Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-10 / 33. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 10. Agrárkörkép 19 A tavaszi árpa sikeres termesztésének alapja A minőségi vetőmag 2004-ben a tavaszi árpa ja­vasolt vetésterülete Szlo­vákiában 195 ezer hektár, a termesztés fő körzetei a Komáromi, Nagyszombati, Dunaszerdahelyi, Nyitrai, Érsekújvári, Nagymihályi, Szenicai és Poprádi járá­sokban találhatók. Ing. KRIZÁN KLÁRA, PhDr. Minden mezőgazdasági növény termesztésében a megfelelő fajta kiválasztásának és a minőségi ve­tőmagnak rendkívül fontos szerepe van. Mivel nálunk az ár­patermelés két egymástól teljesen eltérő funkciót tölt be - nevetesen egyrészt alapanyagot termel a ma­látagyártás és a söripar számára, másrészt pedig a takarmányok egyik alapanyagaként szolgál - a termesztés sikere egyértelműen a megfelelő fajta kiválasztásától és a minőségi vetőmagtól függ. Nem véletlenül mondják, hogy nem lé­tezik rossz, csupán rosszul válasz­tott fajta. Az Engedélyezett fajták jegyzékében több mint 20 tavaszi árpafajta szerepel, ezek zöme a szlovákiai nemesítők munkájának eredményeként jött létre. A tavaszi árpát elsősorban a malátagyártás és a söripar alapanyaggal való ellá­tása céljából termesztik, a termesz­tett fajták 60-65 %-a kiváló söripa­ri minőséggel rendelkezik, 20-25 % standard minőségű. A feldolgo­zóipar legfontosabb követelmé­nyei az alapanyag felvásárlásakor többek között a fajtatisztaságra, a mag nedvességtartalmára, a csírá­zóképességre, a fehérjetartalomra, a szemek méretére (nagyságára), a sérült szemek mennyiségére, a tisztaságra és az egyéb típusú szennyeződésekre vonatkoznak. Ezekre a paraméterekre kell ügyel­nie a termesztőnek is a fajta kivá­lasztásában. Ezen felül a kiválasz­tott sörárpa fajtának legalább 4,0­4,5 t/ha hozampotenciállal kell rendelkeznie, a vegetációs ideje le­hetőleg ne haladja meg a 120-122 napot, fontos a szár szilárdsága, a levélbetegségekkel szembeni ellenállóképessége vagy toleranci­ája, a mag biológiai stabilitása és a környezeti tényezőkkel szembeni toleranciája. A termesztőknek tu­datosítaniuk kell, hogy nem létezik „csodákra képes” fajta. Helytelen, ha a intenzív fajtát akarnak ter­melni nem megfelelő termesztési feltételek között, nem megfelelő agrotechnikai módszerekkel. Az egyes fajták genetikai potenciálja csak megfelelő termesztési feltéte­lek között érvényesül, ha teljesül­nek a tápanyagellátással, az előnövénnyel, a talajelőkészí­téssel, a növényvédelemmel stb. kapcsolatos követelményei. 1 ton­na termésmennyiség kitermelésé­hez a növény fejlődési időszaka alatt 22-24 kg nitrogénre, 5-6 kg foszforra, 20-21 kg káliumra, 5,5-6 kg kalciumra, 2-2,5 kg magnézi­umra és 3,8-4,2 kg kénre van szük­ség. A fajta hozampotenciáljának érvényesüléséhez nélkülözhetet­len a vegetáció alatt kijuttatott 250-280 mm csapadék (a legma­gasabb igények májusban 60-70 mm, júniusban 50-60 mm) és a megfelelő agrotechnikai beavatko­zások elvégzése. A fajtaválasztással szorosan összefügg a megfelelő minőségű vetőmag vásárlása. A vetőmag minőségét befolyáso­ló tényezők:- a szem nagysága, tömege és készletanyagai - az apró szemek­nek alacsonyabb a biológiai érté­kük, ökológiai szempontok - a vető­magültetvényeket a legmegfele­lőbb termesztési körzetekbe telepí­tik (rajonizálás), a vetőmagter­mesztés általános feltételei Szlová­kiában kedvezőek és állandósultak,- agrotechnikai tényezők - az előtermény, a parcella kiválasztása és a talaj előkészítése, a vetés ideje és módja, a tápanyagellátás és trá­gyázás, növényvédelem a betegsé­gek és a kártevők ellen, a mag beta­karítása és az azt követő kezelése. Szlovákiában a tavaszi árpa ve­tőmagjának előállítását szakmailag felkészült termesztők végzik. A szakmai alkalmasságot igazoló ta­núsítvány kiadásához a termesztő­nek szüksége van saját, vagy bérelt termőföldre, műszaki ellátottság­ra, saját vagy szerződéses laborató­riumi kellékekre az elemzések el­végzéséhez és műszaki eszközökre a hivatalos mintavételhez. A vetőmagokról szóló törvény értelmében a következő minősítésű vetőmagok állíthatók elő és forgal­mazhatók:- alap vetőmag - a regisztrált faj­ta fenntartó nemesítéssel termesz­tett vetőmagja, amelyet az ellenőr­ző intézet SEI, SE2, SE3, E generá­ciókban ismer el. A generációk szá­mát a törvényhez tartozó rendelet szabályozza.- minősített (certifikált) vetőmag - ezt a vetőmagot közvetlenül az alap vetőmagból állítják elő, az el­lenőrző intézet a Cl és C2 generá­ciókban hitelesíti. A generációk számát a törvényhez tartozó rende­let szabályozza. A vetőmag vásárlásakor ajánla­tos néhány megfontolandó taná­csot betartani: csak elismert vető­magtermelőtől vásároljunk, amely biztosítja a minőséget, a próbave­téskor figyelembe kell venni a a szabadföldi feltételeket (a szántó­földön optimális a 85-90 %-os ke- lési arány, stresszhelyzetekben azonban ez 50-55 %-ra csökken­het), tájékozódni kell a vetőmag kezeléséről (nem kezelt vetőmag vetése esetén a növényzetet a keze­letlen vetőmaggal teijesztett be­tegségekkel való károsodás veszé­lye fenyegeti). Ha nagyobb terüle­ten tervezzük a sörárpa termeszté­sét, ajánlott időben legalább két fajta vetőmagját biztosítani, főleg a különböző előnövények és a talaj tulajdonságai miatt. Az árpa vető­magjának vásárlásakor is érvé­nyes, hogy csak olyan vetőmagot vásároljunk, amelynek tulajdonsá­gairól kellő információ áll a ren­delkezésünkre. Ilyen „első kézből” való információkat szolgáltatnak az ún. szakmai napok, amelyeket például a diószegi Hordeum Kft, a tavaszi árpa legjelentősebb hazai nemesítő vállalata évente rendsze­resen megrendez. Itt meggyőződ­hetnek arról, hogy a szlovákiai faj­ták versenyképesek, magas ho­zampotenciállal és kiváló söripari minőséggel rendelkeznek. Olyan környezetben hozták őket létre, ahol a tavaszi árpa nemesítésének hosszútávú egyedi hagyományai vannak. A szerző vetőmagnemesítő szakember Jobban alkalmazkodnak a szélsőséges feltételekhez A hazai fajták ellenállóbbak ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Érdekes megállapításra jutottak nemrégiben a hazai növényter­mesztési kutatóintézet szakembe­rei. Az előző termesztési időszak­ban tapasztalt problémák elemzé­sekor a szántóföldi növények eseté­ben azt tapasztalták, hogy a legtöbb gondot azok a fajták okozták a ter­melőknek, amelyek nem a mi ég­hajlati, termesztési-természeti kör­nyezeti feltételeink között lettek ki­nemesítve. Hangsúlyozottan érvé­nyesült ez az előző esztendőkben az ősziek termesztésében tapasztalt kieséseknél. A repce esetében a vizsgálódás során megállapították, hogy a kiszántott repceállományok­ban nem hazai fajtákat termeltek. Az országban ugyanis zömében a nyugat-európai fajták kínálata van túlsúlyban, az engedélyezett fajták jegyzéke 24 nyugat-európai és 2 cseh mellett nem is tartalmaz hazai nemesítésű fajtát. A szakemberek a tavalyi tapasztalatok alapján azt a következtetést vonták le, hogy a faj­taminősítő kísérletek hároméves időtartama nem mindig elegendő az adott fajta adaptációs képességé­nek megállapításához. Hasonló tapasztalatokra jutottak az őszi árpa termesztésében ta­pasztalt gondok vizsgálata során is. Mint ismeretes, 2002-ben jelentős mennyiségű vetésterületet kellett kiszántani az állományok vírusos fertőzése miatt. Noha az őszi búzát is károsította a fertőzés, és itt is ki­szántásra kerültek vetésterületek, a károsodás mértéke egyértelműen a külföldi eredetű árpafajtákat érin­tette leginkább. A kutatóintézet értékelése alap­ján a hazai feltételek között kine­mesített fajták adaptációs és ellen­álló képessége jóval kedvezőbb, hi­szen a nemesítés folyamata gya­korlatilag több mint tíz évig tart, a növénynek a nemesítés során van ideje alkalmazkodni a folyamato­san változó körülményekhez. A tér­ségben tapasztalt környezeti válto­zások gyakorlatilag szelektáló té­nyezőként vannak jelen, s ennek alapján a szélsőséges feltételek kö­zé került növény jobban képes al­kalmazkodni a megváltozott körül­ményekhez. (sz) Az aszályos év és az évközi jégverések sok termesztőnek vették el a kedvét Támogatás nélkül a zöldségtermelők? TAKÁCS MIKLÓS Az ország zöldségtermesztés­ének 85 % -a dél-szlovákiai, zömé­vel magyarlakta területeken zajlik. Régebben ezekben a régiókban a lakosság jelentős része bekapcsoló­dott a termesztésbe. Csallóközben, Mátyusföldön, Rimaszombat és környékén, Bodrogközben jelentős zöldségtermesztő központok ala­kultak ki. Napjainkban azonban egészen más a helyzet. A piacra szánt zöld­ségtermesztés országszerte majd­nem a felére csökkent, és jobbára vállakozási szinten próbál meg ele­get tenni a piaci igényeknek. A ki­egészítő jövedelemforrásként vég­zett tevékenység visszaszorult, s ez­által az említett régiók gyors elsze­gényedési folyamata is felgyorsult. A reáljövedelmek csökkenésével le­csökkent az egy főre eső zöldségfo­gyasztás és a -kereslet, ami az ága­zat további sorsának alakulásában fontos szerepet játszott. Nem be­szélve arról, hogy a zöldségfeldol­gozó üzemeket is leépítették, s az előző években szinte szokássá vált, hogy a leadott zöldségért járó pénz kifizetését akár 6-8 hónappal is elhalasztották.A szupermarketek árubehozatala évről-évre növek­szik, az olcsó dömpingáru időnkén­ti behozatala, melynek a kivitelét mindegyik állam támogatja szintén jelentős mértékben visszaszorította a hazai termesztést. Természeteen a belső gondok is szorítják az ága­zatot, többek között az, hogy a be­takarított termést egyelőre nem mindenütt tudják eléggé homogén, piacképes áruvá előkészíteni, a ki­sebb termesztők nem képesek együttműködni, termesztési és ér­tékesítési szervezeteket (TÉSZ) lét­rehozni. Pedig a TÉSZ-ek lehetővé tennék a szakosodást, ami magával hozná a hatékonyság növekedését is. A gondokat tetézi, hogy a globá­lis felmelegedés következtében há­rom egymást követő aszályos év és az évközi gyakori jégverések szám­talan termesztőnek vették el a kedvét. Ebben a helyzetben a zöldségter­mesztőkre hidegzuhanyként hatott az idei évre szóló támogatási rend­szer keretében kiadott némileg megkésett határozat, amely szerint a hazai támogatási forrásokból a zöldségtermesztést már nem támo­gatják. Ez számunkra érthetetlen, mert közben megtudtuk, hogy a szomszédos Magyarországon és Csehországban a zöldségtermesztő területeket nem vonták ki a támo­gatásból. De ettől még sokkal nagyobb ve­szély is fenyegeti a zöldségtermesz­tőket az által, hogy információk szerint lényegesen fel akarják emelni az öntözővíz árát. Ha ez megtörténik, akkor a zöldségter­mesztés gazdaságossága olyan mértékben lecsökkenhet, hogy ez az ágazat további ugrásszerű le­épüléshez vezethet. Nem beszélve arról, hogy véleményünk szerint a vízdrágítás eme formája elindíthat egy olyan folyamatot, amelynek eredményeként később akár a fe­nékvíz használatáért is fizetni kel­lene, aminek leginkább a kister- mesztők innák meg a levét. A leg­szomorúbb az egészben az, hogy mindez legfőképpen a délszlovákiai termesztőket sújtaná. Mindenesetre ahogyan az elmúlt év végén, mikor a kormányban és a parlamentben a hazai mezőgazda­sági támogatási alap beígért 40%- ról 52,5% -ra való kiharcolásáról volt szó, Simon Zsolt miniszter úr valóban kiállt az ágazati termelők érdekei mellett, most ugyanúgy bí­zunk abban, hogy e csomag igazsá­gos elosztásához is összehív egy megbeszélést a különböző mező- gazdasági szervezetek képviselői­vel, hogy igazságosan megtörtén­jen annak elosztása. Ezt Magyaror­szágon már megtették, de itt saj­nos, még nem történt meg. Talán nem véletlen, hogy a minisztériumi alapelképzelés már ez idáig is a több módosításon ment át, és a mostani forma még így sem elfo­gadható mindenki számára. A ki­alakult helyzet a zöldségtermesz­tők táborát nagyön nyomasztja, de reménykedünk abban, hogy az ágazat talpon maradása érdekében a tárca vezetésével tudunk elfo­gadható megoldást találni a felve­tett problémákra. A szerző Szlovákiai Zöldség- termesztők Uniójának elnöke. A nagyszombati SEMP0L Holding Rt., a legnagyobb szlovákiai magnemesitő, vetőmagforgalmazó társaság mezőgazdászoknak szóló gazdag minőségi vetőmagkínálata 2004 tavaszára: árpa, zab, borsó, takarmányborsó, lóhere, lucerna, napraforgó, és más termények. Mint az egyetlen kukorica - vetőmag nemesítésével folglalkozó társaság nagyon előnyös áron kínáljuk a hazai hibridek gazdag választékát: Magkukorica hibridek (FA0 250 ■ 430): ZUZANA, LEONA, ANK0RA, MÁRIA, NOVA, TINA, JOZEFINA és MARÍNA. Szilázskukorica hibridek (FA0 180 - 530): KYSUCA, 0RAVA, TOREN A, TEREZA, VALENTÍNA, MARKÍZA, HELENA, KAROLINA, LUCIA, MARUSIA, ACKA, ANNA és ERIKA. Kínálatunkról részletes tájékoztatást a következő címen kaphat: SEMPOL Holding a.s. generálne riaditel’stvo Trstínska 3, 918 44 Trnava tel.: 033/ 551 5451 - 5 fax: 033/ 551 5450 e-mail: genmanager@sempol.sk www.sempol.sk Ho\> A vetőmagot közvetlenül is megvásárolhatja üzemeinkben: SEMPOL Holding a.s. závod Trnava ■ Prílohy tel.: 033/ 5444 492 ■ 3 fax: 033/5501387 SEMPOL Holding a.s. závod Luzianky, okr. Nitra tel.: 037/ 778 3422 fax: 037/ 778 3419 SEMPOL Holding a.s. závod Dolny Stál, okr. D. Streda tel.: 031/5590 108, 5590202 fax: 031/ 5590 129 SEMPOL Holding a.s. závod Bajka okr. Levice tel.: 036/ 7728 120, 7728 128 fax: 036/ 7728 147 (Illusztrációs felvétel) (Illusztrációs felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents