vendégeket és a szép számban összegyűlt közönséget. László Sándor igazgató a színházról szólt, mely kijárta és kiállta a próbát és a semmiből templomot épített. Branislav Pomoriski a városi kormány nevében üdvözölte az ünneplő színházat és az egykori városatyáknak is köszönetét mondott, hogy harminc évvel ezelőtt készséget mutattak a színház alapítására, melynek a több mint 150 előadása, kiváló színészei, fölmutatott eredményei bizonyították létét, és a város kulturális intézményeinek egyik büszkeségévé nőtte ki magát. Kovács Frigyes, a szabadkai Népszínház magyar társulatának igazgatója azt kívánta, hogy az a hullámhegy, melyen jelen pillanatban van az Újvidéki Színház egy hosszabban tartó időszak legyen. Reményét fejezte ki, hogy politikai okokból nem fog soha lakat kerülni egyetlen színházra sem. A színésztársadalomnak pedig azt kívánta, hogy szorosabb legyen az együttműködés, és gyakrabban megszervezhessék az előadások cseréjét. Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a magyar kormány nevében szólt, mondván: „A szakmában megkerülhetetlen, meghatározó színházat ünnepiünk, mert szinte a megalakulásától kezdve meghatározóként volt jelen az egyetemes színházi életben és a jugoszláv, a szerb színházi vüágban.” Meghatározó, sikeres és bátor, jó színház az Újvidéki Színház, szögezte le a HTMH elnöke. Végezetül bejelentette, hogy a jövőbeni sikerek megalapozásához a HTMH hozzájárul Franyó Zsuzsanna, a jubüeumra kiadott könyvének költségeihez, valamint ahhoz, hogy még az idén lehessen saját teherautója a színháznak. A bemutató előtt az előcsarnokban Bordás Győző megnyitotta Gavrilo Grujics színházi fotóiból készült kiállítását. Gavrilo Grujics volt az a fotós, aki az elmúlt harminc éven át végigkísérte a színház életét. Kezdve a Macskajátéktól a Chicagóig gyakorlatilag minden előadást megörökített. Grujics nem fotóriporter, hanem színházi fényképész, aki főpróbákon, bemutatókon és előadásokon is ott van és így tudja megragadni, azokat a pillanatokat, melyek a legjellegzetesebbek egy-egy előadásra, melyek alapján fel tudjuk idézni a harminc, huszonöt vagy néhány évvel ezelőtt látott előadást. Példaként hozta föl a Mockinpott úr című előadáson készült fényképét, melyen Fejes György mint bohóc a fülébe dugja a két ujját. És ha a képre ránéz, pontosan föl tudja idézni azt az előadást, melyet harminc évvel ezelőtt látott. A jubileumi rendezvénysorozat keretében szervezett tartalmas szakmai beszélgetés elején Bordás Győző, a Forum Könyvkiadó igazgatója ismertette a jubileumra megjelent két könyvet és felidézte az intézmény alakulásának körülményeit és személyes élményeit. Bordás Győző egyike azoknak, akik végigkísérték a színház három évtizedét. A beszélgetést Franyó Zsuzsanna vezette, aki az Újvidéki Színház másságáról szólt, hogy az eddigi három évtizedet három korszak határozta meg: a groteszk, a színpadi líra és a mozgásszínház. Nánay István Harag György rendezéseiről szólva elmondta, hogy ebben a színházban szakított az addig megszokott színpadi miliővel, díszlettel. Megteremtette a Csehov-drámák- ra egyáltalán nem jellemző üres teret. A térrel fejezte ki azt az állapotot, amelyben a darab szereplői élnek. Gerold László a meghatározó színészegyéniségekről szólt. Pataki László, Nagygellért János, Fejes György, Ferenczi Jenő, Soltis Lajos, Bicskei István alakításait hozta föl példaként. Darinka Nikolic azt a szabadságot emelte ki, melyet ez a színház az akkori Jugoszláviába hozott és másféle esztétikájával a közép-európaiságot csempészte be a térségbe. Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviselője elmondta, hogy a szép sikerek bizonyítják, hogy a színháznak minden oka megvan az ünneplésre. A szakmai beszélgetés után az új nemzedék Mezei Kinga, Szorcsik Kriszta, Puskás Zoltán, Nagypál Gábor, Balázs Áron Harag György emlékének performance-szal tisztelgett és az előtte elhangzott dicséreteket ezzel a produkciójukkal is kiérdemelték. Egy színházi pillanat Erdman: Az öngyilkos című előadásból (Képarchívum) A kiskorúak már nem kapnak útlevelet Erdélyben Új gép lassítja a munkát
