Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-16 / 38. szám, hétfő
8 ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 16. Magyar glóbusz Beadvány a főügyészhez a magyar iskola miatt Betelt a pohár Huszton kárpáti igaz szó Huszt. A helyi magyar tannyelvű általános iskola tantestületében a szülők és a tanulók körében feszült helyzet alakult ki amiatt, hogy meg akarják szüntetni a város egyetlen magyar tannyelvű iskoláját. Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője határozott lépéseket tett már korábban is az ügy megnyugtató rendezése érdekében. Mivel azonban a város vezetése továbbra sem hajlandó a konstruktív párbeszédre, a város magyar közössége jogainak érvényesítése érdekében Henna- gyij Vasziljev főügyészhez fordult. Gajdos István rámutatott, hogy a városi végrehajtó bizottság egy éve az oktatás feltételeinek javítására hivatkozva úgy döntött, hogy a helyi 5. sz. ukrán tannyelvű középiskolához csatolják a magyar iskolát. Az igazság viszont az, hogy korábban valóban leromlott állapotban volt az épület, ám a magyarországi alapítványok, a KMPSZ, a római katolikus egyház, a Karitasz Megyei Jótékonysági Szervezet támogatásának, illetve a szülők összefogásának köszönhetően teljesen felújították azt. Gajdos István tájékoztatta a főügyészt arról, hogy a végrehajtó bizottság említett határozata ellentmond Ukrajna Alkotmánya 11. cikkelyének, A nemzeti kisebbségek jogairól szóló deklaráció 1. és 2. cikkelyének, Az ukrajnai nemzeti kisebbségekről szóló törvény 1., 6. és 13. cikkelyének, valamint a nyelvtörvény 25. cikkelyének. A huszti járásközi ügyész a bírósághoz fordult annak érdekében, hogy nyilvánítsák törvénytelenné az ominózus határozatot. 2003. augusztus 27-én a megyei fellebbvite- li bíróság eleget is tett ennek, törvénytelennek és semmisnek nyilvánított minden, az említett iskola átszervezéséről hozott határozatot. A törvény szerint a döntés kihirdetését követően azonnal hatályba is lépett. A Huszti Városi Végrehajtó Bizottság viszont ennek ellenére szerptemberben újabb, hasonló határozatot hozott a magyar iskola átszervezéséről, azaz az 5. sz. középiskolához való csatolásáról. A járásközi ügyész újra a bírósághoz fordult a magyar nemzeti közösség jogainak védelmében. A parlamenti képviselő felhívta a főügyész figyelmét a helyzet tarthatatlanságára, arra, hogy a pedagógusok immár második hónapja fizetés nélkül vannak. Gajdos István képviselői beadványában felkérte Hennagyij Vasziljev főügyészt, hogy a törvény keretein belül tegyen meg mindent a huszti magyar közösség jogainak védelmében. Erdély Bihar megyéjében egy hét leforgása alatt 1500-an folyamodtak azokért az űrlapokért, amellyel a magyar kormány oktatási-nevelési támogatásáért lehet pályázni. (A Duna Televízió Híradójának felvétele) Feszültségkeltés egy heraldikai jelkép körül Címervita Háromszéken ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ Háromszék. Újból „kitört” a címervita. Tulajdonképpen meg sem szűnt, hiszen esztendők óta nem sikerült a megyét szimbolizáló heraldikai jelképet közmegegyezéssel elfogadni. Most azonban szélcsend volt, hiszen a megyei tanács a télelőn nyilvános versenyt hirdetett a címerkép megtervezésére és megállapodtak - a román lakosságot képviselő tanácsosok támogatásával - a címerelfogadás naptári menetrendjéről is. Adrian Vald Casunean parlamenti képviselő sajtóértekezletén viszont a román lakosságot érintő „bántalmak” között említette a megyei tanács levélpapírjainak fejlécén szereplő, az „Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származó címert”, utasítva a prefektust, hogy e kérdésben forduljon az ügyészséghez. Ama címer egyébként 1927-ben az akkori román hatóságok által elfogadott jelkép, amelyet időközben levédtek a szabadalmi hivatalnál is, miközben, emeljük ki még egyszer, folyamatban van a tanács elé kerülő címerterv elkészítése. A prefektus értett a szóból, és sajtóértekezletén ő is határozottan szót emelt a már említett fejléces levélpapírok használata ellen, sőt kilátásba helyezte az ügyészséghez folyamodás lehetőségét is. E kérdésben egyébként bírósági tárgyalás már folyik, most éppen másodfokon várják a döntést, ám valakinek érdeke volt a feszültségkeltés. Hogy a légkört felforrósítani kívánó hangulatkeltésből sikerül-e „vihart” kavarni, az az elkövetkező hetekben derül ki. Kár viszont, hogy a szóértés keresése helyett a kormánypárt megyei vezetői a békétlenség magvát hintik el, megalapozatlan vádak hangoztatásával, avagy az esetleges sérelmek felnagyításával kívánnak szavazatot szerezni. Újból elfeledve, hogy a megye gondjai, problémái jóval súlyosabbak a címervitákban ütköző átmeneti véleménykülönbségeknél. Heraldikai jelképre szükség van, ám ezt az arra illetékes szakembereknek a beterjesztendő javaslatok alapján és a megyei önkormányzat támogató határozatával kell véglegesíteniük. Hargita megyei postahivatalának vezetőjét kész döntés elé állították, amikor levetették a kétnyelvű feliratokat (A Duna Televízió Híradójának felvétele) Alkotmányellenes táblák DUNA TELEVÍZIÓ Székelyudvarhely. Alkotmány- ellenesek a Román Posta új névtáblái. A kisebbségek által lakott területeken nem tartották be az alaptörvény előírásait, amikor kicserélték az intézmények feliratait. Az új névtáblák román nemzeti színekben csak románul tartalmazzák a postahivatalok adatait. Hargita megyében a napokban távolították el a régi, kétnyelvű táblákat. A munkálatokat egy moldvai cég végezte. A Hargita megyei postahivatal igazgatója elmondta, a névtáblacsere központi utasításra történt. A megyei hivatalok vezetőit kész döntés elé állították. A 2003-as alkotmánymódosítás vüágosan kimondja, hogy a területi szinten működő központi közszolgálatokra is vonatkoznak azok az anyanyelvhasználati jogok, amelyeket az alkotmány biztosít. Ezért ha nincsenek kitéve ezek a kétnyelvű táblák, az alkotmányellenes. A monarchia idejében épült székelyudvarhelyi postahivatalon is az új, korszerűen kivitelezett, ám egynyelvű tábla váltotta fel a régit. A kirendeltség vezetője jelezte a névtábla hiányosságait közvetlen főnökének, a Hargita megyei hivatal igazgatójának - mindhiába. A postaépület homlokzatán a kétnyelvű feliratokra ma már csak lyukak emlékeztetnek. Adakozásból próbálják összegyűjteni a marosvásárhelyi oktatási intézmény befejezéséhez szükséges pénzt Áll a Sapientia központi épülete Marosvásárhely Koronka felőli bejáratánál ígéretesen emelkedik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem campusának főépülete, ahol a tervek szerint október elsején szeretnék megkezdeni az oktatást. NÉPÚJSÁG Ehhez azonban olyan széleskörű összefogásra lenne szükség, amelynek nyomán saját erőből lehetne pótolni a befejezéshez szükséges összegeket.Dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, a Marosvásárhelyi Műszaki- és Humán Tudományok Kar dékánja megerősíti, hogy az építés az ütemterv szerint halad. A kemény tél miatt csupán a tetőszerkezet betonkoszorújának kiöntése késik, ami azonban nem befolyásolja bizonyos belső munkák megkezdését. Az első ablak is a helyére került, az építők hozzáfogtak a nyílászárók szereléséhez. A Teanpannon Kft. és az Arhigraf Kft. által készített terv alapján, amely első ránézésre Kós Károly építészeti stílusára emlékeztet, a kivitelezéssel megbízott két cég közül a múlt év végén az egyik visszalépett. A fővállalkozó Ben- zot-Har Rt. mellett a Technobau- Vegyépszer Rt. építi tovább az egyetem főépületét, amelyben 40 laboratórium, három amfiteátrum és öt előadóterem kap helyet. Az építővel kötött szerződés első két részének értelmében, az 1,2 milliárd forintos összeg arra lesz elegendő, hogy a múlt év augusztusában elkezdett főépületet a hozzá vezető úttal együtt működőképes állapotban adják át a szeptember 20-i határidőre. A hónap folyamán az építőknek folyósítják a még hátralevő 600 millió forintot. Ez a pénz azonban nem lesz elegendő a külső terep- rendezésre és világításra, az étkezde, a könyvtár és a sportterem berendezésére. A legfontosabb munkálatokra a számítások szerint 1,5 millió euróra lenne még szükség - vélekedik Hollanda professzor, aki szerint ezt az összeget megpróbálják adakozásokból összegyűjteni.- A kampányt elindítottuk az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Magyarországon is, ahol Mádl Ferenc köztársasági elnök vállalta, hogy a gyűjtés fővédnöke lesz. Úgy érzem, hogy mindazoknak, akik szívügyüknek tekintették és tekintik az erdélyi magyar egyetemet s az ehhez méltó székhely felépítését, támogatniuk kellene a különbözet összegyűjtését. Gondolok itt elsősorban a marosvásárhelyiekre, de rajtuk kívül mindazokra, akik fontosnak érzik, hogy fiataljaink szép környezetben, a lehető legjobb körülmények között tanuljanak. Egyetemünk hallgatói is szerveznek gyűjtőakciót, ami Marosvásárhelyen egy gálaműsorral kezdődik, s erre meghívtuk fővédnökünket is, aki abban az időben romániai látogatáson lesz. A gyűjtőkörűt a nagyobb erdélyi városokban folytatódik, hisz nagyon fontos számunkra, hogy az új egyetemi évet a campusban kezdjük el, mivel a Deus Providebit Ház, valamint a Szakszervezetek Házában bérelt termek az új évfolyamok diákjait már nem képesek befogadni. Bár az új törvények szerint is évi adójának egy százaléka fölött mindenki rendelkezhet, ez csak a jövő évtől válik működőképessé. A szponzorálási adományokat azonban már idén el lehet indítani. Erre alapozva kérünk fel mindenkit, hogy támogassa a Sapientiát, hiszen, ha összefogott érdekünkben a „nagy- vüág”, nekünk is tenni kell azért, hogy a tudomány fellegvára, amire jogosan lehet majd büszke a város, a megfelelő körülmények között nyithassa meg kapuit - hangsúlyozta Hollanda professzor. Az adományokat a Piraeus Bank marosvásárhelyi fiókjában lehet letenni a 2800-7006731-003-as számlaszámon, aki lejben adakozik. A szám 004-gyel végződik az euróbán (partnerintézmény a Deutsche Bank), 005-tel a forintban (Magyar Külkereskedelmi Bank), és 006-ban a dollárban (American Express New York) felajánlott adományok esetében (a Swift kód minden esetben a PIRBROBU). A legfontosabb munkálatokra még másfél millió euró kellene. Öt ország hét napi- és hetilapjának főszerkesztői egyeztek meg az együttműködés elmélyítésében Kárpát-medencei lapszerkesztők találkozója ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Budapest. A Kárpát-medencei magyar nyomtatott sajtó jobb kommunikációját és együttműködését célzó munkadokumentumot írt alá a múlt héten öt ország hét lapjának vezetője. A budapesti székhelyű Szent László Akadémiáért Alapítvány szervezésében Pilisborosjenőn találkozott az Új Magyar Képes Újság Horvátországból, a Magyar Szó Szerbia és Montenegróból, a Kárpáti Igaz Szó Ukrajnából, a Romániai Magyar Szó és a Szabadság Romániából valamint a Vasárnap és az Új Szó Szlovákiából. A találkozó egy ősszel megrendezendő nagyszabású Kárpátmedencei magyar médiakonferencia szakmai előkészítésén kívül azonnali, kézzelfogható eredményeket is hozott. A Duna Televízió marketing igazgatója, Dr. Csermák Zoltán felajánlotta, hogy a televízió honlapján létrehoznak egy internetes felületet, amely szerkesztőségeink számára gyors kép- és hírcserét tesz lehetővé. (A Kárpát-medencei magyar lapok legérdekesebb írásaival az Új Szó olvasói továbbra is minden hétfőn a Magyar Glóbuszban találkozhatnak.) A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) jóvoltából hamarosan felkerül a világhálóra a horvátországi magyarok által készített félórás tévéműsor. Lapjaink vezetői megegyeztek, hogy elindítanak egy újságírócsere-programot, melynek keretében szerkesztőségeink munkatársai meglátogatják testvérlapjainkat, hogy ott tájékozódhassanak kollégáik munkájáról, és néhány napig részt is vehessenek benne. Hamarosan lapjaink internetes honlapjáról is közvetlenül elérhető lesz valamennyi felsorolt napi- és hetilap online változata, de megegyezés született a nyomtatott napi- és hetilapok kölcsönös megküldéséről is. A Kárpát-medencei újságírók és lapvezetők találkozhattak az Ily- lyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a HHRF vezetőivel, valamint magyarországi újságíró kollégáikkal is. A résztvevőket Pozsgay Imre, a Szent László Akadémiáért Alapítvány elnöke személyesen köszöntötte, (jéel) Gecse Géza (balról), a Kossuth Rádió Határok Nélkül című műsorában látta vendégül Kriják Krisztinát, az Új Magyar Képes Újságfőszerkesztőjét és Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét a négynapos szakmai találkozó végén (A szerző felvétele)
