Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-02 / 26. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 2. SZÍNHÁZ KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Csalódások (vendégjáték Nyitrán) 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új-zélan- di) 15.30, 19 MLADOSÍ: Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 15.15,17.30, 20 TATRA: Mindent anyámról (sp.) 16.30,18.30, 20.30 AU PARK - PALACE: A Gyűrűk Ura - A király visszatér 15.10, 16.10, 17.10, 19, 20, 21 Némó nyomában (am.) 15.30, 17.50 Aki bújt, aki nem 2 (am.) 20.10 Mona Lisa mosolya (am.) 14.10, 16.40, 19.10, 21.30 Válás francia módra (am.-fr.) 16.20 Kegyetlen bánásmód (am.) 14.40, 16.50, 19.30, 21.40 Kém- kölykök 3-D - Game Over (am.) 14.30, 16.30, 18.30 SW.A.T. - Különleges kommandó (am.) 14.20,18, 20.40 Titokzatos folyó (am.) 14.50, 18.20, 21.30 Holdfényév (am.) 21.10 Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 15,17.20,19.40, 22 Novo (fr.) + IMT Smile (szí.) 15.20, 17.50, 20.30 PÓLUS - METROPOLIS: Mona Lisa mosolya 14.30, 16.40, 18.50, 21.10 A Gyűrűk Ura - A király visszatér 14-40,16.20,18.30,20.10 Aki bújt, aki nem 2 (am.) 16.05,18, 20.05 Fél kézzel nem lehet tapsolni 14.10,15, 18.05,21.20 Novo (fr.) + IMT Smile (szí.) 14.05,16.30 Kegyetlen bánásmód 15, 17, 19.10 KASSA TATRA: Titkok (fr.) 16.30, 19 CAPITOL: A Gyűrűk Ura - A király visszatér (amerikai-új-zélandi) 15.30,19ÚSMEV: Mona Lisa mosolya (am.) 18 Aki bújt, aki nem 2 (am.) 16, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A Gyűrűk Ura - A király visszatér 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Amerikai pite 3 16.30,19 GYŐR PLAZA: Az Amazonas kincse (am.) 13.45, 16, 18, 20.15 Apám beájulna (magy.) 16.30, 18.30, 20.30 A Gyűrűk Ura - A király visszatér 14, 16, 18, 20 Hóhatár - A félelem felpörget 19.30 Igazából szerelem (ang.) 14.45,17.15,19.45 Jószomszédi iszony (am.) 13.30, 15.30, 17.30, 19.30 Kémkölykök 3-D - Game Over 13.30, 15.30, 17.30 Mambo italiano (kan.-am.) 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 Mona Lisa mosolya 13.15, 15.30, 17.45, 20.15 A Panta Rhei könyvesboltban járt a pokoli riporter Egy közlékeny sztár Szabó Barnabás fotográfiái a Felvidék szépségeiről, tárgyi-építészeti kultúrájáról, valamint az itt élőkről Közös históriánk nyomában SZABÓ BARNABÁS A FELVIDÉK Pozsonytól Kassáig RÁCZ VINCE Nagymegyer. Rajongók tömege fogadta a Panta Rhei könyvesboltban Vujity Tvrtko „pokoli” riportert, Pulitzer-emlékdíjas televíziós újságírót, aki a felvidéki magyar olvasóközönség körében is nagy népszerűségnek örvendő köteteit dedikálta helyi olvasói nem kis örömére. A világ - sokak szerint - legjobb televíziós újságírói között számon tartott neves sztárriporter ez alkalommal sem okozott csalódást, el- híresült szokásához híven elmaradhatatlan baseballsapkájában lépett be az addigra már dugig megtelt könyvesbolt ajtaján. TVrtko hősiesen állta a rohamot a dedikálok hadával szemben, akik körében szinte minden korosztály képviseltette magát, a tizenévesektől a nyugdíjas korúakig. Néhányan otthonról hozták el kedvenc TVrtko-kötetüket, többen a dedikálás helyszínén vásárolták meg a szerző valamely nagy sikerű kötetét. Az újságíró, aki már többször járt a Felvidéken büszkén dicsekedett egyre javuló szlováktudásával, és kérésre akár szlovák nyelvű, rövid bejegyzéseket is rótt az elébe tett kötetekbe. Sőt, időnként egy-két gyakujem peknyére is tellett tőle, hogy rajongói kedvében járjon. Kedvenc szlovák szava a slahacska, árulta el kíváncsi olvasóinak. Az ujján ékeskedő, a sok aláírástól támadt vízhólyag sem gátolta abban, hogy kézjegyével lássa el a dedikálandó köteteket. Közben még arra is futotta az erejéből, hogy a korábbi dedikálásai alkalmával megesett sztorijait megossza nagymegyeri közönségével: „Egy szegedi közönségtalálkozón egy mellettem álló néni, miután átnyújtotta a kezében szorongatott könyvet, vélhetőleg azért, hogy dedikáljam - legalább is akkor úgy tűnt, ez a szándéka -, hirtelen rám szólt, jaj, fiatalember, ne firkálja össze. Azóta sem tudom, miért nyomta a kezembe az általam írt könyvet, ha nem azért, hogy aláíijam.” A jelenlévők tömege igazolta, művei valóban sokakat érdekelnek, olvasmányos jellegük miatt széles olvasótábort vonzanak. Szabó Barnabás fotóriporter elindult Pozsonytól Kassáig, fényképezőképpel a kezében, és objektívje mögül azt kereste és azt örökítette meg, amilyenné a történelmi Magyarország közös históriája formálta a Felvidéket. TALLÓSI BÉLA E régiónak, ennek a tájnak, ennek az Európa-szeletnek a természeti adottságait, tárgyi-építészeti kultúráját, valamint azok életét, akik e természeti adottságokkal, e tárgyi építészeti kultúrában és kultúrával úgy-ahogy élni próbálnak. Pontosabban, ahogy az itt élők társadalmi minőségekre utaló egyéni sorsa, életformája vetülni képes az objektíwe! mozdulatlanná merevített egyetlen, árulkodó gesztusban. A fotókból, amelyek tehát a Felvidék e három létszeletének - táj, építészet és a bennük lakók - együtteséről adnak látványjelentést, nyáron Budapesten a Károlyikertben rendeztek kiállítást. Ezzel egy időben a képanyag könyv formájában is megjelent A Felvidék - Pozsonytól Kassáig címmel. A klasszikus képzőművészeti albumok kivitelezéséhez hasonlatos szép grafikai megoldású, vagyis a képanyag monumentalitását érvényesítő szerkesztéssel készült kötet nem egyféle útikalauz, amely a turisztikai látványosságok fontossági sorrendjét veszi alapul a felvételek egymásutániságának meghatározásában, vagyis laponkénti kötésében, s azok méretkezelésében. Elsődleges szempont a művészi le- nyűgözés és az elhitetés a látványnyal, amely tartalmilag három fő területre csoportosítható. Az elsőbe tartozik a figurát, az emberkéz hagyatékát nélkülöző, vagy az emberi beavatkozás minimális jelét viselő, arányaival, méreLANSTYÁK ISTVÁN A szókészlet a nyelvi rendszer legmozgékonyabb része. Az elmúlt évtized politikai, társadalmi, gazdasági változásainak eredményeképpen a régi viszonyokhoz kapcsolódó szavak és szókapcsolatok egy része visszaszorult, más része elavulttá vált, az új politikai, társadalmi és gazdasági rendszer kiépítése viszont új szókészleti elemek megjelenésével járt együtt. S nemcsak az új fogalmak megnevezésére keletkeztek új szavak; számos esetben meglévő szókészleti elemek mellé is kerültek be - mintegy nyelvi divatjelenségként - új, mindenekelőtt angol eredetű kölcsön- szavak és -kifejezések. Bár nyelvművelőink szeretnek sopánkodni nyelvünk szókincsének anglicizálódásán, látni kell, hogy ez nem valamiféle 20. századi kórtünet: már az első nagy műveltségváltás is, melyen a nyelvünk korábbi változatát beszélt finnugor népcsoport a türk népek hatására ment át még jóval a honfoglalást megelőzően, nagyszámú jövevényszó bekerülésével járt együtt. Ezért lehet az, hogy nyelvünkben türk eredetűek az olyan műveltségszavak, mint pl. a betű, ír, szám, tolmács, teivel lenyűgöző magányos táj vagy tájrészlet. Ennek variánsa az a tájszelet, amelyen fizikailag ugyancsak nincs jelen az ember, ám a panorámában konkrét, felismerhető, azonosítható jele van annak, hogy tevékenységével alakította a megörökített tájkörnyezetet. E csoport legszebb példája az a felvétel, amelyen egy csobogó hegyi patak fölé épített, felújított gyaloghíd látható, előtérben a régi korláttal. Azt mondják, a kép nem az, amit mutat, hanem az, amit mögötte vagy benne meglátunk. Ezen a fotón a szálfenyőkből újonnan rakott híd- lap, és a korhadt hídkorlát kontrasztjával a fotográfus az időmúlások; törvény, tanú, bér, érdem, kölcsön; bársony, saru, csat, gyöngy, gyűrű, továbbá az új gazdasági viszonyokhoz kapcsoló olyan szókészleti elemek, mint pl. a búza, borsó, kender, komló, alma, körte, dió, szőlő; ól, tengely, gyeplő, ökör, borjú... és még nagyon sokáig sorolhatnánk. Az ilyeneken kívül számos olyan szó is türk eredetű nyelvünkben, melyet a finnugor népcsoportnak a műveltségváltás előtt is ismernie kellett. Ilyen pl. több testrésznevünk: a kar, nyak, térd, gyomor, köldök, szakáll és még mások is; ilyen néhány természeti jelenség neve, pl. a szél, sár, árok; nyár, dél; de megemlíthetjük az alapvető emberi tulajdonságokra utaló olyan mellékneveket is, mint a kicsi, apró, gyönge, öreg; kék, sárga; bátor, gyarló, gyáva. Nehezen képzelhető el, hogy a nyelvünk korábbi változatát beszélő finnugor csoportnak ezekre nem lettek volna szavai, vagyis a nyelvművelők mai szóhasználatát a múltba visszavetítve azt mondhatjuk, hogy ún. fölösleges idegen szavakként kerültek be annak idején nyelvünkbe. E fogalmak finnugor eredetű megnevezései nyomtalanul kipusztultak nyelvünkből, az új „divatszavak” kiszorították őket. Hozzátehetban a történelem jelenlétét képes felmutatni. Az ebbe a sorozatba tartozó képek nem szolgai tájmásolatok. Az egyik fotón a havas faágak és az eget szántó repülőgép együttláttatása azt mutatja, hogy a táj több mint a lírai érzéseket keltő harmónia helyszíne, kitágul a kozmikus drámaiság kulisszájává. . A másik tárgykörben az építészeti csodák - legyenek azok falusi vagy városi környezetben - esztétikuma tárul fel oly formában, hogy mai állagukban is nyomon követhető legyen a korabeli építészet emelkedettsége, az a nagyszerűség, amelyet a funkcionalizmus és formakultúra együttes kezelése jük: senkinek sem hiányoznak, még a nyelvművelőknek sem. Ami a jelenkori angol hatást érinti, természetesen egyelőre nincs szó meglévő szavak feladásáról, csupán új, alapvetően azonos értelmű szavak bekerülésének vagyunk tanúi: bár sok üzletünk cégtábláján ott díszeleg a shop vagy a market felirat, azért az emberek egyelőre továbbra is boltba, üzletbe vagy áruházba járnak bevásárolni. Ám az újonnan bekerülő szavak többsége nem is ebbe a csoportba tartozik, hanem valóban új, tájainkon 1989 körül és után elteijedt fogalmat takar. A legfontosabb fogalomkörök közé a gazdaság és a kereskedelem tartozik. Az új gazdasági viszonyokra utal többek között az adó, a bank, az értékpapír és a pénz szavakkal alkotott összetételek nagymértékű elszaporodása. Az adóval kapcsolatos, a szótárba most bekerült szókészleti elemekre példa többek között az. adóazonosító jel, adókulcscsökkenés, adóreform, adósikkasztás, valamint az áfa (általános forgalmi adó) és annak összetételei, az áfatörvény, áfa-visszaigénylés, áfa-visszatérítés. A bank előtagú új elemek közül is megemlíthetünk néhányat: bankjutalék, bankkártya, bankkártya-haeredményezett. E látványosságokban, közös történelmünk eme műemlékkincseinek prezentálásában e fotóművészeti album lapjain nem a turisztikai értékek kidomborítása a mérvadó, a fotós az egyedi tárgyi lényegre figyel, benne az emberi munka fenségességére, esztétikumteremtő képességének lenyomatára, hozadékára. Ami nem jelenti azt, hogy ez az album a múlt építészeti értékeinek felmutatásával nem tudja turisztikailag is vonzóvá tenni a fényképezett területet. A harmadik csoportba az életképek tartoznak: az ellesett gesztusportrék a ma emberéről. A kiadvány a Felvidék szépséges helyeit mutatja meg. Mivel azonban Szabó Barnabás a fotóművész és a fotóriporter szemével szemléli e régió életét - életének fentebb említett három komponensét -, képeivel nem pusztán esztétikai minőségként mutatja a szépet. Objektívján keresztül többrétegűvé válik a látvány. Vegyük csak az első fotót (a pozsonyi vár kapuoszlopát, amely ősi formákra és létezésekre utal), valamint az utolsót (a súlyos fémlakatot), ezek és természetesen valamennyi sokféle képzetet kelthet bennünk. Az asszociációk helyes irányba terelésében segít az album előszava, Rózsa Gyula tanulmánya, amely a fotóanyag által bemutatott valóság történelmi, szellemtörténeti, valamint művészettörténeti - és nem csupán építészeti - hátterére világít rá, eligazítással is szolgálva a fotókon bemutatott közös múlt mai lenyomatának kezelését illetően. Tudomásunk szerint a kötet nálunk nem kapható, ám a határ menti városok, Sátoraljaújhely, Miskolc, Esztergom, Komárom, Győr stb. könyvesboltjaiban megvásárolható. Szabó Barnabás, A Felvidék - Pozsonytól Kassáig. Magyar Könyvklub, 2003 misítás, bankkivonat, bankkonszolidáció, bankkölcsönszerződés, bankpánik. Az értékpapír szóval alkotott új összetételek közé tartozik pl. az értékpapír-fedezet, értékpapír-felügyelet, értékpapír-jutalék, értékpapírpiac és értékpapírvagyon. E szavak többségét a szlovákiai magyar szakemberek zöme valószínűleg nem nagyon ismeri, mivel az érintett fogalmakkal jórészt szlovák nyelven találkozik. Kivételt leginkább a pénz- előtagú szavak egy része alkot, pl. a pénzhígulás, pénzmosás, pénzmozgás, pénzügyiét, pénzvagyon. A gazdasági rendszerváltás árnyoldalának tükröződéseképpen az új helyesírási szótárban megjelent az adósság- csapda, adósságspirál, adósságteher és más hasjpló összetételek, valamint a munkanélküli-ellátás, munkanélküli-járadék, munkanélküli-támogatás. A felsorolt munkanélküli- előtagú szavakat utótagjukkal kötőjel kapcsolja össze. Mivel kettőnél több összetételi tagból állnak, egybe nem írhatók. Külön pedig azért nem írhatjuk őket, mert a munka- nélküli e szókapcsolatban főnév, a főnévi birtokos jelzőt pedig rendszerint egybeírjuk a jelzett szóval. www.gramma.sk A rajongók körében (Somogyi Tibor felvétele) OTTHONUNK A NYELV Szókincsünk az idő sodrában
