Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-04 / 28. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 4. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 9 Szlovákia tőkevonzó szívóhatásával Magyarországnak és Csehországnak mindinkább számolnia kell Kiegyensúlyozottabb küzdelem Ha a Hyundai autógyártó valóban Szlovákiát választja, akkor talán egyértelművé válik Pozsony pillanatnyi lépéselőnye Budapest és Prága előtt (Képarchívum) Pozsony/Budapest/Prága. Szlovákia több fontos terü­leten is kedvezőbb feltéte­leket kínál a külföldi be­fektetőknek, mint Magyar- ország vagy Csehország. A szakértők ennek ellenére nem tartanak attól, hogy a térségbe érkező tőke csak minket választana. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Magyarország tőkevonzó képes­sége egyáltalán nem csökkent olyan drámai mértékben és mó­don, mint ahogyan az a napi híra­dások alapján kirajzolódik - állítja Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaság- kutató Rt. igazgatója, hozzátéve, hogy a magyar gazdaság egyálta­lán nem értékelődött le a nemzet­közi tőkeáramlásban, csak a hang­súlyok helyeződtek át. Az aggasztó jelek közt emlegetik sokan, hogy a francia PSA Peugeot-Citroen autó­gyár 2003 elején Szlovákiát válasz­totta 700 millió eurós befektetésé­hez, míg a dél-koreai Hyundai Szlovákia és Lengyelország között dönt majd, melyik országban épít­se fel 1,1 milliárd eurós autógyárát. Ugyanakkor az amerikai érdekelt­ségű Kraft Foods élelmiszergyártó magyarországi termelésének je­lentős részét Pozsonyba telepíti. Spányik Péter, az ITD Hungary ve­zérigazgató-helyettese elismeri, hogy Szlovákia több területen is kedvezőbb feltételeket kínál a kül­földi befektetőknek, mint Magyar- ország. így egyebek mellett Szlová­kiában január elsejétől eltörölték az osztalékadót, és Magyarország­gal ellentétben helyi iparűzési adó sem terheli a cégeket. Ráadásul Szlovákia óriási sza­bad, szakképzett munkaerő-tarta­lékkal bír, az ország ádagos mun­kanélküliségi rátája jelenleg 17 szá­zalékos, míg Magyarországon ugyanez 6 százalék. A munkabé­rekben is nagy különbségek van­nak. A szlovákiai minimálbér csu­pán 140 euró, Magyarországon va­lamivel több mint kétszáz. Egy szakmunkás éves átlagköltsége Szlovákiában 6500 euró, déli szomszédunknál ugyanez 7900-at tesz ki. Nálunk a munkanélküliek nagy része a nehéziparhoz, illetve a fémmegmunkáláshoz kötődik, Ma­gyarországon csak egyes országré­szekben található ilyen végzettségű szabad munkaerő. Egy autóalkat­rész-gyártónak például egyszerre legalább három-négyezer jól kép­zett munkaerőre van szüksége, amit Magyarországon nem biztos, hogy megtalál. Hegedűs Miklós ugyanakkor úgy látja, hogy a magas képzettséget igénylő ágazatokban Magyaror­szág továbbra is megőrizheti tőke­vonzó képességét, csupán a kilenc­venes évek közepén megszerzett privilegizált helyzetéről kell le­mondani. Budapestnek el kell fo­gadnia, hogy a később induló kö­zép-európai országok beérték. A szakember szerint ugyanakkor egyértelműbb és határozottabb pénzügyi és gazdaságpolitikával Magyarország ismét visszanyerheti korábbi tőkevonzó képességét. Nemcsak Magyarországot ag­gasztja egyébként a cégek elván­dorlása, de Cseh- és Németország is hasonló gondokkal küzd. A cseh pénzügyi vezetés már a tavalyi év végén amiatt aggódott, hogy a ja­nuár elsejével bevezetett egységes szlovákiai áfarendelkezések után csökkenhet a cseh telephelyek von­zereje, és tömegesen költöznek majd át délkeleti szomszédjához a vállalatok. A félelmek beigazolódni látszanak, hiszen Morvaországban már ma minden második vállalat Szlovákiában is működtet leánycé­get. A cseh befektetési ügynökség igazgatója ugyanakkor arra is fel­hívja a figyelmet, hogy egy orszá­got nemcsak a kedvező adókörnye­zet teheti vonzóvá a befektetők sze­mében, hanem a munkaerő költsé­ge és szakképzettsége is. Talán ép­pen ezért a Spidla-kormány május­tól megváltoztatja az általános for­galmi adó kulcsait: a jelenlegi 5 és 22 százalék helyett 5 és 19 százalék lesz. Vladimír Spidla miniszterel­nök szerint 2005-től már a cseh adószabályok is olyan vonzóak lesznek a beruházók számára, mint Szlovákiában. Az Európai Unió államai közül elsősorban Németország tart attól, hogy az újonnan csatlakozó orszá­gok alacsony vállalati adókulcsaik­kal elcsábítják beruházóikat. A né­met félelmek nem tűnnek alapta­lannak: már eddig is több autó­gyártó választott kelet-közép-euró- pai helyszínt, ami viszont a legin­kább aggasztja a németeket, hogy a májusi bővítést követően egyre több kutató-fejlesztő központ ván­dorolhat keletre. (VG, t, ű) Tíz év múlva 30 millió tonnányi árut szállíthatnak A hazai tejfeldolgozók bíznak beszállítóik lojalitásában Nőhet a Duna forgalma Elégedetlen tejtermelők ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Az Európai Unió idei bővítésével megnő a Duna szere­pe is a nemzetközi teher- és sze­mélyforgalomban. A kilenc kö­zép-európai és balkáni országot összekötő folyó közel 3 ezer kilo­méteres szakaszát mindeddig nem használták ki kellőképp a nemzetközi forgalomban. Tava­lyelőtt a folyó 360 kilométeres osztrák szakaszán 12 millió ton­nányi árut szállítottak, ami az előző évhez képest csupán 6 szá­zalékkal több. A Die Presse oszt­rák napilap szerint a folyó kihasz­náltságára továbbra is negatív ha­tással vannak a délszláv háború következményei. A forgalmat to­vábbra is az újvidéki pontonhíd lassítja, amelyet csak háromszor hetente emelnek fel, hogy bizto­sítsák a hajók áthaladását. Ráadá­sul a híd fenntartói magas díjakat szednek a hajók tulajdonosaitól az áthajózásért. Az eredeti tervek szerint az új hidat ugyan már ré­gen át kellett volna adni, a ter­vekből azonban még semmi nem valósult meg. Nem nőtt a dunai hajóforgalom azonban a Duna- Rajna csatorna megnyitását kö­vetően sem. Ez esetben a fő prob­lémát az okozza, hogy míg a ma­gasabb forgalommal rendelkező Rajnán a hajók merülése eléri a négy métert, a Dunán ez legfel­jebb 2,5 méter lehet. Az osztrák természetvédők szerint azonban nem a Dunát kell a hajóforgalom­hoz igazítani, hanem épp ellen­kezőleg, a hajókat kellene a Duna merülési mélységéhez szabni. A szakemberek ennek ellenére azt jósolják, hogy az elkövetkező években jelentősen nőhet a dunai hajóforgalom, vagyis 2015-ben akár 30 millió tonnányi árut is szállíthatnak rajta. (T, ú) ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. A tejfeldolgozók szö­vetségének tagjai bíznak abban, hogy beszállítóik, akiket a felzárkó­zási időszakban kedvezményes hi­telekkel támogattak, a májusi EU- csatlakozás után nem pártolnak át a határnyitásra már most erőtelje­sen készülő osztrák és cseh tejfel- dolgozókhoz. Anyagi helyzetükre (az ágazat valószínűleg ismét vesz­teséggel zárja az évet), az üzletlán­cok árleszorító politikájára, az adó- és többletköltségek terhére, a tejfel­eslegre (egész Európára jellemző a többlet), az alacsony európai tejá­rakra hivatkozva azonban továbbra is csak azt ajánlják tagjaiknak, hogy a pénzügyminisztérium által meg­határozott 9,30 koronás literen­kénti minimális tejárból induljanak ki a szerződések megkötésekor, plusz amelyik cégnek az anyagi helyzete engedi, fizessen beszállí­tóinak a fehérje- vagy zsírtartalom után, esetleg hűségpénz gyanánt pótlékot - jelentette ki a szövetség tegnapi sajtótájékoztatóján Ján Blchác elnök. A feldolgozók nem módosítják álláspontjukat annak fényében sem, hogy a földművelé­sügyi tárca csak azon tejfeldolgo­zóknak fizet export-hozzájárulást, amelyek legalább 9,50 koronás li­terenkénti felvásárlási árat fizet­nek partnereiknek. A szövetség ki­számította: az agrártárca által do­tációra elkülönített 100 millió ko­ronából csak a literenkénti 20 fil­léres többletre futja, a termék kül­földi elhelyezésére aligha. A tejfel- dolgozók szerint a termelők 85%- ával már sikerült hosszú lejáratú, nehezen felbontható szerződést kötniük. Ennek ellenére lapunk úgy tudja, több dél-szlovákiai nagytermelő előrehaladott tejel­adási tárgyalásokat folytat osztrák felvásárlókkal, (-gyor) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Elosztják az FNM Tavaly kevesebb idei bevételét volt az adóbevétel Pozsony. A parlamenti kép­viselők tegnap döntöttek a Nemzeti Vagyonalap (FNM) idei 17 milliárd koronás priva­tizációs bevételeinek a felhasz­nálásáról. Az eredeti elképze­lésekhez képest 402,9 millió koronát szánnak a községek energetikai befektetéseire és 350 millió koronát a kezdő tan­árok hitelalapjára. A vagyon­alap elfogadott költségvetése szerint 11 milliárd koronát fo­lyósítanak az állami pénzügyi aktívumokra és 2,3 milliárdot az állami kezességvállalásra. További 83 millió koronát for­dítanak a Szlovák Konszolidá­ciós Ügynökségnek nyújtott hi­tel biztosítására. (TASR) Vége a Jukosz és a Szibnyefty fúziónak Moszkva. A legnagyobb orosz olajtársaság, a Jukosz és kisebb partnere, a Szibnyefty felbontja 11 milliárd dollárosra becsült fúzióját - állapodtak meg a két társaság meghatáro­zó tulajdonosai. A Szibnyefty fő tulajdonosát, a külföldön élő Roman Abramovicsot képviselő Millhouse Group bejelentése szerint a lehető legrövidebb időn belül meg akarnak egyez­ni a válás végleges feltételei­ben. A Jukosz tavaly vette meg 3 milliárd dollárért és 26 száza­léknyi Jukosz-részvényért a Szibnyefty 92 százalékát a Mill- house-tól. Az egyesülés azután kezdett repedezni, hogy a Ju­kosz fő tulajdonosát és vezér- igazgatóját-, Mihail Hodor- kovszkijt 2003 október végén adócsalás és más vádak alapján letartóztatták. A Putyin orosz elnök lehetséges politikai ellen­feleként is emlegetett Hodor- kovszkij azóta is ül, vagyonát zár alá vették. (MTI) Pozsony. A tervezettnél 15,452 milliárd koronával volt kevesebb Szlovákiában a tavalyi adó- és vámbevétel - derül ki az adóigazgatóság legfrissebb je­lentéséből. A 204,731 milliárd korona tényleges bevétel csupán 93,1 százalékos teljesítést jelent. Az adóbevételek teljes összege 200,147 milliárd koronát tett ki. A nem adójellegű bevételek a tervezetet mérsékelten megha­ladva 4,584 milliárd koronát hoztak a kincstárnak. (TASR) A Hyundai miatt erősödött a korona Pozsony/Szöul. Tegnap újabb találgatások láttak napvi­lágot arról, hogy a dél-koreai Hyundai Motors Szlovákiában építi fel új gyárát. Ezt napközben maguk a cég képviselői cáfolták, arra hivatkozva, hogy a döntésre csak február végén kerül sor. En­nek ellenére a tegnapi nap folya­mán a szlovák korona, épp a fel­röppenő hírek hatására, 15 fil­lérrel erősödött a reggeli 40,820 korona/eurós nyitóárról. Elem­zők szerint azonban a pénzpiac nem alaptalanul reagált a hírek­re, vagyis arra számítanak, hogy a beruházást végül mégis Szlo­vákia nyeri el. (TASR) Májustól újra drágul a cigaretta Pozsony. Májustól szálan­ként 5 fillérrel, vagyis dobozon­ként egy koronával drágul a ci­garetta a parlament által tegnap elfogadott fogyasztói adótörvé­nyek módosítása miatt. A tör­vényhozás tegnap az európai uniós adótörvényekhez igazítot­ta a sör és a benzin fogyasztói adóját is, ezeknek a módosítá­soknak azonban nem lesz árfel­hajtó hatása. (TASR) Valuta MAI VALUTAAR FOLYAM OK Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _____ Ár folyam EMU-euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 40,674 Lengyel zloty 59,467 1,220 5,459 24,357 Magyar forint (100) Svéd korona 30,748 Svájci frank USA-dollár 8,460 15,251 4,429 Szlovén tollár (100) 17,141 25,965 32,393 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 39,56-41,86 31,22-33,62 1,19-1,25 14,30-16,30 OTP Bank 39,62-41,69 31,49-33,23 1,19-1,25 14,75-15,88 Postabank 39,52-41,82 31,03-33,75 1,19-1,25 13,45-17,05 Szí. Takarékpénztár 39,61-41,65 31,50-33,15 1,18-1,25 14,62-16,00 Tatra banka 39,61-41,73 31,53-33,21 1,19-1,25 14,68-15,88 UniBanka 39,65-41,69 31,57-33,19 1,19-1,25 13,78-14,68 Általános Hitelbank 39,64-41,76 31,53-33,22 1,19-1,26 14,45-16,13 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Azonnali készpénz Készpénzkölcsön 3 000-től 30 000 koronáig Bármilyen célra Kezes nélkül 24 órán belül HÍVJON PR0VIDENT infovonal INGYEN 0800 124 124 PROVIDENT W FINANCIAL Van kihez fordulnia

Next

/
Thumbnails
Contents