Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-02 / 26. szám, hétfő
12 Téma: a munkamánia ÚJ SZŐ 2004. FEBRUÁR 2. HÁTTÉR Legendák a nagy francia az íróról A munkamánia sem új keletű jelenség, politikusok, híres emberek váltak a munka rabszolgájává. Ismeretes, hogy a világirodalom egyik óriása, Honoré de Balzac, a nagy francia regényíró milyen megszállottan dolgozott. Elképesztő munkatempójáról legendák szólnak: éjfél után egy órával ébresztőt kért, ezután reggel 8 óráig egyfolytában írt, majd másfél óra alvás után, ismét dolgozott délután 5 óráig, és hatalmas kávéadagokat fogyasztott el. Ezután „élt“ volna estig, csakhogy a nyomdába kellett mennie, üzletfeleivel tárgyalni és hivatalos látogatókat fogadni. Az eredmény persze lenyűgöző: az Emberi színjáték regény- ciklusa keretében 90 regénye jelent meg. Az irgalmatlan munkatempóra a fiatal korában alapított könyvkiadó vállalatának csődje és adósságai késztették. Később a megfeszített, felfokozott munkatempó, az alkotói láz szinte maga alá temette az írót. A nappalok és éjszakák, a való élet és a műveiben szereplők szinte összemosódtak a mindennapjaiban. 50 éves lett, a- mikor feleségül vehette Hans- ka grófnőt, régi szerelmét. Még 50 művel akarta tovább gyarapítani a hatalmas életművet, ám az egyéni boldogság és a további alkotás helyett a halál várt rá. (a-zona) Vannak olyan emberek, akiknek újból meg kell tanulniuk lazítani, de ha egyedül nem képesek erre, pszichológushoz kell fordulniuk Munka látástól vakulásig .^Z2B (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Sokak szemében imponáló az a személy, aki látástól vakulásig hajtja magát. A társadalom is ezt a magatartásmódot díjazza manapság. Az anyagi érdekek túlzott előtérben tartása, a karriervágy, az elismertség igénye azonban kényszeres személyiséggé változtathat bárkit, s beteges függőséggé alakíthatja addig normális munkavégzését. ÖSSZEÁLLÍTÁS Nehéz meghatározni, hogy hol a határ a túlmunka és a munkamánia között - a vállalatvezetők, igazgatók, topmenedzserek 70- 80 százaléka heti 60 órát is dolgozik, többségük mégsem nevezhető munkamániásnak, mert azután élvezi is a rengeteg munka gyümölcsét. A munkamániás erre képtelen, nem tud lazítani, pihenni, üdülni, ha netán elutazik, azt is üzleti ügyei ápolására használja fel. Számára az öröm, a siker egyedüli forrása csak és kizárólag a munka. Jól ismert fogalom a számára a munkaebéd, a munkavacsora, vagy éppen munkareggeli, ami csak ritkán jelent jóízű étkezést, még ritkábban kikapcsolódást, feloldódást. Menekülés a valóságból A szakemberek szerint a munkamániások a kényszeres magatartással menekülni igyekeznek a Európában vagy Ázsiában öt hetet töltenek pihenéssel az emberek, és sokan még ezt is keveslik. Ezzel szemben az amerikaiak átlag 12 órát dolgoznak naponta, és a szabadságuk is mindössze két hét - ha egyáltalán igénybe veszik. Munkamániások lennének? Aligha. A túlzásba vitt munkának gazdasági okai is lehetnek, például az a hatalmas fejlődés, amely végbement az elmúlt évtizedekben. fennálló körülményekből, a kellemetlen valóságtól, sokan az emberi kapcsolatokat pótolják, érzelemviláguk elsivárosodását próbálják ellensúlyozni a megfeszített munkával. Ha nem tudnak kitörni ebből az ördögi körből, egész személyiségük károsodik! Sokaknak valóságosan újból meg kell tanulniuk lazítani, de ha egyedül nem képesek erre, pszichológust kell segítségül hívniuk ehhez. Titkok a listán Hogyan gyógyulhatnak ki szenvedéllyé vált szokásukból? Célszerű a napi tevékenységüktől távolibb elfoglaltságot keresniük, s törekedniük kell arra, hogy abban a szórakozást is megtalálják. A kényszeres munkamániásoknak azt ajánlják, hogy állítsanak össze egy olyan listát maguknak, amelyben rögzítik azokat a dolgokat, melyeket titkon mindig szerettek volna kipróbálni. Bizonyára akad olyan, amely felkelti az érdeklődésüket. Eredménnyel járhat az a módszer is, hogy meggyőzik az illetőt: a pihenésre szánt idő, a teljes kikapcsolódás „megtérül“, mert a feltöltődés nyomán megkétszereződik energiájuk, s újult erővel, gyorsabban és többet tudnak majd teljesíteni, mielőtt újra a pihenést választják. A szenvedélybetegség jelei Milyen tünetei vannak a munkamániás viselkedésnek? Napi 10-12 óra munka, pihenők nélkül - ha mégis pihen, közben is csak a munkájára gondol. A kényszeresen dolgozó személy számára a munka mindennél fontosabb, ráadásul gyakran már csak elkeseredetten küzd a tennivalókkal. Nem bízik kollégái teljesítményében, csak a saját maga által elvégzett munkát tartja megfelelőnek, éppen ezért képtelen bármit is kiadni a kezéből. A betegség fázisai 1. Az első fázisban a munkamániás életének középpontjába mindinkább a munka kerül - kapcsolatai fokozatosan elveszítik jelentőségüket. A beteg otthon és munkaidőn kívül is dolgozik. 2. A következő fázisban már életvitelét is a munkának rendeli alá, agresszivitást vált ki belőle, ha mások akadályozzák vagy megszólják ezért. 3. Egyre többet vállal, de mind többet dolgozik céltalanul, és egyre nagyobb nehézséget okoz neki, hogy megfeleljen a feladatoknak és követelményeknek. 4. A munkamániás pszichikai- lag és fizikailag is kezd kimerülni, fokozatosan csökken a teljesítménye, a érzi, hogy teljesítőképessége végső határára jutott. A munkamániások leggyakrabban álmatlansággal, fejfájással, gyomorpanaszokkal, magas vérnyomással, szívritmuszavarokkal, állandó pánikérzéssel és depresszióval fordulnak orvoshoz. Betegségük okát legtöbbször sem megállapítani, sem kezelni nem képesek egyedül. A férfiakat fenyegeti A nők között is szép számmal akadnak munkamániások, ez a betegség mégis inkább a férfiakat fenyegeti. Ugyanis hagyományos szerepük szerint az ő dolguk eltartani a családot. Ez a nyomás pedig olykor annyira erős, az elvárás maga oly mértékben egyoldalú, hogy egyes férfiak elérve a megfelelő teljesítményt, úgy gondolják, ezenkívül semmi más dolguk nincs a világon: sem mással, sem magukkal szemben. Eszükbe sem jut, hogy az emberi kapcsolatokba is energiát és időt kell belefektetni. Az öngyilkosság egyetlen társadalmilag elismert formája a munka - tartják, s bár ez enyhe túlzás, a kijelentés maga'mégis elgondolkodtató: FÍa valaki szereti a munkáját, még nem feltétlenül válik munkaalkoholistává. De vannak időszakok, amikor minden normális felnőtt közel kerül éhhez az állapothoz. Csak tudni kell észrevenni, hol a határ, (k-r, figyelőNet) Az internet berobbanásával nagy teret kaptak a rámenősebb vezetésű vállalkozók, akik egyre több időt töltenek el számítógépük előtt, és ugyanezt várják el alkalmazottaiktól is"~X kérdés csak az, hogy az alkalmazottak kihozzák-e a maximumot magukból, ha 70 órát dolgoznak egy héten? A válasz: nem. A munkával kapcsolatos stressz és depresszió növekszik szerte a világon. Az amerikai munkások teljesítőképességük határáig jutnak el, mert sokan abban a tévhitben élnek, hogy a karrierjük a túlórázás mértékétől függ. aqua-therm Nitra A fűtési, szellőztető, klimatizációs, mérési, regulációs, egészségügyi és ökológiai technika 6. nemzetközi szakmai vására 2004. II. 3-6. Vystavisko AGROKOMPLEX Nitra naponta 10-től 17 óráig Szakmai garancia: SLOVENSKÁ SPOLOCNOSt PRE TECHNIKU PROSTREDIA SLOVENSKÁ ENERGETICKÁ AGENTÚRA CECH VYKUROVANIA A TEPELNEJ TECHNIKY SLOVENSKY ZVÄZ VYROBCOV TEPLA Fő partner: SLOVENSKY PLYNÁRENSKY PRIEMYSEL, a. s. SLOVENSKY é\ PLYNÁRENSKY f/j PRIEMYSEL ■ 4?*®* www.tzb-info.sk TANÁCSOK Az amerikai Workaholics Anonymous szervezet szerint igen egyszerű eszközökkel tudunk fellépni a függőség ellen. Ezek a következők. Sorrend felállítása: az elvégzendő feladatok között sorrendet kell felállítani. Néha ez azt is jelentheti, nem kell tennünk semmit. Rugalmasnak kell maradni, hiszen a fontossági sorrendet is meg kell néha változtatni. A véletleneket és akadályokat növekedési lehetőségnek kell tekinteni. Helyettesítés: új tevékenységet csak úgy végezhetünk, ha egy ugyanannyi energiát és időt követelő, régi tevékenységet elhagyunk. Koncentráció: egyszerre csak egy dolgot szabad csinálni. Ütemezés: a munka tempóját számunkra megfelelően kell meghatározni. Mielőtt egy új munkafázisba kezdünk, ellenőrizzük le, elegendő energiánk van-e az elvégzésére. Elfogadás: a munka minden eredményét el kell fogadni. A türelmetlenség, rohanás és a tökéletes munka hajszolása hátráltatják a felgyógyulást. Forrás: (fnet.hu) NEZZEN SZEMBE AZ IGAZSÁGGAL! Válaszoljon őszintén a kérdésekre. Tizenkilenc kérdés következik, válaszoljon rájuk igennel vagy nemmel. ♦ Úgy érzi, soha nincs ideje befejezni a dolgait? ♦ Türelmetlenné válik, ha úgy véli, rabolják az idejét? ♦ Leplezi az érzelmeit? ♦ Nagyon vágyik arra, hogy teljesítményét, eredményeit elismerjék? ♦ Általában verseng másokkal, a győzelemért játszik? ♦ Annyira gyorsan beszél, hogy kollégái, ismerősei gyakran kérik, ismételje meg, amit mondott? ♦ Rendszeresen a szavába vág beszélgetőpartnerének? ♦ Idegesíti a semmittevés? ♦ Gyakran csinál egyszerre több dolgot? ♦ Mielőtt befejezi az egyik munkáját, már a másikra, a következőre gondol? ♦ Vezetéskor őrülten és görcsösen nyomja a gázpedált, türelmetlen más autósokkal szemben? ♦ Elsőnek szokott végezni az étkezéssel? ♦ Rendszeresen munka közben, az íróasztalnál tízóraizik? ♦ Korán kezdi, későn fejezi be a munkanapot? ♦ Rosszul alszik, ha munkahelyi problémákon töri a fejét? ♦ Mindig siet valahová, és úgy érzi, az utcán járó emberek csak akadályt jelentenek a haladásban? ♦ Gyakran túlórázik? ♦ Nyugtalanítja, ha munkatársaira kell bíznia egy fontos felada- tot?. ♦ Minden más mellékes dolognak számít a munkáján kívül? Ha 12 vagy több kérdésre igen volt a válasza, közel áll ahhoz, hogy a munka megszállottja legyen. Talán már érzi is lelke mélyén, hogy a munka rátelepszik életére. De sohasem késő változtatni. Figyeljen jobban arra, hogy egy-egy határidős munkától eltekintve, az év legnagyobb részében képes legyen megálljt parancsolni magának. Ha csak múlnak az évszakok, és nem tud másra visszaemlékezni, mint hogy éppen melyik projektet kellett tető alá hozni, akkor lehet, mit lehet, biztos, hogy gond van. Az sem mindegy, hogy milyen érzések fűzik a saját munkájához, munkahelyéhez, mennyire stresszes vagy bizonytalan ez a kötődés. Adjon több szabadnapot magának, amit csak a maga és családja kedvére való tevékenységekkel tölt el. Ne engedje, hogy a munkához való viszonya szétzilálja kapcsolatait. Hivatástudat vagy mánia Keskeny a határvonal FigyelőNet által megkérdezett tanácsadók szerint egyre keskenyebb a határvonal a túlmunka és a munkamánia között. Nehéz megállapítani, hogy egy cég vezetője azért tölti bent ideje jelentős részét, mert sok a munkája, esetleg rosszul osztja be az idejét - vagy azért, mert kényszeresen ragaszkodik ahhoz, hogy mindent ő végezzen el. Számos olyan állás van, amely teljes elkötelezettséget követel: ilyen a színészek, orvosok, ápolónők vagy épp a diplomaták munkája. Munkaidejük nem 8-tól 5-ig tart, ritkán van lehetőségük beosztani, és szinte soha nem mondhatnak nemet a túlórára. Dolgozzanak bármennyit is, esetükben hivatástudatról, nem munkamámáról szokás beszélni. $1519204
