Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-23 / 44. szám, hétfő
8 ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 23. Felvásárolják az autópálya-építést akadályozó házakat Integráció helyett útépítés Magyar glóbusz ____________ SZ ABADSÁG Bukarest. Egyre több pénzre lenne szüksége a román kormánynak ahhoz, hogy az észak-erdélyi autópálya építési munkálatai júliusban valóban elkezdődjenek. A szükséges összegek forrása körül azonban egyre nagyobb a homály. Egy készülő törvénytervezet értelmében a kormány felvásárolná azokat az ingadanokat, amelyeket az épülő autópályák nyomvonalán találhatók. A kifizetések 15 nap alatt történnének, s az adott ingatlanok csak a pénz átutalását követően kerülhetnének állami tulajdonba. A bukaresti sajtó ugyanakkor azt állította, hogy a kormány az európai integrációs beruházásoktól von el pénzt az amerikai Bechtel céggel kötött autópályaszerződés finanszírozására. Eszerint, mivel az amerikai Exim- bankon kívül a nemzetközi pénzintézetek nem tolakodtak, hogy a Brassó és Bors közötti, 415 kilométeres észak-erdélyi autópálya pénzelésébe beszálljanak, a kormány jelentős összegeket kénytelen elvonni a különböző tárcák költségvetésének beruházási ösz- szegeiből, amelyeket európai integrációs célokra kellett volna fordítani. A beruházás értékét összesen két és félmilliárd euróra becsülik. A kormánynak az első részlet több mint felét kitevő 82,2 millió eurót kell most kifizetnie a sztráda megépítésére vállalkozó amerikai Bechtel cég számára. A bukaresti sajtó szerint ehhez integrációs felkészülésre szánt pénzeket von el a belügyi, a védelmi, az egészségügyi, az igazságügyi, az oktatási és a gazdasági minisztériumtól. Az így „összekapard’ összeget a kormány a közlekedési minisztériumnak juttatja. Az első részlet teljes összegéből hiányzó további 70 millió eurót hazai bankkonzorciumtól veszi fel hitelként. A szállítási tárca illetékese közölte, hogy közben a kormány folytatja tárgyalásait fontos bankokkal újabb kölcsönök felvételéről. Egyelőre a kisajátításokról szóló törvénytervezetet kidolgozó szállításügyi tárca nem tisztázta, hogy a kivásárolt ingatlanokat milyen pénzekből fizetnék ki. Romániában ismét korlátoznák a sajtószabadságot Börtönnel büntethetik a politikusvillák fotózását ERDÉLYI NAPLÓ Bukarest. Sajtóhírek szerint az Európa Tanács többszöri figyelmeztetése ellenére Romániában újabb, a sajtószabadságot korlátozó büntetőtörvénykönyv készül. A kormányzó Szociáldemokrata Párt és törvényhozásbeli csadósai által támogatott kezdeményezés azt célozza, hogy az újságírók szinte már meg se közelíthessék a tisztségviselőket, akiknek egyre több titkol- nivalójuk van. Abban az országban, ahol a médiamunkások elleni zaklatások és megfélemlítések, mindennemű agressziók napirenden vannak, olyan Btk.-t terveznek, mely lehetővé teszi, hogy például a politikusok villáinak fotózása miatt börtönt és több százmillió lejnyi pénzbírságot róhatnak ki az újságírókra, mondván: a magántulajdont még közterületről sem lehet fotózni, akár ebül szerzett a jószág, akár nem. A médiát még a közintézményekből is kitilthatják: öt évig terjedő börtön- büntetést terveznek kiszabni arra, aki a polgármester tiltása ellenére beteszi a lábát a városházára, községházára. A tervezett új előírások ugyanis súlyosan büntetik a .jogtalan behatolást a helyi és központi hatóságok székházaiba”. Az új Btk., amely a parlament jogi bizottsága előtt vár megvitatásra, tele van a sajtó képviselőinek állított csapdákkal. Elfogadása újabb bizonyíték lenne arra, hogy Románia kormánya - ami az igazságügy reformját és a sajtó- szabadságot ületi - továbbra is figyelmen kívül hagyja az Európai Unió figyelmeztetéseit. Eközben pedig a bukaresti hatalom elfogultsággal vádolja az EU azon reprezentánsait, akik a Romániával folyatott csadakozási tárgyalások felfüggesztését javasolják. Hetente 500 átutalás Magyarországról Beregszászra Zökkenőmentessé vált a támogatások kifizetése KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Beregszász. A Bohdan Hmel- nickij utcán székelő KAMOT Jótékonysági Alapítvány irodájának bejárati ajtaján a Zárva táblát találtuk. Keddi nap lévén nincs fogadás. Az emberek mégis egymásnak adták a kilincset, hiszen megérkeztek a Szülőföldön magyarul oktatási-nevelési pályázatra a magyarországi csekkek. Hetente átlagban ötszáz banki csekk érkezik Magyarországról, tudtuk meg Juhász Erikától, az iroda munkatársától. Míg beszélgetünk, a Péterfalváról és Nagyszőlősről érkezett ügyfelek is megkapják a településenként külön- külön borítékban szétosztott banki utalványokat. Közben folyamatosan cseng a telefon: Barkaszóról Szalontay László érdeklődik, hogy mikor és hol tudják átvenni a banki csekkeket a barkaszói, illetve csongori szülőknek. Kázmér Jolán, az iroda másik munkatársa türelmesen beolvassa a telefonba a névsort, hogy az adatgyűjtő értesíthesse azokat a szerencsés szülőket, akik immár a pályázaton megítélt pénzösszeg boldog tulajdonosai.- Március 15-ig minden pályázónk megkapja a támogatást - hangsúlyozza Juhász Erika. - Egyébként március 1-ig tart az adatpontosítás, hogy még két hét maradjon azok feldolgozására is. Az irodában öt munkatárs fogadja az iratokat. Az iroda munkatársai mindent megtesznek azért, hogy az adatgyűjtőlapok után a megítélt pályázati kifizetések zökkenőmentesen folyjanak. Ennek eredményeképpen a több mint kilencezer pályázó háromnegyede már hozzájutott az oktatási-nevelési pályázat által megítélt pénzösszeghez Székelyhíd legszebb épületének régi pompáját csak komoly beruházással lehetne helyreállítani Omladozó Stubenberg-örökség Idén ötven esztendeje annak, hogy a Bihar megyei Székelyhídon középiskola működik a Stubenberg grófok hajdani kastélyában. ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ Fák között rejtőzködik mostanság az ódon épületegyüttes, amely régente az érmelléki lápra nézett le büszkén a település központjában lévő magaslatról. A mocsarat lecsapolták, a kastély pedig lassacskán megaggott. Egy pompás világ tűnt el, s immár az Érmellék utolsó tárgyi emlékei is veszendőbe mennek, például a Stubenberg- kastély, amelynek vakolatát az idő foga leeszegeti, megrepeszti a megbonthatatlannak vélt több száz éves falakat. Székelyhídon jártunkban ezért a helyiek furcsa dologra kértek bennünket: „A nyilvánossághoz fordulnánk. Aki tudja, hogyan újíthatnánk föl a kastélyt, kéijük, segítsen!” - szól a helybeli református lelkész, megyei tanácsos, Gavrucza Tibor segélykérése, Hegyesi Viktor iskola- igazgatóval együttesen kalauzoltak az öreg épületben... A régi girlandos kovácsoltvas kapubejáratnál tábla hirdeti, hogy a Petőfi Sándor Középiskola a kastély lakója. Ahogyan az ember fölkapaszkodik a régi kocsiföljárón a portásfülke és informatika teremként használt régi kocsiszín mellett, lassan kibontakozik a teljes belső udvar és a kastély, amelynek központi részét a XVIII. században a Dietrichstein grófi család építtette, majd a családba beházasodó Stubenberg gróf toldotta meg a XIX. század végén egy korszerűen felszerelt épületszárnnyal, amely még pergő vakolattal és omladozva is lakói kényelemszeretetéről árulkodik. Az árnyas park koszorúzta. épülethez tartozik a római katolikus templom is, ami új tatarozásával kirí a kopottas barokksárga falak közül. A templom mellett Petőfi Sándornak, a tanintézet névadójának mellszorba. A költő valamikor átutazott a településen, emlékszik a krónika és a szép patiká- rius lányba, akinél gyógyszert vásárolt, nyomban bele is szeretett... A főbejárat elé kanyarodik a kocsifeljáró. A bejáratot védő és megszépítő kiugró rész négy oszlopa ép, ám a tetőzet egyik része beszakadt, helyileg megreparál- ták, de hogy visszaálljon régi szépsége, restauráló nagyjavításra volna szükség. Nem csak itt, hanem a teljes épületegyüttesen, hiszen a homlokzati girlandok egyre- másra leporlanak, a régi csatornadíszek is, melyek közül néhányat még megtalálni a XVIII. századi szárnyhoz merőlegesen illeszkedő újabb épületrészen. A kovácsoltvas rácsok az ajtókon, ablakokon aprólékosságuk szépségével egyszerűen elvarázsolják a nézelődőt. Az ablakkeretek nagy része is a régi, helyenként megereszkedve, lógva, de még emlékeznek a régi, szebb időkre. A dombról lenéző külső főhomlokzaton a főúri pompának a falakban őrzött nyomai mellett a szegénység mai repedései, mintha az épület megelégelte volna az örökös ellenszegülést az időnek... Hegyesi Viktor szerint, esztendőkkel ezelőtt műépítész statikailag megvizsgálta az épületet, kiderült, hogy hajszálnyit évről évre lennebb csúszik a domboldalon. A kastély kezd életveszélyes lenni. Egy-egy omladozó kerítésrész, hatalmas tárolók, egy darabjaira szedett műemlék magtár lennebb, a kastély tövében pincék s egy-egy szépségparány, szökőkutak maradványai. A falaknak a belső udvar felőli találkozásánál pedig hatalmas magnóliató, puszpángsö- vény fut a kert mentén, a hosszú épületsor végén, a kitöredezett üvegű télikert vasszerkezetén az idő nyoma... Az épületben tekervényes folyosók. A grádicsok felfelé és a lefelé is osztálytermekbe visznek, amelyeket telente hajnaltól fűtenek, hogy a vastag és hideg falak valamelyest átmelegedjenek. Külföldi adományokból szerelték fel az iskolát annyira, hogy a hatalmas szegénység, kopottság és sötétség közepette elviselhetőbbé tegyék a tanulók számára a körülményeket. Az épület patinás szépsége pedig kétségtelenül plusz varázst jelentett, csakhogy a tanintézet képtelen fenntartani egy szép, de tönkrement kastélyépületet. Székelyhídon évtizedek óta kétségbeesve keresnek megoldást a műemlék kastély felújítására, de nem rajtuk múlik, hogy egy üyen hatalmas munkálatba belekezdjenek. A műemlékek közé sorolt épületegyüttest, ha felelősséggel akarnak hozzálátni, nagyjavításnak kellene alávetni, hiszen ha kontárok kezére jutnának, végképp eltűnnének a korhű díszítőelemek. Biharban erre is van példa, műanyagkeretes hőszigetelő ablakok kerültek illedenül több régi kastélyépületre. A műemlékvédelmi törvény ugyanis a C kategóriába sorolt ingatlanoknál nem szabályozza az ilyesmit, mégis egy sor bürokratikus teendő, engedélyeztetések garmada elé néz, aki megpróbálkozik a felújításukkal. A székelyhídi Stubenberg-kastélyt többtíz milliárd lejes költséggel, de még újjá lehetne varázsolni. Hegyesi Viktor iskolaigazgató igyekezett mindent megmozgatni az épületegyüttes felújításáért: „Tudomásom szerint Ausztriában élnek még a Stubenberg család leszármazottjai, de nem igényelték vissza a kastélyt, így a hatályos törvények értelmében a székelyhídi önkormányzatra testálódik az épületegyüttes. Talán így majd sikerül lépni Székelyhíd legszebb épülete, a Stubenberg kastély ügyében. Régebben senki nem volt hajlandó költeni rá, az önkormányzatnak pénze sem volt, ezért a veszélyesebbé váló részeket igyekeztünk magunk javítgatni. A diákjainknak azonban jobb volna egy modem, jól fűthető, kényelmes központi iskola, világos osztálytermekkel, korszerű szaktermekkel. Az RMDSZ és az SZDP közötti megállapodásban tavaly kérték ismét az új iskola megépítését. Világbanki támogatással nálunk is megújult a hétből egy épület, ám ez csak az alsósok helyzetén javított. Szerintem a kastélyépület a székelyhídi múzeumok és egy kulturális központ számára volna alkalmas hely.” Sóki Béla, Bihar megyei főtan- felügyelő-helyettes szerint ma az RMDSZ-SZDP megállapodás egyik legfontosabb eleme volna a székelyhídi tanintézetet felépíteni: „Ezer diák jár a székelyhídi Petőfi Sándor Középiskolába. A tanintézet növekvőben, pláne, hogy nemrég emelték városi rangra a települést. Kiszámítottuk, hogy a kastély felújítása Székelyhíd teljes költségvetésének a háromszorosából sem jönne ki. Abszurdum volna azt hinnünk, hogy az önkormányzat önerőből fel tudná újítani az ingatlant, ami viszont lassan életveszélyessé válik. Meg kellene előznünk a balesetet, ezért volna lényeges a világbanki programban mielőbb megépíteni az új iskolát.” Székelyhídon még közszájon forog a grófi család kiköltöztetésének története. A javak szétcin- cálása. Hogy ma is áll a Stuben- berg-kastély, bizonyára annak köszönhető, hogy tanintézet került bele 50 éve. Évtizedek óta igyekeznek megoldani a kastély felújítását. A szerbiai kórházaknak, iskoláknak eddig 68 millió euró értékű támogatást nyújtott a tokiói kormány Japán segítség Újvidéknek DUNA TELEVÍZIÓ Újvidék. A helyi Klinikai Központ 1 millió 800 ezer euró értékű korszerű kórházi felszerelést kapott a közelmúltban a japán kormánytól. A távolkeleti ország három éve tartó segélyprogramjának keretében eddig több szerbiai nagyváros egészségügyi központjába, összesen 68 millió euró értékű támogatás érkezett. A rendszerváltás óta elmúlt három év alatt az új hatalom igyekezett javítani az egészségügy súlyos állapotán. A háború idején a Vajdaságba érkezett 400 ezer menekült ellátása óriási megterhelés volt. Ennek következménye máig is érezhető a valaha kiválónak számító egészségügyi központokban. A szerbiai kórházaknak, iskoláknak eddig 68 millió euró értékű támogatást nyújtott a japán kormány. A belgrádi és több dél-szerbiai kórház után az Újvidéki Klinikai Központ címére is megérkezett a 150 különféle kórházi műszerből álló, 1,8 millió euró értékű szállímány, amelyet Japán belgrádi nagykövete adott át. (Fotó: RMSZ) Még pergő vakolattal és omladozva is lakói kényelemszeretetéről árulkodik
