Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-29 / 23. szám, csütörtök

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 29. Megnyílt a 35. Magyar Filmszemle Budapest. A magyar film igazi érték, elismert európai érték, amelyet óvni, gondozni, gyarapítani és őrizni kell - jelentette ki Medgyessy Péter a 35. Magyar Filmszemle megnyitó ünnepségén kedden, a Budapest Kongresszusi Központban. Medgyessy Péter után Koltai Lajos operatőr, a szemletanács elnöke köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd Grunwalsky Ferenc, a Magyar Mozgó­kép Közalapítvány elnöke szólt az egybegyűltekhez. A beszédek el­hangzása után Hiller István kulturális miniszter és Grunwalsky Fe­renc adta át az újonnan alapított - elsőként tíz kiemelkedő alkotó­nak odaítélt - Magyar Mozgókép Mestere díjat. A kitüntetést Illés György, Szécsényi Ferenc és Tóth János operatőr, Jancsó Miklós, Böszörményi Géza, Kovács András, Makk Károly, Bacsó Péter, Mé­száros Márta és Gyarmathy Lívia rendező kapta. A február 3-án zá­ruló filmszemle versenyprogramjában 16 játékfilm szerepel, to­vábbi hetet információs vetítésen mutatnak be. (MTI) SZÍNHÁZ KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Csalódások (vendégjáték Rozsnyón) 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Háztűznéző (vendégjáték Dunaszerdahelyen) 11,19 MOZI POZSONY HVIEZDA: A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új-zél.) 15.30,19 MLADOSŤ: Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 15.15, 17.30, 20 PÓLUS - METROPOLIS: Mona Lisa mosolya (am.) 14.30, 16.40, 18.50, 21.10 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új-zél.) 14.40, 16.20, 18.30, 20.10 Aki bújt, aki nem 2 (am.) 16.05, 18, 20.05 Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 14.10,15,18.05,21.20 Novo (fr.) + IMT Smile (szí.) 14.05,16.30 Nyílt seb (am.-auszt.) 15.40,19,21.25 Kegyeden bánásmód (am.) 15,17,19.10 KASSA TATRA: Kill Bill (am.) 16,18, 20 CAPITOL: A Gyűrűk Ura - A ki­rály visszatér (am.-új-zél.) 15.30,19 ÚSMEV: Mona Lisa mosolya (am.) 18 Aki bújt, aki nem 2 (am.) 16, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Nyílt seb (am.-auszt.) 17, 19.30 VÁG- SELLYE - VMK: Gyalog galopp (ang.) 20 PÁRKÁNY - DANUBI­US: Flört a fellegekben (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Titokzatos folyó (am.) 16.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Basic (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Az Amazonas kincse (am.) 16, 18, 20.15 Apám beájulna (magy.) 16.30, 18.30, 20.30 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új-zél.) 16,18,20 Hóhatár - A félelem felpörget (ang.-ném.- lux.) 19.30 Igazából szerelem (ang.) 14.45, 17.15, 19.45 Jószom­szédi iszony (am.) 15.30,17.30,19.30 Mambo italiano (kan.-am.) 15.45,17.45,19.45 Mona Lisa mosolya (am.) 13.15,15.30,17.45, 20.15 Pofa be! (francia) 16.15,18.15,20.15 A frekvenciatanács magyar tagjai az ORTT fesztiválján Média-szomszédolás JUHÁSZ KATALIN Kassa. Az Országos Rádió és Televizió Testület (ORTT) a film­szemlét megelőző hétvégén Mustra címmel minifesztivált szervezett a testület által az elmúlt hat évben támogatott filmekből és televíziós produkciókból. A mintegy ötven órányi anyagot bemutató ingyenes rendezvényre meghívást kapott a szlovákiai testvérszervezet, a frek­venciatanács két magyar tagja, Agócs Valéria és Varga Tibor is, akik a fümek „mustrálása” mellett anyaországi kollégáikkal is tárgya­lásokat folytattak. Varga Tibor la­punknak elmondta, hogy a testüle­tek európai emyőszervezetén belül fontosnak tartják a visegrádi né­gyek közötti szorosabb együttmű­ködést, hiszen a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar elektronikus médiumok felügyeletét ellátó ható­ságok a négy államban hasonló problémákkal szembesülnek. „A legnagyobb különbség, hogy a mi tanácsunkkal ellentétben a magyar ORTT tagjai főállásban tevékeny­kednek, ezáltal nem kell semmi mással foglalkozniuk. Önálló pa­naszbizottságuk van, az apparátu­suk pedig 120 tagú, míg a mi iro­dánkban hozzávetőlegesen 30 em­ber dolgozik, egy-egy osztályra csak pár fő jut. A költségvetésük is jóval nagyobb, mint a miénk” - mondta Varga Tibor, hozzátéve, hogy a magyar ORTT-nek érezhe­tően nagyobb a „tekintélye”, mint a szlovákiai frekvenciatanácsnak. Ennek az az oka, hogy a kiróható pénzbírságok sokkal nagyobbak Magyarországon, mint hazánkban, előfordulhat például, hogy ugyan­azért a vétségért egy szlovák tévé­csatorna kevesebb büntetést fizet, mint egy magyarországi. Varga Ti­bor szerint a testületnek nagyobb súlya lenne, ha a magyarországi rendszerhez hasonlóan ők is kezel­hetnének egy műsorszolgáltatási alapot, amelynek feladata a nem nyereségorientált, közszolgálati műsorszolgáltatók és alkotók tá­mogatása, a minőségi kultúra meg­őrzése és fejlesztése, valamint a sokszínűség biztosítása. „Ily mó­don segíteni tudnánk a Pro Slovakia alapnak, sőt majdhogy­nem helyettesíthetnénk is őket. Ne­kik is kevés pénzük van, és így job­ban összpontosulhatna a nívós kul­túrára szánt támogatás” - állítja a frekvenciatanács tagja. A két testület további tervei kö­zött szerepel egy szlovák-magyar médiakonferencia szervezése, amelyre vélhetően májusban kerül sor Budapesten. Januártól új főszerkesztő, Csehy Zoltán áll a Kalligram irodalmi és művészeti folyóirat élén Új köntösben és új stílusban A megújulás jegyében kezdte az idei esztendőt a Kalligram irodalmi és mű­vészeti folyóirat. A főszer­kesztői székben Hizsnyai Zoltánt a kiváló fiatal köl­tő, műfordító, Csehy Zol­tán váltotta fel. MISLAY EDIT Megváltozott a lap arculata is: megnagyobbodott a formátum, tetszetős, szemet vonzó a törde­lés, lényegesen nagyobb szerep jut a fotóknak, illusztrációknak - ez a grafikai szerkesztő, Hrapka Tibor munkáját dicséri. A kiadót a közös néven kívül jel­zi a folyóirat fejlécébe bekompo­nált, a Kalligram-könyvekről jól is­mert, kalligrafikus K is. Az új for­ma jó választásnak tűnik, azt is ír­hatnám, olvasócsalogató, és ezt gyakorlati tapasztalatokkal is alá tudom támasztani, hiszen próba­képpen jó pár ismerősömnek a ke­zébe nyomtam, és vala­mennyiükre kedvező be­nyomást tett. A „magazi­nosabb” külső természete­sen korántsem azt jelenti, hogy a Kalligram alább akarja adni annál a színvo­nalnál, amelyet a megalakulása óta eltelt bő egy évtizedben, Hizsnyai Zoltán vezénylete alatt képviselt, de egyfajta stílusváltás a januári számban már megfigyel­hető. A főszerep ugyan hangsúlyo­zottan az irodalomé, de teret kap­nak a művészet további ágai is. Rokonszenves az a kezdeménye­zés, ahogyan a lap olvasóközeibe hozza a szerzőket portrék, (mini)interjúk segítségével, bepil­lantást engedve valamelyest az al­kotói boszorkánykonyhába is. A megújult Kalligram januári számát Tolnai Ottó verse nyitja, melyet a folyóirat felkérésére írt, s melynek az elemzését is olvashat­juk Mikola Gyöngyi tollából. A fo­lyóirat részletet közöl a Budapes­ten élő Bánki Éva Esőváros című, megjelenés előtt álló regényéből. A regény „főszereplője” Duna- szerdahely, mely a háború után kitelepített nagyapa emlékein ke­resztül elevenedik meg. Az újgö­rög költészet legnagyobb alakjá­nak, Kavafisznak a kiadatlan ver­seiből Déri Balázs magyarításá­ban olvashatunk néhányat, emel­lett a fordító saját, az antik kultú­ra ihlette verseit is közreadja. Jáchym Topol, a kortárs cseh iro­dalom egyik meghatározó alakjá­nak munkásságáról is képet ad a Kalligram: részletet közöl az író legújabb regényéből, az Éjszakai munkából, válogat verseiből, és egy vele készült interjút ad közre. Ezt Benyovszky Krisztián jegyzete egészíti ki, melyet az Éjszakai munka kapcsán írt. A cseheknél maradva: nagyobb összeállítást szentel a lap a szépíró, gondolko­dó, publicista, Ladislav Klíma írá­sainak, G. Kovács László tolmá­csolásában. Filmelemzésében Dragon Zoltán a homoszexualitás és a kannibalizmus nyomaira mu­tat rá Joseph L. Mankiewicz Múlt nyáron, hirtelen című munkájá­ban. Somogyi Gyula Schnitzler könyvét és a regény alapján ké­szült Kubrick-filmet, a Tágra zárt szemeket vizsgálja, Gilles Deleuze és Félix Guttari tanulmánya a minor irodalom kérdéskörét bon­colgatja. Pavel Scheufler a cseh aktfotózás kezdeteiről ad érzékle­tes képet. Kérchy Anna tanulmá­nyának témája: a női szépség erő­szakos ideológiájának dekon- strukciója a feminista perfor- mansz terrorista testeiben. A né­gyes fogat, melyet ezúttal Beke Zsolt, Mizser Attila, Polgár Anikó és Vida Gergely alkot, Hizsnyai Zoltán Bárka és ladik című verses­kötetét elemzi. A főszerep az irodalomé, de teret kapnak a művé­szet további ágai is. f Csehy Zoltán főszerkesztő a megújult folyó- ratról és tervei­ről: „A Kalligram alcíméhez híven (Művészet és gondolat) azokat az érintkezés­beli pontokat keresi, melyek az egyes kulturális területeket az irodalom (lehetőleg minél hatha­tósabb) segítségével összefogják. A folyóirat ezért is figyel majd a szokásosnál talán hangsúlyozot­tabban a populáris regiszter csa­tornáira (pl. képregény, film, ze­ne, fotó). A 2004-es év világiro­dalmi tekintetben főként a cseh irodalom éve lesz (a 2005-ös elő­reláthatólag majd az oroszé) ná­lunk: az év folyamán 5-6 cseh író - pl. Jáchym Topol, Bohumil Hrabal, Milan Kundera stb. - portréját kívánjuk megrajzolni nemcsak művészetük és recepci­ójuk bemutatásával, hanem do­kumentumok, interjúk (ez utób­bi kifejezetten hangsúlyos műfaj lesz) segítségével is. Havi rend­szerességgel kiemelten közöljük egy-egy kortárs költő lapunk fel­kérésére írt költeményét értő verselemzés kíséretében, melyek egyszerre kínálják fel neves iro­dalomtörténészek olvasatait, és egyszerre rajzolnak ki egy saját­ságos magyar költészettörténe­tet. A tematikus számok helyére a tematikus összeállítások lép­nek, mintegy így is a rugalmas­ságot szolgálva. Alapvető témá­ink idén elsősorban és előrelát­hatólag az identitásba társadal­mi nem, a poétika, a sport - nyárra egy Olimpia-számot ter­vezünk -, a populáris kultúra lesznek, de tervezünk például válogatást az arab vagy a queer irodalomból is. Grafikai szer­kesztőnknek, Hrapka Tibornak hála, a gondolat mellett a művé­szet dimenziója is jobban látszik érvényesülni. Az irodalmat tulaj­donképpen a társművészetek be­vonásával igyekszünk közelebb hozni, rengeteg (portré) fotót közlünk például, a szerzőt a ne­künk küldött szövegéről faggat­juk néhány kérdés erejéig, ez persze, erősen szövegcentrikus irodalomértésünk idején akár idejétmúlt, referenciális gesztus­nak hathat egyesek szemében, bár a nagyvilág számos rendkí­vül kimagasló irodalmi maga­zinja követi ezt a magyar folyó­irat-kultúrában egyáltalán nem honos gyakorlatot. Alapvető cé­lunk érvényes és egyedi színek­kel rendelkező hanggal kapcso­lódni az egyetemes magyar iro­dalom többszólamúságához, il­letőleg a közép-európai kulturá­lis gondolkodás vagy azzal pár­beszédképes kulturális energiák beáramoltatása.” Az Oscar-díjakat idén 76. alkalommal ítéli oda az Amerikai Filmakadémia, a díjkiosztó február 29-én lesz A Gyűrűk Ura tizenegy jelölést kapott MTI-TUDÓSÍTÁS Los Angeles. Tizenegy jelölést kapott az új-zélandi Peter Jackson filmtrilógiájának utolsó fejezete, A Gyűrűk Ura - A király visszatér cí­mű film az ez évi, 76. Oscar-díjra. Az Amerikai Filmakadémia ítészei egyebek között a legjobb filmalko­tás és a legjobb rendező kategóri­ákban jelölték a filmet. Alig marad el mögötte a napóleoni időkben ját­szódó, Peter Weir rendezte Kapi­tány és katona című film, amelyet 10 kategóriában - köztük a legjobb filmalkotás és a legjobb rendező - jelöltek. A legjobb férfi és a legjobb női főszereplő jelöltek között van többek között Bill Murray, Diane Keaton, Sean Penn és Charlize Theron. A filmakadémia tagjai a legjobb filmek közé jelölték továb­bá a Lost in Translation (Fordítás közben eltűnt), a Titokzatos folyó és a Vágta (Seabiscuit) című filme­ket. A legjobb film és a legjobb ren­dező kategória mellett A Gyűrűk Ura - A király visszatér című filmet jelölték még egyebek között a leg­jobb filmdal, a legjobb képi effektu­sok, a legjobb adaptált forgató- könyv kategóriákban. A legjobb rendező kategóriában Peter Jack- son és Peter Weir mellett jelölést kapott Fernando Meirelles City of God (Isten városa) című filmjéért, Clint Eastwood a Titokzatos folyó és Sofia Coppola a Lost in Trans­lation rendezéséért. A Francis Ford Coppola lánya rendezte fűmet je­lölték még a legjobb eredeti forga­tókönyv kategóriában is. A legjobb férfi főszereplők között Bill Murray (Lost in Translation) és Sean Penn (Titokzatos folyó) mellett jelölték Johnny Deppet a Karib-tenger ka­lózai, Jude Law-t a Cold Mountain (Hideghegy) és Ben Kingsleyt a House of Sand and Fog (Homok és köd háza) című filmben nyújtott alakításért. Diane Keaton (Műiden végzet nehéz) és Charlize Theron (Monster - Szörnyeteg) mellett a legjobb női főszereplő jelöltek kö­zött van Samantha Morton (In America), Naomi Watts (21 Grams - 21 gramm) és Keisha Castle- Hughes (Whale Rider - Bálna­lovas). A legjobb férfi melléksze­replő kategóriában jelölést kapott Alec Baldwin (The Cooler), Benicio Del Tora (21 Grams), Djimon Hounsou (In America) Tim Robbins (Titokzatos folyó) és Ken Watanabe (The Last Samurai-Az utolsó szamuráj). A legjobb női mellékszereplő Shohreh Aghdash- loo (House of Sand and Fog), Pat­ricia Clarkson (Pieces of April - Áprilisi töredékek), Marcia Gay Harden (Titokzatos folyó), Holly Hunter (Tizenhárom) és Reneé Zellweger (Hideghegy). A legjobb külföldi fűmre jelölték a zsűritagok a kanadai The Barbarian Invasions (Barbárok inváziója), a cseh Žela- ry, a japán The Twüight Samurai (Hajnali szamuráj), a hoűand Twin Sisters (Ikrek) és a svéd Évű (Go­nosz) című filmeket. Az életműdí­jat idén Blake Edwards az Álom lu­xuskivitelben, a Viktor és Viktória és a Rózsaszín párduc című filmek vüághírű rendezője érdemelte ki:

Next

/
Thumbnails
Contents