Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-24 / 19. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 24. 3 Fókuszban: a holdújév Az időmérés és az időszámítás problémája egyidős az emberi civilizációval Naptologatás jobbra-balra (Reuters-felvétel) A holdújévet ünnepük világszerte a kínaiak Kecske el, majom be Az időszámítás egy nagy dzsungel, amelyben köny- nyen eltévedhet az ember. Már az olyan egyszerűnek tűnő kérdés is, hogy mikor ér véget egy évtized vagy mikor kezdődik a 21. század komoly fejtörést okozott, pedig a világon általánosan elterjedt Gergely-naptár a legkevésbé bonyolult. ÖSSZEÁLLÍTÁS Azt már az elemiben tanítják, hogy az esztendő 365 napból áll, de 4 évenként egy nappal megtoldják, hogy korrigálják a pontatlanságot. De ha megkérdeznénk egy hithű mohamedánt, akkor meglepődve hallanánk tőle, hogy az év 354 napból áll, hiszen Mohamed próféta így írta el ő. Egy hithű zsidó időszámítása szerint az év hol 353, 354 vagy 355, illetve 383,384 vagy 385 napból áll, attól függően, be kell-e iktatni szökőhónapot vagy sem a naptárba. Az időmérés és az időszámítás problémája egyidős az emberi civilizációval. A pásztorkodással foglalkozó népek számára a Hold járása még a Nap látszólagos mozgásánál is fontosabb volt. így született meg a Hold mozgásán alapuló, ún. lunáris naptár, amelyet számos ókori nép választott időszámítása alapjául. A Hold fényváltozásai az égitestnek a Föld körüli keringésével függnek össze. Két újhold között 29 nap 12 óra 44 perc és 3 másodperc telik el. Ez az időtartam az ún. szinodikus holdhónap átlagos hosszúsága. Mivel a Hold elliptikus pályán mozog a Föld körül és hat rá a Nap gravitációs ereje is, keringése időnként felgyorsul, máskor pedig lelassul, ami akár 13 órás eltérést is ÖSSZEFOGLALÓ Természetesen január elsején - hangzana a válasz, ha a Gergely- naptár szerint számítjuk az időt. A mohamedánok számára azonban az új esztendő kezdete muharram hónap első napja, s ez a mi időszámításunk szerint az év 365 (illetve 366) napja közül bármelyikre eshet, hiszen a mohamedán esztendő legalább 10 nappal rövi- debb a miénknél. Miután az iszlám időszámítás, a hidzsra, Mohamed mekkai kivonulásával kezdődik (erre Kr. u. 622 júliusáeredményezhet az egyes holdhónapok hossza között. Ha a Hold mozgása alapján kívánjuk mérni az időt, akkor 29 és 30 napos hónapokat kell bevezetnünk, mivel a töredék napokat így tudjuk legegyszerűbben elosztani. Az esztendő 12 hónapra osztása sumer hagyomány, ahogy az is, hogy a napot 24 órára, az órát 60 percre, a percet pedig 60 másodpercre osztjuk. A bináris év hossza 354 nap, ami 11 nappal rövidebb az általunk használt esztendőnél (az ún. tropikus évnél). Az eltérés abból adódik, hogy a Gergely-naptár a Nap látszólagos mozgásán alapszik, pontosabban azt az időt méri, amely alatt a Föld éppen megkerüli a Napot. Ennek időtartama: 365 nap 5 óra 48 perc és 46 másodperc. A töredék idő négyévenként egy egész napot tesz ki, ezért kell szökőéveket is beiktatni a naptárba. így működött a Julius Caesar által bevezetett Julianus-naptár is, ban került sor), így jelenleg a mohamedán világban az 1424. esztendőt írják. Meg kell jegyezni azonban, hogy mindez elsősorban az arab világban érvényes. Más, nem arab nyelvű iszlám országokban (pl. Iránban, Afganisztánban, Törökországban stb.) a lunáris hidzsra helyett a szoláris hidzsrát használják, amely 365 (ill. 366) napig tartó években méri az idő múlását, s az új esztendő napja egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség (március 20. vagy 21.) napjával. A zsidó újév tisri hónap első napja. Ez azonban a Gergely-napamelyet Szoszigenész alexandriai csillagász az egyiptomi időszámítás alapján dolgozott ki. 128 évenként azonban még így is egy nap eltérés keletkezett, s emiatt a naptár „késett”. A XIII. Gergely pápa által elrendelt reform lényege ennek a hibának a minimalizálása volt. A szentatya 1578-ban Aloysius Liliust és Christophorus Calvi- ust bízta meg a naptár korrigálásával. A két tudós szerzetes a szökőévek beiktatásában hajtott végre egy kis módosítást. Eszerint továbbra is négyévenként következnek a szökőévek, de mert 400 év alatt 3 nap többlet keletkezik, így 4 évszázad során 3 alkalommal ki kell hagyni a szökőévet. Ezt legegyszerűbben olyan évben lehet megtenni, amely két nullára végződik és nem osztható 400-zal. így sem 1700, sem 1800, sem pedig 1900 nem volt szökőév és nem lesz az 2100 sem, noha egyébként az lehetne. Az 1582-ben bevezetett tár szerint szeptember 6-a és október 5-e között bármely nap lehet, ha az hétfő, kedd, csütörtök, illetve szombat. Idén a zsidó időszámítás szerint 5763-at írunk. A természeti népek évkezdő napja általában valamilyen fontos természeti eseményhez kötődött. Már az ókori Egyiptomban is a Nílus áradása volt a meghatározó, de ezt összekapcsolták a Szóthisz (Sirius) csillag heliakus felkelésének időpontjával (július 19.), így ez a nap lett az új esztendő kezdete. Az óceániai szigetvilág lakói számára az új év a palolo férgek tömeges Gergely-naptár „hibája” 3280 évenként tesz ki egy napot. A Nap mozgását alapul vevő időszámítást szoláris naptárnak nevezik. Az ókori civilizációk közül egyedül Egyiptomban ismerték ezt a rendszert, a többi államban a Hold és a Nap járását egyaránt figyelembe vevő időszámítási rendszert használtak, amelyet luniszo- láris naptárnak nevezünk. Hogy az így kialakított naptár követni tudja az évszakok váltakozását, bizonyos évenként ún. szökőhónapokat kell beiktatni, s ezért van az, hogy az esztendő egyszer mondjuk 354 napos, máskor pedig 384 napig tart. Amikor Caesar elrendelte az új időszámítás bevezetését, akkora volt már az eltérés, hogy az évszakok menetének naptári egyeztetése 80 nap beiktatását tett szükségessé, így a Kr. e. 46. esztendő volt a naptártörténet legrosszabb éve (a zűrzavar esztendeje): 445 napig tartott, (lac) megjelenéséhez kapcsolódik. Olykor társadalmi megegyezés alapján módosult az év kezdete. A nagy francia forradalom idején teljesen átalakították az időszámítást is és az év kezdőnapjának vendémaire hónap első napját választották, amely történetesen az őszi napéjegyenlőség napja is volt 1792. szeptember 22-én. Ez a nap lett a forradalmi naptár első napja is egyben. A szóban forgó naptár 1806. január 1-ig volt használatban, amikor is Napóleon „kérésére” a szenátus visszaállította a Ger- gely-naptárt. (lt) KRAJCZÁR GYULA A kínai holdnaptár szerint csütörtökön volt az év első napja, s ez a Kínában és világszerte élő 1,3 milliárd kínai számára az év legnagyobb ünnepe. Ilyenkor két hétre gyakorlatilag megáll az élet, legalábbis a hagyományosan berendezett élet, s mindenki a családnak és a vigalomnak szenteli magát. A kecske évét búcsúztatjuk, a majom évét köszöntjük. Ez elvileg szerencsés fejlemény, a kecskét ugyanis nem igazán tartják sokra a kínaiak, lomhának, nehézkesnek, kissé együgyűnek tartják - igaz, pozitívabb megközelítésben bölcsnek, higgadtnak is mondják. Mindenesetre a kínai nők nem szívesen szülnek a kecske évében. A majom már közelebb van az általános ideákhoz, okosnak, rafináltnak, játékosnak, rámenősnek tartják, és a huncutságot, az agresszivitást is könnyebben bocsátják meg, mint a bambaságot. Napközben a legnagyobb attrakciót a templomi vásárok jelentik. Kína szinte összes templománál egy héten át tart a zsongás. Mindenféle ajándéktárgyakat árusítanak, lampionokat, szerencsecsomókat, képeket, kalligráfiákat, és természetesen esznek, isznak. Újév előestéjén aztán a legközvedenebb család jön össze, otthon vagy étteremben, és aztán, ahogy telnek a napok, úgy tágulnak a rokoni és baráti körök. Ebben az időszakban alapvetően csak akkor lehet éttermi A kínaiak hite szerint a Kínai Birodalom több mint négy és fél ezer esztendős és legalább ilyen régi a kínai naptár is, amelyet tudós papok szerkesztettek meg. A kínaiak tisztában voltak mind a holdhónap, mind pedig a napév tényleges hosszával. Ennek megfelelően egy bonyolult luniszoláris naptárat alakítottak ki. Az egyik legősibb, a Kr. e. évszázadokban használt ún. Csuan-szü li naptár szerint az esztendő tizenkét 29, illetve 30 napból álló hónapokból állt, de hogy követni tudják a nap mozgását is, 19 évenként hétszer iktattak be szökőhónapot, amely mindig a téli napfordulót követően került a naptárba. Az új év kezdete mindig egybeesett azzal az újholddal, amely a Napnak a Vízöntő csillagképbe való belépését követi. Ez lényegében a téli napforduló utáni második újhold napja (idén történetesen január 22-re esett). Ennek megfelelően az egyszerű kínai esztendő asztalhoz jutni, ha azt hónapokkal korábban lefoglalta valaki. Gyakorlatilag nonstop ropognak a petárdák és tűzijátékok. Peking ötvenkét kijelölt területén lehet pe- tárdázni, de a külön engedélyezett tűzijátékok miatt mindenfelé folyamatos a háborús hangulat. Az igen differenciált kínai asztrológiának köszönhetően mindenki tudja, milyen év vár rá. A lapok részletesen elemzik az I992-es évet, az volt legutóbb a majomé. Az igazi összevetést azonban az öt ciklussal ezelőtti majom éve jelenti. Nemcsak a zodiákus jegyek forognak ugyanis, hanem az öt elem is. Az idén így a majom és a fa éve van, s ez legutóbb 1944-ben fordult elő. Abban az évben állt be a fordulat a második világháborúban, és akkor teremtették meg a Bretton Woods-i pénzügyi rendszer alapjait. Most azt mondja egy pekingijós, hogy idén fordulat áll be a terrorizmus elleni küzdelemben, de szerinte előtte még egy nagyon nagy csatát meg kell vívni. Egy másik „jós” a pénzügyminisztériumból viszont azt mondja, elképzelhetetlen, hogy idén elkezdjék lebegtetni, és ezáltal drasztikusan felértékeljék a nemzeti valutát, a jüant. Egy harmadik jós viszont a jelenleg legérzékenyebbnek mondható kínai probléma, Tajvan kapcsán mondta azt, hogy a sziget vezetése olyan, mint egy háziasított majom: rengeteg foga van, de nem harap. Peking, 2004január 354 (vagy 355), míg a szökőév 384 (vagy 385) napból állt. A kínaiak már az ókortól kezdve használnak egy közönségesnek mondott naptárat is, amely éppen szokatlan ciklikussága miatt meglehetősen rendhagyó és nemcsak Kínában, hanem a környező országokban is ismerik. Ez a naptár a mitikus Hu- ang-ti császár trónra lépésétől (Kr. e. 2637) méri az időt; 60 éves ciklusokba rendezi az esztendőket és a cikluson belül minden évnek saját jelölése van. De hogy még bonyolultabb legyen a dolog, a ciklust 12 időszakra osztják, amelyeknek saját jelük van, de emellett állameveket is kaptak. A 60 éves ciklus első esztendeje a patkány éve. A legenda szerint, amikor Buddha haldoklott, azt kérte, az állatok látogassák meg. De csak tizenket- ten mentek el. Jutalmul nekik Buddha egy-egy évet ajándékozott. A 12 állat: a Patkány, a Bivaly, a Tigris, a Nyúl, a Sárkány, a Kígyó, a Ló, a Kecske, a Majom, a Kakas, a Kutya, a Disznó, (lt, ú) Az óceániai szigetvilág lakói számára az új év a palolo férgek tömeges megjelenéséhez kapcsolódik Hányat is írunk idén? 1424-et? 5763-at? Huang-ti császár trónra lépésétől mérik az időt Az ősi kínai naptár ÖSSZEÁLLÍTÁS VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: ENYHÉN FELHŐS ÉGBOLT, ELVÉTVE HAVAZÁS, -7- -3 FOK Enyhén felhős, keleten és az ország középső részén borult égbolt várható, elvétve némi havazásra is számíthatunk. Marad a hideg, a legmagasabb nappali hőmérséklet -7 és -3 fok között alakul. Északnyugati, északi irányú szél 3 és 7 m/s közötti sebességgel. Éjszaka a hőmérő higanyszála -10 és -15 fok közé süllyed. Holnap jobbára borult lesz az égbolt, helyenként enyhe havazás valószínű. Napközben a hőmérséklet -7 és -3 fok között alakul. A reumatikus és mozgásszervi betegségekben szenvedők a délelőtt folyamán továbbra is erős fájdalmat érezhetnek, amely azonban a délutáni órákban némileg enyhülhet. Egyes ekcémás eredetű bőrbetegségek tünetei is jelentkezhetnek. Az alacsonyabb vérnyomásúak esetében gyakoribb lehet a migrénes eredetű fejfájás. Napközben fokozatosan javulhat az összpontosító-készsé- günk. Holnap a maihoz hasonló hatásokra számíthatunk. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA A Nap kel 07.32-kor - nyugszik 16.36-kor A Hold kel 09.23-kor - nyugszik 19.47-kor A Duna vízállása - Pozsony: 335, változatlan; Medve: 265, apad; Komárom: 245, apad; Párkány: 175, apad. Változatos lesz a majom éve
