Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-21 / 43. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 21. Fókuszban: a klímaváltozás 3 A Pentagon előrejelzése szerint gyors klímaváltozás következik be, Európából Szibéria lesz Hat év múlva itt a jégkorszak? Egyes tudósok inkább a forróságtól tartanak Ha a Föld belázasodik MTI/REUTERS Egymástól merőben eltérő eredményű klímaváltozásra számítanak a tudósok. A Pentagon előrejelzése szerint jön a jégkorszak, a meteorológiai világszervezet szerint viszont növekszik a hőség. INDEX Nemzetbiztonsági ügy lett a klíma radikális és gyors változásából - írja a Fortune.com. A Pentagon stratégájának előrejelzése szerint a globális felmelegedés káros hatásainak következtében tíz év múlva jégkori éghajlati viszonyok uralják el a Földet. A meglehetősen gyorsan lezajló változások eredményeként a termőföldek kiszáradnak, az atomhatalmak viszonyai átrendeződnek, egész Európában szibériai hőmérséklet uralkodik majd, és óriás nemzetszövetségek alakulnak ki a túlélés érdekében. Az általános vélekedés szerint a globális felmelegedés a jövő generációit sújtja majd, a Pentagon munkatársainak érdeklődését mégis felkeltette az éghajlati változás és annak nemzetbiztonsági vonatkozásai. A Fortune.com-on megjelent, a Pentagon tanulmányát elemző írás szerint az amerikai hadügyi tárca azért kezdett foglalkozni a kérdéssel, mert a felmelegedés következményei közt lehet - a hatalmas erdőtüzek és a mezőgazdasági területek kiszáradása mellett - az orosz és pakisztáni atomhatalmak destabilizálódása is. Az amerikai hadügyi tárca annak ellenére kezdett foglalkozni a fel- melegedéssel, hogy a klímakutatók számára sem világos, mikor éri el a környezeti változás a kritikus küszöböt. Abban azonban egyetértenek a tudósok, hogy a hirtelen klímaváltozás a közeli jövőben megtörténhet. Analógiájuk szerint a klímaváltozás egy kenu felbontásának mechanizmusával hasonlatos, vagyis kisebb billenéseket követően drámai fordulat állhat be: ahogy a kenu fejre áll, úgy a klíma is hirtelen megváltozhat. Tragikus változás Arról, hogy a hirtelen változás tulajdonképpen mennyire történik hirtelen, a tudósok rendszerint adathiányra hivatkozva nem árulnak el sokat. Talán ezt elégelhette meg a Pentagon stratégája, Andrew Marshall, aki az utóbbi időben nagy erőfeszítéssel kutat a klímaváltozás homályos kérdéseiről. A Fortune szerint a 82 éves 2015 júniusa Európában? Marshallt a hadügyi tárca Yoda mestereként tartják számon, ugyanis 1973 óta jelentős szerepet játszik a védelmi politikában. Marshall átfogó tanulmányt íratott a környezeti változások lehetséges következményéről. Ebben az éghajlati fordulat kezdetét a közeli jövőre, 2010-re teszi. Eszerint a globális felmelegedés következményei az alábbi forgatókönyv szerint alakulhatnak: ha az északatlanti Golf-áramlat megszűnik, Európa hőmérséklete olyannyira lehűl, hogy jéghegyek jelennek meg Portugália partjainál, s a jelenlegi szibériai hőmérséklethez hasonló uralkodik majd az egész földrészen. A tanulmány szerinti másik lehetőség, hogy a Golf leállása csak átmeneti lesz, s ekkor egy „kis jégkorszak” következik be, a kemény telek, hatalmas viharok és kíméletlen szárazság időszaka. A Pentagon forgató- könyve szerint nincs kétség, hogy 2020-ig valamilyen drasztikus környezeti változás történik, emiatt földrészenként konkrét jóslásokba is bocsátkoznak. Európa rosszul jár Az írás az európai történésekre is kitér. Példaként említi Hollandiát, amelyet a többi mélyföldhöz hasonlóan az óriás tengeri viharok következtében időről időre elönt majd a víz. Az USA-ban a szárazság és a szélviharok miatt - tizenöt százalékkal szelesebb lesz az időjárás a jelenleginél - a termőföldek képtelenek lesznek mezőgazdasági funkciójukat ellátni, és folytonos élelmiszerhiánnyal küzd majd az emberiség. Mindezek ellenére a Pentagon megállapítása szerint az Egyesült Államok technológiai fejlettsége, anyagi előnye és változatosabb éghajlata miatt jobb helyzetben lesz, mint a többi ország. A tanulmány szerint az erőforrások védelme érdekében megerősítenék az USA határait, különösen a mexikói határt. Blokkok Európának a hideg elől a dél felé menekülő skandinávok áradatával kell majd megbirkóznia, Kínát a malthusi elméletnek megfelelően hatalmas népessége és az ételhiány teszi majd sebezhetővé. A Pentagon említést tesz a várható kelet-európai éhínségről, illetve arról, hogy ezekből az országokból népvándorlás indulhat Oroszország felé a nyersanyagokért. Ugyanakkor Oroszország védekezésképpen valószínűleg az egyesülő Európához csatlakozik majd, ahogy Észak-Amerikában Kanada és az Egyesült Államok is biztonsági okokból egyesül. A Marshall-ta- nulmány szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e drasztikus környezeti változás a közeljövőben, hanem hogyan lehet bolygónkat felkészíteni rá. A többi között támogatni kell az ezzel kapcsolatos kutatásokat, szponzorálni kell a megismerést segítő kezdeményezéseket, illetve minden nemzetnek ki kell alakítania saját védelmi stratégiáját a tragikus környezeti változások eljövetelére. Gyors lefolyás A felmelegedéstől való félelem alapját a Pentagon tanulmányában is a változás ütemének gyorsasága szolgáltatja. A klímakutatók a sarki jég ősi rétegeinek vizsgálata alapján vonták le következtetéseiket. Eszerint a hőmérsék(Képarchívumj letben bekövetkezett legnagyobb környezeti változások megrázóan gyorsan zajlottak le, egy-egy esetben mindössze pár év alatt. Az Egyesült Államok keleti részét és az észak-európai területeket egy hatalmas atlanti óceáni áramlat, a Golf melegíti, amely a trópusi térségéből szállít meleg vizet Skandináviáig. Itt hőjétől megszabadulva a hideg víz lesüllyed a tenger fenekére és visszafordulva dél felé veszi az irányt. Azonban egy elmélet szerint a klíma melegedésével a Golf-áramlat akár le is állhat, ha a sarki gleccserekből származó nagy mennyiségű olvadó víz és a - szintén a melegedés okozta - hatalmas esőzések következtében az áram felhígul és sótartalma lecsökken. Emiatt a továbbiakban képtelen lesz a tengerfenékre süllyedni, s képtelen lesz folytatni útját. A tudósok nem biztosak abban, hogy mi idézte elő a múltbeli hirtelen hőmérsékletváltozásokat, de a sarki jég elemzéséből arra következtetnek, hogy az egykori légköri változásokhoz hasonlóak a mai környezeti viszonyok. A korábbi vélekedésekkel ellentétben, amelyek a távoli jövőre prognosztizálták a káros emberi tevékenységeknek tulajdonított globális felmelegedést, mára a gyors és hirtelen változásoktól tartanak a klímakutatók. A Fortune példaként említi a tavalyi Világ- gazdasági Fórumon elhangzottakat, ahol Robert Gagosian, a mas- sachusettsi Woods Hole Oceanográfiai Intézet igazgatója óva intetted jelenlévőket a közeljövő változásaitól, ugyanis szerinte az elkövetkező két évtizedben bekövetkeznek a jósolt drámai változások. A felmelegedés folytatódik. A klímaváltozás hatását elemző kutatók súlyos következményekkel fenyegetnek. A legmelegebb évtized 2000 végén zárult - azzal az esztendővel, amelynek során (megalapozott közlések szerint) 150 ezer ember halálát okozta az üvegházhatás. A leg- gyilkosabb esztendő mégsem 2000, hanem 2003 volt, amikor csupán Európában 20 ezer áldozatot követelt a forró nyár. A fel- melegedés várhatóan tovább tart - állítja a meteorológiai világ- szervezet az ENSZ környezetelemző programjával összefüggésben, mintegy válaszként a sokakban fölmerülő kérdésre: megint szenvedni fogunk a nyáron? A klímaváltozást elemző szakértő csoport úgy véli, hogy a hőmérséklet továbbra is emelkedik. Mértéke száz év alatt akár az 5,7 Celsius fokot is elérheti, s 1,5 foknál aligha lesz kevesebb. Az utóbbi, alacsony érték megtévesztő lehet, ezért hozzáteszik, hogy a jelentéktelen hőemelkedésnek vélhető 2 fok például 300 ezer maláriás megbetegedéssel egyenlő. Bizonyos trópusi betegségek ismét feléledhetnek és Európára is kiterjedhetnek. De a növény- és állatvilág 35 százalékát is végleg elveszítenénk. A hőség legnagyobb árát a világvárosok kiszolgáltatott lakói fizetik a MTI/NOL Tíz évvel ezelőtt, az üvegházhatást kiváltó, a Föld felmelegedését okozó gázkibocsátás korlátozására irányuló kiotói jegyzőkönyvről folyó tárgyalások idején a Csendes-óceáni Tuvalu szigetek akkori elnöke kijelentette: „Tuvalu lakói lennének az időjárás felmelegedésének első áldozatai”. Ezen a héten ez már nem csupán feltételezés, hanem valóság: az óceánból alig 4,5 méterre kiemelkedő kilenc korallzátonyon élő 11 500 ember, Tuvalu lakossága kétségbeesett küzdelmet vív a létét fenyegető különleges dagályhullámokkal. Az legveszedelmesebb óriáshullámokat mára várják. A szigetlakokat csütörtökön még nem annyira a partokra zúduló víz fenyegette, mint inkább a talajvízszint emelkedése, aminek következtében a víz elöntötte a házak földszintjét, az irodákat és a repülőtér egy részét. Saufatu So- poaga miniszterelnök csütörtölevegő szennyezettsége miatt. A The Lancet tanulmánya szerint csupán Franciaországban 14 ezer halálos áldozatot követelt az ezredfordulós kánikula, s ha a tendencia érvényesül, sokasodni fognak a közegészségügyi problémák. Mind több ember fog szenvedni az asztmától, a levegő koromszemcséi és a belélegzett por pedig a szívet károsítja, infarktust okozhat. A kéndioxid, a nitrogénoxid légszennyezőként erősíti a pollen allergiás hatását, az orr nyálkahártyájának, a szem kötőhártyájának gyulladását. A hőség pszichés zavarok kialakulásával járhat, nyári depressziót okozhat. Az elmúlt nyáron 20 ezer ember vesztette életét Európa-szer- te a nem várt hőség miatt. Egy másik tanulmány szerint, amit svájci tudósok dolgoztak ki, ez csak a kezdet volt, ugyanis állandósulhat a forróság a bolygón. Az időjóslatok szerint a 30 fok feletti hőmérséklet Dél- és Kelet Európában nyáron állandó lesz a század végére. A Fribourg Egyetem munkatársai szerint nemcsak a hőséggel lesz gondunk 2004 nyarán, hanem a szárazság okozta mezőgazdasági károkkal is számolni kell. Az üvegházhatás miatt a meteorológusok szerint a nyári átlaghőmérséklet körülbelül 4 fokkal fok emelkedni Európában, de nagyobb emelkedés is várható. kön a gazdag országok segítségét kérte a vészhelyzetben, amelynek oka szerinte nem annyira a természet, mint inkább a Föld ember okozta felmelegedése - akármennyire is vitatkoznak még erről a szakértők. „Régen is időről időre előfordultak óriási dagályok Tuvalun, ám ezek ma már évente kétszer is fenyegetik az életet a szigeteken. A lakosság többsége szeretné élvezni az életet. Jó keresztények és hisznek abban, hogy Isten teremtette a világot. Bíznak abban, hogy Isten nem hagyja el őket és gondjukat viseli” - mondta a kormányfő, ugyanakkor biztosította az embereket, hogy a kabinet támogatja azokat a lakosokat, akik Új-Zé- landra vagy a Csendes-óceán más, biztonságos szigeteire akarnak emigrálni. A meteorológiai intézet egyik vezetője, Hilia Va- vae, aki maga is bokáig vízben tocsogott, kijelentette: „A nagyhatalmak a felelősek és mindent meg kell tenniük a kis országok támogatására.” A korallzátony lakóit óriáshullámok fenyegetik Tuvalu, az első áldozat VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉGBOLT, ENYHE KÖD; 4-9 FOK ELŐREJELZÉS 0RV0SM ETE0R0L0GIA A Nap kel 06.51-kor - nyugszik 17.21-kor A Hold kel 07.44-kor - nyugszik 18.39-kor A Duna vízállása - Pozsony: 320, apad; Medve: 245, apad; Komárom: 225, apad; Párkány: 155, apad. Jobbára derült égbolt várható, bár a délelőtt folyamán helyenként ködre számíthatunk. Az esti órákban délnyugat felől megnövekszik a felhőzet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul, a ködös területen hidegebb lesz. Délkeleti szél. Éjszaka a hőmérő higanyszála -2 és -6 fok közé süllyed. Holnap enyhe felhősödés valószínű, elvétve esővel számoljunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 6 fok között alakul. Kedvező hatású időjárásra számíthatunk. Nagyobb a szellemi és fizikai teherbírásunk, jó az összpontosító készségünk. A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők tartsák be az orvosi előírásokat. A változékony időjárású területeken gondot okozhat a vérnyomás ingadozása. Az alacsony vémyomásúakat migrénes fejfájás gyötörheti. A reumatikus és mozgásszervi betegségek miatt csak enyhébb fájdalmat érzünk. Holnap hasonló hatásokkal számolhatunk.
