Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-02 / 26. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 2. SZÍNHÁZ KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Csalódások (vendégjáték Nyitrán) 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új-zélan- di) 15.30, 19 MLADOSÍ: Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 15.15,17.30, 20 TATRA: Mindent anyámról (sp.) 16.30,18.30, 20.30 AU PARK - PALACE: A Gyűrűk Ura - A király visszatér 15.10, 16.10, 17.10, 19, 20, 21 Némó nyomában (am.) 15.30, 17.50 Aki bújt, aki nem 2 (am.) 20.10 Mona Lisa mosolya (am.) 14.10, 16.40, 19.10, 21.30 Válás francia módra (am.-fr.) 16.20 Kegyetlen bánásmód (am.) 14.40, 16.50, 19.30, 21.40 Kém- kölykök 3-D - Game Over (am.) 14.30, 16.30, 18.30 SW.A.T. - Különleges kommandó (am.) 14.20,18, 20.40 Titokzatos folyó (am.) 14.50, 18.20, 21.30 Holdfényév (am.) 21.10 Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 15,17.20,19.40, 22 Novo (fr.) + IMT Smile (szí.) 15.20, 17.50, 20.30 PÓLUS - METROPOLIS: Mona Lisa mosolya 14.30, 16.40, 18.50, 21.10 A Gyűrűk Ura - A király visszatér 14-40,16.20,18.30,20.10 Aki bújt, aki nem 2 (am.) 16.05,18, 20.05 Fél kézzel nem lehet tapsolni 14.10,15, 18.05,21.20 Novo (fr.) + IMT Smile (szí.) 14.05,16.30 Kegyet­len bánásmód 15, 17, 19.10 KASSA TATRA: Titkok (fr.) 16.30, 19 CAPITOL: A Gyűrűk Ura - A király visszatér (amerikai-új-zélandi) 15.30,19ÚSMEV: Mona Lisa mosolya (am.) 18 Aki bújt, aki nem 2 (am.) 16, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A Gyűrűk Ura - A király visszatér 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Amerikai pite 3 16.30,19 GYŐR PLAZA: Az Amazonas kincse (am.) 13.45, 16, 18, 20.15 Apám beájulna (magy.) 16.30, 18.30, 20.30 A Gyűrűk Ura - A király visszatér 14, 16, 18, 20 Hóhatár - A félelem felpörget 19.30 Igazából szerelem (ang.) 14.45,17.15,19.45 Jószomszé­di iszony (am.) 13.30, 15.30, 17.30, 19.30 Kémkölykök 3-D - Game Over 13.30, 15.30, 17.30 Mambo italiano (kan.-am.) 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 Mona Lisa mosolya 13.15, 15.30, 17.45, 20.15 A Panta Rhei könyvesboltban járt a pokoli riporter Egy közlékeny sztár Szabó Barnabás fotográfiái a Felvidék szépségeiről, tárgyi-építészeti kultúrájáról, valamint az itt élőkről Közös históriánk nyomában SZABÓ BARNABÁS A FELVIDÉK Pozsonytól Kassáig RÁCZ VINCE Nagymegyer. Rajongók tömege fogadta a Panta Rhei könyvesbolt­ban Vujity Tvrtko „pokoli” ripor­tert, Pulitzer-emlékdíjas televíziós újságírót, aki a felvidéki magyar ol­vasóközönség körében is nagy nép­szerűségnek örvendő köteteit dedi­kálta helyi olvasói nem kis örömé­re. A világ - sokak szerint - legjobb televíziós újságírói között számon tartott neves sztárriporter ez alka­lommal sem okozott csalódást, el- híresült szokásához híven elmarad­hatatlan baseballsapkájában lépett be az addigra már dugig megtelt könyvesbolt ajtaján. TVrtko hősie­sen állta a rohamot a dedikálok ha­dával szemben, akik körében szinte minden korosztály képviseltette magát, a tizenévesektől a nyugdíjas korúakig. Néhányan otthonról hoz­ták el kedvenc TVrtko-kötetüket, többen a dedikálás helyszínén vá­sárolták meg a szerző valamely nagy sikerű kötetét. Az újságíró, aki már többször járt a Felvidéken büszkén dicsekedett egyre javuló szlováktudásával, és kérésre akár szlovák nyelvű, rövid bejegyzéseket is rótt az elébe tett kötetekbe. Sőt, időnként egy-két gyakujem peknyére is tellett tőle, hogy rajon­gói kedvében járjon. Kedvenc szlo­vák szava a slahacska, árulta el kí­váncsi olvasóinak. Az ujján ékeske­dő, a sok aláírástól támadt vízhó­lyag sem gátolta abban, hogy kéz­jegyével lássa el a dedikálandó kö­teteket. Közben még arra is futotta az erejéből, hogy a korábbi dediká­lásai alkalmával megesett sztorijait megossza nagymegyeri közönségé­vel: „Egy szegedi közönségtalálko­zón egy mellettem álló néni, miu­tán átnyújtotta a kezében szoron­gatott könyvet, vélhetőleg azért, hogy dedikáljam - legalább is ak­kor úgy tűnt, ez a szándéka -, hirte­len rám szólt, jaj, fiatalember, ne firkálja össze. Azóta sem tudom, miért nyomta a kezembe az álta­lam írt könyvet, ha nem azért, hogy aláíijam.” A jelenlévők tömege iga­zolta, művei valóban sokakat érde­kelnek, olvasmányos jellegük miatt széles olvasótábort vonzanak. Szabó Barnabás fotóripor­ter elindult Pozsonytól Kassáig, fényképezőképpel a kezében, és objektívje mögül azt kereste és azt örökítette meg, amilyenné a történelmi Magyarország közös históriája formálta a Felvidéket. TALLÓSI BÉLA E régiónak, ennek a tájnak, en­nek az Európa-szeletnek a termé­szeti adottságait, tárgyi-építészeti kultúráját, valamint azok életét, akik e természeti adottságokkal, e tárgyi építészeti kultúrában és kul­túrával úgy-ahogy élni próbálnak. Pontosabban, ahogy az itt élők tár­sadalmi minőségekre utaló egyéni sorsa, életformája vetülni képes az objektíwe! mozdulatlanná mereví­tett egyetlen, árulkodó gesztusban. A fotókból, amelyek tehát a Fel­vidék e három létszeletének - táj, építészet és a bennük lakók - együtteséről adnak látványjelen­tést, nyáron Budapesten a Károlyi­kertben rendeztek kiállítást. Ezzel egy időben a képanyag könyv for­májában is megjelent A Felvidék - Pozsonytól Kassáig címmel. A klasszikus képzőművészeti albu­mok kivitelezéséhez hasonlatos szép grafikai megoldású, vagyis a képanyag monumentalitását érvé­nyesítő szerkesztéssel készült kötet nem egyféle útikalauz, amely a tu­risztikai látványosságok fontossági sorrendjét veszi alapul a felvételek egymásutániságának meghatáro­zásában, vagyis laponkénti kötésé­ben, s azok méretkezelésében. El­sődleges szempont a művészi le- nyűgözés és az elhitetés a látvány­nyal, amely tartalmilag három fő területre csoportosítható. Az elsőbe tartozik a figurát, az emberkéz hagyatékát nélkülöző, vagy az emberi beavatkozás mini­mális jelét viselő, arányaival, mére­LANSTYÁK ISTVÁN A szókészlet a nyelvi rendszer legmozgékonyabb része. Az el­múlt évtized politikai, társadal­mi, gazdasági változásainak eredményeképpen a régi viszo­nyokhoz kapcsolódó szavak és szókapcsolatok egy része vissza­szorult, más része elavulttá vált, az új politikai, társadalmi és gaz­dasági rendszer kiépítése viszont új szókészleti elemek megjelené­sével járt együtt. S nemcsak az új fogalmak megnevezésére kelet­keztek új szavak; számos esetben meglévő szókészleti elemek mel­lé is kerültek be - mintegy nyelvi divatjelenségként - új, minde­nekelőtt angol eredetű kölcsön- szavak és -kifejezések. Bár nyelvművelőink szeretnek sopánkodni nyelvünk szókin­csének anglicizálódásán, látni kell, hogy ez nem valamiféle 20. századi kórtünet: már az első nagy műveltségváltás is, melyen a nyelvünk korábbi változatát be­szélt finnugor népcsoport a türk népek hatására ment át még jóval a honfoglalást megelőzően, nagyszámú jövevényszó bekerü­lésével járt együtt. Ezért lehet az, hogy nyelvünkben türk eredetű­ek az olyan műveltségszavak, mint pl. a betű, ír, szám, tolmács, teivel lenyűgöző magányos táj vagy tájrészlet. Ennek variánsa az a táj­szelet, amelyen fizikailag ugyan­csak nincs jelen az ember, ám a pa­norámában konkrét, felismerhető, azonosítható jele van annak, hogy tevékenységével alakította a meg­örökített tájkörnyezetet. E csoport legszebb példája az a felvétel, ame­lyen egy csobogó hegyi patak fölé épített, felújított gyaloghíd látható, előtérben a régi korláttal. Azt mondják, a kép nem az, amit mu­tat, hanem az, amit mögötte vagy benne meglátunk. Ezen a fotón a szálfenyőkből újonnan rakott híd- lap, és a korhadt hídkorlát kont­rasztjával a fotográfus az időmúlás­ok; törvény, tanú, bér, érdem, kölcsön; bársony, saru, csat, gyöngy, gyűrű, továbbá az új gaz­dasági viszonyokhoz kapcsoló olyan szókészleti elemek, mint pl. a búza, borsó, kender, komló, alma, körte, dió, szőlő; ól, ten­gely, gyeplő, ökör, borjú... és még nagyon sokáig sorolhatnánk. Az ilyeneken kívül számos olyan szó is türk eredetű nyelvünkben, me­lyet a finnugor népcsoportnak a műveltségváltás előtt is ismernie kellett. Ilyen pl. több testrészne­vünk: a kar, nyak, térd, gyomor, köldök, szakáll és még mások is; ilyen néhány természeti jelenség neve, pl. a szél, sár, árok; nyár, dél; de megemlíthetjük az alap­vető emberi tulajdonságokra uta­ló olyan mellékneveket is, mint a kicsi, apró, gyönge, öreg; kék, sárga; bátor, gyarló, gyáva. Ne­hezen képzelhető el, hogy a nyel­vünk korábbi változatát beszélő finnugor csoportnak ezekre nem lettek volna szavai, vagyis a nyelvművelők mai szóhasznála­tát a múltba visszavetítve azt mondhatjuk, hogy ún. fölösleges idegen szavakként kerültek be annak idején nyelvünkbe. E fo­galmak finnugor eredetű megne­vezései nyomtalanul kipusztultak nyelvünkből, az új „divatszavak” kiszorították őket. Hozzátehet­ban a történelem jelenlétét képes felmutatni. Az ebbe a sorozatba tartozó képek nem szolgai tájmáso­latok. Az egyik fotón a havas fa­ágak és az eget szántó repülőgép együttláttatása azt mutatja, hogy a táj több mint a lírai érzéseket keltő harmónia helyszíne, kitágul a koz­mikus drámaiság kulisszájává. . A másik tárgykörben az építé­szeti csodák - legyenek azok falusi vagy városi környezetben - eszté­tikuma tárul fel oly formában, hogy mai állagukban is nyomon követhető legyen a korabeli építé­szet emelkedettsége, az a nagysze­rűség, amelyet a funkcionalizmus és formakultúra együttes kezelése jük: senkinek sem hiányoznak, még a nyelvművelőknek sem. Ami a jelenkori angol hatást érinti, természetesen egyelőre nincs szó meglévő szavak feladá­sáról, csupán új, alapvetően azo­nos értelmű szavak bekerülésé­nek vagyunk tanúi: bár sok üzle­tünk cégtábláján ott díszeleg a shop vagy a market felirat, azért az emberek egyelőre továbbra is boltba, üzletbe vagy áruházba járnak bevásárolni. Ám az újon­nan bekerülő szavak többsége nem is ebbe a csoportba tartozik, hanem valóban új, tájainkon 1989 körül és után elteijedt fo­galmat takar. A legfontosabb fo­galomkörök közé a gazdaság és a kereskedelem tartozik. Az új gaz­dasági viszonyokra utal többek között az adó, a bank, az értékpa­pír és a pénz szavakkal alkotott összetételek nagymértékű elsza­porodása. Az adóval kapcsolatos, a szótárba most bekerült szókész­leti elemekre példa többek között az. adóazonosító jel, adókulcs­csökkenés, adóreform, adósik­kasztás, valamint az áfa (általá­nos forgalmi adó) és annak össze­tételei, az áfatörvény, áfa-vissza­igénylés, áfa-visszatérítés. A bank előtagú új elemek közül is meg­említhetünk néhányat: bankjuta­lék, bankkártya, bankkártya-ha­eredményezett. E látványosságok­ban, közös történelmünk eme mű­emlékkincseinek prezentálásában e fotóművészeti album lapjain nem a turisztikai értékek kidom­borítása a mérvadó, a fotós az egyedi tárgyi lényegre figyel, ben­ne az emberi munka fenségessé­gére, esztétikumteremtő képessé­gének lenyomatára, hozadékára. Ami nem jelenti azt, hogy ez az al­bum a múlt építészeti értékeinek felmutatásával nem tudja turiszti­kailag is vonzóvá tenni a fényké­pezett területet. A harmadik csoportba az élet­képek tartoznak: az ellesett gesz­tusportrék a ma emberéről. A kiadvány a Felvidék szépséges helyeit mutatja meg. Mivel azon­ban Szabó Barnabás a fotóművész és a fotóriporter szemével szemléli e régió életét - életének fentebb említett három komponensét -, képeivel nem pusztán esztétikai minőségként mutatja a szépet. Objektívján keresztül többrétegű­vé válik a látvány. Vegyük csak az első fotót (a pozsonyi vár kapuosz­lopát, amely ősi formákra és léte­zésekre utal), valamint az utolsót (a súlyos fémlakatot), ezek és ter­mészetesen valamennyi sokféle képzetet kelthet bennünk. Az asszociációk helyes irányba terelé­sében segít az album előszava, Ró­zsa Gyula tanulmánya, amely a fo­tóanyag által bemutatott valóság történelmi, szellemtörténeti, vala­mint művészettörténeti - és nem csupán építészeti - hátterére vilá­gít rá, eligazítással is szolgálva a fotókon bemutatott közös múlt mai lenyomatának kezelését ille­tően. Tudomásunk szerint a kötet nálunk nem kapható, ám a határ menti városok, Sátoraljaújhely, Miskolc, Esztergom, Komárom, Győr stb. könyvesboltjaiban meg­vásárolható. Szabó Barnabás, A Felvidék - Pozsonytól Kassáig. Magyar Könyvklub, 2003 misítás, bankkivonat, bankkon­szolidáció, bankkölcsönszerző­dés, bankpánik. Az értékpapír szóval alkotott új összetételek kö­zé tartozik pl. az értékpapír-fede­zet, értékpapír-felügyelet, érték­papír-jutalék, értékpapírpiac és értékpapírvagyon. E szavak több­ségét a szlovákiai magyar szak­emberek zöme valószínűleg nem nagyon ismeri, mivel az érintett fogalmakkal jórészt szlovák nyel­ven találkozik. Kivételt leginkább a pénz- előtagú szavak egy része alkot, pl. a pénzhígulás, pénzmo­sás, pénzmozgás, pénzügyiét, pénzvagyon. A gazdasági rend­szerváltás árnyoldalának tükrö­ződéseképpen az új helyesírási szótárban megjelent az adósság- csapda, adósságspirál, adósság­teher és más hasjpló összetéte­lek, valamint a munkanélküli-el­látás, munkanélküli-járadék, munkanélküli-támogatás. A fel­sorolt munkanélküli- előtagú sza­vakat utótagjukkal kötőjel kap­csolja össze. Mivel kettőnél több összetételi tagból állnak, egybe nem írhatók. Külön pedig azért nem írhatjuk őket, mert a munka- nélküli e szókapcsolatban főnév, a főnévi birtokos jelzőt pedig rendszerint egybeírjuk a jelzett szóval. www.gramma.sk A rajongók körében (Somogyi Tibor felvétele) OTTHONUNK A NYELV Szókincsünk az idő sodrában

Next

/
Thumbnails
Contents