Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-07 / 31. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 7. Fókuszban: tavasz februárban 3 A szlovákiai meteorológusok szerint is jelentős a mostani felmelegedés, bár a hasonló hőmérséklet-ingadozás még februárban is normálisnak számít Rekordszámú hőrekord Róma, február negyediké (TASR/AP-felvétel) Sorra dőlnek a napokban a hőrekordok Közép-Euró- pában. Szlovákia sem maradt ki a sorból. Jövő héttől azonban jön a lehűlés, kedden éjszaka akár -14 fokra is lehűlhet az éjszakai hőmérséklet. ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsonyban két hőrekord is megdőlt csütörtökön. Az első mindjárt reggel, a meteorológusok a reggeli órákban 12 fokot mértek, éz volt a minimum. Az eddigi rekordot 1967 február 5- kének reggel tartotta, ám alaposan elmaradta a mostani értékektől: akkor mindösszesen 3 fok volt. A másik rekordot délelőtt fél tizenkettőkor mérték. A pozsonyi hőmérők ekkor 16,3 fokot mutattak. Az eddigi rekordot ebben az időben tíz évvel ezelőtt mérték, 14,1 Celsius fokot. A meteorológusok szerint is jelentős a mostani felmelegedés, bár a hasonló hőmérséklet-ingadozás normálisnak számít. A mostani felmelegedést a nyugat felől érkező óceáni levegő „követte el”. Mától azonban hidegfront ér Szlovákia fölé, amely alaposan lehűti a levegőt. Hétfőn már egész Szlovákia területén fagyni fog, a leghidegebb kedden lesz. Az éjszakai hőmérséklet akár -14 fokra csökkenhet. Szerdán és csütörtökön az egész ország területén havazásra számíthatunk. A hó a magasabban fekvő területeken meg is marad, ám délen azonnal elolvad. A melegek hatására a gyorsan olvadó hó megemelte a folyók vízszintjét is. A Morva folyó tegnap tetőzött Moravsky Sv. Ján mellett 460 centiméternél. Kihirdették a másodfokú árvízkészültséget. Szakemberek szerint a folyó vízszintja a továbbiakban is növekedni fog. Bár a víz már kiöntött, de egyelőre csak az ártéri erdőket érinti. Egyelőre a határátkelő is üzemel még. Szerdán még úgy tűnt, a Duna is beszáll az „árjátékba”, azóta azonban folyamatosan csökken a vízszintje. Jelentősen emelkedett viszont a Vág, a Nyitra, a Garam, az Ipoly, az Ung, a Bodrog és a Labore alsó folyásának vízszintje. A többi folyó szintje stabil. A mezőgazdászok aggodalommal figyelik az időjárás kilengéseit. Bár valószínűleg nem lesz hatással a terményekre, de ha folytatódna, vagy visszatérne a huzamosabb ideig tartó meleg idő, amit fagyok követnének, az az agrárszektort komolyan érintené, és óriási károkat okozna. Ivan Ora- vec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara elnöke a TASR hírügynökség kijelentette: a kipárolgás rossz hatással van a földre, mert az elolvadt hó nem tudott beszivárogni a még fagyos talajba. Az időjárást az utóbbi időben megsínylik a mezőgazdászok, főleg a 2000-es szárazságot. Évszázados melegrekord dőlt meg Magyarországon Spanyolországban nyárias időjárás uralkodott Szentgotthárd: 22,5 fok Európa kivetkőzött Tovább fog növekedni a hőmérséklet Forró nyarak jönnek ÖSSZEFOGLALÓNK A Magyarországon február elején átlagos 3-4 fokhoz képest Szentgotthárdon 22 és fél, Budapesten pedig csaknem 19 fokot mértek csütörtökön árnyékban. Átmenetileg tavasz volt, csütörtökön megdőlt az évszázados melegrekord az ország több városában, de a jövő héten vissza tér az idő a téli kerékvágásba. A szentgotthárdi 22 és fél, valamint a budapesti csaknem 19 fokos értékek a május közepén mért átlagnak felelnek meg. Szentgotthárdon pontosan negyvenöt fokkal volt melegebb, mint fél évszázaddal ezelőtt. Budapesten sem volt szükség nagykabátra. A 19 fokkal hirtelen beköszöntött tavasz néhány óráját, aki tehette, a tereken, a parkokban és a szökőkutak mellett töltötte. A melegfront azonban sokaknak okozott kellemetlenséget is. Az elmúlt 130 év során azért ennél jóval alacsonyabb volt a hőmérséklet február 4-én. A meteorológus szerint azért is dőlnek meg a melegrekordok, mert nő a Föld átlaghőmérséklete és egyre pontosabbak a mérőműszerek. Vagyis, ha minél több helyen mérnek, annál több rekordra bukkanhatnak a szakemberek. „Az elmúlt 130 év adatait nézve ehhez hasonló, tehát 13 fok fölötti délutáni hőmérsékletek február 4-én 1-3 százalékban fordulnak elő. Egyébként az átlagos adat plusz 3 fok, tehát érzékelhető, hogy elég nagy a különbség” - nyilatkozta Aigner Szilárd. Az országon belül volt olyan hely is, ahol 16 fokkal kevesebbet mértek, Hidasnémetiben 1,4, Debrecenben pedig 2 fokot mutatott a hőmérő. A télen egyébként ez a második jelentősebb meleghullám. A meteorológusok szerint ennek ellenére a mostani átlagos télnek mondható. Borbola József professzor, az Országos Kardiológiai Intézet osztály- vezetője elmondta: Gyengeséget, bágyadtságot, szédülést, vérnyomáscsökkenést okozott az időjárás. Azok a betegek, akik rendszeresen szednek vérnyomáscsökkentő gyógyszereket, nem várt hatásokat észleltek magukon. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Másfél hónappal a tavasz naptári kezdete előtt tavaszi időjárás honolt Európa jelentős részén. Németországban a csütörtökre virradó éjszaka volt minden idők legmelegebb februári éjszakája. Ál- só-Lausitzban 14,8 fokot mértek - ez volt a legmagasabb érték, de az ország más részein is hasonlóan enyhe volt az éjszaka, Megdőlt ezzel az eddigi németországi rekord (az 1958. február 16-án Freiburg- ban mért 13,2 fok). Nap közben számos helyen 18 fokhoz közeli értékeket mértek még tegnap is. Münchenben az enyhe és verőfényes idő arra késztette a kávéháztulajdonosokat, hogy megnyissák utcai teraszaikat. A kertekben és parkokban sokfelé megjelentek az első virágok az égerfákon és a mogyorócserjéken. Még Németország tetején, a 2962 méter magas Zugs- pitzén is fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet. De a hét végére visszatér a tél - jelezte a német meteorológiai szolgálat. Hőmérsékleti rekordok dőltek meg Csehországban is. Prágában 14 fokot mértek, 0,6 fokkal többet a 2002-ben, ugyanezen a napon mért eddigi rekordértéknél. Brünn- ben 15,2 fokot, 4,6 fokkal többet az 1994-ben mért előző rekordnál. Ausztriának Bécsújhely (Wiener Neustadt) volt Ausztria legmelegebb pontja 21,3 fokos csúcsértékkel, de másutt is hasonló magasságokba emelkedett a hőmérő higanyszála az ország keleti és délkeleti részén, Kismartonban (Eisens- tadt) például 21,1 fokig. Ausztriában azonban nem dőlt meg ezzel rekord, mindenütt elmaradt a hőmérséklet a Leibnitzben 1998. február 12-én mért 22,8 foktól. Csak a keleti, délkeleti országrészben volt az évszakhoz képest szokatlanul meleg az idő, a nyugati országrészben „csak” 13 fok körüli értékeket mértek, sőt Klagenfurtban nem emelkedett hat fok fölé a hőmérséklet. Spanyolország egyes részein már nem is tavaszias, hanem szinte nyárias időjárás uralkodott, 20 foknál magasabb hőmérsékletekkel. Még az ország hűvösebb északi régióiban is sokan megkockáztatták az első idei tengeri fürdőzést. PANORÁMA Mind gyakoribbak lesznek Európában az elkövetkező évtizedekben a tavalyihoz hasonló, szinte hónapokon át tartó hőhullámokat, és hőmérsékleti rekordokat hozó nyarak - figyelmeztettek svájci klímakutatók. A Nature című folyóiratban megjelent elemzés azt hangsúlyozza, hogy a 2003 nyarán mért melegrekordok ma meg rendkívülinek tűnnek, ám az általános felmelegedés, valamint az éghajlati változások fokozódása miatt valószínű, hogy további melegrekordokra kell felkészülnünk az elkövetkező években. Mint Dr. Christoph Schar a Svájci Szövetségi Technológiai Intézet munkatársa szerint az elkövetkező időszakban ádagosan minden második nyár olyan meleg lesz - ha nem melegebb - mint a 2003-as. A nyarak átlaghőmérséklete természetesen mindig is változott egyik évről a másikra, mostanában azonban természetessé váltak a korábbiaknak jóval erőteljesebb hőmérsékleti ingadozások, a kiszámíthatatlanság, s ez valószínűvé teszi a hőmérsékleti szélsőségek gyakoribbá válását is - tette hozzá. Mint mondta, szimulációs kísérleteket végeztek a 2071-2100 közötti időszak éghajlatának megállapítására, figyelembe véve az elmúlt 150 év hőmérsékleti adatait, és feltételezve, hogy a széndioxid és az üvegházhatást okozó gázok koncentrációja a légkörben a jelenleginek kétszeresére fog növekedni a századfordulóra. A kísérletek tanúsága szerint, bár azokban az években is lesznek olyan nyarak, amelyeket mai szemmel „normálisnak” tekintünk, utódaink a tavalyi, rendkívül meleg, vagy annál még forróbb nyári hónapokat fogják természetesnek tekinteni - nyilatkozta a svájci éghajlat kutató. Európa egyes területein tavaly június, július és augusztus hónapokban - tehát három hónapon át - az ádagosnál 5 Celsius- fokkal magasabb hőmérsékleteket is mértek. Tavaly mintegy 20 000 idős ember vált a hőség áldozatává. Az egészségügynek tehát a jövőben fel kell készülnie az éghajlat melegedésére, a hőmérsékleti rekordok szaporodásával járó élettani következmények kivédésére. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉGBOLT; ESŐ ELVÉTVE 7-13 FOK KIJEV 7 ELŐREJELZÉS 0 RV0SM ETE0 RO L0GIA Jobbára borult lesz az égbolt, elvétve, leginkább az ország északi területem esőre is számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 11 fok között alakul, délnyugaton 13 fok valószínű, keleten legfeljebb 3. Nyugati szél. Éjszaka a hőmérő higanyszála 5 és 1 fok közé süllyed. Holnap marad a jobbára borult égbolt, gyakori csapadékkal, havazás az alacsonyabban fekvő területeken is valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 7 fok között alakul. A jelenlegi időjárás miatt az ország egész területén a negatív hatások érvényesülnek a biometeorológiában. Idegesség, depresszió, általános rosszullét bárkinél előjöhet, emiatt csökken a fizikai és szellemi teljesítőképességünk, illetve nő a reakcióidő. Ebből kifolyólag legyenek elővigyázatosak. A mozgás- szervi, főleg reumatikus bántal- mak is erősödnek, fantomfájdalmak is újra megjelenhetnek. Holnap a mainál némileg kedvezőbb hatásokkal számolhatunk. A Duna vízállása - Pozsony: 390, árad; Medve: 360, apad; Komárom: 330, apad; Párkány: 270, apad. A Nap kel 07.14-kor - nyugszik 16.58-kor A Hold kel 18.10-kor - nyugszik 08.12-kor
