Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-26 / 20. szám, hétfő
8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 26. Családi körülmények között nőhetnek fel a gyerekek Kiköltöztetik az árvákat ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ Kézdivásárhely. Még idén kiköltözik a kézdivásárhelyi árvaházból az ott lakó 73 gyerek. A terv annak a nagyszabású programnak a része, amelynek során az állami gondozásba került gyerekeket családi körülmények között nevelik, és az 1989 előtt létesített árvaházakat felszámolják. A programot 335 ezer eurós PHARE-támogatással valósítják meg. A Kovászna megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság ennek érdekében tömbházlakásokat és magánházakat vásárol a szabadpiacról, ezekben az ingatlanokban helyezik el azokat a gyerekeket, akik jelenleg a kézdivásárhelyi 1-es számú árvaházban élnek. A fogyatékos gyerekek magánházba, a többiek pedig tömbházlakások- ba fognak költözni. A vezetékes vizet csak a hajnali órákban használják Vajdasági vízgondok MAGYAR SZÓ Nagybecskerek. Miután a Tartományi Egészségügyi Felügyelőség betiltotta a vezetékes víz használatát, a vajdasági Nagybecskerek városában lakó fogyasztók ellátását oly módon oldották meg, hogy az éjszakai órákban azt a hat kutat kapcsolják a vezetékre, melyeknek a szennyezettsége a megengedett keretek között mozog. A fogyasztók így 1 és 4 óra között tartalékolhatnak maguknak vizet az elkövetkező napra. Tehát (egyelőre) nincsenek tartálykocsik Nagybecskerek utcáin - mint ahogy azt a Tartományi Tájékoztatási Titkárság közleményében állítják. A nagybecskereki válságstáb közelmúltban kiadott közleményében még egyszer figyelmeztették a lakosságot a vezetékes víz ivásá- nak és főzésre való használatának a veszélyére. Ugyanakkor ezt a vizet tisztálkodásra, mosásra, sőt még a jószág itatására is használhatja a lakosság. A közlemény szeA nagybecskereki pumpás kutak többsége használhatatlan rint elkezdődött a mintegy 90 utcai artézi kút rendbe hozása, melyeknek a működéséről értesíteni fogják a lakosságot. A Vízművek illetékesei szerűit az első éjszaka nem volt túlterhelve a rendszer. Ebből arra is lehetne következtetni, hogy aki csak teheti, a palackozott vizet részesíti előnyben, annak ellenére is, hogy az illetékesek szerint az említett időszakban (1^4 óra) avíz teljes biztonsággal használható, mivel már 12 órától kiürítik a rendszerből a rossz minőségű vizet. A nagybecskereki elárusítóhelyek többségében van elegendő palackozott és ásványvíz. A városban továbbra is szóbeszéd tárgya, hogy miért éppen most kellett meghozni a felügyelő- ségi rendeletet, hogyha már évek óta világos volt, tavaly tavasz óta pedig egyértelművé vált az arzén túlméretezett jelenléte az ivóvízben. Egyes vélemények szerint ennek az oka az, hogy miközben szigorítottak az ivóvíz minőségének mércéjén, a nagybecskereki ön- kormányzat komolyan vette a dolgot, és eddig nem tapasztalt buzgalommal ellenőriztette a víz minőségét. Mások szerint viszont a dolog mögött politikai játszma áll. Olyan véleményt is hallani, hogy a rendelettel gyakorlatilag jó kereseti lehetőséget biztosítottak a különféle ásvány- és egyéb vizek szerbiai palackozóinak. Hogy a találgatásoknak mekkora köze van a valósághoz, az egyelőre nincs bizonyítva. Két dolog azonban biztos: a szakemberek körében egyöntetű az állítás, hogy az arzén és egyéb anyagok 5-20-szorosára növekedett jelenléte a vízben veszélyezteti a fogyasztók egészségét. Ezt több intézet is megerősítette. A másik lényeges momentum pedig az, hogy a probléma napvilágra kerülésével a vízgyár építésének az előkészületei várhatólag felgyorsulnak. Egyelőre páncélszekrényben őrzik az értékes tárgyakat Kincstárterembe kerülnek az ezüst- és aranyleletek SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG Szatmárnémeti. A Szatmár Megyei Múzeum állandó kiállításának átszervezése során külön kincstártermet, illetve kincstártermeket alakítanak majd ki, amelyben az elmúlt években előkerült arany- és ezüstleleteket tárják a közönség elé - tudtuk meg Gindele Róbert muzeológustól. Az ország több múzeuma rendelkezik már ilyen teremmel, és bár a szatmári múzeum dolgozói lassan már két éve tervezik a kincstártermek berendezését, csak idén jutott pénz és idő a megvalósításra. A múzeum épületében már elő is készítettek két termet, melyek egyikében a múzeum tulajdonában levő ókori és középkori kincseket állítják ki, a másikban pedig a XVIII.-XIX. századi ezüst étkészleteket, arany kegytárgyakat. Jelen pillanatban a biztonsági rendszer kiválasztásával vannak elfoglalva, hiszen az ide kerülő nagy értékű tárgyakat védeni kell. A szóban forgó két helyiség ablakait már befalazták, a kincstártermet csak egy páncélajtón keresztül lehet majd megközelíteni. A több mint ezer ezüst pénzérmét, arany ékszereket és a már említett értékes étkészleteket és kegytárgyakat jelen pillanatban a megyei múzeum páncélszekrényében őrzik. Gindele Róbert szerint a nemesfém-tárgyakból rendezett kiállítás minden bizonnyal számít majd a közönség érdeklődésére. Harmincméteres vaskeresztet állítanának a brassói hegyre, a helyi magyarság ódzkodik az ötlettől „Megkeresztelt” honfoglaló brassói Municípiumi Múzeum alagsorában ő maga talált rá. A köztudatban Árpád-szoborként élő, de valójában honfoglaló magyart ábrázoló, 10 méter átmérőjű kör alakú oszlopon álló alkotást különben Jankovics Gyula budapesti művész készítette a millenniumi megemlékezések alkalmából. Bár a szobor az 1913-as robbantást túlélte, ezt követően, ugyanazon évben, szüveszter éjjelén egy szélvihar következtében ledőlt, majd 1916-ban, biztos, ami biztos, még egy robbantást hajtottak végre rajta ugyancsak román katonák. A többszörös merénylet után a 3,5 méter magas szoborból mindössze a fej maradt meg, ezt jelen pillanatban az evangélikus egyház parókiaépületében őrzik, kaktuszok és más dísznövények társaságában. Orosz József szerint a robbantás után jó ideig katonai megfigyelő állásul szolgáló talapzatot a hatvanas években bontották le biztonsági okokból. Arra a kérdésre, hogy tervezik-e az Árpád-harcos egykor életnagyságú szobrának restaurálását a szakértő Orosz úgy fogalmazott, ez nem merült fel, szerinte inkább a történelmi múlt tanújaként, mint változatlan ereklyét kellene megőrizni a maradványt. Ugyanakkor, pályázati pénzből és Szente László jelenlegi városi RMDSZ-elnökkel karöltve, aki maga is részt vett a 60 kilónyi szobormaradvány múzeumpincéből való felcipelésében, az evangélikus templomudvar déli sarkában egy kétméteres talapzatra kívánnák visszaállítani a még ép fejet, melyet amúgy a Szente által tervezett védőburok óvná. Ez esetben a szoborfej azzal a heggyel állhatna szemtől szembe, melyről néhány évtizeddel ezelőtt ledöntötték. Egy új kályhát egy-másfél nap alatt, egy kandallót három-négy nap alatt tud megépíteni Géczy István Apáról fiúra száll a kályhaépítés mestersége KÁRPÁTI IGAZ SZÓ A bustyaházai Géczy Istvánnak már az édesapja, Ferenc is kályhásmesterként és kéményseprőként kereste meg a kenyerét, miután a técsői Bucsok mester mellett tanulva és inaskodva megszerezte a mesterlevelet. Majd évtizedekkel később a Huszti Tűzoltóságtól ment nyugdíjba. Ma a feleségével együtt 280 hrivnyát kapnak havonta. A kicsiny járandóság mellett jól jött hát az a kereset, amit kályhaépítésért, kályhajavításért könyvelhetett el az idős mester. Viszont már betöltötte 76. életévét. Kissé megfáradva abbahagyta mestersége gyakorlását. Nem úgy a fia...- A helyi középiskola elvégzése után előbb az Uljanovszki Műszergyár akkor még működő bustyaházai fióküzemében helyezkedtem el. Közben elvégeztem a Drohobicsi Műszeripari Technikumot, és műszaki ellenőr lettem - emlékezik vissza Géczy István. - Kevés volt viszont a fizetésem, átmentem a Huszti Tűzoltósághoz, ahol édesapám mellett sajátítottam el a kéményseprői szakmát, valamint a kályhásmesterséget. Munkahelyem megszűntével pedig gátőr lettem. Ezért a munkáért havi 150 hrivnyát kapok. De kályhásmesterként is dolgozom, kéményseprést viszont nem vállalok. Többnyire új kályhákat építek, emellett régebbiek javításával, illetve kandallóépítéssel is foglalkozom. Az utóbbit kevésbé szeretem, mert babramunka. Egy új kályhát egy-másfél nap alatt, egy kandallót viszont csak három-négy nap alatt tudok megrakni. De hát nem válogathatok a megrendelések között. Korábban cserépkályhákat is állítottam át gázfűtésre, de egy-két éve már nem adnak engedélyt ezekre az átalakításokra. A kályhaépítéshez szükséges huzalt, csempét maga szerzi be a környező városok üzleteiben. Az utóbbi időkben némileg megemelkedett a csempe ára, most 10-20 hrivnyával többe kerül, mint 2-3 évvel ezelőtt. S hogy mennyi a munkadíj? Hatvan-száz hrivnyáért vállalja a kályhajavítást, de mint mondja, a szegényebbek iránt elnézőbb. Kétszáz-kétszázötven hrivnyáért rak meg egy új kályhát, s négyszázért egy kandallót.- A kályhásmesterség különben egyfajta idénymunka - magyarázza. - Húsvét előtt, a tavaszi nagytakarítás idején, majd késő ősszel, télen kapok megrendeléseket. Nyáron csak azok hívnak, akik éppen akkor érnek rá az ilyesmire.- Többnyire tíz-húsz kilométeres körzeten belül járok el kályhákat rakni, javítani - magyarázza. - Legmesszebbre ötven kilométerre utazom el, de ebben az esetben szállást is kell biztosítania a megrendelőnek - teszi hozzá. Milyen megélhetést biztosít a kályhásmesterség? - vetődhet fel a kérdés. Beszélgetőtársam saját bevallása szerint a jövedelemből be tudja szerezni az öltözködéshez a legszükségesebbeket és az élelmiszereket. Sajnos, csak a napi kiadásokra futja a pénzből, nem lehet félretenni belőle. S hogy milyen kihatással van a kályhásmesterségre a földgáz térhódítása?- Valamelyest csökkent a megrendelők száma - mondja Géczy ' j x ■ • V: prsa / \ __ V. István. - Két évvel ezelőtt kezdődött a folyamat, amikor mifelénk is nagyobb ütemre kapcsolt a gázbevezetés. Régebben egyáltalán nem volt gáz Bedőházán vagy Tarack- őzön. De még mindig van igény a munkámra, mert Taracközön még csak három lakóház van bekötve a hálózatba, s más településeken is fával fűt a lakosság egy része. Restaurálásra váró kályhák (Képarchívumi felvételek) A brassói hegyen most még csak a tévéantenna éktelenkedik A múlt héten bemutatott tervrajz alapján ítélve különösebb szépséget mellőző, de szimbolikájában annál mélyebb értelmű keresztet állít a brassói Megyei Tanács a helybéliek büszkeségeként elkönyvelt Cenkre. KRÓNIKA A mintegy 30 méter magas, fémötvözetből készülő szobor méreteiben versenyez majd a brassói hegyen éktelenkedő tévé-, illetve rádióantennákkal, mi több, speciális éjjeli megvilágításban vigyázza majd az utóbbi időben több műemlék-állítási ügybe is belebonyolódó várost. A keresztállítás ötlete nem légből kapott inspiráció, tudta meg a Krónika Aranyosi Istvántól a Megyei Tanács Kulturális Bizottságának RMDSZ-es tagjától, Aranyosi szerint ugyanis a város elöljáróit már régóta foglalkoztatja a gondolat, hogy az impozáns hegy nyújtotta földrajzi lehetőségeket kulturális szempontból is érvényesíteni lehetne. A tulajdonképpeni kezdeményezés ezúttal Aristotel Cancescu tanácselnök határozottságát dicséri, aki mellesleg január 19-én úgy nyilatkozott, hogy személyesen fogja felügyelni az idén nyáron elkezdődő és a jövő évben befejeződő keresztállítási munkálatokat. Előzetes becslések szerint ötmilliárd lejbe kerül majd a kör alakú, koronát szimbolizáló talapzat és a rá tervezett stilizált kereszt, mely Cancescu szerint „a régi brassói vár maradványai mellett új jelképe lesz a hely történelmének”. A brassóiakat viszont több okból kifolyólag is érzékenyen érintheti a már a múlt hét folyamán nyilvánosság elé tárt „keresztes hadjárat”. Elsősorban azért, mert az egyértelműen az etnikai együttélés keresztényi dimenzióját kihangsúlyozó kereszt esetleg frusztráltság-érzetet kelthet a Brassóban még jelen lévő zsidó hitközösségben. Másodsorban azért, mert a brassói magyarok köztudatában a Cenk a századelőn lerobbantott honfoglaló magyar harcos szobrának szellemiségét őrzi mindmáig. Aranyosi István elmondta, szó sincs arról, hogy a kereszt az egykori műemlék helyére épülne, sőt elképzelhető, hogy a későbbiek folyamán a hegyoldalban megtalálható kövekből, az egykori szobor 24 méter magas talapzatát is rekonstruálják. A kulturális bizottság RMDSZ-es tagja úgy nyilatkozott, a város történelmi hangulata szempontjából is elfogadhatónak, üzenetében pedig támadhatatlannak tartja az ötletet. Orosz József nyugalmazott mérnök, az Árpád-kornak emléket állító egykori szobor felkutatója és helyi szakértője nem taglalta a keresztállítás eseüeges vonzatait. Lapunkat arról informálta, hogy az először 1913. szeptember 27-én este hat órakor, román katonák által felrobbantott műemlék maradványaira titkos információk alapján, a
