Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-23 / 18. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 23. Agrárvilág 9 Hasznos tanácsok kertészkedőknek: A zöldségfélék eltérően viszonyulnak a talajban felgyülemlő sómennyiséghez Rendszeres mérések, ellenőrzések (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Hol telelnek át a gyümölcsfák kártevői? Téli kéregtisztítás CSANDA PÉTER Az intenzív zöldségter­mesztés nélkülözhetetlen feltétele a termőtalaj és a növényi környezet fizikai és kémiai tulajdonságai­nak mérése. CSEKES ZOLTÁN A környezet fizikai tulajdonságai alatt a termesztő berendezésekben mért levegőhőmérséklet, abszolút és relatív páratartalom, széndio­xid-tartalom, fényerősség, ter­mesztő közeg valamint a talaj hőmérséklete értendő. A kémiai tu­lajdonságok közül alapvetően az összes sótartalom (EC) és a savas- ság-lúgosság az, amit a termesztő közegben (talaj, tőzeg, kőzetgya­pot, perlit, szivacs), öntözővízben, valamint a kijuttatásra kerülő táp­oldatokban és az elfolyó vizekben (drén vízben) mérni kell. A fizikai tulajdonságok mérésére az egy­szerűbb minimum-maximum hőmérők, digitális hő- és páratarta­lom mérők mellett folyamatos adatrögzítők, mérőórával, mecha­nikus vagy fénymutatóval felsze­relt nagy pontosságú nyúlásmérők és fénymérők állnak a kertész- kedők rendelkezésére. A fizikai tu­lajdonságok mérése általában nem problematikus. Célszerű azonban kis nyitott mérőszekrényt kialakíta­ni, amelyben a mérőeszközök véd­ve vannak a tűző naptól és a párá­tól. A kémiai tulajdonságok közül nagyon fontos a sótartalom (EC - Elektrical Conductivity, azaz elekt­romos vezetőképesség) mérése. Az oldatok elektromos vezetőképessé­gének mérésével a talajban levő összsó - tartalmát kapjuk meg. Mi­vel az egyes tápoldatok erősen be­folyásolhatják a talaj sótartalmát, ajánlatos ezt a vizsgálatot rendsze­resen, kéthavonként végeztemi. A tápoldatok megfelelő pH-ja (5,5— 6,8) lehetővé teszi a növények opti­mális tápanyagfelvételét. A ked­vezőtlen, túl magas vagy túlontúl alacsony pH-szinten a rendelkezés­re álló tápelemek nem felvehetők a növények számára. Mivel a hajta­tásban a tápanyag-utánpótlás alap­vető célja, hogy mindig a növény­nek rendelkezésére álljon, éspedig könnyen felvehető formában, ezért ez a kémhatás különösen fontos. Optimálisnak a pH 6-7 tartományt tekinthető. Ha a pH túl magas, az ültetés előtt gipsz hozzáadásával, a túl lúgos talajoknál savanyító jel­legű műtrágyák választásával, ill. ásványi anyagok (pl. salétromsav, foszforsav) adagolásával csökkent­hető. Ezzel a tenyészidő alatt is le lehet szorítani a kedvezőtlen pH- értéket. A kötött talajokon ez a fel­adat nehezebben, de a laza homok­talajokon valamivel könnyebben oldható meg. A talajok vezetőké­pessége a talajoldat összes sótartal­mára utal. Értéke egyszerűen mér­hető, ezért használata teljesen álta­lánossá vált a gyakorlatban. A nö­vények nem viselik el terméskiesés, vagy más károsodás nélkül a ma­gas sótartalmat, ezért fontos ezt az adatot folyamatosan ellenőrizni. A kertészek többsége ezt rendszere­sen el is végzi a ma már zsebben hordható EC-mérőkkel. A zöldség­fajok sótűrő képessége eltérő. Az uborkáé a legkisebb, a paprikáé is alacsony, a paradicsom viszonylag jó sótűrő képességgel rendelkezik. A tápoldat összes megengedhető sótartalma tehát az adott hőmér­sékleten, megvilágításban és az adott fejlődési stádiumban megha­tározott, a magasabb töménység károsodást eredményez. A megfe­lelő értékű, összetételű tápoldat összeállítást nehezíti, hogy a ön­tözővíznek is gyakran túl magas az EC-szintje. A szerző a Központi Mezőgaz­dasági Ellenőrzési és Növényvé­delmi Intézet (ÚKSUP-OOR) ko­máromi munkatársa A galagonyalepke és az aranyfar- kú lepke hernyófészekben telel át. Amíg az aranyfarkú lepke (Euproc- tis chrysorrhoea) nyár végén kikelt hernyói lombrágás után 7-8 levelet szőnek össze és a fára erősítve „téli nagy hernyófészket” készítenek, a galagonyalepke (Aporia crataegi) hernyói csak 1-2 levélből készíte­nek hemyófészket. A kis hernyó­fészket ugyan mozgatja a szél, de a nagy hernyófészek mozdulatlan, mert erősen az ágakhoz van rögzít­ve, a sok szövedéktől felülete ezüs­tösen csillog. A galagonyalepke magyar nevét legkedveltebb tápnö­vényéről, a galagonyáról kapta. Az aranyfarú lepke nevét viszont a nősténylepke potrohát borító sárga szőrzetéről kapta. Mindkét fajnak évente csak egy nemzedéke van. A téli hernyófészekben áttelelt her­nyók rügyfakadáskor elhagyják bú­vóhelyüket és a duzzadó rügyeket, bimbókat majd a virágokat és a fejlődő leveleket rágják. A galago­nyalepke lárvái a rózsafélék család­jába tartozó szinte valamennyi ter­mesztett gyümölcsfajunk (pl. alma, körte, birs), valamint a galagonya és a kökény leveleit megrágják. Az aranyfarkú lepke elsősorban erdé­szeti kártevő, lárvái a tölgy és a bükk lombját jobban kedvelik, mint a gyümölcsfák leveleit. Erdő köze­lében, elhanyagolt gyümölcsösök­ben azonban találkozhatunk káro­sításával és téli hemyófészkével. Mindkét lombrágó lepkefaj ellen a leghatásosabb védekezés a téli her­nyófészkek levágása és elégetése. A tél folyamán hosszú idő áll rendel­kezésre, hogy a lombtalan fákon feltűnő levélcsomókat megkeres­sük. A rügypattanás után végzett lemosó permetezés (Oleo-Ekolux, Oleoekol, Oleolux) gyéríti a védett áttelelési helyükről előbújó her­nyókat. A fiatal hernyók ellen bio­lógiai készítményt (Biobit), vagy kitinképződést gátló szereket (Cas­cade, Dimilin, Nomolt) is használ­hatunk. Amíg csupaszok a fák, a kártevők jól látható áttelelő alakjai könnyen felfedezhetők és leszed- hetők. Távolítsuk el azokat a vesz- szőket is, amelyeken a gyűrűslepke tojáscsomóit találjuk. Semmisítsük meg a fák törzsén és ágain a gyap­jaslepke taplóra emlékeztető, sár­gásbarna szőrökkel borított tojás­csomóit is. A kártevők hernyófész­keinek és tojáscsomóinak eltávolú tását a fatörzs és a vastagabb ágré­szek kéregkaparása kövesse. A törzs és a vastagabb ágak elhalt és pajzstetves részeit kaparóval, majd drótkefével tisztítsuk. Vigyázzunk, hogy az élő részeket ne sértsük meg. A fertőzött hulladékot ne ví­gjaik a komposzttelepre, mert a ká­rosítok itt is életképesek maradnak. Munkánk csak akkor lesz eredmé­nyes, ha az eltávolított növényi ré­szeket, kéregtörmeléket megsem­misítjük, elégessük. Mielőtt csemegekukoricát vetnénk, döntsük el, hogy a friss piacra vagy a feldolgozóiparnak termelünk Normál és szuperédes fajták gazdag kínálata Készítsük el a talajt a fejes saláta kiültetésére Időszerű kerti teendők KÁSA SZILÁRD Egyre nagyobb jelentőséggel bír térségünkben a csemegekukorica feldogozóipari termesztése. A faj­ta értékét főként annak termőké­pessége, tenyészideje, minősége és külleme adja meg, de mindeze­ket a tényezőket befolyásolják a termőhelyi adottságok, környezeti tényezők, természeti és technikai feltételek is. A szlovákiai fajtajegy­zékben szereplő fajták kizárólag hibridek. A termés minősége és cukortartalma szempontjából há­rom fő részre csoportosíthatjuk a kiváló csemegét: A normálédes fajták a hagyományos csemegeku­koricának felelnek meg és a ter­mesztők körében ma is nagy nép­szerűségnek örvendnek. Szemszí­nük intenzív, cukortartalmuk 6-7% körüli. A növelt cukortartal­mú fajták szemeinek színe ugyan halványabb, de lényegesen éde­sebbek a normálédes fajtánál. A szuperédes fajták a legédesebbek. A megnövelt cukortartalmat (elér­heti a 12%-ot is) mutáns gének okozzák. További előnyük, hogy a hosszabb ideig takaríthatok be a megfelelő érettségi állapotban és minőségüket is hosszabb ideig ké­pesek megőrizni. A hűtő- és konzervipar gépi be­takarításra alkalmas, intenzív sár­ga szemű, nagy szemmélységű, magas szemsorszámú fajtákat ke­resi, de fontos a magas cukortar­talom is, amely a kellemes édes­kés ízt adja. A gépi betakarítás magas csőmagasságot és erős szárszilárdságot igényel. E kritéri­umok ismerete alapján feldolgo­zóipari célra ma is többségében a normálédes fajtákat használják. A friss piaci célú termesztés a korai időszakban a legjelentősebb. Elsősorban az elérhető magasabb értékesítési árak miatt rövid te­nyészidejű, hidegtűrő igen korai érésű fajták váltak be. A koraiság növelésére palántázott termesz­tésmód is használható, mellyel akár több nappal is meggyorsít­hatjuk a korai érés folyamatát. A korai hideg talajba történő vetés­re a normálédes fajták felelnek meg leginkább. A hazai fajtajegy- zében szereplő csemegekukoricák közül a legrövidebb tenyészidejű hibridek 84-91 nap alatt érik el az optimális étkezési célra alkalmas érettségi állapotot: TAURIS FI (84 nap), REVEILLE FI, MIRACLE Fl RS (86 nap), SPIRIT FI (91 nap). A növelt cukortartalmú és szuperédes fajták érzékenyebben reagálnak a nem kedvező környe­zeti tényezőkre, vetőmagjuk tar­taléktápanyag szintje alacso­nyabb, ezért vetésük 15-16 foknál alacsonyabb talajhőmérsékleten kockázatos lehet. Ezért termesz­tésük és értékesítésük súlypontja a későbbi időszakra tolódik. Amikor fajtát választunk, tudni kell, hogy a betakarított termést hol és hogyan kívánjuk értékesíte­ni, a vevőnek milyen minőségi igényei vannak, az árut kell-e tá­rolni és mikor kell szállítani. A pi­ac, az értékesítési lehetőségek és az általuk támasztott követelmé­nyek ismerete a termesztés sikeré­nek kulcsa. A szerző kukoricanemesítő ANDRÁSSY LÁSZLÓ Most vessük el a hajtatásra szánt paprika magvait. Korai fűtött hajta­tásra a hegyes, csípős, zöld fajták a legalkalmasabbak. A paprikát a magvetéstől a kelésig legalább 25 fokon tartsuk, szikleveles állapotá­ban 17-19 fokot igényel. A lomble­velek megjelenése után azonnal tűzdeljük. A korai hajtatásra szánt palántákat szaporítóládába tűzdel­jük 4-5 cm távolságra, a későbbi hajtatásúakat tápkockába 8-10 cm távolságba. A fejletlen növényeket dobjuk ki. A hónap végén másod­szor 10-12 cm-es cserépbe vagy tápkockába tűzdeljünk. Készítsük el a talajt a fejes saláta kiültetésére. A már teljesen érett komposzttrágyából négyzetméte­renként 6-12 kg-ot terítsünk szét és dolgozzunk be a földbe. A saláta nagyon érzékeny, ezért vetés előtt csak kevés műtrágyát juttassunk ki. A november közepén vetett fejessa- láta-palánták kiültetését is elkezd­hetjük a fűtött fóliasátorba, 18 x 18, vagy 20 x 20 sor- és tőtávolságra. A novemberben vetett karalábé palántáit kiültethetjük a fóliasátor alá. Sekélyen palántázzunk, 25 cm sor- és 20 cm tőtávolságra. A hitet­len fóliasátorba szánt karalábé­magvakat is elvethetjük. A növény kelésig 18-22 fokot, kelés után tűzdelésig nappal 10-14, éjjel 8-12 fokot igényel. A megfázás hiányos kelést, valamint vontatott fejlődést eredményez. Ha az időjárás engedi, elvethe­tünk a rövid tenyészidejű zöldbor­sót, 25 cm sortávolságra, 8-10 cm mélyre. Jó szerkezetű, könnyebb talajokon kedvező időjárás esetén vessünk petrezselymet. PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony január 22-én 17 Sk/kg Komárom január 22-én 10 Sk/kg Rimaszombat január 22-én 18 Sk/kg Losonc január 22-én 16 Sk/kg Pótolható mulasztások Telepítsünk sövényt petrezselyem 32-35 Sk/kg 26-28 Sk/kg 38 Sk/kg 35 Sk/kg burgonya 14-20 Sk/kg 14-16 Sk/kg 10-12 Sk/kg 12-14 Sk/kg tojás 4,50 Sk/db 3,00-4,20 Sk/db 3,30 Sk/db 3,50-4,00 Sk/db kelkáposzta 18-30 Sk/kg 15 Sk/kg 20 Sk/kg X karalábé 15 Sk/db.30 Sk/kg * 18 Sk/kg 15 Sk/kg 12-13 Sk/kg zeller 30 Sk/kg 8-10 Sk/db 15 Sk/kg 32 Sk/kg káposzta 15 Sk/kg 6-7 Sk/kg 10 Sk/kg 7 Sk/kg vöröshagyma 19-23 Sk/kg 13-15 Sk/kg 18 Sk/kg 10-19 Sk/kg fokhagyma 30-45 Sk/kg 52 Sk/kg 55 Sk/kg 45-65 Sk/kg uborka 80-88 Sk/kg X X 88 Sk/kg dióbél 130 Sk/kg 120-130 Sk/kg 140 Sk/kg 120-160 Sk/kg savanyú káposzta 20 Sk/kg 20 Sk/kg 20 Sk/kg 26 Sk/kg alma 13-30 Sk/kg 16-20 Sk/kg 15-30 Sk/kg 13-35 Sk/kg méz 86-150 Sk/kg 120-140 Sk/kg 80 Sk/kg X A frissen vásárolt növényeket bontsuk ki. A gyökereket takarjuk szénával, szalmával. Tárolásra a njátott, rágcsálómentes helyek al­kalmasak. Ne hagyjuk a növénye­ket kiszáradni, tartsuk őket kicsit nedvesen. Az edényben érkezett növényeket védett sarokban tárol­hatjuk. Az örökzöldeket azonnal ül­tessük ki, amikor a talaj megmun­kálható. A megeredés a talaj előké­szítésétől függ. Bár szeptember a talajelőkészítés ideje, most is bepó­tolhatjuk a mulasztást. Ássunk 1 m széles árkot úgy, hogy a felső 25 cm-es réteget elkülönítjük. A mara­dék földet lapátoljuk deszkára, for­gassuk át ásóvillával, és műiden méterre számoljunk egy vödörnyi kerti komposztot. Bekeverés után töltsük vissza a felső talajréteget, amit előzőleg szintén egy vödör komposzttal összekevertünk, (k) Mai valutaárfolyamok Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 40,523 Lenqvel zloty 8,599 Anqolfont 58,705 Maqyar forint (1001 15,390 Cseh korona 1,231 Svéd korona 4,440 Dán korona 5,441 Szlovén tollár (100) 17,070 Japánien(100) 29,963 Svájci frank 25,841 Kanadai dollár 24,610 USA-dollár 31,873 Vétel - eladás Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 39,30-41,60 30,63-33,03 1,21-1,27 14,41-16,41 OTP Bank 39,40-41,46 30,95-32,66 1,20-1,26 14,85-15,98 Postabank 39,37-41,67 30,51-33,23 1,20-1,26 13,59-17,19 Szí. Takarékpénztár 39,45-41,55 31,09-32,75 1,20-1,26 14,79-16,01 Tatra banka 39,3741,67 30,51-33,23 1,20-1,26 13,59-17,19 Um'Banka 39,56-41,58 31,16-32,76 1,20-1,26 13,92-13,59 Általános Hitelbank 39,43-41,53 31,08-32,74 1,20-1,27 14,56-16,26 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents