Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-23 / 44. szám, hétfő

8 ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 23. Felvásárolják az autópálya-építést akadályozó házakat Integráció helyett útépítés Magyar glóbusz ____________ SZ ABADSÁG Bukarest. Egyre több pénzre lenne szüksége a román kormány­nak ahhoz, hogy az észak-erdélyi autópálya építési munkálatai júli­usban valóban elkezdődjenek. A szükséges összegek forrása körül azonban egyre nagyobb a homály. Egy készülő törvénytervezet ér­telmében a kormány felvásárolná azokat az ingadanokat, amelye­ket az épülő autópályák nyomvo­nalán találhatók. A kifizetések 15 nap alatt történnének, s az adott ingatlanok csak a pénz átutalását követően kerülhetnének állami tulajdonba. A bukaresti sajtó ugyanakkor azt állította, hogy a kormány az európai integrációs beruházások­tól von el pénzt az amerikai Bechtel céggel kötött autópálya­szerződés finanszírozására. Esze­rint, mivel az amerikai Exim- bankon kívül a nemzetközi pénz­intézetek nem tolakodtak, hogy a Brassó és Bors közötti, 415 kilo­méteres észak-erdélyi autópálya pénzelésébe beszálljanak, a kor­mány jelentős összegeket kényte­len elvonni a különböző tárcák költségvetésének beruházási ösz- szegeiből, amelyeket európai in­tegrációs célokra kellett volna for­dítani. A beruházás értékét összesen két és félmilliárd euróra becsü­lik. A kormánynak az első részlet több mint felét kitevő 82,2 millió eurót kell most kifizetnie a sztrá­da megépítésére vállalkozó ame­rikai Bechtel cég számára. A bu­karesti sajtó szerint ehhez integ­rációs felkészülésre szánt pénze­ket von el a belügyi, a védelmi, az egészségügyi, az igazságügyi, az oktatási és a gazdasági mi­nisztériumtól. Az így „összekapard’ összeget a kormány a közlekedési miniszté­riumnak juttatja. Az első részlet teljes összegéből hiányzó további 70 millió eurót hazai bankkonzor­ciumtól veszi fel hitelként. A szál­lítási tárca illetékese közölte, hogy közben a kormány folytatja tárgyalásait fontos bankokkal újabb kölcsönök felvételéről. Egyelőre a kisajátításokról szó­ló törvénytervezetet kidolgozó szállításügyi tárca nem tisztázta, hogy a kivásárolt ingatlanokat mi­lyen pénzekből fizetnék ki. Romániában ismét korlátoznák a sajtószabadságot Börtönnel büntethetik a politikusvillák fotózását ERDÉLYI NAPLÓ Bukarest. Sajtóhírek szerint az Európa Tanács többszöri figyel­meztetése ellenére Romániában újabb, a sajtószabadságot korláto­zó büntetőtörvénykönyv készül. A kormányzó Szociáldemokrata Párt és törvényhozásbeli csadósai által támogatott kezdeményezés azt cé­lozza, hogy az újságírók szinte már meg se közelíthessék a tisztségvi­selőket, akiknek egyre több titkol- nivalójuk van. Abban az országban, ahol a médiamunkások elleni zaklatá­sok és megfélemlítések, minden­nemű agressziók napirenden vannak, olyan Btk.-t terveznek, mely lehetővé teszi, hogy például a politikusok villáinak fotózása miatt börtönt és több százmillió lejnyi pénzbírságot róhatnak ki az újságírókra, mondván: a ma­gántulajdont még közterületről sem lehet fotózni, akár ebül szer­zett a jószág, akár nem. A médiát még a közintézményekből is ki­tilthatják: öt évig terjedő börtön- büntetést terveznek kiszabni ar­ra, aki a polgármester tiltása el­lenére beteszi a lábát a városház­ára, községházára. A tervezett új előírások ugyanis súlyosan bün­tetik a .jogtalan behatolást a he­lyi és központi hatóságok székhá­zaiba”. Az új Btk., amely a parlament jogi bizottsága előtt vár megvita­tásra, tele van a sajtó képviselői­nek állított csapdákkal. Elfogadá­sa újabb bizonyíték lenne arra, hogy Románia kormánya - ami az igazságügy reformját és a sajtó- szabadságot ületi - továbbra is fi­gyelmen kívül hagyja az Európai Unió figyelmeztetéseit. Eközben pedig a bukaresti hatalom elfo­gultsággal vádolja az EU azon reprezentánsait, akik a Romániá­val folyatott csadakozási tárgyalá­sok felfüggesztését javasolják. Hetente 500 átutalás Magyarországról Beregszászra Zökkenőmentessé vált a támogatások kifizetése KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Beregszász. A Bohdan Hmel- nickij utcán székelő KAMOT Jóté­konysági Alapítvány irodájának bejárati ajtaján a Zárva táblát ta­láltuk. Keddi nap lévén nincs fo­gadás. Az emberek mégis egy­másnak adták a kilincset, hiszen megérkeztek a Szülőföldön ma­gyarul oktatási-nevelési pályázat­ra a magyarországi csekkek. He­tente átlagban ötszáz banki csekk érkezik Magyarországról, tudtuk meg Juhász Erikától, az iroda munkatársától. Míg beszélge­tünk, a Péterfalváról és Nagysző­lősről érkezett ügyfelek is meg­kapják a településenként külön- külön borítékban szétosztott ban­ki utalványokat. Közben folyama­tosan cseng a telefon: Barkaszó­ról Szalontay László érdeklődik, hogy mikor és hol tudják átvenni a banki csekkeket a barkaszói, il­letve csongori szülőknek. Kázmér Jolán, az iroda másik munkatársa türelmesen beolvassa a telefonba a névsort, hogy az adatgyűjtő ér­tesíthesse azokat a szerencsés szülőket, akik immár a pályáza­ton megítélt pénzösszeg boldog tulajdonosai.- Március 15-ig minden pályá­zónk megkapja a támogatást - hangsúlyozza Juhász Erika. - Egyébként március 1-ig tart az adatpontosítás, hogy még két hét maradjon azok feldolgozására is. Az irodában öt munkatárs fo­gadja az iratokat. Az iroda mun­katársai mindent megtesznek azért, hogy az adatgyűjtőlapok után a megítélt pályázati kifizeté­sek zökkenőmentesen folyjanak. Ennek eredményeképpen a több mint kilencezer pályázó három­negyede már hozzájutott az okta­tási-nevelési pályázat által meg­ítélt pénzösszeghez Székelyhíd legszebb épületének régi pompáját csak komoly beruházással lehetne helyreállítani Omladozó Stubenberg-örökség Idén ötven esztendeje an­nak, hogy a Bihar megyei Székelyhídon középiskola működik a Stubenberg gró­fok hajdani kastélyában. ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ Fák között rejtőzködik mostan­ság az ódon épületegyüttes, amely régente az érmelléki lápra nézett le büszkén a település központjá­ban lévő magaslatról. A mocsarat lecsapolták, a kastély pedig las­sacskán megaggott. Egy pompás világ tűnt el, s immár az Érmellék utolsó tárgyi emlékei is veszendő­be mennek, például a Stubenberg- kastély, amelynek vakolatát az idő foga leeszegeti, megrepeszti a megbonthatatlannak vélt több száz éves falakat. Székelyhídon jártunkban ezért a helyiek furcsa dologra kértek bennünket: „A nyil­vánossághoz fordulnánk. Aki tud­ja, hogyan újíthatnánk föl a kas­télyt, kéijük, segítsen!” - szól a helybeli református lelkész, me­gyei tanácsos, Gavrucza Tibor se­gélykérése, Hegyesi Viktor iskola- igazgatóval együttesen kalauzol­tak az öreg épületben... A régi girlandos kovácsoltvas kapubejáratnál tábla hirdeti, hogy a Petőfi Sándor Középiskola a kas­tély lakója. Ahogyan az ember föl­kapaszkodik a régi kocsiföljárón a portásfülke és informatika terem­ként használt régi kocsiszín mel­lett, lassan kibontakozik a teljes belső udvar és a kastély, amelynek központi részét a XVIII. században a Dietrichstein grófi család építtet­te, majd a családba beházasodó Stubenberg gróf toldotta meg a XIX. század végén egy korszerűen felszerelt épületszárnnyal, amely még pergő vakolattal és omladoz­va is lakói kényelemszere­tetéről árulkodik. Az ár­nyas park koszorúzta. épü­lethez tartozik a római ka­tolikus templom is, ami új tatarozásával kirí a kopot­tas barokksárga falak kö­zül. A templom mellett Pe­tőfi Sándornak, a tanintézet név­adójának mellszorba. A költő vala­mikor átutazott a településen, em­lékszik a krónika és a szép patiká- rius lányba, akinél gyógyszert vá­sárolt, nyomban bele is szeretett... A főbejárat elé kanyarodik a ko­csifeljáró. A bejáratot védő és megszépítő kiugró rész négy osz­lopa ép, ám a tetőzet egyik része beszakadt, helyileg megreparál- ták, de hogy visszaálljon régi szép­sége, restauráló nagyjavításra vol­na szükség. Nem csak itt, hanem a teljes épületegyüttesen, hiszen a homlokzati girlandok egyre- más­ra leporlanak, a régi csatornadí­szek is, melyek közül néhányat még megtalálni a XVIII. századi szárnyhoz merőlegesen illeszkedő újabb épületrészen. A kovácsolt­vas rácsok az ajtókon, ablakokon aprólékosságuk szépségével egy­szerűen elvarázsolják a nézelődőt. Az ablakkeretek nagy része is a ré­gi, helyenként megereszkedve, lógva, de még emlékeznek a régi, szebb időkre. A dombról lenéző külső főhomlokzaton a főúri pom­pának a falakban őrzött nyomai mellett a szegénység mai repedé­sei, mintha az épület megelégelte volna az örökös ellenszegülést az időnek... Hegyesi Viktor szerint, eszten­dőkkel ezelőtt műépítész statikai­lag megvizsgálta az épületet, kide­rült, hogy hajszálnyit évről évre lennebb csúszik a domboldalon. A kastély kezd életveszélyes lenni. Egy-egy omladozó kerítésrész, ha­talmas tárolók, egy darabjaira sze­dett műemlék magtár lennebb, a kastély tövében pincék s egy-egy szépségparány, szökőkutak ma­radványai. A falaknak a belső ud­var felőli találkozásánál pedig ha­talmas magnóliató, puszpángsö- vény fut a kert mentén, a hosszú épületsor végén, a kitöredezett üvegű télikert vasszerkezetén az idő nyoma... Az épületben tekervényes folyo­sók. A grádicsok felfelé és a lefelé is osztálytermekbe visznek, ame­lyeket telente hajnaltól fűtenek, hogy a vastag és hideg falak vala­melyest átmelegedjenek. Külföldi adományokból szerelték fel az is­kolát annyira, hogy a hatalmas szegénység, kopottság és sötétség közepette elviselhetőbbé tegyék a tanulók számára a körülményeket. Az épület patinás szépsége pedig kétségtelenül plusz varázst jelen­tett, csakhogy a tanintézet képte­len fenntartani egy szép, de tönk­rement kastélyépületet. Székelyhídon évtizedek óta két­ségbeesve keresnek megoldást a műemlék kastély felújítására, de nem rajtuk múlik, hogy egy üyen hatalmas munkálatba belekezdje­nek. A műemlékek közé sorolt épületegyüttest, ha felelősséggel akarnak hozzálátni, nagyjavítás­nak kellene alávetni, hiszen ha kontárok kezére jutnának, vég­képp eltűnnének a korhű díszítő­elemek. Biharban erre is van pél­da, műanyagkeretes hőszigetelő ablakok kerültek illedenül több ré­gi kastélyépületre. A műemlékvé­delmi törvény ugyanis a C kategó­riába sorolt ingatlanoknál nem szabályozza az ilyesmit, mégis egy sor bürokratikus teendő, engedé­lyeztetések garmada elé néz, aki megpróbálkozik a felújításukkal. A székelyhídi Stubenberg-kastélyt többtíz milliárd lejes költséggel, de még újjá lehetne varázsolni. Hegyesi Viktor iskolaigazgató igyekezett mindent megmozgatni az épületegyüttes felújításáért: „Tudomásom szerint Ausztriában élnek még a Stubenberg család le­származottjai, de nem igényelték vissza a kastélyt, így a hatályos tör­vények értelmében a székelyhídi önkormányzatra testálódik az épü­letegyüttes. Talán így majd sikerül lépni Székelyhíd legszebb épülete, a Stubenberg kastély ügyében. Ré­gebben senki nem volt hajlandó költeni rá, az önkormányzatnak pénze sem volt, ezért a veszélye­sebbé váló részeket igyekeztünk magunk javítgatni. A diákjainknak azonban jobb volna egy modem, jól fűthető, kényelmes központi is­kola, világos osztálytermekkel, korszerű szaktermekkel. Az RMDSZ és az SZDP közötti megál­lapodásban tavaly kérték ismét az új iskola megépítését. Világbanki támogatással nálunk is megújult a hétből egy épület, ám ez csak az al­sósok helyzetén javított. Szerintem a kastélyépület a székelyhídi mú­zeumok és egy kulturális központ számára volna alkalmas hely.” Sóki Béla, Bihar megyei főtan- felügyelő-helyettes szerint ma az RMDSZ-SZDP megállapodás egyik legfontosabb eleme volna a székelyhídi tanintézetet felépíte­ni: „Ezer diák jár a székelyhídi Pe­tőfi Sándor Középiskolába. A tan­intézet növekvőben, pláne, hogy nemrég emelték városi rangra a települést. Kiszámítottuk, hogy a kastély felújítása Székelyhíd teljes költségvetésének a háromszorosá­ból sem jönne ki. Abszurdum vol­na azt hinnünk, hogy az önkor­mányzat önerőből fel tudná újíta­ni az ingatlant, ami viszont lassan életveszélyessé válik. Meg kellene előznünk a balesetet, ezért volna lényeges a világbanki programban mielőbb megépíteni az új iskolát.” Székelyhídon még közszájon forog a grófi család kiköltözteté­sének története. A javak szétcin- cálása. Hogy ma is áll a Stuben- berg-kastély, bizonyára annak kö­szönhető, hogy tanintézet került bele 50 éve. Évtizedek óta igyekez­nek megoldani a kastély felújítását. A szerbiai kórházaknak, iskoláknak eddig 68 millió euró értékű támogatást nyújtott a tokiói kormány Japán segítség Újvidéknek DUNA TELEVÍZIÓ Újvidék. A helyi Klinikai Köz­pont 1 millió 800 ezer euró értékű korszerű kórházi felszerelést ka­pott a közelmúltban a japán kor­mánytól. A távolkeleti ország há­rom éve tartó segélyprogramjának keretében eddig több szerbiai nagyváros egészségügyi központjá­ba, összesen 68 millió euró értékű támogatás érkezett. A rendszervál­tás óta elmúlt három év alatt az új hatalom igyekezett javítani az egészségügy súlyos állapotán. A háború idején a Vajdaságba érke­zett 400 ezer menekült ellátása óri­ási megterhelés volt. Ennek követ­kezménye máig is érezhető a vala­ha kiválónak számító egészségügyi központokban. A szerbiai kórhá­zaknak, iskoláknak eddig 68 millió euró értékű támogatást nyújtott a japán kormány. A belgrádi és több dél-szerbiai kórház után az Újvidé­ki Klinikai Központ címére is meg­érkezett a 150 különféle kórházi műszerből álló, 1,8 millió euró ér­tékű szállímány, amelyet Japán belgrádi nagykövete adott át. (Fotó: RMSZ) Még pergő vakolattal és omladozva is lakói kényelemszeretetéről árulkodik

Next

/
Thumbnails
Contents