Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-24 / 19. szám, szombat
16 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 24. Bizonyított az emberi szervezet öngyógyító képessége Placebo - a hit hat ÖNISMERET A modern gyógyszeripari kutatásoknak nemcsak a mind újabb és hatékonyabb szerek megalkotását köszönhetjük. A kísérleti módszerek véletlen hozadékaként az orvosok megismerkedhettek egy érdekes jelenséggel, az úgynevezett placebohatással is. Bárkivel előfordulhat, hogy hosszabb ideig migrén kínozza vagy fájnak az ízületei, majd a fájdalom mintegy önmagától hirtelen elmúlik: a szervezet meggyógyítja saját magát. Testünk ugyanis képes olyan biokémiai anyagok előállítására, amelyekkel számos betegség kezelhető. Ebbe a körbe tartoznak a morfiumhoz hasonló anyagok, az endorfinok és azok a fehérjék, amelyek csökkentik a fájdalmat és a stresszhormonok képződését. Ha a szervezet saját orvosságos ládiká- val rendelkezik, mi szükségünk van a placebóra, vagyis a hatóanyag nélküli készítményre? A magyarázat egyszerű: a természetes folyamat egyes esetekben túl lassan megy végbe, ezért szükség lehet arra, hogy kívülről, akár álgyógyszer formájában aktiváljuk a szervezetben rejlő öngyógyító erőket. Hasonló, de mégsem az A placebohatásra az új gyógyszerek összehasonlítása közben figyeltek fel a kutatók. Az objektívebb kísérleti eredmények érdekében alkották meg a placebót, amelyik ránézésre pont ugyanolyan, mint a tesztelési fázisban lévő szer, ám semmiféle hatóanyagot nem tartalmaz. A kutatásban részt vevők egyik csoportja a valódi, kipróbálandó szert kapta, míg a másik csoport csupán az ártalmatlan készítményt. A kutatók azon fáradoztak, hogy minél jobban kiszűrjék az emberi, tehát szubjektív tényezőt, ezért bevezették a „kettős vakpróbát“. Ennek lényege, hogy a gyógyszer beadáskor nemcsak a páciens, hanem maga az orvos sem tudja, hogy igazi hatóanyagot tartalmazó pirulát vagy csupán álgyógyszert nyújt át a betegnek. Működik, de hogyan? A placebo működését még nem ismerjük pontosan. Egyelőre csupán azt derítették ki a kutatások, hogy a központi idegrendszerben okoz változást. Kísérletekkel bizonyították, hogy a placebo stresszoldó hatására aktivizálódnak az ingerület-átvivő anyagok, és „magasabb fokozatba kapcsol“ a szervezet védekezőképessége. Kimutatták a fájdalomérzetet csökkentő endorfinok és különféle hormonok fokozott termelődését, ezek pedig mind segítenek a gyógyulásban. A hatás fokozható ' A kutatások szerint az álgyógyszer színe is befolyásolja a hatást: a piros színű tabletta hatékonyabb, mint a fehér vagy a kék. A kutatások során azt is megfigyelték, hogy két tabletta jobban hat, mint egy, holott a hatóanyag mennyisége nyilvánvalóan nem növekszik. Ez is a gyógyulásba és a gyógyszerekbe vetett hit erejét bizonyítja. Segítsünk a bennünk lakó orvosnak Ne hibáztassuk magunkat panaszaink miatt, vagy azért, mert kiesünk a munkából. Az önsanyargatás úgysem segít, csak tovább fokozza a stresszhormonok termelődését. Tanuljunk meg megbocsátani saját magunknak. Tanuljunk meg lazítani és naponta legalább félórára teljesen kapcsoljunk ki, ne foglalkozzunk a napi gondokkal. Húzzuk ki a telefont, kapcsoljuk ki a rádiót, tévét, lehetőség szerint iktassunk ki minden zajforrást, és csak befelé, vagy egyszerűen semmire se figyeljünk. Működjünk együtt a testünkkel, és próbáljunk meg türelmesen utánajárni a panaszok eredetének, akár a lelki tényezőknek is. Életmódunk feltérképezéséhez nagy segítséget jelenthet, ha egy ideig naplót vezetünk. MEGHÍVÓ Túraajánló Sokat hallunk, írunk az egészség megőrzéséről, amelyben rendkívül fontos szerepe van a megelőzésnek, az egészséges életmódnak, azon belül a friss levegőnek. Most itt az alkalom, hogy tegyünk is valamit. Farsangi gyalogtúrára hívjuk mellékletünk rendszeres és jövendő pozsonyi és Pozsony környéki olvasóit. Találkozunk 2004. január 31-én 9.00 órakor a régi rádióval szembeni autóbuszmegállónál vagy 10.00 órakor a 83-as autóbusz Žatevná utcai megállójánál. Útvonal: Dúbravka-Dévény További részletek a 02/59253 461-es telefonszámon. Tény, hogy amióta kevesebb rostot fogyasztunk, megnőtt a vastagbélrákos betegek száma Az étkezés a daganathajlam Mindennapi eledelünk beteggé tehet, de meg is védhet bennünket a betegségekkel szemben. E kérdésben nagyon fontos szerepet játszanak a rostanyagok. ÉLETMÓD Naponta átlagosan 100-160 g zsírt fogyasztunk. Túlságosan is sokat állítják a táplálkozással foglalkozó szakemberek, hiszen a mértéktelen zsírfogyasztás hozzájárulhat a vastagbél-, a hasnyálmirigy- és a prosztatarák kialakulásához. A hosszú időn keresztül fogyasztott zsír ezenfelül túlsúlyhoz is vezet, ami viszont az epehólyagrák kialakulásának, ill. a női nemi szervekben kialakuló tumornövekedésnek kedvez. Védelmező és károsító ételek A rákos megbetegedés kialakulásában számtalan tényező játszik közre. Táplálkozásunk néhány összetevőjéről mindenestre kiderült, csökkenti vagy növeli-e a rák kialakulásának esélyét. ♦ Mindezt nagyon jól illusztrálja a rostanyagok példája. A 20. sz. kezdetén még kb. 100 g-ot fogyasztottunk belőle naponta, mára ez a mennyiség mintegy 20 g-ra csökkent. Minél kevesebb a rostanyag az ételben, annál hosszabb ideig időzik a „táplálékkása“ a belekben. Azokat a káros anyagokat, amelyek elősegítik a rákos megbetegedést, nem tudjuk kellő gyorsasággal kiválasztani. Mindemellett a bélbaktériumok bizonyos rostokból rövid láncú savakat képeznek, mint pl. a vajsavat, amely bizonyos mértékig védi a sejteket. Tény az, hogy amióta kevesebb rostot fogyasztunk, nőt a vastagbélrákos betegek száma. ♦ A vastag- í bélrák kialakulásánál úgy tűnik, hogy a túlzásba vitt fehétjefo- gyasztás elsősorban hús formájában is szerepet játszik. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a fehérjeszegény étkezést kellene előnyben részesítenünk. Ha túl keveset eszünk belőle, csökken a szervezet ellenálló-képessége, s így a rákos sejteknek nagyobb az esélye a szaporodásra. A megfelelő mennyiséget kell eltalálni, ami a táplálkozáskutatók szerint felnőttek esetében kb. napi 30 g. ♦ Egyértelműen rákkeltő anyagnak számít a nitrosamin. Jelentős mennyiségben képződik, ha pácolt vagy füstölt ételt melegítünk. ♦ A romlott ételeken képződő penész gyakran aflatoxint tartalmaz, amely elősegíti a májrák kialakulását. ♦ A kör- nyezetszeny- nyezés ételeinken is nyomot hagy. A mérgező nehézfémek, mint a króm és a kadmium gyakran megtalálhatók a zöldségekben és takarmánynövényekben, s így további rizikót jelentenek. ♦ Az alkohol is növeli a rák esélyét. Azok az emberek, akik rendszeresen sok alkoholt fogyasztanak, gyakrabban betegszenek meg mell-, nyelőcső-, száj- és garatrákban. A mellrák esetében az alkohol mennyisége jelentős szerepet játszik, függetlenül attól, hogy milyen típusú alkoholtartalmú italt fogyasztunk. Ezzel szemben a nyelőcső-, száj- és garatráknál a rizikó a röviditalok fogyasztásával nő meg alapvetően. Védelmező vitaminok Hogy a rákos megbetegedés kockázatát elkerülhessük, figyelmet kell fordítanunk a kiegyensúlyozott, teljes értékű tápanyagokat tartalmazó étkezésre, amely többek között sok rostanyagot is tartalmaz. A tudósok különleges védőfunkciót tulajdonítanak a C- és E-vitaminnak, a béta-karotinnak, a cinknek és a szelénnek. Utóbbi nagy mennyiségben tengeri halakban és magvakban található, míg a sejtvédő vitaminokat elsősorban a sárga és piros színű zöldségek tartalmazzák. Elegendő mennyiséget fogyasztva, az említett anyagok csökkentik a sejtek rákos elváltozásának veszélyét. Ötletek a megelőzésre ♦ Részesítsük előnyben a zsírszegény ételeket, fogyasszunk naponta az évszaknak megfelelő zöldséget, fűszernövényeket, gyógynövényeket, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű termékeket! ♦ Mindig alaposan mossuk meg a zöldséget és a gyümölcsöt! A külső leveleket fejtsük le, és a héját jól dörzsöljük le száraz ruhával! ♦ A következő élelmiszereket csak kivételes esetben fogyasz- szuk, akkor sem sokat: vadon nőtt gombát, tintahalat, belsőségeket és mindent, amir sóval konzerváltak vagy füstöltek, mint a szalonnát, sonkát, felvágottakat és halkonzervet! ♦ Együnk kevesebb húst, fehér cukrot és édességet! ♦ Ne grillezzünk faszénnel! ♦ A pácolt ételeket ne süssük, és ne grillezzük! ♦ A penészes ételeket mindig dobjuk ki! ♦ Csak kevés alkoholt fogyasz- szunk! ♦ Kerüljük a túlsúlyt, de az alacsony testsúlyt is! ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK Echokardiográfia A szív egyszerű és fájdalom- mentes vizsgálata, az ultrahang alkalmazásán alapuló eljárás. Az ultrahangnyalábokat a szív különböző területei, felépítésüktől függően különbözőképpen verik vissza. Ez teszi lehetővé a szív belső szerkezetének felbecsülését, valamint a szív pumpáló teljesítményének minőségi megítélését. Ekcéma Többnyire allergiás válaszreakcióként kialakuló bőrgyulladás. Az ekcéma szabad szemmel is jól látható. Vörös foltokkal és nedvedző, majd később beszáradó hólyagocskákkal jelentkezik, és rohamszerű viszketési ingerek kísérik. Legismertebb az ún. atópiás, vagyis genetikailag hajlamos személyeknél kialakuló ekcéma, és a kontakt, vagyis valamilyen allergénnel történő érintkezés hatására létrejövő ekcéma. Az esetek egy részében az ekcéma pszichoszomatikus betegség. Eklampszia Rángógörcs. Egymást követő görcsrohamok, melyek kezelés nélkül eszméletlenséghez vezethetnek. Lásd: Terhességi toxémia. Elefantiázis A herezacskó vagy valamelyik végtag térfogatának jelentős megnövekedése a nyirokerek elzáródása következtében kialakult vize- nyőképződés miatt. Elektroenkefalogram EEG. Az agy elektromos tevékenységének rögzített ábrája, melyet a hajas fejbőrre helyezett elektródák segítségével nyernek. Az EEG támpontot ad az agyat érintő egyes betegségekben a diagnózis felállításához. Elektrokardiogram EKG. A szív elektromos tevékenységéről készült ábra, melyet a szívizom összehúzódásairól és elernyedéseiről készítenek a mellkasra helyezett elektródák segítségével. Az ábrák kiértékelése rávilágít számos szívrendellenességre, és elősegíti a helyes diagnózis (szívizominfarktus, kardiomiopátia) felállítását. Elektrokoaguláció Magas frekvenciájú árammal ellátott tűvel kis területen végzett helyi szövetroncsolás (elektromos hatásra a szöveti fehérjék megalvadnak) .A sebészek így zárnak el kisebb ereket és távolítanak el kis méretű bőrképleteket (szemölcs stb.). Elektrolitvizsgálat A vér ionos elemeinek vagy elektrolitjeinek vizsgálata. E kémiai elemek egyensúlya a vérben alapvető fontosságú a szervezet egészséges működéséhez. Elektromiográfia EMG. Az izomrostok elektromos tevékenységének vizsgálata és rögzítése grafikus módszerrel. A mérést nyugalmi állapotban és cselekvés közben is elvégzik. A vizsgálat során érzékelő tűket szúrnak az izomba, hogy felvegyék az izom elektromos jeleit, amelyeket oszcilloszkópon megjelenítik. Az így nyert kép az elek- tromiogram. A vizsgálattal lehetővé válik a központi idegrendszer (agy, gerincvelő) és a perifériás idegek sérüléseinek (távolabb futó idegek, ideg- és izomösz- szeköttetések) megkülönböztetése, valamint az ingerület-vezetési és az érzőidegek vezetési sebességének mérése.
