Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-21 / 43. szám, szombat
5 ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 21. Régió Több helyen a gazdasági és megélhetési lehetőségek is kedvezőtlenül befolyásolják a mutatókat, sok fiatal házaspár költözik el, másutt próbál munkát találni A Lévai járás legtöbb községi magyar iskolájában kevesebb lesz az elsős (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Van, ahol egy magyar elsős lesz, s van, ahol az egyetlen elsős is csak azért, mert évet ismétel. A legtöbb helyen évek óta csökken a létszám, és van, ahol a következő esztendőkben várható kritikus fordulat. Körképünk arról készült, hogy a lévai járásbeli községek magyar iskoláiban ősztől várhatóan hány elsős kezd majd tanulni. BUCHLOVICS PÉTER Csata Az elvándorlás miatt is csökken a létszám Kulcsár Erzsébet, a helyi magyar alapiskola igazgatónője: „Idén szeptembertől kilenc első osztályosunk lesz, és további két tanuló jöhet még számításba. Az utóbbi három évben összesen 12 elsős volt, Oroszkáról is látogatják az iskolát. Jelenleg összesen 98 tanulónk van, ám ez a szám hosszú távon csökkenni fog, hiszen például tavaly a faluban mindössze 5-6 gyermek született.” Az igazgatónő szerint a fogyás nem nemzetiségspecifikus, ugyanis a szlovák iskolában is csökken a létszám. A gazdasági és megélhetési lehetőségek is kedvezőtlenül befolyásolják a mutatókat, sok fiatal házaspár költözik el, másutt próbál munkát találni. Nagyölved Több mint száz fős iskola nyolc elsőssel Memerscheimer Péterné megbízott igazgatótól megtudtuk, hogy ősztől nyolc elsős kezdi meg a tanévet. Tavaly tizenkét első osztályos volt a tanintézményben, tavalyelőtt pedig tizenegy. A következő években körülbelül 8-10 új kisdiákra számítanak. Jelenleg 116 tanuló van összesen; Érsekkétyről négy, Nyírágóról pedig csak egy tanulójár Nagyölvedre. Nagysalló Két-három év múlva kritikus fordulat? A helyi alapiskolába kilenc gyermeket írattak be, ez a szám a tavalyihoz képest hárommal több - tájékoztat Tóth Margit igazgatónő, így az összlétszám is emelkedik, mert idén júniusban hét diák végzi el az alapiskolát, ősztől pedig kilencen kezdik meg tanulmányaikat. Tavalyelőtt tizenkét elsős volt. A tanulók összlétszáma 89 - a szám körülbelül öt éve ugyanez. A 2006/2007-es tanévre viszont kritikus fordulat állhat be, ugyanis akkor tizenhatan végeznek majd, de a születések száma alapján csak 5-6 elsős várható. Az iskola vonzáskörzete: Málas, Endréd és Bajka. Garamszentgyörgy Egy elsős, de az is évet ismétel Roncsai Éva igazgatónő döbbenetes tényt árult el: csak egyetlen elsős kezdi majd szeptembertől a tanévet, ő is azért, mert évet ismétel. Tavaly három elsős volt, közülük egy Zselízről jár be. Az alsó tagozaton már évek óta összevont osztályok működnek. A faluban egyáltalán nincs utánpótlás, a magyar nemzetiségű családokban évente egy-két gyermek születik, magyar iskolába pedig inkább Lévára, Zselízre adják a gyerekeket. Bár a vonzáskörzet Zsemlér, Na- gyod és Dobogó, az ottani gyerekeket is főként Lévára viszik. Az iskola tanulóinak összlétszáma jelenleg 73 fő. A helyi szlovák alapiskolában idén tizenegy elsős lesz. Alsószemeréd Tizenkét új kisdiákot írattak be Az alsó tagozatos helyi magyar alapiskola igazgatója, Gazdag József arról számol be, hogy idén tizenkét elsősük lesz. Tavaly is ugyanennyi volt, tavalyelőtt pedig csak hét gyermek kezdte itt a tanulmányait. Az összlétszám 21 tanuló. Belátható időn belül a tanulók létszáma nem csökken 10 alá. Néhány helybeli gyermek Ipolyságra jár iskolába. Ipolyfödémes Három elsős, három óvodás Bodonyi Erzsébet igazgatónő a következőket nyilatkozta: az alsó tagozatos tanintézményben ősztői három elsős lesz, tavaly csak egy volt, tavalyelőtt pedig kettő. A tanulók összlétszáma tíz fő, júniusban viszont öten mennek el felső tagozatra máshová tanulni. A helyi óvodába idén három gyermeket írattak be. Farnad Jobbára csak helyi utánpótlás Száraz Lajos igazgató elmondta, a helyi alapiskolában tizenegy elsőssel kezdik a következő tanévet. Tavaly tizenkét új tanulójuk volt, tavalyelőtt pedig csak nyolc. A tanulók összlétszáma jelenleg 73, közülük három már elköltözött. Igaz, van egy-két felső tagozatos nyírágói növendék is, ám az iskola jobbára csak helyben számíthat utánpótlásra. Ipolyszakállos Csökkenéssel számolnak Tizenegy kisgyermeket írattak be az iskolába - mondja Apa Vilmos igazgató. Egy gyermekre azonban halasztást kértek, tehát biztosan tízen kezdik ősztől az első osztályt. Tavaly 18 elsős volt, tavalyelőtt három. Megjegyzendő, hogy a múlt évben két gyermek született csak Ipolysza- kálloson. A következő öt évben folyamatos csökkenéssel számolnak, az idei beíratott létszám egyben a körzet magyar nemzetiségű elsőseinek számát is jelenti. A vonzáskörzet: Ipolybél, Lontó, Szete és Százd. Az iskola tanulóinak összlétszáma 158 fő, s ezzel az ipolyszakállosi a legnagyobb magyar tannyelvű vidéki alapiskola a Lévai járásban. Három évvel ezelőtt még 197 tanulójuk volt. Garamkissalló Négyen a helyi magyar iskolába A helyi alsó tagozatos kisiskolába négy gyermeket írattak be, de több mint valószínű, hogy csak hárman kezdik el majd szeptemberben a tanévet. A faluban még két iskolaköteles gyermek van; egyikük a zselízi szlovák, a másik pedig a zselízi magyar alapiskolába jár majd. Tavaly hat, tavalyelőtt egyetlenegy elsős volt. A jelenlegi összlétszám tizennégy tanuló, két éven belül legfeljebb tizennyolcán lesznek, de még ez sem biztos. (Dulai Ferenc igazgató a kisiskolákkal kapcsolatban „A fejpénzből a bérekre futja ...” című írásunkban fejti ki véleményét.) Ipolypásztó Zalabai falujában négy magyar elsős A helyi magyar alapiskola is alsó tagozatos. Idén négy gyerek kerül az alma materbe, közülük egy Zalabáról - informálja az Új Szót Koháry Éva igazgatónő. Tavaly kilenc elsős volt (ez a helyi demográfiai mutatók alapján csodálatos számnak mondható), tavalyelőtt négy, jövőre körülbelül öt kisdiákkal számolnak. Az összlétszám tizenhét tanuló, ez egy ideig nem fog csökkenni. Érsekkéty Gyarapodásra számítanak A helyi magyar alsó tagozatos egyházi alapiskolában szeptembertől a behatások alapján nyolc új tanuló lesz, de egy gyermekkel még számolnak. Erről Bohák Valéria igazgatónő informálta lapunkat. Tavaly négy elsős volt, tavalyelőtt pedig hat. Az iskolában a tanulók összlétszáma 35 fő, három-négy éven keresztül nyolc-ki- lenc elsőssel számolnak, tehát gyarapodás várható. Szalatnya Növekedés várható ajövőben Kiss Simonyi Beatrix igazgató közlése szerint a helyi alsó tagozatos iskolában idén szeptembertől három elsős lesz, de további egy gyermekkel még számolnak őszig. Tavaly négy elsősük volt, tavaly előtt pedig három. A tanulók összlétszáma jelenleg 14 fő. Növekedés várható viszont a következő három esztendőben: a létszám 17-20 főre is emelkedhet. Az iskola vonzás- körzetébe tartozik: Egeg, Felsősze- meréd és Tompa. Ipolyvisk Jó volna megtartani a mostani létszámot Matyó István polgármester arról tájékoztatta az Új Szót, hogy a 2004/2005-ös tanévben öt elsős lesz a község alsó tagozatos iskolájában. Tavaly és 2002-ben is ha- tan-hatan ültek először a padokba. A polgármester tájékoztatása szerint a következő időszakban mindenképpen igyekeznek megtartani az elsősök létszámát, legalább a jelenlegi szinten. Palást Hosszabb távon csökkenhet a létszám A szlovák-magyar nyelvhatáron lévő község egyházi alapiskolájába idén tizenhárom elsőst írattak be - tudjuk meg Oszoli Valéria titkárnőtől. Tavaly hat, tavalyelőtt pedig tizenhárom első osztályos volt. Az iskola vonzáskörzete: Ipolyfödémes, Felsőtúr. Hosz- szabb távon az összlétszám és az elsősök száma is csökkenni fog, ugyanis a beiratkozások szempontjából minden második év elég gyenge. Lekér Hat elsős lesz a következő tanévben A község alsó tagozatos tanintézményében idén ősztől hat gyermek kezdi meg az első osztályt. Tavaly négy elsős volt, tavalyelőtt pedig három. Medvegy Júlia igazgatónő szerint elég gyakori jelenség, hogy ha a negyedik osztályt elvégző tanulókat a zselízi iskola felső tagozatára íratják be a szülők, azok kisebb testvéreit is ebbe a városi alma materbejelentik át. (A felsőszemerédi és a sárói iskolát tegnap nefh sikerült elérnünk, az ottani helyzettel külön írásban foglalkozunk majd.) Dulai Ferenc: Az önkormányzat nem rendelkezik elég pénzzel, ám az iskolát szeretné megtartani, ezért ott takarékoskodik, ahol tud „A fejpénzből a bérekre futja, de a túlélésre már nem” BUCHLOVICS PÉTER Garamkissalló. Mint az az oldalon közölt beiratkozási körképünkből is kiderül, a Lévai járás magyar kisiskolái eléggé sanyarú helyzetben vannak. Kérdés, hogy melyikük éli majd túl az úgynevezett hároméves átmeneti időszakot. Az alsó tagozatos iskolák főképp azon térségekben haldokolnak, ahol nagy a munkanélküliség, gyenge az infrastruktúra, növekszik az elvándorlás, elöregedőben vannak a falvak, s mára szinte állandósultak a szociális és etnikai gondok. Sajnos, mindez Garamkissalló- ra nézve is érvényes. A Zselíztől alig kőhajításnyira fekvő kis magyar faluban mára a kisiskolát szinte csak roma nemzetiségű gyermekek látogatják. Ha a tanintézmény netán megszűnne, ezeknek a gyerekeknek maradék esélyük sem lenne a műveltségi alapok elsajátítására. Igaz, most már nem jellemző a rendkívül magas hiányzás - Dulai Ferenc igazgató ugyanis rendszeresen jár a szülőkhöz, hogy küldjék iskolába a gyermekeiket. „Még az is előfordul, hogy önmagam ellen dolgozom. Ugyanis minden egyes tanuló távozásával csökken a létszám. Vannak azonban olyan indokolt esetek, amikor a diák - családi és szociális okokból - már nem tanulhat tovább nálunk. Nemrég egy tanulómat kellett nevelőotthonban elhelyeznünk, szülei ugyanis éppen börtönben ülnek” - mondja keserűen. Szerinte a jelenlegi fejkvótarendszer igazságtalan a falusi alsó tagozatos iskolákkal szemben. Egyrészt azért, mert csak és kizárólag az anyagi szempontokat veszi figyelembe, másfelől pedig azáltal, hogy a nagyobb iskolákat részesíti előnyben, tehát lényegében újra központosít. „A fejpénzből a bérekre még futja, de a túlélésre már egyáltalán nem - teszi hozzá. - Az önkormányzat sem rendelkezik szabad anyagi eszközökkel, mivel azonban az iskolát meg akarja tartani, ott takarékoskodik, ahol csak tud.” Az igazgató ekképp vélekedik a diákalapú normatíva rendszeréről: „A különböző sávokba be kellene sorolni az egyes településeket - nem csak az iskolákat és nem csak a fenntartókat, az alapítókat. Minden sávban minden iskolaköteles egyénre bizonyos pénzösszeget volna szükséges megszabni, legtöbbet a kis települések lakóira. Az önkormányzatok az állandó lakhelyre bejelentkezettek száma alapján kapnák meg a fejpénzt; esetleg minden évben más összeget, aszerint, hogy a költségvetés mennyit tud szánni erre az adott évben” - fejti ki Dulai. Az az önkormányzat, amely nem tart fenn iskolát, eldönthetné, meghatározza-e, hogy körzetéből mely iskolába járjanak a tanulók. „Persze, úgy is dönthet, hogy nem határoz meg ilyen helyet teszi hozzá az igazgató. - A választott iskola a tanuló önkormányzatától megkapná azt a költségvetési összeget, amely éppen megilleti. Ez az összeg egyenlő vagy kisebb, mint a lakhelye szerint a tanulóra szánt fejpénz. Az esetleges fennmaradó pénzt a lakhely szerinti önkormányzat az utolsó fillérig köteles lenne az oktatásügyre fordítani, ebből téríthetné például az ingázó tanulók utazási költségeit, a napközi díját, vagy esetleg más önkormányzatokkal együtt iskolabuszt vásárolhatna egy e célra létrehozott alapból, stb. Mindehhez csak a szülő és az önkormányzat szorosabb együttműködésére lenne szükség: a szülő bejelentené, mely iskolába kéri átutalni gyermeke fejpénzét, az önkormányzat viszont tájékoztatná a szülőket az összeg nagyságáról.” Más a helyzet, ha az önkormányzat működtet helyben iskolát, de a szülő mégis másutt akarja taníttatni a gyerekét. „Ebben az esetben a helyi önkormányzat nem lenne köteles a kiszemelt iskolába átutalni a gyermekre eső fejpénzt, hiszen helyben is megvan az iskolába járás lehetősége. A szabad iskolaválasztás joga sem csorbulna, viszont ha mégis máshová akarják a gyereket adni, azt a szülőnek kellene megfizetnie. A gyerek fejpénze viszont helyben maradna, a helyi iskola jól járna, akárcsak a városi, hiszen oda a szülő fizetné be a fejpénzt, ha már mindenképpen oda akatja íratni a gyermekét” - érvel az igazgató. Természetesen, ha az önkormányzat vagy az iskolatanács úgy dönt, hogy a tanuló magával viheti a fejkvótáját, akkor is csak a felsőbb sávba sorolt iskola rá eső összegét kapná meg a tanuló, a többit a helyi iskola fenntartására és fejlesztésére fordíthatná az állandó lakhely szerinti községháza. „Az alapiskolai tanulmányaikat befejező diákok esetében a fejpénz teljes összegét vinnék magukkal a középiskolákba a gyerekek” - teszi még hozzá Dulai Ferenc. Véleménye szerint a vázolt vagy ahhoz hasonló szabályozás igazságosabb lenne a hátrányosabb helyzetű iskolákkal, településekkel szemben. Részben kompenzálná az éveken át legalább egy órával korábban kelés, későbbi hazajutás hátrányait, arról már nem is beszélve, hogy a kisebb településen élő gyerekek könyvtárlátogatási, művelődési, kulturális lehetőségei is jóval szűkösebbek. AJÁNLÓ A tollfosztásról Ipolynyéken Ipolynyék. Vasárnap 15 ó- rakor Tollfosztóban voltam az este címmel előadást tart a Csemadok helyi alapszervezetének folklórcsoportja. (szász) Farsangi családi vasárnap Dunaszerdahely. A helyi művelődési központ farsangi családi délutánt szervez holnap 14 órakor kézműves foglalkozásokkal, játszóházzal, diszkóval, gazdag kultúrműsorral. (pve) Helyreigazítás Múlt szombati számunk 5. oldalán a városi iskolákról szóló írásunkban, Fibi Sándor igazgató nyilatkozatában a szerző hibájából tévesen jelent meg, hogy a dunaszer- dahelyi Vámbéry Ármin Alapiskola a Jilemnicky utcában van: a tanintézmény a Hviezdoslav utcában található. Fibi Sándor, az érintettek és olvasóink szíves elnézését kétjük!
