Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-24 / 19. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 24. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ BERLINER ZEITUNG A tervek szerint Berlinben lesz az Európai Unió központi ünnepsége április végén abból az alkalomból, hogy tíz ország az EU tagjává válik - közölte pénteken a Michael Donner- meyerre, a szenátus hivatalá­nak szóvivőjére hivatkozva. A díszünnepségre április 30-án kerül sor a Schauspielhausban, Berlin első kőszínházában. A szóvivő szerint az EU-bővítést a szilveszterihez hasonló mu­latsággal illik ünnepelni. FINANCIAL TIMES Ha az EU-bővítésig ren­deződne Ciprus megosztottsá­gának problémája, az lendüle­tet adhat a török csatlakozási törekvéseknek - írta a brit lap­ban az Európai Bizottság bőví­tési kérdésekért felelős tagja. Günter Verheugen ugyanakkor figyelmeztetett, ennek az el­lenkezője is igaz: ha május 1-ig nem sikerül megoldást találni, a szigetországot kettéosztó vo­nal az EU de facto külső hatá­rává válik. Az a tény pedig, hogy Törökország nem ismeri el a Ciprusi Köztársaságot, azt jelentené, hogy egy tagjelölt nem ismer el egy tagállamot. „Valószínű-e, hogy idén de­cemberben a már vétójoggal rendelkező Ciprus a Törökor­szággal folytatandó csatlako­zási tárgyalások megkezdése mellett dönt, ha még fennáll a szigetország megosztottsága?” - tette fel a kérdést a biztos. VED0M0SZTYI Vlagyimir Putyin orosz el­nök tegnap Kijevben az orosz kőolaj ukrajnai tranzitjárói szóló megállapodást írt alá uk­rán kollégájával, Leonyid Kucs­mával. A moszkvai lap szerint a szerződés alapján Ukrajna 15 éven át stratégiai partner lesz az orosz kőolajtranszportban. Elvben belemegy a Fekete-ten­geri Odessza és a lengyel határ­hoz közeli Brodi közötti csőve­zeték „megfordításába”, és to­vábbi olajszállításba a Barát- ság-Adria vezetéken át. A meg­fordítás néhány évre szólhat. Moszkva azt akaija, hogy az Odessza-Brodi vezeték szibéri­ai olajat juttasson az ukrán ki­kötőbe, s onnan tartályhajókon tovább Nyugat-Európába. A vezetéket azonban Ukrajna azért építette, hogy nyugati olajcégek által kitermelt Kasz- pi-tengeri olajat szállítson Len­gyelországon át Európába. A 2002-ben elkészült vezeték megrendelések híján minded­dig kihasználatlan. C0TIDIANUL A román napilap Európa ár­vái cím alatt tálalta, hogy az Európai Parlamentben kemé­nyen elmarasztalták az orszá­got amiatt, hogy az megsértet­te az árva gyermekek külföldi örökbeadás ára-örökbefogadá- sára három évvel ezelőtt elren­delt nemzetközi moratóriu­mot. A tilalom megsértése veszélybe sodorhatja az ország EU-csatlakozási tárgyalásait is. Azonban a gyermekvédelem­ben illetékes kormányzati hiva­tal (ANPCA) visszautasította a vádakat, mondván, a moratóri­um elrendelése után jóváha­gyott örökbefogadások az adott külföldi kormányok ga­ranciájával történtek.- Nem vagyok hajlandó tovább létminimumért koldulni! (Peter Gossányi rajza) HÉTVÉG(R)E Ütött a vekker Megpróbálom vázolni a koalíció helyzetét, hátha nem törik bele a bicskám. A Ki szereti Mikulás Dzurindát? kérdésre a vá­lasz, hogy a politika nem szerelem kérdése, de a mindenki által áhított vá­lasz az, hogy szinte senki. MOLNÁR NORBERT Koalíciós partnerei legszíveseb­ben megmogyoróznák, de nem te­hetik, mert úgy az ő mogyoróik is nyomásnak lennének kitéve. Na, de mit érez az ellenzék és a félellenzék? Ivan Šimko meg akar­ja buktatni a kormányfőt, tehát nem támogatja a Dzurinda meg­buktatását kezdeményező ellen­zéki indítványt. Vladimír Mečiar meg akarja buktami az egész kor­mányt, tehát nem támogatja a kor­mány megbuktatására irányuló el­lenzéki kezdeményezést. Ebből már nehéz lesz kikeveredni, csak Robert Fico képes vihart kavarni egy biliben. Ő mindent akar, tehát mindent támogat és mindent meg is tesz, háta mögül kikandikál a sarló, maga előtt lökdösi Tká- čékat. Ez az ország pattra van ítél­ve: mindenki pattog. Azt mondta a Hopta nevű kom­munista képviselő a parlamentben, hogy az amik az emberi jogok leg­nagyobb megsértői, és milliónyi ár­tatlan ember élete szárad a lelkü- kön. Szólásszabadság van, az ökör- ség ennek szerves része. Dzurinda kormányfő válaszában hatásosan megvédte az amerikaiakat. Azt mondta: „Ön megsértette az USA-t nagyon komolytalanul, sőt szé­gyenteljesen. Nagyon embertele­nül, hazug módon, csúnyán...” Szólásszabadság van, az ökörség ennek szerves része. Schuster elnök megkezdte vá­lasztási kampánya előtti kampá­nyát, amelyben a hangsúlyt arra helyezte, hogy el akaiják őt lehetet- leníteni, azt akaija a hatalom, hogy ne indulhasson a választásokon. Már majdnem bevette neki az or­szág, de aztán jöttek a komcsik és megmentették a helyzetet: ők bi­zony hajlandók parlamenti támo­gatást is találni Schuster újraindu­lásához. Fico erre kénytelen volt ki­találni, hogy csökkentené a sör fo­gyasztói adóját. Hol a gödör alja? Itt. Felrobbant egy vekker az SNS elnökének autója alatt. Az is marha, aki kocsi alatt tartja az éb­resztőjét, meg az is, aki vekkerrel hoz működésbe egy pokolgépet ebben a digitalizált érában. Per­sze, nem mindegy, milyen célt kö­vetett a vekkeres. Anna, a belter­jes földrajztanárnő logikáját kö­vetve a robbantó maga a duna- szerdahelyi maffia volt, amely fel- tételezés degradálja a duna- szerdahelyi maffiát. Mindezt megfejelte még nyelve bemutatá­sával, ami nagyon mutatós, látom számára a legjobb garázst. Sú- lovský elnök logikája azt diktálja, hogy Annáék akarták őt feltüzel­ni. Slotáék agyberendezése ön­robbantást generált, biztosan fel­ismerték Súlovský vekkerét. Ez a történet oly kedvesen kacifántos és annyira befejezetlen, hogy nem is tudok mit hozzátenni, hacsak azt a várakozást nem, hogy mit végeznek ki a jövő héten ezek a haszontalanok az Oberhauserrel. Elveszett a Spirit a Marson, nem válaszol a jó öreg. Biztosan nem volt az NBÚ-tól biztonsági licence, s most már valamilyen jupiteri csoportoknak küldi a drága infót. Bezzeg mi, európaiak felvizeztük a Marsot. HETI GAZDA(G)SÁG Az MKP esete a csalókkal, tolvajokkal TUBA LAJOS Tragikus hét volt. Politikusaink érzik, hogy az emberek mekkora ellenszenvvel figyelik a körülöttük dúló csalást, lopást és korrupciót. A társadalmi egyenlőtlenséget akkor is nehéz feldolgozni, ha a gazdag­ság becsületes munkán vagy sze­rencsén alapul. Ennél rosszabb, ha valakiről mindenki tudja, hogy va­gyonát visszaélésekkel szerezte, de haja szála se görbül. Vége a sötét­ségnek, majd mi megmutatjuk, ígérte a mostani kormánykoalíció, a Smer és a kommunisták a kam­pányban, begyűjtve ezért a juta­lomszavazatokat. Mečiarék inkább hallgattak, tudják, miért. De nem olyan könnyű a megtisztulás, a ha­talomból másképp fest a világ, mint ellenzékből. Ez érvényes Ficóékra is, akik megyei szinten kóstoltak ebbe bele. így az ügy elbukott. De annál azért rafináltabbak a politi­kusok, hogy teljesen elfelejtsék ígé­retüket, ehelyett kiherélték a terve­zeteket. Szomorú, hogy ebben az MKP is központi szerepet vállalt. Pedig egy ideig úgy tűnt, hogy nem merik szembeköpni az embereket. Hatodik nekifutásra a parlament kis híján kiizzadta az összeférhetet­lenségi törvényt. A vitában egy ide­ig sikeresen kerülgették a buktató­kat, az utolsón viszont fennakad­tak. Eszerint a bűnbe esett politikus elleni szankcióról az ezzel foglalko­zó parlamenti bizottság, majd a plénum csak alkotmányos többség­gel dönthetett volna. Az igazság­ügy-miniszter ezt látva visszavonta a javaslatot. Jól tette, legalább nem pazarolták a papírt a Törvénytárra. Pedig mi nem kegyelmeztünk vol­na, miért gondolja ezt mindenki ró­lunk - dohogtak a képviselők. Arc­izmuk sem rándult, pedig az élet még aznap rájuk cáfolt. A mandá­tumvizsgáló bizottság nem egye­zett bele, hogy nyomozás induljon egy régi nagy lókötő ellen. Afféle A1 Capone-ügy lett volna, amikor egy kicsi, de bizonyítható ügy miatt másznak rá egy fehérgallérosra. De hiányzott egy szavazat, egy kor­mánypárti képviselő éppen nem volt jelen. Az illető nem a sok évti­zedes szlovák parlamenti hagyo­mányt követte (a kritikus szavazá­sokkor halaszthatadan vizelési in­ger jelentkezik), ő ezúttal rosszul érezte magát. így minden marad a régiben, aki soron van, tollasodik, aki meg kívül esik a körön, remény­kedik, hogy csak sorra kerül. így járt az üvegzseb-törvény is, amely szerint a hirtelen meggazda­godottaktól megkérdezhették vol­na, miből kapaszkodtak fel az uborkafára. Tízperces megterhe­lésről van szó, eddig tart, amíg egy nyomozó végigfutja az elé tett adó­bevallást. Persze ha a pénz csalás­ból, korrupcióból származik, már nem ennyire egyszerű a helyzet, de hát épp ezt akartuk. Kivételt csak a parlamenti képviselők jelentettek. Legalábbis a-zok, akik megszavaz­ták az MKP ifjú képviselője, Gál Gá­bor módosító indítványát, amely miatt az igazságügy-miniszter visszavonta ezt a törvényjavaslatot is. Igaza volt, így legalább nem rö­högnek a képviselők a tehetetlensé­gük miatt fogukat csikorgató egy­szerű emberek szemébe. A legjobb lenne leközölni mindazok nevét, akik Gál Gábor javaslatának meg­szavazásával újra megakadályoz­ták a helyzetükkel visszaélők életé­nek megkeserítését (és vagyonuk elkobozását). így elkerülhetnénk, hogy az emberek azokat a politiku­sokat is szidják, akik nem támogat­ták ezt a szégyenletes tettet. VENDÉGKOMMENTÁR A szívemberség dicsérete BERECK JÓZSEF A minap levelet kaptam. A szívemberekért lelkesedik benne egy, a nevét szerényen elhallgató olvasó. Az anonimitással nem tudok mit kezdeni, annak viszont kétségkívül örülnöm kell, hogy érde­kes „lelkizését” az illető éppen nekem küldte el, mégpedig azzal az indoklással, hogy „valószínűleg rokonlelkek lehetünk, mert az Ön ritka jegyzeteiben is mindig ott bujkál a szív és a lélek hang­ja”. Persze nem emiatt döntöttem úgy, hogy fejtegetését vázlato­san ismertetem, az ismeretlen olvasó gondolatai szerintem saját súlyuk szerint is megérdemlik a nyilvánosságot. Mert mi vala­mennyien tudjuk, hogy az ész és a szív gyakran perlekedik egy­mással bennünk. Az ész érteni akar. A szív érezni. Az ész magya­rázkodik, a szív teszi a dolgát., Jól csak a szívével lát az ember” - idézi a levélíró a kis herceg szavait. A szív mindig az adott, jelen­beli pillanatot öleli át szeretettel. A bizalom és a szeretet az egyetlen módja a szívvel való létezésnek, a szívemberségnek. Az ész érvel, a szív érez, él, lüktet és követi az élet örökös változása­it. Az ész, a gondolat sémákat gyárt, a szív, ha nyitott, túllát ön­magán és elfogadja a másikat. A gondolat ítélkezik, így határt emel, a szív ledönti a falakat, a láthatóból áttér a láthatatlanba, a megfoghatatlanba, a megmagyarázhatatlanba. Értelemmel pél­dául nem lehet igazán a szenvedést és a haldoklást értelmezni. Együttérzésre csak a szívbéli jóság és szeretet képes. Az ész a külsőre, a csomagolásra figyel, a szív befelé, a tartalomra. Észre­veszi a csillogás mögötti ürességet és a jelentéktelen külső mö­götti belső képet. Az ész kételkedik, a szív a bizalom állapotában él, ezért képes mindenre. Az ész elutasít, alkudozik, haragtartó. A szív elfogadó és meg tud bocsátani, mindenben osztozik: tu­dásban, tapasztalatban, szeretetben, értékekben. Az élet meg­hitt, bensőséges pillanataira sohasem az eszünkkel emlékezünk, a meghittséget a szív raktározza. S a meghittség gyógyít, hiánya pedig lelki betegséget szül. Az ész véleményez. A szív törődik, megerősít és bensőséges érzelmeket ad. „így segíti az életet a szí­vével élő ember, a magáét és a másokét is”, íija az ismeretlen. Az irtózatosan elszaporodó lelki sérülések legfőbb okát pedig abban látja, hogy a legtöbb ilyen ember előtt senki sem fedte fel saját jó­ságát. Hiszen csak akkor fedezhetjük fel, kik is vagyunk valójá­ban, amikor meglátjuk saját emberségünket, jóságunkat egy má­sik ember szemében visszatükröződni. JEGYZET Putrihoz kötve KÖVESDI KÁROLY A tél előrehaladtával megsza­porodtak a kelet-szlovákiai putrik tüzeiről szóló hírek. A szakemberek ilyenkor bölcs és komoly arccal elmondják, nem volt szakszerűen beállítva a kályha, és a kárvallottak fittyet hánytak a biztonsági előírások­ra. Mintha legalábbis arról be­szélnének, hogy a fóka nem ad esélyt a lazacnak, és sport­szerűtlenül vadászik. Ha nem lenne szomorú a téma - hiszen már tragédiák is történtek-, az ember akár meg is mosolyog­hatná őket. Ám ha belegondol, milyen lehet az élet a kemény télben a hevenyészve összetá­kolt deszkabódékban, bizony, nem szívesen cserélne velük sorsot. E hírek hátterében szin­te elhanyagolhatónak tűnik a krumpliföldek dézsmálása és az erdőirtás, amit a cigányok végeznek a környezetükben, hiszen, ha nem akarnak éhen halni, enniük kell, ha nem akarnak megfagyni, tüzelniük kell. Hátrányos helyzetű pol­gártársaink majd akkor nem fogják lopni a fát, ha bundájuk nő, mint a medvének, és nem fognak fázni. Akkor fognak jobban élni, ha munkát kap­nak, amire még kevesebb az esélyük az ismert okok miatt. Hanem a felelős személyek végre elgondolkodhatnának már afölött, hogy fel kellene számolni a párokat és a város­széli nyomornegyedeket. Álta­lában csak akkor jutnak eszük­be ilyen bűnös gondolatok, ha valamilyen uniós komisszár megjelenik, és szép, tiszta cipőjét nem átallja besározni a pérók sarával. Aztán megy minden tovább a maga útján. Gyanítható, hogy a probléma nem ott kezdődik, vajon má­jusban, a határok felszabadu­lásával a cigányok útra kelnek- e Csehországba vagy még nyu­gatabbra - ez legfeljebb egy­két politikusunkat izgatja -, hanem az esélyegyenlőség megteremtésénél, hiszen ha mindenkinek el kellene hagy­nia az országot, aki elégedet­len az életével, egész régiók ürülnének ki pár nap leforgása alatt. Az fs valószínű, hogy a Vladimír Palkó belügyminisz­ter agyából kipattant ötlet (hogy tudniillik a cigányság so­raiból toborozzanak rendőrö­ket) sem fogja visszaszorítani automatikusan a bűnözést. Hi­szen éppen azt vetjük a cigá­nyok szemére, ami belőlünk is kiveszett az elmúlt évtizedek alatt: a felelősségvállalást saját sorsunk felett, már amennyire a körülmények engedik. A ci­gányság évtizedekig az állami paternalizmus meleg subája alatt élt, és ezt könnyű meg­szokni. A fehér ember ugyan­ebben élt, de érdekes módon éppen a legfehérebbek és a legzavarosabbat pisilők kérik számon a cigányokon azt a vi­selkedést, amit saját atyafiai­kon nem. A diszkrimináció-el­lenes törvény szép és jó lesz, előbb-utóbb meg is születik, de tartok tőle, hogy ez is úgy fog elsülni, mint a közigazgatási reform. Amit pedig megkap­hatnának, tudniillik a pozitív diszkriminációt és a kisebbségi önkormányzatokat - mert anélkül soha nem állnak talpra - azt a törvényalkotók rettegve dugdossák előlük. Gyanítható­an azért, mert a többi kisebb­ségnek is járna ugyanaz.

Next

/
Thumbnails
Contents