Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-12 / 35. szám, csütörtök
16 Iskola utca ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 12. JÓ, HA TUDJUK Fáradt, agresszív diákok ISMERTETÉS Az elmúlt tíz évben számos olyan tanulmány látott napvilágot, mely a televíziózás gyermekekre gyakorolt hatásával foglalkozott. A legkülönbözőbb gyermekkori zavarok kialakulásában - például a gyengébb olvasási teljesítmény, a rosszabb problémamegoldó képesség. vagy a falánkság és a rossz testi kondíció esetében - játszik szerepet a kutatók szerint a tévé előtt eltöltött idő. Természetesen az sem mindegy, hogy milyen programot néz a gyerek. Az erőszakos műsorok például csökkentik a gyermekek érzékenységét mások fájdalma és szenvedése iránt. Ezek a filmek a világot félelmetesebbé, a kicsik viselkedését agresszívabbá teszik. A legújabb kutatások szerint a televíziózás és a gyermekkori alvászavarok között is lehet összefüggés. Hazánkban is egyre több időt töltenek a gyerekek a tévé előtt. Ha ehhez a videózással és a számítógépes játékokkal eltöltött időt is hozzáadjuk, kiderül, hogy a gyerekek elképesztően sok időt töltenek el képernyőre meredve. Jó esetben a televízió a család együttes kikapcsolódását és szórakozását szolgálja. A megfelelő mennyiségű alvás minden életkorban fontos, és ha a gyerek vagy akár tinédzser nem alszik eleget, az meglátszik a családi, baráti kapcsolatain ugyanúgy, mint az iskolai vagy sport teljesítményén. A gyermek alvásigénye életkorától és temperamentumától függ. Attól például, hogy milyen hamar alszik el, milyen gyakran ébred fel éjszaka és mennyire könnyen alszik vissza. E tekintetben eltérések lehetnek, de az mindenesetre biztos, hogy a kialvatlanság, ugyanúgy, mint a felnőtteknél, megnehezíti az élet feladataival való megbirkózást. Az óvodások különösen gyakran álmodnak rosszat, ám az iskolás korba lépve a legtöbb kisgyermekkori alvási probléma megszűnik. Az ilyen korú gyerekek könnyen és gyorsan elalszanak, alvásuk nyugodt, folyamatos. Ilyenkorra már az is kiderülhet, hogy inkább hajnali pacsirta vagy éjszakai bagoly típusúak-e. Az alvásigény területén is nagyobb különbségek mutatkozhatnak; kinek több, kinek kevesebb pihenésre van szüksége. A kialvatlanság koncentrációs zavarhoz, ir- ritáltsághoz, fegyelmezetlenséghez vezethet. Az is előfordul, hogy valaki óra alatt elalszik. A fáradt gyerek agresszívvá, kötözködővé is válhat, teljesítménye leromlik. Serdülőkorban a probléma gyakran úgy jelentkezik, hogy kaphat- e a gyerek saját tévét a szobájába. Ez a legritkábban esetben jó ödet. A tévénézés zavarja a leckeírást, olvasást, minden más hobbijellegű tevékenységet. Ezen kívül elszigeteli a fiatalt a család többi tagjától, és ha a tévénézés mennyiségét a serdülőnek magának kell szabályoznia, akkor az alvással töltött időt is biztosan megrövidíti. Számos középiskolás bekapcsolt tévé mellett alszik el. Sokuk számára az éjszakai tévénézés szokássá válik. Éjjel fent vannak, és reggel elkésnek az iskolából, (gy, he) Számos diák bekapcsolt tévé mellett abzik el (Képarchívum) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést február 18-ig beküldik, megnyerhetik az AB-ART Kiadó ajándékát, a Vidám kalendáriumot. ^(ilendáriu/n 1. A gyermek alvásigénye életkorától és ..........függ a. betegségeitől b. tanulmányaitól c. temperamentumától 2. A szexualitáshoz kapcsolódó erogén zónák, fantáziák és ismeretek a gyermekkor során fokozatosan fejlődnek, és alakulnak át érett... a. személyiséggé b. nemiséggé c. barátsággá Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e-maüben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: le, 2a, 3b. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal az ipolysági Tatár Tamásnak kedvezett a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. Egy délutáni, korhatáros jelzéssel el nem látott film is lehet pornográf, vagy szadisztikus Szex és erőszak a tévében A szeretkező párt látott gyerekek a jelenetet általában a férfi által elkövetett agresszív tettként értelmezik (Képarchívum) 10-15 évvel ezelőtt még elég borzongást váltott ki a krimit nézőkből, ha a gyilkos lelőtte, vagy megfojtotta az áldozatát. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Ma azonban már minimum ki kell beleznie, vagy élve kell elásnia, hogy eséllyel indulhasson a nézettségért folytatott hajszában. Milyen hatással van mindez a gyerekekre? A hagyományosan felnőtteknek szánt, korhatáros tartalmak 2 nagy csoportja a szex és az agresszivitás. Nem véletlenül. Az előbbi, tehát a szexualitás esetében arról van szó, hogy a gyermek biológiai adottságainál, illetve kultúránk természeténél fogva kiskorúak nem élhetnek nemi életet. A szexualitáshoz kapcsolódó erogén zónák, fantáziák és ismeretek a gyermekkor során fokozatosan fejlődnek, és alakulnak át érett nemiséggé. A kicsiket ugyan, saját életkoruknak megfelelően valamennyire mindig foglalkozatja ez a kérdés (Hogyan születik a kisbaba? Miért mások a fiúk, mint a lányok? stb.), de az ő kíváncsiságuk természetes módon nein megy túl azon a határon, amennyi ismeretre valóban szükségük van. Egy 5 éves számára elegendő válasz annyi, hogy a kisbaba az apa által a mama hasába jutatott magocskából születik, biztosan nem fog se merevedésről, se orgazmusról tudakolózni, hacsak nem a tv-ben hallott erről valamit. Ezek a kérdések természetes módon először a pubertás idején merülnek fel. A kicsiknek a szexualitással kapcsolatos vágyaikat, érdeklődésüket addig valamennyire késleltetniük kell, amit kultúránk mindeddig többé-kevésbé támogatott is azzal, hogy ezeket a témákat a gyerekszoba vüágán kívül tartotta. A kicsik szexszel kapcsolatos gyermeki fantáziái ráadásul többnyire ijesztőek. A szeretkező párt látott gyerekek a jelenetet általában a férfi által elkövetett agresszív tettként értelmezik. Egy 4 éves kisfiú pl. így kiáltott fel tetten ért szüleit látván: „Ne hagyd magad, anyu!” A túlzott szexuális tartalomnak kitett gyerekek tehát inkább ijesztő és bizarr benyomásokat szereznek az efféle felnőtt dolgokról, egyáltalán nem jól értesültek vagy koruknál érettebbek lesznek. Az agresszivitással hasonló a helyzet. A verekedős, fejberúgós, ablakon kihajítós filmek épp azért szóra- koztatóak a felnőttek számára, mert egy kulturálisan tiltott viselkedést segítenek fantáziában kiélni. Ki ne gondolta volna már életében, hogy „De bokán rúgnám vagy hasba vágnám most ezt az embert!” Ezt azonban mégsem tesszük meg, mert már felnőttek vagyunk, képesek arra, hogy a fantáziát a valóságtól megkülönböztessük, az indulatainkat az értelmünkkel szabályozzuk. A infantilis fantázia A gyerek azonban mindezt még csak tanulja. A kicsik agresszív fantáziái meglehetősen vadak tudnak lenni, ráadásul kezdetben nem is teljesen biztosak abban, hogy az elképzelt dolgoknak semmilyen ártó hatása nincs a valóságra. Ez az infantilis fantáziavilág azonban az éréssel fokozatosan eltűnik. Nagyon felkavaró lehet számukra, ha éppen ezeket az ijesztő belső képeket látják naturalista módon ábrázolva visszaköszönni egy-egy horrorfilmben. Veszélyes ha a fantázia és a valóság határai elmosódnak. Mit tehetünk a gyerek védelme érdekében? ♦ Először is soha ne bízzunk meg a tv csatornák és műsorújságok ajánlásában! Sajnos egy délutáni, korhatáros jelzéssel el nem látott film is lehet pornográf, vagy szadisztikus. ♦ Legalább nézzünk bele a műsorba, mielőtt megengedjük, hogy gyermekünk végignézze azt! ♦ A gyerek szobájában ne legyen külön tv készülék! így biztosan észrevesszük, ha a. Lolka Bolkát egyszer csak felváltja valamilyen rémfilm. ♦ Szabjunk határt a tv előtt töltött időnek! ♦ Ne legyen bűntudatunk, ha tiltanunk kell! Mindig magyarázzuk el azonban, miért tartjuk károsnak, azt a programot, amit nem nézhet meg! (s, he) A durva káromkodás is utalhat arra, hogy a gyerek lelkivilága nem az életkorának megfelelően alakul Hogyan neveljünk egy korhatáros világban? FELDOLGOZÁS Óvodákban, napközikben nem oly ritkán előforduló jelenei, hogy a kicsik a terem egy félreeső sarkában, vagy a kert végében, bokor mögé bújva olyan viselkedéseket utánoznak, amiket a felnőttektől lestek el. Szájon puszilják egymást, a papás-mamást játszó gyerekpár kézen fogva jár, esetleg egymás mellé fekszenek a képzeletbeli hitvesi ágyban. A pedagógusok ezt, a dolog intenzitásától függően, hol elnézik, hol inkább helytelenítik, és igyekeznek más irányba terelni a kisiskolások játékát. Ha azonban azt tapasztalják, hogy egy gyerek egyértelműen szexuális tevékenységet utánoz játékában, akkor a nevelők aggódni kezdenek: nincs- e ez a gyerek valami olyasminek kitéve otthon, ami megzavarja lelki fejlődését. Ugyanígy szemet szúr az is, ha egy kisgyerek nem a szokásos módon agresszív társaival, (pl. lökdös, csíp, esedeg harap,) hanem kimondottan szadisztikus, felnőttekre jellemző erőszakossággal bántja társait, (pl. orrba vág, szíjjal üt, hajánál fogva rángat). A konkrét cselekvés helyett néha a megdöbbentően durva káromkodás és fenyegetőzés is utalhat arra, hogy a gyerek lelkivilága nem az életkorának megfelelően alakul. Régebben a gyermekekkel foglalkozó szakemberek ilyen esetekben szinte biztosra vették, hogy a gyermeket valamilyen abúzus érte: bántalmazták, szexuálisan zaklatták, vagy legalábbis olyan jeleneteknek volt tanúja, melyek traumatikusan hatottak rá. Manapság azonban már nem lehetünk ebben annyira biztosak. Az is lehet, hogy a furcsán viselkedő gyerek csak eltöltött néhány órát a tévé előtt délután 5-től este 9-ig. A gyermekek szemének és fülének nem való jeleneteket persze a tv csatornák elvileg nem sugározhatnának ebben az időszakban. Tudjuk azonban, hogy ez az elv a gyakorlatban mily kevéssé érvényesül. Nemcsak a konkrét, kimondott, és képekben bemutatott agresszió vagy szex lehet káros, hanem az ilyen asszociációkkal átitatott egyéb műsorok is. Egy-egy délutáni talk show, ha nem mutatnak is benne családi verekedést vagy pornó jelenetet, mégis alkalmas arra, hogy egy gyereket megzavarjon, ha ezekről a témákról hosszasan, érzékletesen társalognak benne. Nem kell, hogy egy reklám kimondottan óvszert vagy erotikus szolgáltatást hirdessen, az is épp eléggé erotikus tud lenni, ahogy egy kombinés néni pálcikás jégkrémet nyalogat, vagy ahogy egy pucér férfi az ölében lévő sörösüveg nyakát szorongatja. És akkor a,.Próbálta már szendvicsben?” és ehhez hasonló szlogenekről még nem is beszéltünk. Egy amerikai felmérés szerint egy átlagos gyerek, mire eléri a 14 éves kort, kb. 8 ezer gyilkosságot, és 100 ezer egyéb erőszakos cselekedetet néz végig a tévében. A műsorok erőszakossága és szexuális tartama ráadásul évről-évre nő. Nemcsak az idősödő generáció érzékcsalódása, hogy: „Bezzeg a mi időnkben ilyet még nem lehetett volna bemutatni”. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy az elmúlt 10 évben számottevően nőtt a nem korhatáros, csúcsidőben sugárzott műsorok erőszakos és erotikus jellege. 1989 és 1999 között az egy órányi műsoridőre jutó szexualitás háromszorosára, a trágár beszéd 7-szeresére, a homoszexualitásra, mint normális felnőtt életformára való utalás pedig 24-szeresére nőtt. (i, he) Egy átlagos gyerek, mire eléri a 14 éves kort, kb. 8 ezer gyilkosságot, és 100 ezer egyéb erőszakos cselekedetet néz végig a tévében (Képarchívum)