Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-27 / 48. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 27. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 8. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Gembicka Mária. E héten az 500-500 koronát Ulbrik Ilona várhosszúréti, Graca Katalin ragyolci és Nagy Adrián nádszegi ol­vasónk nyerte. Gratulálunk! SZÍNHÁZ POZSONY '«■■■■■■■ NEMZETI SZÍNHÁZ: A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Rosmersholm 19 KIS SZÍNPAD: Varrónők 19 ■■■■■■■ KOMÁROM !■■■■■■■■■ JÓKAI SZÍNHÁZ: Háztűznéző 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: Horrorra akadva 3 (am.) 20.30 MLADOST: Zelary (cseh) 17, 20 TATRA: Goodbye Lenin (ném.) 18, 20.30 AU PARK - PALACE: Mackótestvér (am.) 15, 16.10, 17 Az utolsó szamuráj (am.) 14.30,17.30,19,20.30, 22 Mona Lisa mosolya (am.) 15.50 Horrorra akadva 3 (am.) 15.40,17.40,18.10,19.40, 20.10, 21.40 Rocksuli (am.) 14.20,17.10,19.30, 21.50 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új-zél.) 16.30, 20.20 Túl közeli rokon (am.) 18.40, 21.10 Nagy Hal (am.) 17.20,20.40 Zelary (cseh) 17.50,20.50 Una­lom Brünnben (cseh) 19.20,21.45 Good Bye Lenin! (ném.) 18.20, 21 PÓLUS - METROPOLIS: Mackótestvér (am.) 15,15.30,16.50, 17.20,18.40 Horrorra akadva 3 (am.) 15.10,16.55,18.45,19.40, 20.30, 21.30 Rocksuli (am.) 15.20,17.30 Good Bye Lenin! (ném.) 18,20.20 Túl közeli rokon (am.) 15.45,21.15 Zelary (cseh) 15.35, 18.25 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új-zél.) 16.10,19.55 Az utolsó szamuráj (am.) 14.25,17.10,19.10,20 ■■■■I kassa TATRA: Good Bye Lenin! (ném.) 17, 19.15 CAPITOL: Mackó­testvér (am.) 16, 18 Az utolsó szamuráj (am.) 19.45 ÚSMEV: Horrorra akadva 3 (am.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Holdfényév (am.) 19.30 GALÁN- TA - VMK: Aki bújt aki nem 2 (am.) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Nagy Hal (am.) 17,19.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Basic (am.) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Nagy Hal (am.) 16.30,19 PLAZA: Az Amazonas kincse (am.) 19.15 Apám beájulna (magy.) 14.30, 16.30, 20.15 A felejtés bére (am.) 14.45, 17, 19.15 Felül semmi (ang.) 15,19.30 A Gyűrűk Ura-A király visz- szatér (am.-új-zél.) 16, 18, 20 Jószomszédi iszony (am.) 18.15 Mackótestvér (am.) 15.45, 17.30 Magyar vándor (magy.) 13, 15, 17.15, 19.30 Pofa be! (fr.) 18.35, 20.30 Snowboarder (fr.- sv.) 20 Túl közeli rokon (am.) 13.15,15.30,17.45, 20 A Pátria rádió kétnapos kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Március 2-án a Magyar Intézet meghívására a ruzinovi művelődési házban vendégszerepei a Madách Kamara A diáktréfa dévajságával Szombat: Reggel 7-től fél 12-ig a Hétről hétre c. zenés, publiciszti­kai magazin hallható. A műsor fő témája a roma identitás. Még min­dig előítéletektől terhes a roma közösségről alkotott vélemé­nyünk, ennek okairól kérdezzük a roma asszisztenst, a pszichológust és a pedagógust. Foglalkozunk a hét legfontosabb belpolitikai ese­ményeivel, mindenekelőtt a roma zavargásokkal, és a kormány ezzel kapcsolatos döntéseivel is. Fél 12- kor kezdődik Miklósi Péter Délidó- ben c. műsora, vendége Öllős László politológus. A Téka c. iro­dalmi műsorban többek között Csehy Zoltán beszél Szepsi Csom­bor Márton Europica Varietas c. újra megjelentetett könyvéről. 13.30-tól a Keresd a nőt! a párkap­csolatokkal és a divattal foglalko­zik. 15 órakor a Kultúra világában Schiffer János, Budapest főpolgár­mester-helyettese a magyar és a szlovák főváros kulturális kapcso­latairól, Verebes István pedig ko­máromi terveiről beszél. A16 órai hírek után Köszöntő, majd nyelvi vétségeinkről ejtünk szót 1 perc­ben. Közvetítésünk utolsó fél órá­jában, a Napzártában összefoglal­juk a nap eseményeit. Vasárnap hírekkel és sportössze­foglalóval indul a Pátria műsora 7 órakor. A 8 órai hírek után refor­mátus műsorral jelentkezik a Vilá­gosság. 8.40-től Zenés beszélge­tést hallhatnak Rácz Tibor akkor- deonművésszel. A 9 órai hírek után: Egy hét Londonban - a brit politikai és kulturális élet esemé­nyeinek színes összefoglalója. 10 órakor hírek, sporthírek, majd a ki­csiket váijuk a Gyerekzsúrral. 11 órától ifjúsági műsorunkat közve­títjük: beszélgetés hallható Miko Attilával, a Tompa Mihály Orszá­gos Vers- és Prózamondó Verseny állandó győztesével, ellátogatunk a serkei sütemény-kiállításra, és megismerkedhetnek Bozó Lake Norbert elsőkötetes költővel. 13 órakor a közép-európai nemzetisé­gi stúdiók magazinja, a Térerő je­lentkezik. 14 órakor hírek, majd a Kaleidoszkópot közvetítjük, mely­ben új tudománytörténeti kiad­ványokról beszél dr. Gazda István, dr. Zsidi Paula, az Aquincumi Mú­zeum igazgatója pedig bemutatja az Aquincum - A rómaiak Buda­pesten című kiállítást, amely nem­rég nyílt meg Pozsonyban. 15 órá­tól Életpályák, amelyben Zeman László nyugalmazott egyetemi ok­tatóval beszélget Tóth Erika. A fél négykor kezdődő néprajzi összeál­lításban megidézzük farsangfar­kát a tardoskeddi hagyományőr­zőkkel és az idősebbek visszaem­lékezéseivel. Közvetítésünk a Kö­szöntő és a Napzárta után, 18 óra­kor ér véget. (B.E.) Eugene Ionesco két egyfel- vonásosa, a Különóra és A kopasz énekesnő az ab­szurd drámairodalom két alappillére. Először 1949- ben, a párizsi közönség láthatta, azóta pedig a vi­lág legjelesebb színtársula­tai játsszák. SZABÓ G. LÁSZLÓ Budapesten a Mácsai Pál igazga­tásával működő Madách Kamara műsorán szerepel most e két darab Gálffi László, Pogány Judit, Kiss Mari és Kerekes Éva főszereplésé­vel. A különóra fiatal tanítványa már a doktorátus letételére készül, miközben az alapvető matemati­kai tételekkel sincs tisztában. Gyá­moltalannak látszó tanára hirtelen megrészegül .hatalmától”, és ter­rorizálni kezdi tanítványát. A Ko­pasz énekesnőben két házaspár ta­lálkozik, s ez ad apropót az írónak ahhoz, hogy megmutathassa: mi­lyen is az örök kispolgár. Mácsai Pál már kamaszkorában jót szórakozott Ionesco tragikus komédiáin. „Gimnáziumi színjátszó körünk adta elő a két darabot. Én egyikben sem játszottam, de mindkettőn na­gyokat nevettem. Az idők folya­mán a Különóra és A kopasz éne­kesnő is klasszikus színművé jege­lődött, de a tűz nem hunyt ki egyikből sem. Mint stílus­teremtő művek, annak ide­jén Párizsban nagy bot­rányt kavartak, ma már azonban legfeljebb fino­manprovokálnak. Politikai gyújtóanyagot azonban nem kell keresni bennük, csak a stupid és gyáva hatalom érezte úgy, hogy ellene irányul a két da­rab. Ezek a művek az élet és nem a hatalom abszurditásáról szólnak. Ionesco sokkal tágabban gondol­kodott, illetve a tehetsége által jó­val tágabban írt, minthogy egysze­rűen csak egy politikai üzenetet küldjön, amitől egyébként is irtó­zom a színpadon. Vagy legalábbis igyekszem elkerülni. Ez a két re­mekmű voltaképpen arról szól, hogy az emberek végső fokon soha nem értik egymást. Hogy minden­ki végtelenül magányos, kapcsola­tainkat klisék és sztereotípiák ha­tározzák meg, és az életünket is eszerint éljük. Ezzel együtt mind­JUHÁSZ KATALIN Kassa. Kocsis István, a monodrá- maírás koronázatlan királya a het­venes évek végén olyan egyetemes gondolatokat adott Jászai Mari szájába, amelyek akár mostaná­ban, az ország uniós csatlakozása alkalmából is papírra kerülhettek volna. Akörülrajongott és átkozott, istenített és megtiport színésznő naplója alapján készült monodrá­mát március 2-án mutatják be a kassai Thália Színház Márai Stúdi­ójában Beke Sándor rendezésében, Cs. Tóth Erzsébet főszereplésével. Ez az előadás nem szerepelt az idei évad műsortervében, ám a frissen kinevezett művészeti vezető és fő­rendező lehetőséget akart adni a társulat kiváló művésznőjének egy igényes darabban való megméret­tetésre. Jászai Mari öltözőjében va­gyunk, de a rendező szerint lehet­két darabban ott a diáktréfa fiata­los dévajsága.” Mácsai Pál számára ez a harma­dik évad a színház élén, s most érezte úgy, hogy a profilt váltott Madách Kamara közönsége elfo­gadja és élvezni fogja a számára egészen újszerű hangot. „Ennél nagyobb teoretikus hát­tere nem volt a választásomnak. A közönség mellett természetesen a színészeket is meg akartam aján­dékozni, hiszen Ionesco másféle színpadi gondolkodást igényel, mint egy realista színmű. Ó sokkal nagyobb fantáziát feltételez a szí­nésznél, mint sok más szerző. Mi­vel A kopasz énekesnőben én is ját­szom, engem is roppant érdekelt, mit tudunk magunkból kihozni.” Ascher Tamás, a darab rendező­je először Kaposváron, később a színművészeti főiskolán, legutóbb pedig Bécsben, az Akademie­theater színpadán vitte színre a két darabot. Az ő nevéhez fűződik a Katona József Színház legendás Három nővére és a párizsi Odeonban ugyancsak a Katona társulatával bemutatott Platonov. „Nagyon jelentős esemény egy színház életében, ha Ascher Tamás nénk akár egy mai színésznő öltö­zőjének paravánja mögött is, hi­szen hasonló intrikákat, kollegiális szurkapiszkákat hallgathatnánk ki. A nagy művészek ráadásul elősze­ott rendez. Bármiféle esztétikai mondandó helyett ez volt a legfon­tosabb számomra: Ascher a Ma­dách Kamarában, Ionesco révén. Tudtam, hogy a színészeknek szükségük van erre, és ezt igazolva is látom, hiszen szeptember óta ní­vós sikerrel megy az előadás. Sze­rintem nagyon jó, hogy abban a színházban, ahová két évtizede ka­cagni járnak az emberek, most egészen máson nevetnek. Nem üz­leti vígjátékon, hanem egy abszurd klasszikuson.” Mr. Smith szerepében nemigen lehet fürödni, állítja Mácsai Pál. „Ez annál sokkal pontosabb elő­adás. A fürdésben van valami el­engedett lubickolás. Ezek nagyon precízen kottázott, óramű pontos­sággal szervezett darabok. Régi közhely: színházban a rabságban a szabadság. A színész akkor tud igazán szárnyaim, ha a rendező pontosan lerakja az előadás alap­jait. Ionesco-darabban egyébként most játszom először. Egy másik művét, A székeket viszont majd­nem megrendeztem. Tolnay Klári szerette volna, ha elvállalom, és volt is kedvem hozzá, de az akkori Madách Színháznak nem kellett. Mellesleg A kopasz énekesnővel kapcsolatosan is van egy szemé­lyes élményem. A premier előtt négy nappal rövid időre meg kel­lett válnom a szereptől, mert meg kellett műteni a gerincemet. Már vagy huszonöt éve szenvedtem retettel foglalkoznak a színház, a kultúra jövőjének latolgatásával is, különös tekintettel saját színpadi, illetve a közéletben betöltött szere­peikre. Az öregedő Jászai Mariból miatta, és épp a nyitrai fesztiválon voltunk a Borisz Godunowal, ami­kor egyszer csak azt mondta a de­rekam, hogy elég! Következett egy lázálomszerű hazaút. Úgy vezet­tem a kocsit, hogy közben érez­tem, bénul a testem. Egyenesen a kórházba hajtottam, ahol meg is operáltak, úgyhogy az elején Máté Gábor játszotta a szerepem. Aztán amint felépültem, visszavettem. Van is egy ilyen újjászületési élmé­nyem, amikor ezt játszom. Hogy túljutottam egy fájdalmas dol­gon.” Az önállósult Madách Kamara Mácsai Pál indíttatására nevet vál­toztat az évad végén. Szeptember­től Örkény István Színház lesz. „Örkény a huszadik század má­sodik felének egyik legjelentősebb drámaírója, s mivel Magyarorszá­gon hagyománnyá vált, hogy írók­ról neveznek el színházakat, úgy gondoltam, az ő neve, életműve méltó erre. Halálának huszonötö­dik évében meg is történik az átke­resztelés. Én két színművét ren­deztem eddig: a Macskajátékot és a Pisti a vérzivatarbant. Az életéről szóló Azt meséld el, Pista! című da­rabot, amelyet Bereményi Gézával közösen írtunk, több éve szeretik a nézők. Ezzel az előadással sok he­lyen megfordultam már a világ­ban, többek között Pozsonyban is. Őszintén mondom, szeretem az ot­tani közönséget. Érzem, hogy éle­sen figyelnek.” egy színházi nézeteltérés kapcsán fokozatosan kiömlik egész addigi élete, az öltöztetőfiúnak (Zetyák György) mesél pályakezdéséről, szerelmeiről, fájdalmairól, ambí­cióiról és világnézeti válságáról. Kiderül, hogy a katarzist okozó minőségi művészetet keresi, a nemzeti irodalmat és drámaírást pedig sokkal többre tartja a kül­földről importált, gyakran közép­szerű daraboknál. A színház ugyanakkor védettséget és hatal­mat is jelent számára, amely hata­lommal minden esetben igyekszik élni. A közönség talán nem csak Jászai Mari, hanem Cs. Tóth Er­zsébet világába is bepillanthat A megkoszorúzott című, mélyen emberi előadásban, amelynek színpadterét szintén Beke Sándor rendezte be, jelmezeit Dienes Ág­nes tervezte, a világításra pedig Kovács Lajos ügyel. Arról szól, hogy az em­berek végső fokon soha nem értik egymást. Kocsis István A megkoszorúzott című darabjának bemutatója a kassai Thália Színház Márai Stúdiójában Jászai Mari, a híres tragika tragédiája (Képarchívum) Mácsai Pál és Járó Zsuzsa A kopasz énekesnőben Jászai Mari szerepében Cs. Tóth Erzsébetet láthatja a közönség (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents