Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-25 / 46. szám, szerda

16 Nézőtér ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 25. A film nem más, mint fantasztikus utazások egész sora Nagy Hal FILMDRÁMA Kinek ne lenne legalább egy olyan barátja, aki képtelen bármit is egyszerűen elmesélni, de minél többet és nagyobbat lódít, annál szórakoztatóbbá válik? Mert a ha­zugság csak akkor marad hazug­ság, ha valakinek hasznot hajt vagy másnak kárára van, külön­ben valami egész másnak nevez­zük. Ez Tim Burton (Ollókezű Edward, Az Álmosvölgy legendá­ja) filmjének alaptétele, ő pedig aztán tényleg otthon van a való­ságtól messze elrugaszkodott tör­ténetek világában. A bérmunkában elkövetett fan­táziátlan Majmok bolygója remake után Burton ismét egy szürreális mesét mond el, mely­nek hőse, Edward Bloom már kis­gyerek korától megrögzött füllen­tő, akivel - elmondása szerint - elképesztő dolgok estek meg, amerre csak járt. Most azonban, öregen és halálos betegen kényte­len szembenézni az egyetlen em­berrel, aki soha egy szavát sem hitte: a saját fiával. A Nagy hal nem egy összefüggő történet, hanem fantasztikus uta­zások egész sora, amelyek során az ifjú Bloom (Ewan McGregor) olyan elképesztő lényekkel talál­kozik, mint Kari, a jámbor óriás, egy üvegszemű boszorkány, a ko­reai sziámi ikrek és persze a hatal­mas hal. A történetek olyan fan­tasztikusak és olyan valószínűtle­nek, hogy nem csoda, hogy az if­jabb Bloomnak nehéz eldöntenie, vajon ki is az ő apja, bár a végére kiderül egy és más. Akinek ez a fantáziavilág bejön, az imádni fog­ja a filmet, akinek kevésbé, annak talán zavaró lehet a díszletek szándékos eltúlzottsága, a törté­net szaggatottsága és kisebb kö­vetkezetlenségei. A színészekre vi­szont semmi panasz nem lehet: Ewan McGregor a Trainspotting óta nem volt ilyen jó és szórakoz­tató, Albert Finney, az angol újhul­lám nagy öregje pedig soha életé­ben nem volt még rossz. Ehhez ve­gyük még Hollywood legjobb ka­rakterszínészeit, remek képi vilá­got és zenét, és kapunk egy szenti­mentális, mégsem csöpögós, elva­rázsolt, de nem elszállt mesét, va­lahol félúton Forrest Gump és Münchansen báró közt. Az óriás pedig garantáltan igazi, (est) Nagy hal (Big Fish), 2003 Szí­nes, feliratos amerikai filmdrá­ma, 125 perc. Rendezte: Tim Burton, Szereplők: Albert Finney, Billy Crudup, Ewan McGregor, Alison Lohman, Danny DeVito, Helena Bonham Carter, Jessica Lange, Steve Buscemi Edward Bloommal elképesztő dolgok estek meg, amerre csak járt (Képarchívum) A filmet a legjobb film kategóriában is Ocsar-díjra jelölték Japán az 1870-es években válaszút előtt állt: hű marad-e hagyományaihoz, vagy felzárkózik a nagyhatalmakhoz Az utolsó szamuráj A XIX. század egyik kevés­bé közismert történelmi csataterén suhannak a nyílvesszők, sújtanak le a pengék és dördülnek el a modern hadviselés első gépfegyverei. TÖRTÉNELMI DRÁMA Japán az 1870-es években vá­laszút előtt állt: hű marad-e hagyo­mányaihoz kockáztatva a gyarma­ti sors veszélyét, vagy felzárkózik a vüág vezető nagyhatalmai közé? A császár az utóbbit választotta azon az áron is, hogy a feudális viszo­nyokkal együtt a szamurájok ha­talmát meg kellett törniük. Az indián háborúkban illúzióit vesztett Nathan Algren százados (Tom Cruise) tanácsadóként érke­zik a szigetországba, ám felkészü­letlenül csatába hajtott egységével csúfos vereséget szenved Katsumoto (Ken Watanabe) sza­murájaitól. Algrent fogságba hur­colják, Katsumoto ugyanis szeremé megismerni ellenségét. Az ismer­kedés végül kölcsönös lesz, Algren azt a lelki nemességet találja meg Katsumoto táborában, amelyet ott­hon már elveszni látott. A császári csapatokkal való döntő összecsa­pásban Algren már Katsumoto ol­dalán lovagol és a nyugati harcmo­dor ismeretével segíti hozzá a szamurájhadsereget, hogy vissza tudjon vágni a túlerőnek. A törté­nelmet azonban - természetesen - nem sikerül megfordítani. A kosztümös filmek terén jártas Edward Zwick (Az 54-ik hadtest, Szenvedélyek viharában) nemcsak a harci jelenetekben alkotott látvá­nyosat (nindzsatámadás is van), de a végsőkig való kitartás drámáját a hosszú párbeszédes részekben is átélhetően tálalja. Ehhez a fősze­replők, főként Watanabe fajsúlyos jelenléte is hozzájárul, de Tom Cruise is zord tekintetre cserélte bájmosolyát. Sajnos a hollywoodi logikával megoldott befejezés so­kat ront a katarzison, (est) Az utolsó szamuráj (The Last Samurai), színes, amerikai film 2003, 154 perc. Rendezte: Edward Zwick, Szereplők: Ken Watanabe, Tom Cruise, Billy Connolly, Koyuki, Timothy Spall, Tony Goldwyn A pergő ritmusú forgatókönyv, a professzionális vágási technika és a furfangos mozaikszerű cselekménybonyolítás leköti a figyelmet egészen a befejező képsorokig A felejtés bére THRILLER Michael Jennings (Ben Affleck) szupertehetséges mérnök, aki sú­lyos összegekért vállalja különbö­ző mamutcégek számára az ellen­fél technikájának feltérképezését, majd azok eredményét felhasz­nálva még hatékonyabb árú előál­lítását. A projektek után minden egyes alkalommal törölteti me­móriáját, hogy még csak véletle­nül se maradjon meg emlékezeté­ben az éppen elvégzett feladat bármely részlete. John Woo alkotása a nem is oly távoli jövőbe vezet minket, ami az 1953-as A felejtés bére című Philip K. Dick novella alapján készített adaptáció. (A legendássá vált sci- fi író történetei a többi között a Különvélemény, az Emlékmás és a Szárnyas fejvadász inspirációiként is szolgáltak.) A rendező eddigi A mérnök a projektek után törölteti memóriáját mok) és stíluselemek üressége csak úgy üvölt a vászonról, az ak­ciójelenetek minősége pedig csak elvétve emlékeztet Woo hongkon­gi mestermunkáinak időszakára. A szereposztás helyessége is meg­kérdőjelezhető ezúttal, hiszen már a Daredevil bemutatását kö­vetően tisztázódott, hogy Ben Affleckhez nem passzol túlságo­san az akciósztár imázs, amit a szí­nész ezúton is ezt bizonyít. Hibái ellenére is tartogat kelle­mes perceket A felejtés bére, a pergő ritmusú forgatókönyv, a professzionális vágási technika és a furfangos mozaikszerű cselek­ménybonyolítás leköti a figyelmet egészen a befejező képsorokig. Ám amilyen könnyedén befogad­ható a film, épp oly könnyedén fe­lejthető is. (mozinet) A felejtés bére (Paycheck), színes, amerikai film, 2003,119 perc. Rendezte: John Woo, Sze­replők: Aaron Eckhart, Ben Affleck, Urna Thurman, Cohn Feore, Joe Morton, Michael C. Hall, Paul Giamatti Az egyetemes emberi értéket helyezi középpontba munkásságára jellemző mesevo­nások aktuális művében is erőtel­jesen megjelennek, az alapvetően futurisztikus történetet Woo-féle csavarok távolítják még tovább a realitás talajától. Az emberi tudat és sors gépek által történő mani­pulációjának bűnös hatásáról re­gélő sci-fi írásmű morális kérdése­ket feszegető oldala foglalkoztatta leginkább Woot, aki jó szokásához híven egyetemes emberi értékeket helyezett a sztori gyújtópontjába. Jennings etikai drámája mellet egy komplett love storyt is prezen­tál, ám A felejtés bére nem közelíti meg John Woo korábbi alkotásai­nak filmes értékét. A producerek­kel való folyamatos harcba belefá­radva lelkében egyre kevesebb meggyőződéssel gyártja látvány­mozijait, amit a Mission Impossible második epizódja és A fegyverek szava című gyengén si­került produkció is érzékletesen példáz. A néhol kínosan erőltetet- té váló egyéni motívumok (fehér galamb, keresztény szimbólu- Pergő ritmusú film (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents