Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-26 / 20. szám, hétfő

16 Téma: az étkezési szokások ÚJ SZŐ 2004. JANUÁR 26. NEMZETEK ÉTKEZÉSI SZOKÁSAI Divat lett a sietés, kapkodás és a folyamatos időkényszer, amely állítólag a fontosság látszatát kelti VÁLTOZNAK A SZOKÁSOK A franciáknál a vacsora a legfontosabb A franciák könnyű reggelit fogyasztanak, ami általában tejeskávé­ból vagy kakaóból és péksüteményből áll. Az ebéd, a modem élethez, általában a rövid munkahelyi szünethez igazodva alakult ki, ritkán esznek levest, inkább salátaféléket vagy más előételt, húsételt köre­tekkel, mártással, vagy húsos zöldségételt, desszert, az ételekhez illő ital és az ebéd utáni kávé a megszokott sorrend. Napjainkra jellemző az ebédszünetben elfogyasztott egytálétel, ami lehet kiadósabb salá­ta, húsos zöldségétel, szendvics. Az étkezések közül legnagyobb sze­repe a vacsorának van, amely könnyű ételekből, de több fogásból áll. Ilyenkor fogyasztanak levest, utána frissen sült húsétel, majd sajtfé­lék, gyümölcs vagy édesség zárja a sort. A hétvégeken és ünnepnapo­kon kerülnek asztalra az olyan fogások mint osztriga, libamáj. Szenvedéllyel főznek az olaszok Az olaszok szeretnek enni, kedvelik a jó ételeket, ami nem feltétle- nül drágát, különlegeset jelent. A legegyszerűbb ételt is olyan oda­adással, mondhatni szenvedéllyel készítik, fogyasztják, mint a drága vendéglők luxus fogásait. Reggelire nem esznek sokat, általában te­jeskávé, vaj, dzsem, kenyér, legfeljebb felvágottal, sajttal vagy tojásé­tellel kiegészítve. Ebédre levest vagy valamilyen előételt fogyaszta­nak, a nagy melegben gyakori, hogy az előétel helyettesíti a húsfélé­ket, a főételt is. Vacsorakor rendszerint kompletten étkeznek, előétel, leves, főétel salátával és desszert, kávé, tehát teljes ételsort fogyaszta­nak. Nyáron a nagy meleg miatt a vacsora későn kezdődik. Szendvics, tea, puding Angliának köszönhetünk több gasztronómiai érdekességet, de leg­alább is angol közvetítéssel jutott el néhány dolog Európába: így pl. a szendvicsek készítése, vagy a XVII. századi Angliában teijedt el teai- vás, a pudingok, a pie-ok. Fogalommá vált az angol reggeli, ami gyü­mölcslével kezdődik, majd zabkása következik. Fontosak a külön­böző pirítósok, vüágszerte kedvelt reggeli ételeik a sült sonka tojás­sal. A leggyakoribb reggeli ital a tea, ritkábban a kávé. A teát tejjel vagy tejszínnel, gyakran cukor nélkül fogyasztják. Az ebéd rendsze­rint munkahelyen, iskolában stb. az ebédszünetben elfogyasztott gyors étkezés. Ez az étkezés általában szendvics vagy hidegsült, son­ka, sajt, saláta. A meleg ebéd is egyszerű, egy csésze leves, egy sült valamilyen salátával, esetleg desszert. Délután 4-5 óra körül egy csé­sze teát vagy kávét fogyasztanak, hozzá kekszet, süteményt, szendvi­cset. A vacsora az angol családoknál szertartás volt, üyenkor átöltöz­tek, komplett, gondosan összeállított étrendet fogyasztottak. Az átlag angol családoknál már nem divat, de vacsorára kiadósán étkeznek. Tízóraira kolbászféle, pácolt hal A németek étkezési ritmusa átlagos. A 3 főétkezés mellett tízóraira wurstokat kolbászféléket és pácolt halakat fogyasztanak. Hagyomá­nyai van a délutáni kávézásnak, amihez süteményeket fogyasztanak. Skandináv hagyományok Táplálkozásuk eltér a közép-európai szokásoktól, más hagyomá­nyokra épül. A dánok reggelire sokfélét tesznek az asztalra. Felvágot­takat, kiváló minőségű vajat, joghurtokat, többféle kenyeret, teát, ká­vét, tejet, de sokan fogyasztanak kásaféléket, müzliket, és gyümöl­csöt is. Elteijedt szokás a napközbeni étkezés, délelőtt és délután is teát, kávét, péksüteményeket fogyasztanak, ez iskolában, munkahe­lyen egyaránt természetes. Ebédre, vacsorára kiadós sülteket esznek. Köretként általában többféle zöldséget, főtt vagy sült burgonyát és a húsokhoz többféle mártást adnak. Levest ritkán fogyasztanak. A bolgár, görög, albán konyha A Balkán-félsziget keleti és déli részén élő népek főzési, étkezési szokásai sok hasonlóságot mutatnak. A tengeri eredetű élelmiszerek, a vágóállatok, a terület terményei csaknem azonosak, ezért nagy a hasonlóság konyhájukban is. Az étkezés ezekben az országokban a meleg éghajlat miatt 1-2 órával eltolódik. A reggelire nem fektetnek nagy hangsúlyt. Sok erjesztett tejterméket, joghurtot, kefirt, juhsajt tot, kecsketúrót stb. fogyasztanak. Délben néhány órás sziesztát tar­tanak, legfontosabb az esti étkezés, (gasztronomia.hu) Nem lusták. Csak sziesztáznak. Csak lassan a gyorsétellel! Elmaradt reggeli, megfe­szített munka, kihagyott ebédszünet, a klaviatúra felett bekapott szendvics - sok munkavállaló számára megszokott ez a fajta táp­lálkozási program. Este pedig farkaséhesen neki­esnek a hűtőnek, és teletö­mik egész nap ürességre kárhoztatott gyomrukat. A sziesztázó déliek sokkal egészségesebben élnek. ÖSSZEÁLLÍTÁS Akinek tényleg nincs még 10 perce sem egy nyugodt evésre, an­nak sürgősen be kell szorítania egy ebédre való szabad félórácskát a napjába. Vannak azonban olya­nok, akiknek bár lenne idejük en­ni, mégis sietnek a menzában vagy a munkahely környéki, menüket kínáló étteremben. Sietnek, kap­kodnak, magukba hányják az ételt, szinte sosem kapcsolják ki a mobil- telefont ebéd közben. Divat lett ugyanis a folyamatos időkényszer, amely a fontosság látszatát kelti. Lassul az észjárás A mesterségesen keltett idő­kényszer azonban valódi stressz- hez vezet: szorongás és nyugta­lanság lép fel, sót a mentális telje­sítmény is csökken, lassul az ész­járás, romlik a memória. Ráadá­sul a desszertevésre szinte soha­sem jut idő, pedig az édességben található anyagok endorfint ter­melnek, aminek hatására boldog­Szabad nassolni! Amíg azonban a munkahelye­ken az a menő, hogy senkinek sincs ideje egy rendes ebédet elfo­gyasztani, addig kevés remény van a javulásra. A táplálkozástu­dománnyal foglalkozók ugyanak­kor igyekeznek az egyes munka- vállalókban tudatosítani a helyes étrend fontosságát. Önállóan is követhető tanácsokkal szintén szolgálnak: a munka közbeni nas­solás nem csak megengedett, ha­nem ajánlott is. A gyümölcsök, zöldségek, müzlik vagy krumplis „nassok” vitaminban és ásványi anyagban gazdagok. Szénhidrát­tartalmuk lassan szívódik fel a vérbe, ezért hosszabban fitten tartanak. A napi italszükség­letről sem szabad elfeledkezni, a tea és kávé mellett 2 liter folya­dékot kell inni. Ha valaki meg szeretné őrizni a súlyát, ügyelnie kell az energiabevitelre is. Egy női irodai alkalmazottaknak na­pi 2100 kalóriára van szüksége, míg egy férfinak napi 2500 kaló­riára. Az étkezéssel bevitt kalóri­amennyiségből még levonandó a napi 8 órányi kényelmes üléshez szükséges 416 kalória, valamint a körülbelül 190 kalóriát fel­emésztő rövid séta az ebéd hely­színéig. (FigyelőNet) A felnőtt lakosság közel kétharmada azt eszi, ami ízlik neki, illet­ve a normál étrendet követők táborába tartozik, s nem nagyon figyel arra, hogy helyesen táplálkozik-e vagy sem Sok munkavállaló számára megszokott táplálkozási módszer a klaviatúra felett bekapott szendvics, a gyorsan felhörpintett ká­vé (Fotók: képarchívum) Nemzetközi lakomából összeállított menüsor ságérzet járja át az elcsigázott munkavállalót. Felelős: az életmód Az egészségtelen munkahelyi táplálkozás komoly egészségrom­láshoz is vezethet, a szív- és érrend­szeri, valamint a daganatos beteg­ségek kialakulása megelőzhető a helyes táplálkozással. A betegségek kialakulásáért javarészt ugyanis (43 százalék) az életmódunk fe­lelős, a genetikai adottságok csak 27 százalékban, a környezeti hatá­sok 19 százalékban, a nem megfe­lelő egészségügyi ellátás velejárói pedig 11 százalékban okozói a megbetegedéseknek. A legegészségesebb ételek csoránál változtak; a hideg va­csora háttérbe szorítja a mele­get. Valószínűleg szerepet ját­szik, hogy egyre csökken a főzni szeretők aránya. Főleg a nők körében. ♦ Amíg a fejlett nyugat-európai háztartások átlagosan kiadása­ik egy hatodnál kisebb részt for­dítanak ennivalóra, addig ná­lunk jó kétszer akkora hánya­dot, közel egyharmadot. (-it) Jobb időbeosztás Szieszta: fél egészség A déli országokban az evési szo­kásoknak köszönhetően jóval rit­kábbak a szív- és érrendszeri, vala­mint a daganatos betegségek. Nemcsak amiatt, mert több zöld­séget és gyümölcsöt esznek, ha­nem a munkanapok beosztása mi­att is: reggel későn kezdenek, van idejük reggelezni, hosszú ebéd­szünetet tartanak, ezután 2-5-ig a család együtt sziesztázik, este még dolgoznak egy pár órát vacsora előtt, és indulhat az éjszakába nyúló társasági élet. Az iskolások­nak mindennap szieszta jár. (-ú) ISMERTETÉS Képzeljünk el egy globális svéd­asztalt, amely roskad a legegész­ségesebb ételektől. Egy ilyen nemzetközi lakomából állította össze-Anya von Bremzen, a Food and Wine című amerikai gasztro­nómiai folyóirat szakírója azt a menüsort, amelyet garantáltan ehetünk, legalábbis a tudomány mai állása szerint. Az első helyen rögtön egy kínai fogás áll: gyömbéres, gőzben pá­rolt lazacszelet, amely gazdag a jótékony omega-3 zsírsavakban és csökkenti a koleszterinszintet. A gőzölés ráadásul sokkal egészsé­gesebb, mint a sütés, hiszen nem keletkeznek káros égéstermékek. A japánok a második helyet egy könnyű előétellel foglalják el: shi­itake gomba és enyhén füstölt to­fu, zöldségekkel és szójaszószos mártásban. A törökök egy különleges bor­sós-diós salátával szerepelnek, amelyet szárított és olajban mari- nált paradicsommal, kaporral, mentalevéllel, borssal és gráná­talmával ízesítenek és díszítenek. A levest az oroszok adják, még­hozzá a klasszikus borscsot, ame­lyet tejföllel és kaporral tálalnak. A céklát sok országban nem be­csülik meg, pedig nagyon egész­séges zöldség, rákmegelőző ha­tást tulajdonítanak neki az élelmi­szer-kutatók és az orvosok. A meleg halételt a spanyolok zsír nélkül sütik és friss koktélpa­radicsomot kínálnak mellé, amely gazdag antioxidánsokban. A franciák készítik a desszertet, méghozzá egy barackos-mandu­lás szuflét, amely nem túl édes. A vietnami konyha a közismert tavaszi tekercs csirkés-rákos vál­tozatával büszkélkedhet a listán, míg a marokkóiak a kuszkusszal, amelyet több arab ország is magá­énak mond, de ők hétféle zöldség­gel rakják meg. India egy sárga lencsés curryt tálal, mellé pedig a legfinomabb basmati rizst. Dél-Amerikát Ecuador képvise­li, egy csípős-narancsos rákos fo­gással, amely azért találtatott kü­lönösen egészségesnek, mert a tenger gyümölcsei és a citrusfélék jól kiegészítik egymást. A rák alig tartalmaz zsírt, a citrom, a na­rancs pedig gazdag vitaminban. A fűszeres mártás - amelyet a fahéj, a kömény, az oregáno és az édes paradicsomszósz, valamint a lila­hagyma tesz különlegessé - előse­gíti az emésztést, a tálaláshoz fel­használt belga endívia salátale­vélkék pedig a szemnek is kívána­tossá teszik a fogást, (mti) ♦ Felmérések szerint enyhe csökkenést mutat a naponta reggelizők aránya, s nő a majd­nem sohasem reggelizők ará­nya. Főleg a 29 évesnél fiata­labbak körében jellemző a reg­geli elhagyása. ♦ A felnőttek háromnegyed ré­sze táplálkozik többé-kevésbé rendszeresen, míg egynegyede inkább rendszertelenül. Az ét­kezési szokások leginkább a va­(Képarchívum) Legalább húsz percnek kell eltelnie A gyorséttermeket és a alább 20 percnek kell eltelnie, könnyen elkészíthető ételeket a hogy az emberek a gyomruk- kiszolgálás, nem pedig az evés- ban is érezzék az evés hatását, re szánt idő lerövidítésére talál- vagyis hogy jóllakottnak érez- ták ki. Szakemberek szerint leg- zék magukat.

Next

/
Thumbnails
Contents