Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-07 / 31. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 7. 22 Egészségünkre A szorongás után a depresszió a második leggyakoribb pszichiátriai betegség Ha összecsapnak a hullámok A család is megsínyli... (Képarchívum) A súlyos depresszió az életünket veszélyezteti Évi hétszáz öngyilkos Nőnek lenni nem könnyű. Különösen igaz ez manap­ság, amikor a hagyományo­san női szerepek háttérbe szorulnak, s helyette a nő 12-14 órát dolgozik, férfia­kat megszégyenítő teljesít­ményt nyújt a munkahe­lyén, ugyanakkor vonzó, ki­egyensúlyozott. TÁJÉKOZTATÓ Egészségét tornával őrzi, éssze­rűen táplálkozik és tájékozott a vi­lág dolgairól. Otthoni teendőit sem hanyagolja el, frissen főtt vacsorá­val várja szeretteit. Megértő a gyer­mekeivel, férjének odaadó társa, szeretője... Nem csoda, hogy a nők körében kétszer gyakoribb a de­presszió. Orvosi megfogalmazás­ban a szomorúság mély formájáról van szó, amely kialakulhat a közel­múltbeli veszteség, fájdalmas ese­mény hatására. Erőssége arányta­lan a történtekhez képest, fennma­radása viszont meghaladja a nor­málisan várható időtartamot. A szorongás után a depresszió a má­sodik leggyakoribb pszichiátriai be­tegség. Becslések szerint a vélt testi bajok miatt orvoshoz fordulók leg­alább 10 százaléka valójában de­pressziós. A betegség rendszerint a 20-, 30-, 40-es években kezdődik. Kiderült, hogy a 20. század máso­dik felében születettek körében na­gyobb a depressziósok száma, mint a korábbi generációknál - mondja dr. Peter Breier pszichiáter főorvos. A depressziós időszak általában 6- 9 hónapig tart, de a betegek 15-20 százalékánál akár két évnél tovább is, és az élet folyamán többször megismédődhet. A nőknél gyako­ribb, ugyanis a pszichológiai vizs­gálatok szerint a nők hajlamosab­bak a búskomorságra, ha sorscsa­pás éri őket, a magukba zárkózás- ra, az önvádaskodásra. Ezzel szem­ben a férfiak inkább nem létezőnek tekintik a felgyülemlett bajokat, s aktivitásba menekülnek. A szakér­tők a nők esetében újabban a bioló­giai tényezőket hangsúlyozzák, mégpedig a hormonok szerepét. Egyre többen állítják, hogy a havivérzést közvetlenül megelőző (premenstruációs feszültség) és a szülés utáni (poszt partum de­presszió) hangulati ingadozásokat a hormonszint változásai okozzák. A változás kora 5-15 évig tartó fo­lyamat, melynek számos élettani, pszichológiai és pszichiátriai vo­natkozása van. A legtöbb esetben a negyvenes évek közepétől kezdő­dően, sokszor panasz- és problé­mamentesen zajlik, ám gyakran kí­séri labilis hangulat vagy kifejezet­ten depressziós állapot. Hiába ké­zenfekvő a segítség, ismeretek hiá­nyában, esetleg előítéleteik miatt a betegek depressziós panaszaikkal is nőgyógyászukat keresik fel, rit­kábban fordulnak elmeszakértő­höz. Még ma is a menopauza ter­mészetes következményeként könyvelik el e tüneteket, amelyek viszont kezelés nélkül súlyos szö­vődményekhez vezethetnek. Egyes felmérések szerint a változó korú nők mintegy 50 százalékánál ta­pasztalható lényeges hangulatvál­tozás. A műtéti beavatkozások (méh, petefészek eltávolítás) kö­vetkeztében menopauzális tüne­tekben szenvedő nők a legveszé­lyeztetettebbek. A depresszión már valaha átesett asszonyoknál a lelki megbetegedésnek nagyobb az esé­lye. Az orvosok figyelmeztetnek: fokozott a veszélye annak, hogy a depresszió hatására különféle testi betegségek alakulnak ki, illetve vál­nak krónikussá. Az öngyilkosság á legtragikusabb nemcsak á család, hanem a társadalom szempontjá­ból is. A már népbetegségként szá­mon tartott, minden korban és mindkét nem körében előforduló depresszió ismerete és a diagnózis elfogadása a gyógyuláshoz vezető út egyik állomása - állítja a pszichi­áter, hiszen a fel nem ismert, vagy nem kezelt betegség súlyos egész­ségkárosodást, valamint szociális, életviteli és egzisztenciális gondo­kat okoz a betegnek éppúgy, mint környezetének. A klasszikus tünet- csoport elsősorban a nők depresz- sziójának klinikai képét tükrözi, de az újabb vizsgálatok szerint a de­pressziósnak minősíthető férfiak esetében gyakran az ingerlékeny­ség, az agresszív magatartás, az időszakos dühkitörések, a csökkent önértékelés, illetve az alkoholhoz, kábítószerhez való menekülés is a lelki megbetegedésre utaló jelek le­hetnek. (péterfi) ISMERTETÉS Szlovákiában évente hétszázan vetnek véget életüknek. A halálba menekülés vagy lelki krízissel, vagy pszichikai zavarral magya­rázható. A szakértők szerint meg­nőtt a pszichiátriai rendelők for­galma, leginkább a depresszióban szenvedők száma gyarapodott. Míg 1995-ben 29 ezren, 1999-ben már 51 ezren kértek szakorvosi segítséget, 2002-ben közel 80 ez­ren. A megbetegedés tünetei - életkedv- és energiavesztés, a re­ménytelenség és tehetetlenség ér­zése - gyakran öngyilkosságba torkollnak. A halálba menekülők között több a férfi, az arány 6:1. Úgy tűnik, a nők kétségbeesésük ellenére is erősebbek. Sajnálatos tény, hogy az öngyilkosságot elkö­vetők közül sökan egyszer sem jártak pszichiáternél, s környeze­tük sem figyelt fel a depressziót kísérő kóros kedélyhullámzások­ra. A pszichiáterek kifogásolják, hogy az országban nem megfelelő a pszichiátriai rendelők hálózata, aminek következtében csökken a depressziósok korai diagnosztizá­lásának és gyógyításának esélye. Úgy vélik, nem szabad a lelki be­tegségek, a depressziók kérdését tabuként kezelni, ugyanis előre­láthatólag húsz éven belül a má­sodik leggyakrabban előforduló betegséggé lép elő.(erf) Szülés után szenvedhet a férj is Tény, hogy a terhesség utáni depresszió az anyák csaknem 13 szá­zalékát sújtja. Hogy ez a probléma mennyire érinti a férfiakat, azzal senki nem foglalkozott. A közelmúltban londoni kutatók több mint 7000 férfi életét kísérték figyelemmel párjuk terhessége alatt és két hónappal a gyerekek megszületése után. Kimutatták, hogy a férfia­kat nagyobb arányban fenyegeti a szülés utáni depresszió, mint part­nereiket. A kispapák életét nehezíti a stresszes életvitel, a család és a barátok támogatásának hiánya éppúgy, mint az a tény, hogy hirtelen nem körülöttük forog a világ. A nők veszélyeztetettebbek (Képarchívum) Mondja e hogy szeret (és viszont) Az Üj Szó ismét kedveskedik Önöknek a Bálint-napi üzenetküldés lehetőségével. Elég, ha szerdáig, február 11-ig a 6667-es számra a következő formájú SMS-t küld: USZ üzenet szövege. Szombaton, Bálint-napon a szeretett egyén megtalálja az Új Szó Bálint-napi oldalán. Ha elszalasztja ezt a lehetőséget, sajnálni fogja! :-) Mindkét mobilhálózatából küldött üzenetekre érvé­nyes. Az SMS ára (max. 160 karakter) 23,80 Sk áfával. Kérjük, hogy az SMS szövegét ékezetek nélkül írják, az ö és ü helyett pedig o és u betűt használjanak, egyébként nem tudjuk érthetően feldolgozni.

Next

/
Thumbnails
Contents