Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-20 / 42. szám, péntek
ÚJ SZŐ 2004. JANUÁR 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ FINANCIAL TIMES Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy konkrét programokkal kívánja folytatni az antiszemitizmus problémájáról csütörtökön Brüsszelben rendezett tanácskozást. Romano Prodi az üzleti lap kontinentális kiadásában vázolta céljait. Ugyanazon az oldalon közölt külön írásban Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus és Cobi Benatoff, az Európai Zsidó Kongresszus elnöke is állást foglalt. Prodi megállapította, hogy mind uniós, mind tagállami szinten egyidejűleg lesz szükség igazságszolgáltatási és felvilágosító intézkedésekre. „Ismételten fel fogom szólítani a nemzeti kormányokat, hogy fogadják el a bizottságnak a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harccal kapcsolatos javaslatát, amely már csaknem három éve a tanács előtt van” - írta. Az elnök szerint a sokféleség Európa egyik fontos értéke, amely egyúttal oltóanyagként szolgálhat az antiszemitizmus és az előítéletek új formáinak újbóli elterjedése ellen. Prodi utalt arra, hogy a közel-keleti konfliktus is táplálhatja az antiszemitizmus egy bizonyos formáját. „Európában ez a konfliktus szíthatja azoknak az új kisebbségeknek a társadalmi frusztráltságát, amelyek bevándorlás útján telepedtek meg több EU-tagállamban”'- jegyezte meg. SZABADSÁG A romániai magyar televízió működtetéséhez szükséges költségvetésről szóló tárgyalások folyamatban vannak, ezért még nem ismert, hogy mennyi pénzt áldoz a magyar kormány erre az ügyre - mondta Nagy Zsolt, az erdélyi magyar televíziót létrehozó kuratórium elnöke. Azzal a kéréssel fordult a magyar kormányhoz, hogy az idén Magyarországon tervezett takarékoskodási intézkedések ne befolyásolják az erdélyi magyar televízió költségvetését. Nagy Zsolt elmondta, hogy a tárgyalások még tartanak, és a jelek szerint a budapesti kormány egymilli- árd forintot megközelítő összeget fordít majd a televízió beindítására. ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ Várhatóan március elején kerül a standokra a romániai Bihar megye új napilapja, a Reggel, amely a mostanában kialakuló Micula médiabirodalom egyik kiadványa lesz. Az Erdélyi Napló című hetilap korábbi főszerkesztőjének, Dénes Lászlónak az irányításával induló új magyar nyelvű újságnak már készülnek a próbaszámai. A főszerkesztő egyelőre nem nyilatkozik a lap politikai beállítottságáról, de az újságíró korábban is a radikálisabb polgári erőkkel cimboráit, ezért polgári színezetű napilap létrejöttéről szól a fáma Nagyváradon - írja a Romániai Magyar Szó. Mint a lap megjegyzi, hónapokkal a helyhatósági választások előtt egyes elemzők a Micula magyarságmegosztó szándékát vélik fölfedezni a Reggel megalapításában, amely a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellen próbálja hangolni olvasótáborát. •>-. . On f\Y^> _S* c__5——^- U raim, alighanem májustól csődbejutunk, mert az uniós előírás szerint húst is kell tenni a párizsiba! (Lehoczki István rajza) VISSZHANG Nem cseléd, hanem szív Az Új Szó 2004. február 7-i számában jelent meg az Átírják a hittantanítás módszertani könyvét? című cikk. TÓTH LÁSZLÓ Több pontadan megfogalmazás is szerepel benne, ezért szeretném helyreigazítani. A cím és az írás is azt sugallja, hogy a katolikus hittantanításnak csak egy módszertani könyve van, ami nem felel meg a valóságnak. A szlovák hittankönyvhöz nyolc módszertani kiadvány készült, ebből hatot magyarra is lefordítottunk már. Ezenkívül három módszertani könyv készült a családi életre való nevelésről és egy a környezetvédelmi nevelésről. Tehát összesen 12 módszertani kiadvány van. De ezek csupán segédeszközök a hitoktatóknak, tehát használatuk nem kötelező. Természetesen ezeknek a kézikönyveknek is tükrözniük kell az egyház tanítását, ennek a biztosítéka a Szlovák Püspöki Kar Hitoktatási Bizottságának a tekintélye. Azt hiszem már az is elgondolkodtató, hogy a „felháborodásuknak hangot adó” feministák az 1999-ben kiadott kézikönyvet éppen most, a Szentszékkel kötendő szerződés elfogadása után kezdték el kritizálni. A pszichológia területén nem vagyok szakember, így a felvetett kifogásokra nem reagálhatok. Csupán annyit szeretnék megjegyezni, hogy a kifogásolt kiadvány egyik társszerzője nő, a három lektor közül pedig kettő nő; az egyik hölgy aktívan működő pszichológusdocens. Ez elég garanciának tűnik arra nézve, hogy ne kerüljön a könyvbe a „nők intellektusát kétségbe vonó” és „elavult, patriarkális szempontokat” hangoztató megjegyzés. A katolikus egyház álláspontja ebben a kérdésben teljesen egyértelmű. Idézhetném itt a II. vatikáni zsinat dokumentumait, a sok pápai megnyilatkozást vagy II. János Pál pápa Mulieris dignitatem kezdetű apostoli levelét a nő méltóságáról és hivatásáról, de inkább az ötödikes hittankönyvből idéznék annak alátámasztására, hogy mindezek szellemében mit tanítunk az iskolában. A 13. oldalon ez áll: „»Csont a csontomból, hús a húsomból«, azt jelenti, hogy a nő nem alacsonyabb rendű, mint a férfi. - Az asszony nem cselédje a férjnek, hanem szíve.” Az egyház tehát nemcsak hogy nem vonja kétségbe, hanem inkább kiemeli a nő méltóságát. Éppen ezért az említett több mint 100 oldalas módszertani könyv átdolgozása minden bizonnyal nem lesz szükséges egy kifogásolt, illetve szerencsétlenül megfogalmazott mondatért. A szerző a Szlovákiai Magyar Hitoktatási Központ igazgatója Csupán segédeszközök a hitoktatóknak, használatuk nem kötelező. LEVÉLBONTÁS Miért utasítottak vissza minket? A komáromi választmány legutóbbi ülésén felvételünket kértük az MKP helyi szervezetébe. Azzal a szándékkal, hogy az igencsak fölfrissítésre és erősítésre szoruló szlovákiai magyar érdekképviseletet lehetőségeink szerint - legalább - helyi szinten erősítsük. Unokahúgom, férje, élettársam és jómagam: fiatal értelmiségiek és vállalkozók. Én tanár vagyok az egyik komáromi középiskolában. Azzal a naiv hittel jelentünk meg a gyűlésen, hogy a magyarság érdekében minden aktívan politizálni akaró értelmes polgárt szívesen látnak soraikban. Ám ekkor ért bennünket a meglepetés, mondhatni: hideg zuhany! Ekkor derült ki ugyanis, hogy e belépéshez nem elég a becsületes polgári életvitel és politikai akarat: a belépőket előbb, a régi kommunista rezsim módszereire emlékeztető „szavazati procedúrán” szűrik meg. És ezen a szűrőn kis, négy tagból álló jelentkezőcsoportunk nem ment át... Nem ment át, dacára annak, hogy: 1/ Nagyapánk a Magyar Nemzeti Párt megalapítója volt az I. világháború után. 2/ Családunk magyarságát, hitét és tisztességét mindig megtartotta. 3/ Családunk semmilyen önkényuralmi rendszernek nem hódolt be. Ezért aztán minden lehetséges „fehér és fekete” lapot-listát megkaptunk. 4/ Családunk egy részét - a fentebb vázolt dolgok következtében - kitelepítették, édesapáinkat az iskolákból kitiltották, annak ellenére, hogy kitűnő tanulók voltak. Édesapámat három évig tartó munkaszolgálatra is elhurcolták... 5/ Unokahúgom férjének családja kirakatper áldozata lett 1952-ben. Az itt megadott időpontban kulákká minősítették őket, aminek következménye - mint sokak számára ma is köztudott - teljes vagyonelkobzás, valamint az egész család deportálása lett. Továbbá tízévi börtönbüntetés, amelyből öt esztendőt le is töltöttek... 6/ 1989-ben a rendszerváltás után szüléink elsőként kapcsolódtak be az új politikai életbe. A magyar egységet akkor is úgy próbálták, akarták megtartani, hogy unokahúgom édesapja az egykori FMK-szervezet, az én édesapám pedig az akkori Együttélés-csoport elnöke lett a szülőfalujában. így az említett pártok akkori - helyi szintű - egyesülése és működése konfliktusmentesen ment végbe. Nem akarjuk szüléink érdemeit kisajátítani, csupán érzékeltetni akartuk családunk szellemiségét, amely szerint ma is élünk és neveljük gyermekeinket. Ezért csodálkoztunk, hogy az MKP helyi szervezetének részéről, véleményünk szerint, indokolatlan visszautasításban volt részünk... Szabó Ildikó Komárom KOMMENTÁR Vám és rév a vasműben TÓTH MIHÁLY A U. S. Steel Kassa társaság (leánykori nevén a Kelet-szlovákiai Vasmű) termelésikvóta-szabályozási vitája számos olyan jelenséget állít reflektorfénybe, amelynek figyelemmel kísérését az ország irányítói mindeddig elhanyagolhatónak tartották. Szlovákia bent van az EU előszobájában, és olyan kérdések merülnek fel, amelyeket az illetékeseknek legkésőbb május 1-ig akkor is meg kell válaszolniuk, ha nagyon nehezükre esik. Amikor haldokolni kezdett a vasmű, országos lelkesedést váltott ki, hogy az amerikai U. S. Steel mentőövet dobott Kassára. Sejthető volt, hogy egy kapitalista vállalkozó nem a kelet-szlovákiai munkanélküli-jelöltek két szép riadt szeméért vállalta a kohászati vállalat megmentését, hanem a profit reményében. Kiszámítható, hogy az elmúlt évek alatt mennyi adóengedményt könyvelhettek el az amerikaiak, illetve hogy a vasmű összeomlásával hány ezren váltak volna munkanélkülivé, és ezeknek mennyi segélyt kényszerült volna az állam kifizetni. Magyarán: számszerűsíthető lenne a „réven” fizetett költség és a „vámból” eredő nyereség. Szegény ember vízzel főz, ezért a vasművet adóparadicsommá változtató politikusokra az vesse az első követ, aki még soha nem sopánkodott a munkanélküliség miatt. Ma már a legkisebb vállalkozó is kezdi érteni, mit jelentenek a termelési kvóták. EU-taggá válásunk előtt néhány héttel azt érdemes értékelni, hogyan teljesítették feladataikat, akik már évek óta Pozsony és az EU-központ között ingáznak, és váltig állítják, minden teendővel tisztában vannak, és minden rájuk bízottat megtettek, hogy Szlovákia minél többet profitáljon az EU-taggá válásból. Ehhez képest kiderült, hogy a kormány illetékes tagjai a U. S. Steellel nem tisztázták a termelés csatlakozási szerződésben meghatározott mértékű csökkentését. Talán már egy éve is van annak, hogy Csáky Pál miniszterelnök-helyettes kijelentette: széles e hazában kevesen ismerik úgy az EU-problematikát, mint ő. Az ilyen kijelentés itt és mostanában a csatlakozás következményeire kíváncsiak megnyugtatását is szolgálhatja, de előjátéka is lehet az EP-kép- viselőségért csak most beinduló kampánynak. Csáky EU-beli helyzetismerete mértékéről majd sokat elárul, tisztségéből eredően hogyan lesz képes hozzájárulni a kormány által a U. S. Steelnek tett kedvezmények és az EU által szigorúan megkövetelt alapelvek közötti ellentmondás feloldásához. A végkifejletről egyelőre csak az sejtet valamit, hogy az amerikai acélóriás elnöke kijelentette, nincs jó véleménye Csáky helyzetismeretéről. Érthető, hogy az amerikaiak nem szívesen mondanak le a kormány garantálta előnyökről. Viszont az is tény, hogy a kvóták be nem tartása esetén az EU anyagi szankcióit nem a U. S. Steelnek kell elviselnie, hanem Szlovákia adófizetőinek. JEGYZET Túl sok a bankrablás KOCUR LÁSZLÓ Ha nem is mindennapossá, de az élet(ünk) részévé váltak a bankrablások. Ám hogy ennyi lesz belőlük, azt senki sem merte volna gondolni. Ebben az évben hét bankot támadtak meg. Másfél hónap alatt többet, mint tavaly egész évben. A bankrablásokért talán demagógia lenne a kormány szociális reformjait okolni. Na jó, az a lúzer, aki egy légpisztollyal rohamozta meg a losonci bankot, biztosan magánzó volt, deakik valamelyest közel vannak a rendőrséghez, tudják, hogy a bankrablás kedvelt forrásteremtési eszköze terrorszervezeteknek és bűnözői csoportoknak is. Az eddigi legnagyobb szlovákiai bankrablás - 1996-ban 173 milliót raboltak el az Általános Hitelbank nyitrai fiókjából - pedig „összefüggésbe hozható” Miroslav Sykora pozsonyi és Peter Krizanovic nyitrai keresztapával. Mivel a zsákmányon nem tudtak megegyezni, Sykora golyó által végezte, Krizanovic mellett pedig felrobbant egy autó. Különös... Persze nincs az a rendőri vezető, aki mikrofon előtt beszélne a szlovákiai alvilágban tapasztalható átrendeződésről, legfeljebb off the record hajlandók nyilatkozni, és - egyelőre - bizonyítékok híján a bankrablásokat sem hozhatjuk összefüggésbe szervezett bűnözői csoportokkal. De Mikulás Cérnák börtönben van, a kassai Karol Kollárikot lelőtték, Borzáék éppen emiatt defenzívába szorultak. Arra nézve sincs konszenzus, kik Pápayék .jogos” utódai Duna- szerdahely vonzáskörzetében. A rendőrség átszervezése nyomán láthatóan megnőtt a hatóságok hatékonysága is. Több fegyverüzlet meghiúsulásáról tudunk, de buktak le kábítószer- és embercsempészek is. A keleti régiókban zajló rendszeres razziák pedig lényegesen megzavarták a szesz- és cigarettacsempészek köreit. Azaz egyes csoportoknak jelentékeny bevételkiesésük volt az elmúlt negyedévben. Lehet, hogy bankrablásokkal próbálják a hiányt pótolni? Efelé mutathat, hogy Jaroslav Spisiak maffiaellenes hivatala a közelmúltban számolt fel egy rablásokra szakosodott bűnbandát, amelynek tagjai az egyik besztercebányai „család” végrehajtói voltak, s az egyik bankból elrabolandó 15 millió egy részét is nekik kellett volna leadniuk. Persze a bankrablás úri sport, nem a mi dolgunk. A rabló, a pénzintézet és a rendőrség háromszögére tartozik. A bankok biztosítva vannak, tehát betétünknek semmi baja nem eshet. Legfeljebb akkor járhatunk rosszul, ha éppen a rablás időpontjában vagyunk a tetthelyen. Aki fél ettől, aktiváltassa az internet banking szolgáltatást.
