Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-20 / 15. szám, kedd

12 Téma: a nők és a karrier ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 20. NŐK A MUNKAHELYEN Eltérő helyzetben - mégis boldogabban A női munkavállalók kevesebbet keresnek, mint a velük azonos pozícióban levő férfiak. Egy bizonyos fokon túl már szinte lehetet­len feljebb küzdeniük magukat a ranglétráit. Az igaznak bizonyuló sztereotípiák ellenére a nők boldogabbak, elégedettebbek a mun­kahelyükkel és fizetésükkel - derült ki a The Times brit napilap felméréséből, amelyet a 100 legjobb brit munkahely listájának összeállításához végeznek el minden évben. Az eredmények za­varba ejtők, hiszen a lassan hagyományossá váló felfogás szerint a nők frusztráltak a munkahelyükön őket érő negatív megkülönböz­tetés miatt. Hogy valóban fennálló hátrányos helyzetük ellenére sem lépnek fel rossz hatások, az valószínűleg a nők alacsonyabb elvárásaival magyarázható. Mivel eredetileg ők maguk is számol­nak a bérezésben diszkriminációval, az nem is csökkenti az elége­detlenségüket. Sőt, ha úgy érzik, várakozásuk fölött ajánl nekik fi­zetést a munkaadó, akkor megbecsülve érzik magukat. Az anyák a legelégedettebbek A nők között az alkalmazásban álló, negyvennégy év anyák a legelégedettebbek. 77 százalékuk nem csak elégedett a munkahe­lyével, hanem úgy is érzi, hogy személyisége is fejlődik és kitelje­sedik a rá bízott feladatok által. Vagyis az anyákat nemhogy ter­helné a családjuk, elvonva figyelmüket a munkától, hanem továb­bi lendületet ad a munkakedvüknek. Ezeknek a nőknek 72 száza­léka büszke a munkahelyére, míg a gyermekteleneknek csak 66 százaléka állította ugyanezt. A nők jobb stresszkezelők A nők jóval kisebb arányban szenvednek a munkahelyi stressztől. Kizárólag a középvezetői szinten munkát vállalókra ne­hezedő nyomás foka egyezik meg mindkét nem tagjainál. A hie­rarchia magasabb és alacsonyabb lépcsőin a nők sokkal jobban ér­zik magukat, mint az elméletileg erős és mindennel megküzdő munkatársaik. Ez feltehetően a nők jobb stresszkezelési képessé­gének köszönhető. Egy kutatás eredményeként kiderült, hogy azok a nők, akik stresszre visszavezethető panaszok miatt keresik fel az orvost, könnyen és gyorsan túllendülnek a problémán mun­kahelyi és magánéleti felelősségük és örömeik egyensúlyba terelé­sével. Ezzel szemben a férfiak képtelen az optimális egyensúly megtalálására, hosszasan orvosi segítségre szorulnak. Jó, ha humora van Miért is rekednek meg a nők a hierarchiában? A férfiak a gyer­meknevelés nem megfelelő társadalmi feltételeit, illetve az önér­vényesítéshez szükséges magabiztosság hiányát okolják. Keveseb­ben gondolják úgy, hogy a nők túl kényelmesek, hogy a nők kizá­rólag maguknak köszönhetik, ha nem jutnak előre, ha képtelenek „eladni magukat“. Nem könnyű tehát egy nőnek, ha férfiak között szeretne karriert befutni. Mindenesetre egy felmérés szerint jóval könnyebben elfogadják és támogatják azokat a női mukavállaló- kat, akiknek humoruk is van. (figyelőnet) Az egyre több munka egyre kevesebb pihenést eredményez, nem marad idő gyerekeinkre, partnerünkre Vagy karrier, vagy család? Manapság már a szúrós te­kintetű, Paloma Picassónak öltözött menedzsernők sem vallják, hogy válaszút elé kellene állítaniuk ön­magukat: vagy karrier vagy család. Azt azonban min­denki elismeri, hogy a kar­rier és a család nők eseté­ben sokkal kevésbé egyez­tethető össze, hiszen a csa­ládalapítás és a karrierépí­tés időszaka - 20 és 35 év között - egybeesik. ÖSSZEÁLLÍTÁS Ha egy nő mégis gyermeket vál­lal, az bizony hátráltathatja mun­kahelyi előrehaladását (de semmi­képp sem akadályozza meg). So­kak szerint egy családos nő csak ak­kor szentelheti magát teljes mér­tékben a karrierjének, ha a gyere­kek már 14-15 évesek lesznek. Néhányan még ennél is tovább mennek a relatív hátrányokra hi­vatkozva. Kutatók állítása szerint, a nők új szerepe a család intézmé­nyének veszélybe kerülését vonja maga után. Minél magasabbra jut valaki a ranglétrán, annál inkább kell folyamatosan megfelelnie a növekvő és nehezedő kihívások­nak. Ez egyre több munkát és egy­re kevesebb pihenést eredményez, ami olyan spirált indít be, ahol nincs idő gyerekeinkre, partne­rünkre, szórakozásra és végül a lelki kimerüléshez vezethet. Ott állunk kifacsarva, mint egy cit­rom, és azt érezzük, hogy nincs kedvünk elmenni a férjünkkel színházba, mert a fejünkben van a holnapi prezentáció, amin akár az egész félévi munkánk múlhat. Ezért egyre elterjedtebb az egy­gyermekes családmodell, holott a „kevesebb ember, kevesebb gond” (Illusztrációs felvétel) szemléletet akár lefordíthatnánk a „több ember, több szeretet” nézet­re. Az előbbi gondolkodás főleg az individualista, magasan fejlett pol­gári demokráciákban érvényes. Egy felmérés szerint minden ötö­dik, angol nő inkább nem vállal gyereket a karrierje érdekében. Mi a megoldás? A nők körében egyre inkább elfo­gadott a szülés idejének eltolása 30-35 éves-korra. így a gyerekváll­alás előtt szakmai sikereket érhet­nek el, ez pedig nagyban megköny- nyíti a szülés utáni visszatérést. So­kat segíthetnek a nagyszülők, akik­re bármikor lehet számtani. Amíg Nyugaton annyira individualisták a nők, hogy a gyereket inkább bébi- szitterre bízzák, mint a nagyira, ad­dig nálunk a nagyszülők nélkül el­képzelhetetlen a gyereknevelés. További előny, hogy ha valaki meg­engedheti magának, fogadhat be­járónőt, aki a háztartási munkák el­végzése alól szabadítja fel. A dilemmán túl Egy nő helyzetét további té­nyezők is nehezítik a karrierépítés­ben. Bár a második világháború óta a nők egyenjogúságát és esély- egyenlőségét törvényekben és nemzetközi egyezményekben is szabályozzák, még ma is diszkrimi­nációval szembesülnek a munka­erőpiacon. Ezenkívül a cégek nem szívesen foglalkoztatnak frissen végzett nőket, akiket a későbbi ter­hesség esetén pótolniuk kell. Felvé­teli beszélgetéseken általában nyíl­tan fel is teszik a kérdést, mikor szeretne gyereket és hányat. Nem­csak a friss diplomás, hanem a kis­gyermekes nők is nehezen találnak munkát. A vállalatok népi kedvelik a részmunkaidős foglalkoztatást. Ódzkodnak az olyan munkaerő fel­vételétől, akinek gyermeke beteg­sége háttérbe szorítja a vállalat cél­jainak elérését, (nlc, figyelőnet) Mit mond a karriertanácsadó? ♦ Amennyire lehet, tolja ki a gyermekvállalás időpontját! Könnyebb visszatérnie munka­helyére, ha már letett valamit az asztalra, mint újra a nulláról kez­deni a karrierépítést. ♦ Vállaljon egyszerre több gyer­meket! Ha így tesz, hosszabb időre kell ugyan megszakítania a munkát, de csak egyszer. ♦ Külső segítség nélkül szinte lehetetlen karriert építeni - ha teheti, vegye igénybe a nagy­szülők segítségét. ♦ Ha kisgyerek mellett szeret­ne új állást vállalni, a felvételi interjún hangsúlyozza, hogy van külső segítsége,.így nem kell hetekre otthon maradnia egy betegség miatt. Ami még kiderült ♦ A Fortune magazin egy fel­mérés során kiderítette, a si­keres üzletasszonyok egyetér­tenek azzal a véleménnyel, hogy jó időben és jó helyen kell szülemi vagy lenni egy jó kis házassághoz, hogy hata­lomhoz juthasson valaki. ♦ Minden válaszadó üzlet- asszony sikerét személyes ké­pességeinek tudja be, de 54 százalékuk fontosnak tartja a legmagasabb végzettség meg­szerzését is. ♦ Kiderült, hogy téves az a fel- tételezés, hogy a női vezetők szívesebben dolgoznak együtt férfiakkal. ♦ A sikeres üzletasszonyok többsége meg is gazdagodott: a válaszadók 54,5 százaléka állította, hogy jelentősen meg­nőtt vagyona, 12 százalékuké ötvenszeresére. 73 százulékuk ingatlanban tartja pénzét, 33 százulékuk részvényt vásárolt. ♦ A válaszoló sikeres nők 70 százalékának van félje, igaz 30 százalékuk már legalább egyszer elvált. ♦ A sikerhez egészség is kell: az üzletasszonyok 70 száza­léka vallott úgy, hogy „semmi baja”. A menedzserbetegsé­gek közül a gyomorpanaszo­kat 15, a magas vérnyomást 6 százalékuk elnlíti, s szintén hat százalékuk szed nyugta­tót. (-it) EUROPA LEGJOBB N0I MENEDZSEREI A Wall Street Journal Europe (WSJE) immárom harmadszor választotta meg a legsikeresebb európai női menedzsert. Immár másodszor Rose Marie Bravo, az angol Burbarry divatház első számú vezetője nyerte el a meg­tisztelő címet. A versenyben száz kis- közép, valamint nagy­vállalat-vezető indult, az ő cé­gük idei és tavalyi eredményeit tekintette át a zsűri. A WSJE gyakorló vállatvezetőket, fejva­dászokat és üzleti iskolák igaz­gatóit kérte fel, döntsék el, kit tartanak a legjobb menedzser­nek a jelöltek közül. A döntés alapjául nem csak a számok szolgáltak, a zsűri tagjai hosszabb időt töltöttek a végső befutókkal, hogy felállíthassák a pontos sorrendet. Végül a kö­vetkezőkre jutottak: 1. Rose Marie Bravo, a Bur­berry vezérigazgatója (Nagy- Britannia) 2. Majorié Scardino, a Pear­son vezérigazgatója (Nagy-Bri- tannia) 3. Patricia Barbizet, az Arte­mis vezérigazgatója (Francia- ország) 4. Linda Zarda Cook, a Shell Gas & Power vezérigazgatója (Nagy-Britannia) 5. Kim Wisner, a Pringle of Scotland vezérigazgatója (Nagy- Britannia) (Forrás: Handelsb­latt) igynevezett kvótarendszert az Európai Unió több Szépség és karrier ÖSSZEFOGLALÓ Máig élő tévhit: a szépség és a hozzá nem értés karöltve jár A férfiak többsége szerint a nők karrieijét hátráltatja, ha szépek - derült ki a Heidrick & Struggles nemzetközi vezetői tanácsadó cég felméréséből. Ugyanakkor nem ad­ható egyértelmű válasz arra a kér­désre, hogy végül is árt a szépség a nő karrierjének vagy sem. A test kultuszától átitatott századunkban ugyanis a hölgyektől elvárnak bizo­nyos fokú szépséget. Nem való­színű azonban, hogy a nők gazda­sági és politikai szerepének erősö­dése a szépségen múlik. Az Egye­sült Államokban, ahol a vezetői tisztségek 46 százalékát nők töltik be, kormányzati intézkedéseknek köszönhető a két nem kiegyensú­lyozottsága. A vállalatok vezetői­nek korra, nemre és bőrszínre való tekintet nélkül kell felvenniük az új alkalmazottakat. Ráadásul még azt is meghatározzák központilag, hogy a nemek milyen arányban le­gyenek képviselve a dolgozók kö­zött. Az úgynevezett kvótarend-« szert az EU több országa is átvette. Bár sokak szerint nem ez a legjobb megoldás a női egyenjogúság kiví­vására, jobbat eddig nem találtak ki. Kutatások szerint a gömbölyded formákat mutató hölgyek azokban a társadalmakban testesítik meg a szépségideáit, ahol a nők gazdasági és poliükai szerepe elhanyagolha­tó. A sikeres, karriert befutó nőktől férfias testalkatot várnak el. A kes­keny csípőt és a kisebb mellméretet a becsvággyal éš a talpraesettség­gel kötik össze az emberek, (f-net) Hihetetlenül erős karakter Az amerikai vaslady Sokan illetik kritikával vasakara­ta és célratörő határozottsága mi­att, nem fogadva el fenntartások nélkül a kifelé tökéletesnek tűnő ember- és gyermekjogi harcos álar­cát. Hillary Rodham Clintont em­berek milliói ismerik szerte a vilá­gon. Az útról azonban, amit meg­tett, mostanáig csak a legközelebbi barátai és a családja tudtak. Élő tör­ténelem című önéletrajzi könyvé­ben (már magyarul is olvasható) mintegy 600 oldalon keresztül szá­mol be a Fehér Házban Bili Clinton mellett eltöltött nyolc évéről. Hil­lary Diane Rodham nem véledenül vált Amerika vasladyjévé. Ambíció­ja és kitartása konzervatív közép­osztálybéli családjának szigorú el­várásaival párosulva hihetedenül erős karaktert szült, aki nőként fér­fiakat meghazudtoló erővel, intelli­genciával és éles elmével bír. 2000. november 7-én megválasztották New York állam első női szenátorát, aki nem volt más, mint Hillary Clin­ton. 41 millió dolláros kampányt folytatott, amiért ismét megoszlot­tak a vélemények elhivatottságát il­letően, de szenátori karrierjének hosszú volta majdnem garantált. Politíkai elemzők szerint végcélja nem más, mint ismét a Fehér Házba kerülni, ezúttal azonban Amerika elnökeként, (origo) Hillary Clinton (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents