Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-25 / 46. szám, szerda

14 Európai Unió ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 25. Szlovákia lakosságának 27 százaléka menne szavazni Rem Koolhaas „vonalkódos” megoldását végül nem fogadta el az Európai Bizottság SnnSH™Iiaszí&ofzt Hány csillag lesz az uniós zászlón? Akárhogy kerestek, nem találtak jobbat (Képarchívum) ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Brüsszel. Alacsony részvételi arány várható szinte mindenütt az idei európai parlamenti (EP) vá­lasztásokon - ez derült ki az Euró­pai Bizottság közvélemény-kutató intézete által hétfőn nyilvánosság­ra hozott felmérésből. Az Eurobarométer-jelentés sze­rint (amelynek adatait még tavaly októberben vették fel a kérdező­biztosok, de a végső összegzést csak most hozták nyilvánosságra Brüsszelben) a jelenlegi EU-tag- államokban az emberek alig egy- harmada ígéri biztosan, hogy el­megy a júniusi voksolásra. Még en­nél is rosszabb volt az arány a ta­valy októberi adatfelvételkor a tíz, idén csatlakozó országban: ezek át­laga csak 26 százalék. A tíz állam közül Szlovákia a kö­zépmezőnyben áll a maga 27 szá­zalékos adatával, a hatodik helyen. Ha a három tagjelöltet, Romániát, Bulgáriát és Törökországot is be­kapcsoljuk a felmérésbe, akkor ér­dekes módon az első helyen a csat­lakozók közül a románok állnának. Ott a megkérdezettek 49 százaléka EURO.HU-HÍR Az autógumi-gyártásához hasz­nált mérgező kémiai anyagok be­tiltását kezdeményezi az Európai Bizottság. Az ajánlás szerint a til­tás 2008 végén lépne életbe. A bi­zottság szerint az elhasznált gu­mikból egyes, rákot okozó vegyi anyagok a levegőbe és innen az emberi szervezetbe kerülhetnek. A javaslat célja csökkenteni a használt gumik mérgezőanyag-ki­bocsátását, illetve egységes szabá­lyozást alkalmazni az unió teljes piacán. A bizottság szerint az in­dítvány hatására az autóipar vár­hatóan alternatív, alacsony toxici- tású olaj-alapanyagot dolgoz majd ki a gumigyártáshoz, így az iparág versenyképessége is megnő. A gyártók képviselői nem pon­TARNÓCZI LÁSZLÓ Salgótaiján. A nógrádi méhé­szek szeretnék elérni, hogy az Eu­rópai Unió egységes méhegész- ségügyi törvényének megalkotá­sakor az antibiotikumok haszná­latát tiltó, az őshonos fajok védel­mét biztosító jelenleg hatályos magyar méhegészségügyi szabá­lyokat vegyék alapul. Gyepesi Bé­la, az elmúlt hétvégén Salgótar­jánban alakult Palócrégió Méhész és Környezetvédelmi Egyesület el­nöke szerint a határon átnyúló vándorlás lehetőségét is mihama­rabb szabályozni kell. A megyei méhész szervezet el­nöke a hétvégi közgyűlésükön ki­fejtette: a méhészet a legtöbb tag­nál csak kiegészítő tevékenység. Ha sikerül elérni, hogy a magyar mézet ne csak az Argentínából be­hozott virágméz, illetve a Kínából származó, magas víz- és állatma- radvány-tartalmú olcsó méz javí­tására használják fel a német és osztrák importőrök, akkor a nóg­rádi méhészek önfoglalkoztatók­ká válhatnak. Ám ha továbbra venne részt az európai parlamenti választásokon - csakhogy Románi­ának még várnia kell az EU- felvételre, így náluk idén nem is lesz EP-választás. Ami a kampány szempontjából kulcsfontosságú témákat illeti, itt a kelet- és nyugat-európaiak vélemé­nye bizonyos fokig egybecseng: mindkét régióban a foglalkoztatás kérdéskörét tették első helyre (a je­lenlegi tagok lakosainak 54 száza­léka, az idén belépő országok ál­lampolgárainak pedig 68 százaléka vélekedett így.) A szlovákiai meg­kérdezettek 80 százaléka válaszolt úgy, hogy a munkavállalás és a fog­lalkoztatás témáját kellene hangsú­lyozni a kampány során. Ezt köve­tően azonban már eltérnek a véle­mények: a jelenlegi EU-tagállamok lakossága a második helyen a köz- biztonság kérdését (49 százalék), a harmadikon pedig a bevándorlás problémáját (44 százalék) említet­te. A májusban belépőknél viszont az egyes országokra jellemző saját problémákat és a mezőgazdaság gondjait említették a válaszadók a második és a harmadik helyen (56 és 51 százalék.) (MTI, ú) tosan így látják. A gumigyártók európai szövetsége szerint a bi­zottság túl gyors tempót diktál. Szerintük az alternatív adalék­anyagot csupán 2009 végére le­het kikísérletezni. Árnyalja a ké­pet, hogy a toxikus olajok felada­ta a gumi jó tapadóképességének biztosítása. Ha azokat nem hasz­nálják a gyártási folyamatban, akkor lazítani kell a biztonsági standardokon - mondják az ipar képviselői. A bizottság elismerte, hogy az ajánlott direktíva „technikai kihí­vásokat állított az iparág elé”, de a gumik biztonsági standardjaiból sem kívánnak engedni. A javaslatot az Európai Parla­ment és a Tanács is megvitatja, leghamarabb 2005-ben szavaz­nak róla az euroképviselők. sem tudják önálló piaci megjele­nésüket megszervezni, s nem kap­nak a méhcsaládok védelmére gyógyszertámogatást, a telente elpusztuló állomány pótlására megfelelő állami segítséget, akkor a gyengébb hozamú években so­kan föl fogják adni a gazdálko­dást. Az uniós támogatási lehetősé­gek eredményesebb kihasználása végett a nógrádi méhészek önálló jogi szervezet létrehozása mellett döntöttek. Az egyhangú szavazás eredményeként -cégbíróságon je­gyeztetik be a Palócrégió Méhész és Környezetvédelmi Egyesületet. Az újonnan alakult egyesületbe felvételét kérte a legnagyobb szlo­vákiai méztermelőket tömörítő ipolyszakállosi Ipolyvölgye Mé­hész Szervezet is. Az ipoly- szakállosiak a szlovákiai átlag többszörösével, gazdánként több mint nyolcvan kaptárral méhész- kednek. Elnökük, Kiss Sándor hangoztatta: ha az országhatárok nem lesznek akadályai a méhek vándoroltatásának, az bővítheti szakmai és üzleti lehetőségeiket. Az örök kérdés: a bővítés után is marad-e a tizenkét csillag az EU-zászlón? A vá­lasz természetesen igen - sőt a kérdés is értelmetlen­né válik, ha belegondolunk, hogy az uniónak már most tizenöt tagállama van, a lo­bogóra mégsem pingáltak újabb három csillagot. PÓCS BALÁZS De miért éppen tizenkettő? A tizenkettes szám hagyományosan a tökéletesség, a teljesség és az egység szimbóluma; emellett az év is tizenkét hónapból áll, és eny- nyi órát ábrázol az óra számlapja. A kör szintén az egységre utal. A kék alapon tizenkét aranycsillag így nemcsak az Európai Unió, ha­nem - szélesebb értelemben - az európai egység, az európai népek közötti harmónia jelképe. A zászló története egészen 1955-ig nyúlik vissza. Bár akkor még csak az Európai Szén- és Acélközösség létezett, benne mindössze hat tagállammal - egy másik szervezet, az Európa Ta­nács (ET) már évek óta foglalko­zott az emberi jogokkal és az eu­rópai kultúrával. Hosszas vita után végül az ET fogadta el a ti­A „vonalkódos”EU-lobogó terve EURO.HU Közeleg az alkoholmámor idő­szaka Finnországban: március el­sejétől 10-44 százalékkal olcsób­ban lehet majd szeszes italokat vásárolni. Addig viszont a hiány a jellemző, nagyon sok italmárka kifogyott a boltokból, s a kereske­dők egyelőre nem igyekeznek pó­tolni a hiányt: túl akarnak adni a borsos áron beszerzett italokon. zenkét csillagos jelképet, és ké­sőbb más európai intézményeket is e szimbólum átvételére bizta­tott. Az Európai Unió állam- és kormányfői csupán az 1985-ös milánói EU-csúcson hagyták jóvá a zászlót, mint uniós lobogót, amelyet így 1986 óta használnak az egész kontinensen. S akkor jött Rem Koolhaas, és alaposan felkavarta az állóvizet. A holland építész két évvel ezelőtt meglepő ötlettel állt elő: a bővülő Európában a tizenkét csillagos jel­képet új zászlóval kellene felvál­tani. Koolhaas negyvenöt függő­leges csíkból komponált lobogót alkotott, benne a tagállamok nemzeti zászlóinak színeivel. Március elsején 44 százalékkal csökken a tömény italok adója, 32 százalékkal csökken a sörre kive­tett adó, és 10 százalékkal a bor adója Finnországban. A finnek azért döntöttek az alkoholtermé­kek árának csökkentése mellett, mert a május elsejei EU-bővítést követően megnyílik az út a lénye­gesen olcsóbb termékeket kínáló észt piac felé. A magasabb alkoholtartalmú A vonalkódnak csúfolt mű bírá­latok kereszttüzébe került, annak ellenére, hogy a sztárépítész nem magától rukkolt elő a javaslattal. Az Európai Bizottság hívott össze tizenkét (!) európai gondolkodót - köztük Umberto Eco írót és Nicolas Hayeket, a Swatch márka megalkotóját - annak megvitatá­sára, miként lehetne vonzóbbá tenni Brüsszelt mint Európa fővá­rosát (ez igencsak ráférne). A bi­zottság a végén közleményben volt kénytelen tudatni: az EU- zászlót nem kívánják lecserélni. A csillagok szaporítása igazán nem lenne újdonság. Az Egyesült Államok zászlóján - a bal felső sa­rokban - ma például ötven csillag sör, bor és szeszes italok forgalma­zásának monopóliumát élvező finn állami italüzlet-lánc, az Alko képviselői szerint üzleteik a márci­us elsejei adócsökkentésig is igye­keznek sokféle módon a vásárlók kedvére tenni. A fogyasztók azon­ban azt tapasztalják, hogy az Alko- üzletek szép lassan kiürítik raktá­raikat, hogy ne maradjon a nyaku­kon a drága szesz. Az almaborokat és gyenge söröket árusító élelmi­látható, ami a kezdeti tizenhá­romhoz képest tekintélyes növe­kedés. Az amerikai lobogót 1777- es megalkotása óta összesen hu­szonhétszer változtatták, huszon­ötször azért, hogy újabb és újabb államok csatlakozása miatt továb­bi csillagokat tegyenek rá. A nem­zeti jelképekkel amúgy is sok gond lehet. Mint a BBC emlékez­tet rá, Dél-Afrikában az apartheid 1994-es megszűnése után hétezer javaslat született a soknemzetisé­gű, „szivárvány ország” új zászla­jára. A javaslatok némelyike mellett állítólag Rem Koolhaas vonalkó­dos EU-lobogója ultrakonzerva­tívnak hatna. szerüzletek, benzinkutak szintén hagyják kifogyni italkészleteiket. Néhány étterem, vendéglő is elis­meri, hogy italkészletei korlátozot­tak. A sörspecialitásokat forgalma­zó Vastarannan Kiiski, ahol egyéb­ként „rendesen” több mint százféle márkájú sört kínálnak, jelenleg csak 90 fajta terméket árusít. A kiskereskedelem szintjén en­nél szélsőségesebb helyzetre szá­mítanak: a jelek szerint a legtöbb helyen már csupán a hazai gyárt­mányú Koff vagy Karhu sör kap­ható, ugyanakkor több almabor­fajta már szerdán elfogyott. Március elsején éjfélkor viszont átszakadnak a gátak: a vendéglők és az üzletek - no meg a szomjas fogyasztók - elkezdik feltölteni italkészleteiket az olcsó termé­kekkel. Egyelőre nem tudni, milyen ha­tást gyakorol majd a lakosságra az alkoholtermékek árának ilyen, páratlan mértékű csökkentése. Várhatóan módosulnak az italfo­gyasztási szokások is, sokan az eddig jóval drágább, most olcsóvá váló tömény italokra térnek át. A szeszesitalokra kivetett adó „történelmi” csökkentése Finnor­szág előzetes védőintézkedése a május elsejei EU-bővítéssel kelet­kező észt piaci konkurenciával szemben. Észtországban jóval ol­csóbbak a szeszesitalok, így a finn kormány joggal számít arra, hogy a május elsejei nyitást követően a finnek a közeli észt EU-szom- szédhoz utazva töltenék fel alko­holkészletüket. Csak szauna és alkohol legyen, s a finnek máris elégedettek (Illusztrációs felvétel) Jövőre szavaznak a mérgező adalékanyagok tiltásáról Környezetbarát autógumit akar az Európai Bizottság Méhész egyesület alakult a palóc régióban A méhek is várják az EU-t Az alkoholadó csökkentése védőintézkedés az EU-bővítéssel keletkező észt piaci konkurenciával szemben Óriási finn ivóparti készül március elsejétől

Next

/
Thumbnails
Contents