Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-12 / 35. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 12. 3 Fókuszban: munkavállalás az unióban Megijedtek az Európai Unió jelenlegi tagjai a csatlakozó országok munkavállalóinak lehetséges özönétől Záródnak az uniós ajtók » Fenyegetik a piacot (Illusztrációs felvétel) Nem áramlik majd szabadon, aminek kellene Kölcsönkenyér ÖSSZEFOGLALÓNK Már a leendő tagállamok közül is többen tervezik az uniós munkavállalás korlátozását. Amelyik ugyanis megnyitja munkaerőpiacát, az a szociális kedvezményeket sem vonhatja meg az érkezőktől. Először éppen Magyarország pe- dzette meg a kérdést. BRUXINFO, MTI Diszkrimináció lenne, ha korlátoznák a jóléti kedvezmények igénybevételét a jelenlegi tagországok, ugyanis tiltja az uniós jog. A kérdés körüli vihart a csatlakozó országok állampolgárainak uniós munkavállalásáról tett brit és a dán kijelentések kavarták. Bár korábban mindkét ország munkaerőpiaca megnyitása mellett döntött, a csatlakozás előtti végjátékban megijedtek attól, hogy a „szegény” országok munkavállalói a jóléti rendszertől csábítva, a szociális juttatások reményében elözönlik a jelenlegi tagállamokat. Mindkét ország vezetése elgondolkodott azon, hogy a Tony Blair által „kedvezményturistáknak” nevezett kelet-európaiak távoltartása érdekében mégiscsak korlátozzák az újak uniós munkavállalását. A bekeményí- tésre a most csatlakozók is kemény szavakkal válaszoltak. Szembekerülhetnek az uniós joggal azok az EU-tagállamok, amelyek - miközben alaphelyzetben megnyitják munkaerőpiacukat az újonnan csatlakozó országok munkavállalói előtt - különböző módon korlátozni kívánják a jóléti kedvezmények igénybevételét. Ha ugyanis egy állam a piac megnyitása mellett döntött, a szociális kedvezmények igénybevételénél a hazaiakkal azonos bánásmódot kell biztosítania a belépők munkavállalóinak. Az Európai Bizottság hivatalos állásfoglalását a brit és dán tervek tették szükségessé, melyek szerint a két ország ugyan lehetővé teszi a szabad munkavállalást,. a szociális kedvezmények igénybevételét azonban korlátoznák és szigorítanák, hogy a visszaélések lehetőségét kizátják. Ez pedig a korábban nyitni kívánók visszatáncolását is jelentheti. Komoly gondokat okozhat ugyanis a tagállamok jóléti rendszerében, ha a Kelet-Európából érkező munkavállalók például hat hónap munka után - a saját viszonyaikhoz képest busás - munka- nélküli segélyeken kezdenek el élni. A veszély kivédésének érdekében, úgy tűnik, majdnem mindegyikjelenlegi tagállam élni fog a kétéves korlátozás lehetőségével. Nannette Ripmeester, az Expertise in Labour Mobility nevű rotterdami tanácsadó cég vezetője szerint az átmeneti korlátozások hátterében meghúzódó félelmek megalapozatlanok. A szakértő szerint nem kell tartani az „olcsó munkaerő beözönlésétől”, bár a csatlakozó országokból az alacsonyan képzettek feltehetően nyugatra fognak áramlani, de ez sem lesz jelentős mértékű. Véleménye szerint a munkalehetőségek száma szerint fognak eloszlani az unió munkavállalói. „Az új tagállamokban is rengeteg új lehetőség lesz, sok ember éppen azokra fog lecsapni, és oda megy dolgozni” - mondta az EurActiv- nak adott interjúban Ripmeester. Vizsgálatai szerint nem csak a kelet-nyugat irányú agyelszívástól kell tartani. „Lehet, hogy kezdetben ez történik majd, de nagyon nagy esély van arra, hogy emellett az ellenkező folyamat is beindul, mivel Kelet-Európábán sok multinacionális cég nagy lehetőséget lát a piaci előnyök kiaknázásában - és lehet, hogy a helyi munkaerő helyett magukkal hoznak saját képzett munkavállalókat” - hangsúlyozta Ripmeester, aki jelenleg útmutatót állít össze a 10 új tagjelölt országban való munkavállalásról, (fg) A munkaerő szabad áramlásának a csadakozó országokat sújtó tagállami korlátozására az érintett kormányok is kemény szavakkal válaszoltak. A szlovák szociális minisztérium azt mérlegeli, hogy Pozsony miként korlátozza átmeneti ideig a jelenlegi uniós tagországok polgárainak munkavállalását ugyanúgy, ahogyan az EU-tagok a szlovákokkal teszik. Martin Danko, a minisztérium szóvivője bejelentette, ha a szlovákok munkavállalása Németországban vagy Ausztriában engedélyhez lesz kötve, akkor fordítva is azonos eljárást kell alkalmazni. Danko szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy Budapest a szlovákiai munkavállalókkal szemben korlátozó intézkedésekre készülne. „Ez meglehetősen váradan, a két ország szomszédviszonyát megzavaró lépés lenne” - fogalmazott annak kapcsán, hogy Balázs Péter, Magyarország leendő EU-biztosa azt mérlegelte, Magyarország esetleg korlátozásokat vezetne be Szlovákiával és Lengyelországgal szemben. Ma azonban más hírek kerültek napvilágra. Az csadakozás után Magyarország nem fogja korlátozni a szlovákiai munkavállalókat a magyar munkaerőpiacon. Ezt a szlovák külügyminisztérium államtitkára, Berényi József jelentette be. Az államtitkár elmondta, a kérdésről egyeztetett Balázs Péterrel, aki megerősítette, Budapest nem tervez ilyen intézkedést. Ján Figel leendő szlovák biztos szerint hiba lenne, ha a csatlakozók a jelenlegi tagországok példáját követve bezárnák munkaerőpiacukat. Eduard Kukán külügyminiszter találkozott az itt akkreditált uniós nagykövetekkel, s kérte, szabadítsák fel munkapiacukat, mert alaptalannak tartja az unió aggodalmát. Gerhard Schröder német kancellár kedden mégis megerősített Mikulás Dzurindának, hogy a hét évet kihasználják. (sit, kcr, -m-) VEDINTEZKEDESEK A CSATLAKOZOK KÖZT A csatlakozási szerződés igen korlátozott esetekben és pontosan meghatározott eljárás betartásakor ad lehetőséget a védintézkedé- sekre. A tíz újonnan csatlakozó között ugyanis alapvetően más a jogi helyzet, mint a tízek és a tizenöt régi tag között. A tízeknek egymás közt a korlátozás lehetősége nem adott, csak a védintézkedéseké. Alapértelmezésben az új tagok között a teljes liberalizáció lép érvénybe. Ha azonban valamelyik munkaerőpiacán zavar keletkezik, veszélyeztetik az életszínvonalat vagy a foglalkoztatottságot egy adott régióban vagy egy adott szakma tekintetében, az adott tagállam értesíti erről a bizottságot és a többi tagállamot. A tagállam kérheti a bizottságtól, hogy az adott régióban vagy az adott szakma tekintetében „a rendes állapot helyreállítása érdekében” részben vagy egészben függessze fel a szabad munkaerő-áramlást, és állítsa vissza az engedélyezési rendszert. Tehát alapesetben a bizottság dönt az ügyben. A csatlakozási szerződés csupán „sürgős és kivételes esetekben” teszi lehetővé, hogy ne a fenti eljárást tartsa be egy új tagállam. Szakértők szerint nagyon valószínűtlen, hogy erre sor kerüljön, (vg) ORSZÁGRÓL ORSZÁGRA FIGYELŐ ♦ Írország: Teljes liberalizáció, egyenlő elbánás. ♦ Nagy-Britannia: Elvileg teljes piacnyitás, de korlátozni fogja az újdonsült tagországok munkavállalóinak hozzáférését a jóléti kedvezményekhez, vagyis megakadályozza azok beutazását, akik csak a szociális juttatások miatt érkeznének. ♦ Hollandia: Megnyitja munkaerőpiacát, de kvótát szab: a csatlakozás utáni 2 évben évente maximum 22 ezer ember vállalhat munkát Hollandiában az új tagállamokból. Ha több, Hága felülvizsgálja a liberális szabályozást. ♦ Dánia: A keleti munkaerő szabadon munkát vállalhat két megszorítással. Egy: a minimálbért el kell érnie a keresetüknek. Kettő: a munkát kereső személyek nem részesülhetnek azonnal a szociális kedvezményekből. ♦ Svédország: A csatlakozás után legalább két évig fenntartja a jelenlegi rendszert, amelyben az elhelyezkedni kívánó új tagországbeli állampolgároknak munkavállalási engedélyt kell kérniük. A munkaszerződésnek határozott időtartamúnak kell lennie, és garantálnia kell az illető megélhetését. A svédek is nagyvonalú szociális rendszerüket féltik az új tagok munkavállalóitól. ♦ Olaszország: Bár az olasz munkaügyi miniszter korábban teljes kapunyitást szorgalmazott, a kormánydöntés még várat magára. A Figyelő értesülései szerint azonban Olaszország sem kíván nyitni. ♦ Spanyolország: Annak idején az elsők között jelezte készségét a nyitásra, közben meggondolta magát. Bár a hivatalos döntést még nem hozták meg Madridban, biztosnak látszik, hogy élni fognak a 2 éves korlátozás lehetőségével. ♦ Portugália: Lisszabonban sem mondták még ki az utolsó szót, de tényként kezelhető, hogy követni fogják a szomszéd spanyolokat, és ők is fenntartják a korlátozást. ♦ Görögország: Görög diplomaták szerint Athén a hazai munkaerőpiac destabilizálódásától tartva a korlátozást választja. „Egyelőre 7 évben gondolkodunk, aztán menet közben majd meglátjuk” - jelentette ki egyikük, emlékeztetve arra, hogy annak idején hasonló időtartamú korlátozás volt érvényben a görögökkel szemben is. ♦ Finnország: A csatlakozás után két évig korlátozni fog. Ezalatt a ciprusiak és a máltaiak kivételével ugyanúgy kezeli majd az új tagországok munkavállalóit, mint a nem EU-tagállamokból érkezőket. A magyaroknak is munkavállalási engedélyt kell kérniük, mint eddig, más kérdés, hogy a finnek állítólag 10-ből 8 esetben pozitív választ adnak. ♦ Belgium: Néhány napja az Európai Bizottságnak is jelezte, két évig biztosan nem kívánja beengedni a keleti munkavállalókat, akik így csak akkor jöhetnek dolgozni, ha belga munkaadójuk a hatóságok előtt hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy az adott munkakör betöltésére csakis az új tagország állampolgára képes. ♦ Franciaország: Az első két évben fenntartja a munkavállalás engedélyezésének rendszerét. ♦ Luxemburg: A következő hetekben hoz döntést egy, a kérdéssel foglalkozó hatástanulmány alapján. Luxemburgi diplomaták szerint a döntésben meghatározó lesz a szomszédok állásfoglalás a. Mivel azok egytől-egyig korlátozni kívánnak, várhatóan a nagy- hercegség is elzárkózó lesz. ♦ Németország: Két évig munkavállalási engedélyt kell kérni. A csatlakozási szerződésben rögzített megállapodás - a maximum 7 éves korlátozás - nagyrészt német hatásra született. A németek minden bizonnyal a maximális 'hét évig korlátozzák a munkavállalást. ♦ Ausztria: Németországhoz hasonlóan nehezíteni fogja a munkavállalást. Kezdettől fogva az átmeneti korlátozás egyik fő szószólója, ők is valószínűleg hét esztendeig bezárják munkapiacukat. ♦ A tíz új tagállam: Nem alkalmaznak korlátozást egymással szemben, de szükség esetén védőintézkedéseket vezethetnek be (kivéve Ciprust és Máltát, velük szemben védintézkedés nélküli a piacnyitás). (Bruxinfo) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS ÉGBOLT, -8- -3 FOK A Nap kel 07.07-kor - nyugszik 17.06-kor A Hold kel — nyugszik 09.43-kor A Duna vízállása - Pozsony: 365, árad; Medve: 330, változatlan; Komárom: 310, apad; Párkány: 245, apad. L ; EL0RE3ELZES Változóan felhős égbolt várható, bár délutánra némileg felszakadozik a felhőzet. Elvétve kisebb havazás valószínű. A legmagasabb nappali hő-mérséklet -8 és -3 fok között alakul. Északi szél 3 és 7 m/s közötti sebességgel, délnyugaton helyenként viharos erejű. Éjszaka a hőmérő higanyszála -8 és -12 fok közé süllyed, az északi völgyekben -18 fok is lehet. Holnap jobbára borult égbolt valószínű, gyakori havazással. A legmagasabb nappali hőmérséklet -7és -3 fok között alakul. 0RV0SMETE0R0L0GIA * Ma a moz-gás- szervi, főleg reumatikus megbetegedések okozhatnak fájdalmakat. Gyakoribb lehet a hátgerincbántalmak miatti fejfájás, de az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is fájdalmat érezhetünk. Egyes ekcémás eredetű bőrbetegségek tünetei is jelentkezhetnek. A gyengébb idegzetűek depressziós rohamra számíthatnak. A szív- és érrendszeri panaszokkal küszködőkre jobbára kímélőleg hat az időjárás. Holnap a mainál kellemetlenebb hatás várható.
