Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-27 / 48. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 27. Fókuszban: az őssejtek 3 Őssejtek az emberi test minden részén találhatóak, ám kinyerésük nehézségekbe ütközik Klónozás őssejtkinyerés céljaira (Illusztrációs felvétel) Harminc emberi embriót hoztak létre február közepén dél-koreai és amerikai kutatók, kifejezetten gyógyászati céllal, őssejt kinyerése céljából a szöuli egyetemen, hozta nyilvánosságra a Science című amerikai tudományos folyóirat. PANORÁMA A korábbi hírektől eltérően az újdonság az embriók nagy száma és fejlettsége, egyébként máshol is klónoztak már fejlődésre alkalmas embriót. Eddig egyetlen kutató csoport sem volt képes létrehozni egyszerre ilyen mennyiségű, korai osztódási periódusban is ilyen fejlett embriót, amelyek a továbbiakban gyakorlatilag az emberi szervezetben fellelhető bármilyen szövetté képesek továbbfejlődni, és utat nyithatnak az őssejtek szélesebb körű tudományos felhasználása felé - állapította meg a Science Express című tudományos szaklap internetes oldala. A most létrehozott képződményekhez hasonlóan fejlett emberi kiónokat ez idáig nem hoztak létre - mondta saját munkájáról Wu Szűk Hwang professzor, a szöuli egyetem kutató csoportjának vezetője. A kísérletek során dél-koreai nők petesejtjéből eltávolították a sejtmagot, és beültették ugyanannak a donornak egy nem reproduktív (szomatikus) sejtjéből származó, sejtmagjától előzőleg megfosztott sejtburkába. Az így keletkezett új petesejteket kémiai úton osztódásra serkentették, mintha természetes módon ter- mékenyültek volna meg. Mivel a reproduktív sejtek és a szomatikus sejtek ugyanattól a donortól származnak, a donor és a klón 100 százalékig megegyezik. így a gyógyítás céljára, azaz átültetésre és beültetésre használandó őssejtek feltehetően nem váltanak ki immunreakciót a befogadónál. A létrejövő embriók osztódását az úgynevezett blasztocita állapotban - akkor, amikor az elérte a körülbelül 100 sejtből álló képződményt - leállították, ebben a stádiumban lehet a klónozott szövetképződményből őssejteket kinyerni. A kutató csoportnak sikerült a blasztocitákból a legkülönbözőbb - szem-, izom-, csont- és izületi - szövetek képzésére alkalmas sejteket nyerniük. Donald Kennedy, a Science főszerkesztője utalt rá, hogy az embrionális őssejtek tudományos haszna óriási, de a kutatóknak számos nehézséget kell még leküzdeniük addig, amíg ténylegesen felhasználhatóak lesznek szervátültetési műtéteknél. Őssejtek az emberi test minden részén találhatóak, ám felkutatásuk és kinyerésük nehézségekbe ütközik, felnőtt őssejtekkel nehezebb is dolgozni. A genetikusok véleménye szerint a gyógyító munka szem Gyorsabban öregszenek a klónozott élőlények Magyar kutatók az embrionális őssejtkísérletről Minden Dollyval kezdődött Érdekes, de nem újdonság ÖSSZEFOGLALÓNK A világ első klónozott élőlénye, Dolly bárány 1996júliusában, Skodában született. 1998 őszén amerikai tudósoknak sikerült klónozással előállítaniuk az első emberi embriót. Augusztusra váiják annak a klónozott csikónak a megszületését, amely „egy bajnok versenyló pontos genetikai másolata” - jelentette be Cesare Galli olasz genetikus. „A klónozott kiscsikó ezúttal kereskedelmi célból jön világra” - közölte Galli az olaszországi Abano Termében rendezett tudományos konferencián. A kutató az „anyáról” csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy „egy bajnok versenylóról van szó”. Az olasz sajtó értesülései szerint az állat arab telivér, és Frandaországból származik. Közben bemutatkozott a nagynyilvánosság előtt a világ első három klónozott öszvére. Az öszvérmásolás révén a kutatók olyan betegségek gyógyításához kaptak inspirációt, mint a prosztatarák vagy a cukor- betegség. Az első 2003 május 4-én született s ő a lófélék családjának első klónállata, valamint a természetesen nem szaporodó állatok közül is az első klónozott. A tudósok azonban nem törődnek a klónozás veszélyeivel, például, hogy a klónozott élőlények között a normálisnál jóval nagyobb arányban fordulnak elő genetikai rendellenességek, , illetve, hogy ezek az élőlények jóval gyorsabban öregszenek. Dolly bárány már hároméves korában a korai öregedés jeleit mutatta, előbb ízületi gyulladással, majd légzési nehézségekkel küzdött, ezért orvosai hatéves korában, kegyeletből elaltatták. Más, klónozott emlősállatok között is aránytalanul sok spontán vetélés és születési rendellenesség fordult elő. Amerikai kutatók majmokkal végzett vizsgálatai során például kiderítették, hogy a genetikai anyagot hordozó kromoszómák már a legelső sejtosztódásoktól kezdve nem megfelelően oszlanak meg az utódsejtekben, emiatt a klónozott emlősutódokat számos rendellenesség sújtja (nsz, ngo) PANORÁMA Érdekes tudományos újdonságnak minősítette Venetianer Pál és Hadlaczky Gyula a Szegedi Biológiai Központ két tekintélyes kutatója azt a szöuli hírt, amely szerint dél-koreai és amerikai kutatók emberi őssejtek előállítására tudományosan ellenőrizhető módszert hoztak létre, de mindketten hangsúlyozták, hogy az emberi embriók gyógyító célú klónozása nem újdonság. Hadlaczky kutatóprofesszor szerint azonban hiba volna a Science folyóiratban megjelent hír tudományos jelentőségét túlértékelni. Mint mondta, nem minden esetben forradalmasítják az őssejt-kutatást azok az őssejtkinyerési technikák, amelyekről a médiumok előkelő helyen számolnak be. A technika, amellyel az őssejtklónozás megtörtént, a professzor szerint többé-kevésbé ismert, eddig is alkalmazták világszerte. Érdekessége leginkább abban rejlik, hogy a közvélemény érdeklődését a téma kapcsán felkeltő etikai problémák most ismét állásfoglalásra késztetik majd a politikusokat is. Mindkét professzor úgy vélte, hogy George Bush amerikai elnöknek az őssejtkutatásokkal kapcsolatos, kezdettől fogva elutasító álláspontja politikai gesztus. Bár az elnök továbbra is a leghatározottabban ellenzi e technológiák állami finanszírozását, az amerikai magánpraxisban a nem támogatott őssejt-felhasználási gyakorlat elterjedt, és nem helyezhető törvényen kívül. Venetianer Pál hangsúlyozta: nem semmisítettek meg emberi lényt most sem, a cumulus sejtből létrehozott lény sem emberi jellegű. Az akadémikus ugyanakkor fenntartotta álláspontját, amely szerint igen figyelemre méltó a Science című tudományos folyóiratban nyilvánosságra hozott kutatási eredménynek az a vonatkozása, hogy az emberi őssejtek előállítására tudományosan ellenőrizhető módszert hoztak létre. KRONOLÓGIA Embriók klónozása A dél-koreaiak előtt is már klónoztak a világon emberi embriókat. Eddig kínai, dél-koreai és amerikai tudósok számoltak be hasonló eredményekről, nincs viszont továbbra sem bizonyíték arra az állításra, amely szerint már született volna klónozott csecsemő. Összeállítás az emberiembrió-klónozás eseményeiről: 1998 ősz - Amerikai tudósoknak sikerült klónozással előállítani az első emberi embriót, amelyet 12 napos korában megsemmisítettek. Egy anyatehén magjától megfosztott petesejtjébe ültették be egy férfi bőrsejtjének sejtmagját. 2000 - Egy kínai kutatónő saját közlése szerint ember orvosi célú klónozásába kezdett, majd később azt állította, hogy a kiónokból nyert is őssejteket. 2001. július 12. - Amerikai tudósok először ismerték el a nyilvánosság előtt, hogy klónozás útján emberi embriókat hoznak létre gyógyászati és kutatási célból. 2001. november 25. - Az amerikai Advanced Cell Technology (ACT) nevű worcesteri (Massachusetts állam) biotechnológiai vállalat bejelentette, hogy emberi embrió klónozását hajtotta végre, de nem azzal a céllal, hogy emberi lény „másolatát” állítsák elő, hanem hogy az embrióból őssejtet nyeljenek ki. 2002. november 26. - Severino Antinori, a viták kereszttüzében álló olasz nőgyógyász, aki emberi embrió klónozásával foglalkozik, Rómában bejelentette, 2003 januárjában nemzetközi vizeken megszületik a világ első klónozott babája, majd néhány héttel később további két klónbaba fog születni. Az Antinori-féle klónozott emberi egyedek világrajöveteléről nincs további információ. 2002. december 27. - Az emberi nem keletkezését a földön kívüli civilizáció közreműködésének tulajdonító raeliánus szekta által létrehozott Clonaid cég vezetője, Brigitte Boisselier Miamiban bejelentette, december 26-án amerikai anyától klónozott kislány jött a világra. Konkrét bizonyítékokkal nem szolgált. 2002 - Dél-koreai tudósok saját közlésük szerint emberi génállományt ültettek tehenek sejtjeibe, ugyancsak azzal a céllal, hogy orvosi célokra őssejteket nyerjenek. A New Scientist című tudományos folyóirat szerint három-négy kínai kutató csoportnak is sikerült a klónozás, részben házinyulak sejtjeivel. 2003. január 4. - A raeliánus szekta hollandiai részlegének elnöke, Bart Overvliet bejelentette, hogy január 3-án megszületett a második klónozott csecsemő. A holland raeliánus vezető csak annyit közölt, hogy a gyermek természetes úton jött a világra és a szülők amerikaiak. 2003. január 24. - Torontóban a Clonaid cég elnöke, Brigitte Boisselier francia biokémikusnő bejelentette, január 23-án Japánban egy klónozott kisfiú született, akit kétévesen elhalt fivérének befagyasztott sejtjéből klónoztak. A cég ez alkalommal sem szolgált konkrét bizonyítékokkal állítása alátámasztására. 2003. január 27. - A Clonaid internetes honlapja szerint megszületett a negyedik klónbébi egy szaúd-arábiai család gyermekeként. 2003. február 4. - Megszületett az ötödik Clonaid-bébi a cég honlapja szerint, de a klónozott gyerekek világra jöttéről továbbra sincs bizonyíték. 2003. december 16. - Az Advanced Cell Technology (ACT) tudósai bejelentették, újra emberi embriót klónoztak 16 sejtes fejlettségig őssejtek termelése céljából. A társaság kiemelte, hogy az újabb klónozási kísérlet nem áttörést jelent, hanem csupán az emberi embriósejtek gyógyítási célokra való felhasználása érdekében tett erőfeszítések folytatását. 2004. január 17. - A világ első, anyaméhbe beültetett klónozott emberi embriójáról tett bejelentést Londonban Panos Zavos ciprusi születésű amerikai orvos. A 4 sejtes állapotban beültetett embrió örökítőanyagát egy férfi bőrsejtjeiből nyerték, a kihordásra egy 35 éves nő vállalkozott, akinek az állámpolgárságát az orvos nem közölte. Ezt követte a Science című tudományos folyóiratban a dél-koreai tudósok első tudományos közlése arról, hogy őssejteket nyertek ki egy klónozott emberi embrióból. (P-a) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉGBOLT, HAVAZÁS, -2-2 FOK ELŐREJELZÉS Az ország legnagyobb részén borult lesz az égbolt, havazás bárhol előfordulhat. Délkeletén leginkább havas esőre, esetleg esőre számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet -2 és 2 fok között alakul, délkeleten 4 fok is lehet. Északi szél. Éjszaka a hőmérő higanyszála -4 és -8 fok között alakul. Holnap folyamatos frontátvonulásra számíthatunk. Felhős, helyenként borult égbolt valószínű, esetleg havazás is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet -3 és 1 fok között alakul. 0 RV0S M ETE0 RO L0GIA Az északról érkező hideg levegő miatt főként a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők számolhatnak egészségi problémákkal. Gyakoriak lehetnek a légúti és a gyomorbántalmak is. A reumatikus és mozgásszervi panaszokkal küszködőket sem kíméli az időjárás, és erősebb fájdalmat érezhetünk a régebbi sebek helyén. Ingerlékenyek és fáradékonyak lehetünk, ezért ajánlott az elővigyázatosság. Holnap is a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk. A Nap kel 06.40-kor - nyugszik 17.30-kor A Hold kel 09.30-kor - nyugszik 00.33-kor A Duna vízállása - Pozsony: 290, apad; Medve: 225, apad; Komárom: 225, változatlan; Párkány: 155, változatlan. TUNISZ kuev7
