Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-28 / 49. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 28. Egészségünkre 25 Az ember átmenetileg teljesen elveszítheti szaglását. Előfordulhat olyan baleset is, amely során végképp elveszhet a szaglóképesség Nemcsak a szemünk, hanem az orrunk is öregszik A szagot, illatot keltő anyagokat tartalmazó le­vegő az orr üregrendsze­rén keresztüljut el a szag- lómező területére. DR. SZÁZADOS IMRE Koncentrált szaglásnál, szip­pantás, „szimatolás” során a szag- lónyálkahártyát érő levegő jelen­tősen megnő annak következté­ben, hogy az orrüregben levő lég­áramlat iránya felfelé módosul. A szaglás anatómiája A szaglás szervét az orijáratok mélyére rejtett, a felső orrkagyló és az orrsövény között elhelyezkedő szaglómező képezi. A mintegy 5 cm2 nagyságú szaglóhám karotin-, A-vitamin- és foszfolipid-tartalma miatt sárgásbarna színű. Ezt a terü­letet a szakemberek nyúlós mártás­sal leöntött spagettihez szokták ha­sonlítani, amelyben a spagetti szá­lainak a szaglósejtekből kinövő hat-nyolc szaglószőr felel meg, a nyálkát pedig a szaglósejteket kö­rülvevő támasztósejtek folyamato­san termelik. A szaglósejtek számát 10-20 millióra becsülik, amelyek élettartalma a nagy igénybevétel miatt mindössze egy hónap, ezalatt elhasználódnak, de az itt található alapi sejtek biztosítják folyamatos pótlásukat. A szaglószőrök érző idegvégző­déseket tartalmaznak, melyek a szagot adó, levegőben lebegő mo­lekulákat felveszik, és az így ki­váltott ingerületet a központi idegrendszerhez továbbítják. Az ingerület átterjed a szaglóideg rostjaira, és az információ eljut az agy számos részébe, szemben a látási és hallási érzetekkel, ame­lyek sokkal kisebb agyterületre korlátozódnak. Az ember átmenetileg teljesen elveszítheti szaglását, de például előfordulhat olyan baleset is, amely során egy ember végképp elveszíti szaglóképességét. Ezt az állapotot szagvakságnak nevezik, mely a munkaképességet nem csökkenti, mégis veszélyessé vál­hat, hiszen szaglásunk figyelmez­tet arra, hogy tűz van, ömlik a gáz vagy megromlott az étel. Ismere­tes ezenkívül a csökkent szagérzé­kenység és a szagérzékelés minő­ségi zavara is. A 80 év feletti em­berek több mint háromnegyed­ének csökkent a szagfelismerő ké­pessége. Milyen érzékeny az orrunk? Az ember szaglása viszonylag fejletlen, ha pl. a kutyáéhoz vagy a disznóéhoz hasonlítjuk, de nem is olyan döntő fontosságú, mint e fa­joknál. Tény, hogy az ember szagló- szerve hanyatló átalakuláson ment keresztül. Az embrióban még meg­található a felnőtt emberből már hiányzó Jacobson-féle szerv, ami az állatok szexuális életében sze­replő szagok érzékelésében játszik szerepet. Hiányzik az ún. szeptális Érdekes A francia konyha által rendkívüli becsben tartott fekete szarvas- gomba, amit egyes vidékeken sertésekkel tűratnak ki, és szaga révén némely ember is képes felkutatni, az androgén (hím nemi) hormo­nokhoz hasonló szaganyagokat tartalmaz? Hasonló a helyzet az illat­szeriparban előszeretettel használt, számos illatszer- kombináció ‘összetevőjét képező feromon hatású pézsmával is. A feromonok olyan különleges vegyületek, amelyek a másik nem figyelmének fel­keltésére szolgálnak. szerv is, melynek segítségével az állatok nagy része szimatolás nél­kül is fel tudja ismerni a táplálékot. A hanyatló átalakulás ellenére or­runk igen kis mennyiségű idegen anyag felismerésére is képes. A szaglóreceptorok csak azokra az anyagokra reagálnak, amelyek a szaglóhámra kerülnek és oldódnak annak nyálkarétegében. A szaglóreceptorok bizonyos anyagokra jelentősen érzéke­nyebbek. A fokhagyma jellegzetes szagát adó metilmerkaptán nevű vegyületet tartalmazó levegő már 10-6 mg/1 koncentrációban szag­érzetet kelt. Az ember 2000-4000 szagot tud megkülönböztetni. ízek és illatok A szagok és illatok táplálkozásnál betöltött szerepe az embernél jóval magasabb fokot ért el, mint az állat­világban. Az emberiségben egyre jobban kialakult az a törekvés, hogy a táplálkozás élvezetét fokozza, ezért táplálkozási kultúrája jelentős fejlődésén ment keresztül. Az élve­zet fokozásának legegyszerűbb for­mája a táplálék mennyiségének szaporítása, ily módon azonban a táplálkozás egyhangúvá válik, elég, ha a földműves népek nap nap után fogyasztott kásájára gondolunk. A jó konyha az ízérzékelésre és a szag­lásra egyaránt épít, és mindkét ér­zékszervünket rendkívüli módon kifejleszti. Az ínyencek által oly sok­ra becsült zamat, amelyet az ízek végtelen változatossága jellemez, többnyire a négy alapíz kombináci­óiból keletkezik, de keletkezésénél kiemelkedő szerepet játszik az éte­lek szaga és hőmérséklete. A szag­lás táplálkozásnál betöltött szerepét meggyőzően bizonyítja az, hogy ha náthásak vagyunk, elmegy a ked­vünk az evéstől, mert mindent ízet­lennek találunk. Újabb ismereteink szerint az em­bereknél sokkal nagyobb jelentősé­ge van a szagoknak a szexuális te­vékenységben, a párkiválasztásban t el Szegényebb az, aki nem érzi a virág illatát... (Archív fotó) és az utódok nevelésében, mint ed­dig gondolták. A szagok létfontos­ságú szerepet töltenek be az utód gondozásában. Az újszülöttek, aki­ket nem választottak el mestersé­gesen anyjuktól, egy-két napon be­lül minden más nőtől meg tudják különböztetni édesanyjuk testének illatát. Az anyában ugyanígy meg­van a képesség arra, hogy a baba fején lévő hajforgó ülatából azono­sítsa csecsemőjét. Az, hogy az em­berek többnyire egész életükben pozitívan reagálnak az édes illatok­ra, az az anyatejjel kapcsolatos él­ményre vezethető vissza. A szagok értékelése a serdülés korában vál­tozik, mert a korábbiakkal szem­ben a fiatalok ilyenkor az olajos, pézsma jellegű szagokat találják vonzónak. A bekövetkezett válto­zás a nemi éréssel áll kapcsolatban. A modern társadalomban élő ember nincs tudatában annak, hogy müyen szagingerek érik, és hogy ezek nagymértékben hatnak viselkedésére, érzelmeire. A tast- hajlatokban (hónalj, ágyék) meg­maradt szőrzet szagcsapdaként működik, és jelzéseket hordoz az adott szag viselőjéről, szexuális izgalmának mértékéről, hozzáfér­hetőségéről, ezért fontos szerepet kap a párválasztásban. Tudat alatt a férfiak megérezhe- tik a peteérés idejét, mert ilyenkor a nőkben fokozódik az illő zsírsa­vak termelése. A férfiak hónalji mi­rigye két, egymáshoz hasonló hor­monszerű anyagot termel. A vize­lethez hasonló szagú androsztenon a nők többségében a férfiakkal szemben-negatív hatást vált ki, a szantálfa illatához hasonlító androsztenol viszont a legtöbb nő­re szexuálisan vonzó hatást gyako­rol. A nők a párválasztás során a szagok segítségével - tudattalanul - az evolúció szempontjából fontos két kérdésre próbálnak megoldást találni. Egyrészt meg kívánnak bi­zonyosodni a férfi „befektetési hajlandóságáról”, másrészt vi­szonylag alacsony kockázattal jó minőségű génekre szeremének szert tenni utódaik számára. Bizo­nyos területeken orrunkat semmi­féle analitikai műszer nem képes pótolni. Kifinomodott ízlelő- és szaglóképességükről híresek a bor­kóstolók és teaszakértők - akik az ízből és a zamatból következtetve pontosan megmondják a bor vagy tea termelőhelyét -, nem beszélve a parfümöket előállító cégek nagy tudású illatmestereiről... Kevesen tudják, hogy a dezodo­rok hatásának értékelésekor a férfi­ak hónaljára permetezett különbö­ző hatóanyagot tartalmazó készít­ményeket középkorú, a menopauzán túl levő nők szagol­ják. Pontozásos módszerrel értéke­lik, hogy mikor töri át a hónalj iz­zadságszaga a dezodorvédelmet. Ha őszintén válaszol kérdéseinkre, megtudhatja, mit kell tennie azért, hogy elkerülje a visszérbetegséggel járó rengeteg kellemetlenséget Tudja-e, mennyire egészségesek a visszerei ? TESZT 1. Vannak-e valakinek a csa­ládban visszerei?. A igen • nem 2. Hogyan végzi a munkáját? A többnyire állva ■ többnyire ülve • állandóan mozgásban vagyok 3. Mi a helyzet a súlyával? A lehetne néhány kilóval keve­sebb ■ normális • inkább sovány vagyok 4. Tegye a kezét a szívére: ho­gyan táplálkozik? ■ változatosan A egyoldalúan, sok húst eszem • lehetőleg sok frisset eszem (gyümölcs, zöldség, saláta) A sok édességet eszem A gyakran eszem pizzát, ham­burgert, konzerveket • sok halat eszem 5. Általában mennyi alkoholt fogyaszt? • egyáltalán nem iszom alko­holt ■ legföljebb este egy sört A naponta néhány sört vagy egy üveg bort ■ néha megiszom egy-két po­hárral 6. Mennyit dohányzik? ■ legföljebb napi öt szál cigaret­tát szívok A egy dobozzal, vagy többel • nem dohányzom 7. Milyen cipőt hord? ■ csak tornacipőben járok A divatos, magas sarkú, keskeny orrú cipőt • ügyelek a lábnak kedvező for­mára 8. Mennyit gyalogol? A ha lehet, mindenhová autóval megyek • szívesen sétálok • sok dolgot tudatosan gyalog intézek el 9. Mennyit sportol? A rendszeresen megnézem a té­vében a sporthíreket, nekem ennyi elég • minden héten aktívan sporto­lok • naponta kerékpározom ■ ritkán és rendszertelenül, nincs időm 10. Ön szerint melyik igaz a következő kijelentések kö­zül? ■ aki tudatosan és okosan él, so­káig egészséges és aktív ma­radhat A mindnyájunknak meg kell halnunk valamiben, addig legalább hadd élvezzem az életet ■ a kiegyensúlyozott és boldog emberek nem betegszenek meg A a betegség sorscsapás, vagy utolér valakit, vagy nem 11. Vannak seprűerei? A igen • nem 12. Vannak-e már visszerei? A igen • nem 13. Csak nőknek: volt-e már terhes? A igen • nem 14. A következő lábproblé­mákból melyiket tapasz­talta már legalább egy­szer? A nehézség- és nyugtalanságér­zés A fájdalom terhelés esetén ■ duzzadt lábak A bőrelszíneződés A éjszakai viszketés 15. Milyen gyakran vannak lábproblémái? A több hónapja rendszeresen ■ csak meleg napokon ■ hosszabb ideig tartó állás vagy ülés után • nincsenek panaszaim 16. Milyen háziállata van? ■ macska • kutya A hal A madár • semmilyen 17. Hol tölti a legszívesebben a szabadságát? A délen, a trópusokon • fönn, északon ■ mindig útközben, egyik hely­ről a másikra vándorolva 18. Szabadidejében mivel foglalkozik a legszíveseb­ben? A a strandon fekszem, és kri­mit olvasok ■ utazgatok, hogy körülnéz­hessek A eszem-iszom • gyaloglással, vízi sportokkal, aktívan 19. A lába miatt járt-e már or­vosnál? A igen ■ nem 20. Ön szerint mi a visszeres- ség legfőbb oka? ■ örökletes hajlam ■ helytelen táplálkozás ■ mozgásszegény életmód • ez a három együtt A a terhesség Értékelés: számolja meg, hány gyűlt össze a szimbólumokból! • Szívből gratulálunk! Nemcsak jól ismeri az egészséges életmód szabályait, hanem életmódját is ezeknek megfelelően alakítja. Igen csekély az esélye arra, hogy visszér­betegséget kapjon. Ötletünk: nézze meg még egyszer, hol jelölte be a háromszöggel jelzett választ! Ezek jelölik ugyanis azokat a tényező­ket, amelyek az örökletes hajlamon túl elsősorban hozzájárulnak a visszeresség kialakulásához, ám amelyekkel szembeszállhatunk. Csak így tovább! ■ Tulajdonképpen tisztában van vele, hogy sok dolgot jobban is csi­nálhatna, ugye? Ebben bizonyára a lustasága játssza a legnagyobb sze­repet, amelyet a jövőben tanácsos volna legyőzni. Különösen kritikus pont az étkezés, a dohányzás és a hiányzó mozgás. Minél több jelképet gyűjtött össze, annál na­gyobb a visszeresség kialakulásá­nak veszélye. Ötletünk: ne egyik napról a másikra akarja gyökere­sen megváltoztatni az éle­tét, apró lépésekkel haladjon előre! Például próbáljon egy kicsit többet mo­zogni, és egyen több friss zöldséget, kevesebb húst. És a do­hányzáshoz, az alkohol­hoz fűződő kapcsolatát is pró bálja meg átgondolni. A Ön úgy él, ahogyan ez önnek jólesik, és nem törődik vele, mit szól mindehhez a szervezete. Ez a nézőpont előbb-utóbb megbos­szulja magát, és ak­kor már a vissz­eresség lesz a leg­kisebb problémá­ja. De ne felejtse el, hogy a króm- t kus betegségek, így a visszérpana- szok is odáig rosszabbodhatnak, hogy egy napon kénytelen lesz ab­bahagyni a mun­kát. Itt az idő, hogy más útra lépjen!

Next

/
Thumbnails
Contents