Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-20 / 15. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 20. Fókuszban: a korkedvezményes nyugdíj 3 A nyugdíj munka mellett is kérvényezhető, összege a befizetett járulék arányában évente növekszik Az alsó határ 5053 korona (Illusztrációs felvétel) Pozsony. A január elsején életbe lépett szociális biz­tosításról szóló törvény le­hetőséget ad a korkedvez­ményes nyugdíj kérvénye- zésére. LAJOS P. JÁNOS A nyugdíjkorhatár idén a férfi­ak számára egységesen 60 év és kilenc hónap, a nők esetében a gyermekeik számától függően a korábbi korhatárnál 9 hónappal magasabb.Aki tehát a tavalyi rendszer szerint már februárban elérte volna a nyugdíjkorhatárt, annak még novemberig várnia kellene nyugdíjaztatása kérvé- nyezésével. A jogszabály adta le­hetőséggel élve azonban bizonyos feltételek teljesítése esetén koráb­ban is nyugdíjba vonulhat. Teljesítendő feltételek A kérvényezőnek két alapfelté­telnek kell eleget tennie: legalább tíz ledolgozott évének kell lennie, és a kiszámított nyugdíjának össze­ge nem lehet alacsonyabb a létmi­nimum 1,2-szeresénél, vagyis idén legalább 5053 koronának kell len­nie. Aki ezt a két feltételt nem telje­síti, annak kérvényét a Szociális Biztosító elutasítja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy soha többé nem kaphat nyugdíjat: ha a hiány­zó feltételt vagy feltételeket a későbbiek során teljesíti, kérvényét újra benyújthatja. A korkedvezményes nyugdíjaz­tatásnak ára van: a nyugdíj összege alacsonyabb lesz, mintha a kérvé­nyező kivárta volna a nyugdíjkor­határ betöltését. A ledolgozott évei és az átlagfizetése alapján kiszámí­tott járadékát ugyanis annyiszor 0,5 százalékkal csökkentik, ahány hónappal korábban kíván nyugdíj­ba menni. A gyakorlatban ez azt je­lenti, hogy például az a férfi, aki hatvan éves korában szeretne idén nyugdíjba menni, kilencszer 0,5, azaz 4,5 százalékkal alacsonyabb járadékot kap, mintha kivárta vol­na a hatvan év kilenc hónapos kort. A nyugdíj összegének a „félszázalé­kos” csökkentés után kell elérnie a meghatározott, 5053 koronás érté­ket. A kérvényezésnél figyelembe kell venni azt is, hogy a nyugdíj összege a korhatár elérése után is a korábban meghatározott értékű marad, illetve csak az éves nyugdíj­valorizáció értékével nő. Kivételek A törvény két esetben kivételt tesz a nyugdíj összegének csök­kentése alól. Marad az eredetileg meghatározott összeg azok eseté­ben, akik fél évvel a nyugdíjkor­határ betöltése előtt munkanélkü­livé válnak, és lemondanak a munkanélküli segélyről annak el­lenére, hogy erre jogosultak. A munkanélküli segély folyósításá­nak feltétele, hogy az utóbbi négy évben legalább három évet ledol­goztak. Nekik természetesen mér­legelniük kell, hogy mi az előnyö­sebb: fél éven át nyugdíjat kapni, vagy munkanélküli segélyen élni, és csak ezt követően kérvényezni a nyugdíjat. A munkanélküli se­gély összege az új szabályozás szerint a bruttó bér 50 százaléka, és fél évig jár. Egy évvel a korhatár betöltése előtt, és a nyugdíj összegének csökkentése nélkül mehetnek nyugdíjba azok, akik a kérvénye- zés előtt folyamatosan 7 évig fi­zették a járulékot a foglalkoztatá­si alapba, vagyis folyamatosan al­kalmazásban álltak. A munkanél­küli segélyről természetesen ne­kik is le kell mondaniuk. Kinek éri meg A korkedvezményes nyugdíj in­tézményével azok járnak jól, akik nem sokkal a nyugdíjkorhatár el­érése előtt váltak munkanélkülivé, és a nyugdíjuk összege várhatóan meghaladja a munkanélküli segély összegét. A mérlegelésnél figye­lembe kell venni még egy körül­ményt: a szociális biztosításról szó­ló törvény három éves átmeneti időszakban emelt értékű nyugdíjat határoz meg azoknak, akiknek az utóbbi tíz év átlagjövedelme ala­csonyabb volt, mint a nemzetgaz­daságban kimutatott átlagbér. Ez a törvény nyelvére lefordítva azt je­lenti, hogy az átlagos bérponijuk értéke - POMB - kisebb mint egy. Ők idén a valós POMB érték és az egy közé eső rész 60 százalékát hozzászámíthatják az átlagos bér­pontjuk értékéhez (lásd keretes írá­sunk). A kiegészítés mértéke jövőre 40, 2005-ban pedig 20 százalékos lesz, 2006-ban a jogszabály szerint már nem jár kompenzáció. Ezt a szempontot figyelembe véve az alacsony keresetűeknek akkor is megéri kérvényezni a nyugdíjat, ha a korhatár eléréséig még több évük van hátra. A nyugdíj akkor is kérvé­nyezhető, ha az illető dolgozik, és munkáját nem kívánja feladni. Az új szabályozás szerint a nyugdíj jár a keresőknek is, sőt a nyugdíjuk összege az elvezetett nyugdíjjáru- lék arányában - az éves valorizáci­ón értékén felül - emelkedik. Ebből a szempontból a nyugdíjasok hát­rányban vannak a többi alkalma­zottal szemben, a nyugdíjuk ugyanis csak a járulék alapján járó emelés felével nő. PÉLDA A korkedvezményes nyugdíj kiszámításához első lépésként meg kell állapítani az évek és az átlagfizetés alapján járó nyug­díj összegét. Egy feltételezett, 59. életévét idén februárban betöltő éves férfi esetében, aki szeretne mielőbb nyugdíjba vo­nulni - tételezzük fel azt is, hogy munkanélküli és már nem jár neki a munkanélküli segély - a nyugdíj összegét a követ­kezőképpen számítjuk ki: Ismerni kell a ledolgozott évek számát - tegyük fel 39 év -, és az átlagos személyi bérpontja érté­két - tegyük fel POMB=0,7. A ki­egészítésnek köszönhetően a módosított POMB értéke POMB + (1-POMB)*0,6 = 0,7+(l-07)*0,6=0,88. A nyug­díj értéke: 0,88*39*183,58 = 6 300 korona. Mivel csak február­ban tölti be 59. életévét, a nyug­díjkorhatárig 21 hónapja lesz hátra, a kiszámított összeget te­hát 10,5 százalékkal, azaz 661 koronával csökkenti a Szociális Biztosító, így 5639 korona jár ne­ki. Ez az összeg magasabb a meghatározott 5053 koronás összegnél, tehát a biztosító meg­ítéli nyugdíját. Mekkora a korkedvezmé­nyes nyugdíj, ha jár a munka- nélküli segély Folytatva az előző példát, ha a példának vett férfi idén janu­árban vált munkanélkülivé, és jár neki a munkanélküli segély, a nyugdíj összege a 21x0,5 szá­zalék helyett csak 15x0,5, azaz 7.5 százalékkal csökken. Az előbb kiszámított 6300 koronás összeg tehát 472,5 koronával lesz alacsonyabb, tehát nyugdí­ja valós összege 5827,5 lesz. Ek­kora nyugdíjat kapna akkor is, ha nem válik munkanélkülivé, ám lemond a munkanélküli se­gélyről Mekkora a korkedvezményes nyugdíj, ha a kérvényező 7 évig folyamatosan fizette a járulé­kot a foglalkoztatási alapba Maradva az előző példánál, ebben az esetben 12 havi ked­vezmény jár, vagyis a nyugdíj összege csak kilenc hónapnyival, azaz 4,5 százalékkal csökken. Az eredetileg járó 6300 koronáról 6016.5 koronára csökken. Ez az összeg akkor is jár, ha az illető férfi nem munkanélküli, de le­mond a munkanélküli segélyről. A bruttó átlagkereset 1994-2003 Év Havi Éves Év Havi Éves 1994 6 294 75 528 1999 10 728 128 736 1995 7 195 86 340 2000 11 430 137 160 1996 8154 97 848 2001 12 365 148 380 1997 9 226 110 712 2002 13 511 162 132 1998 10 003 120 036 2003 14 686 176 075 Az értékek koronában értendők (forrás: Statisztikai hivatal) A NYUGDÍJ ÖSSZEGÉNEK KISZÁMÍTÁSA A JELENLEGI RENDSZERBEN A nyugdíjszámítás ugyanúgy vonatkozik a korkedvezményes nyugdíjasokra, mint a korhatárt betöltőkre. A korkedvezménnyel nyugdíjba vonulók esetében az alábbiak szerint meghatározott képletek alapján kiszámított összegből vonják le a havi 0,5 szá­zaléknak megfelelő értéket. A nyugdíj összegét a következő kép­let alapján határozzák meg: Havi nyugdíj összege: POMB*R*ADH POMB - átlagos személyi bér­pont R - ledolgozott évek száma, il­letve a járulékfizetés ideje évek­ben meghatározva ADH - aktuális nyugdíjérték - értéke minden évben a nominális bérnövekedés arányában nő, érté­ke 2004-ben 183,58 korona (a rövidítések a szlovák kifeje­zések kezdőbetűiből állnak, aho­gyan azok a szociális biztosításról szóló törvényben szerepelnek) Személyi bérpont - OMB Ennek értéke azt mutatja, hogy az egyén éves bruttó keresete mi­lyen arányban állt a mindenkori éves átlagkeresettel. A nyugdíjszá­mításhoz az 1994 óta eltelt idősza­kot veszik figyelembe, vagyis min­den évhez kapcsolódóan megáll­apítják a személyes bérpont érté­két. Ha például az egyén átlagkere­sete 1996-ban havi 7000 korona, azaz éves szinten 84 ezer korona volt, ezt arányba állítják a statiszti­kai hivatal által kimutatott 1996-os éves átlagkeresettel, mely 97 848 korona volt. Ebben az esetben az OMB=84 000/97848=0,86. Átlagos személyi bérpont - POMB Az 1994-től (indokolt esetben 1984-től) évente meghatározott személyi bérpont átlaga. A POMB legmagasabb figyelembe vehető értéke 3, akinek fizetése alapján ennél is magasabb érték rendel­kezőknek is csak ezt veszik figye­lembe a nyugdíjuk kiszámítása­kor. Mmd az éves, mind az átlagos személyi bérpontot 4 tizedes ér­tékre kerekítik fel. Példa: POMB=l Annak a 2004-ben nyugdíjjogo­sulttá váló egyénnek a nyugdíját, akinek éves bruttó keresete 1994- től minden évben megegyezett az országos átlagkereset értékével - a személyi bérpontja tehát minden évben 1 -, vagyis esetében a POMB=(10* 1)/10=1 Ha 18 éves korától dolgozott, azaz 42 beszámítható éve van, ak­kor a havi nyugdíja a képlet alap­ján: POMB*R*ADH=1 *42* 183,58 =7710,36 korona. Átmeneti időszak Az alacsony fizetéssel rendel­kezők számára három éves átme­neti időszakot hagyott jóvá a par­lament, 2004-2006 között azok a nyugdíjba vonulók, akiknek átlag- keresete alacsonyabb az országos átlagnál, kiegészítést kapnak nyugdíjukhoz. A nyugdíj az 1,0 és a POMB valós értéke közti különb­ség meghatározott részével nő. A növekedés 2004-ben 60 százalék, 2005-ben 40 százalék, 2006-ben 20 százalék. Az átmeneti időszak 2007-ben ér véget, de ha 2007-ig alacsony lesz a béremelkedés, a parlament meghosszabbítja az át­meneti időszakot. Milyen a gyakorlat? Annak esetében, aki 2004-ben éri el a nyugdíjkorhatárt, és az át­lagos személyi bérpontja 0,7, nyugdíja kiszámításánál emelt ér­tékű POMB-t vesznek figyelembe. Ennek értékét 2004-ben a követ­kező képlet alapján számíthatjuk ki: POMB + (1-POMB)*0,6= 0,7+(1-07) *0,6=0,88 Nyugdíja tehát 42 ledolgozott év esetén 0,88*42*ADH lesz, ahol az ADH a 2004-ben érvényes aktu­ális nyugdíjérték lesz, vagyis 183,58. Ez esetben a havi nyugdíj összege 0,88*42*183,58 = 6 785 korona lesz. A kiegészítés nélkül ugyanez a nyugdíj csak 5397 koro­na lett volna, az emelés tehát mintegy 1400 korona lesz. A nyugdíjak valorizációja A törvényből kifolyólag minden év július 1-jétől meghatározott mértékben emelkednek a nyugdí­jak. Az emelésbe nem lesz bele­szólása sem a kormánynak, sem a parlamentnek, értékét szintén a jogszabály határozza meg: az úgy­nevezett svájci minta alapján a nyugdíjakat 50-50 százalékban az éves infláció és a nominális átlag­bér-emelkedés alapján emelik. Ha például az infláció 6 százalékos lesz, a béremelkedés 8 százalékos, akkor a nyugdíjakat (6+8)/2=7 százalékkal emelik. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉGBOLT, HAVAZÁS -2 - 2 FOK ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA Borult, helyen­ként felhős égbolt várható, az ország nagy részén akár havazásra is szá­míthatunk. Délután nyugat felől felszakadozik a felhőzet, kevesebb csapadékkal számolhatunk. A leg­magasabb nappali hőmérséklet -2 és 2 fok között alakul. Déli, délnyu­gati gyenge szél várható. Éjszaka a hőmérő higanyszála -4 és -8 fok kö­zé süllyed. Holnap lehűlés várható, helyenként havazás valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet - 7 és -3 fok között alakul, erős szél várható. A Nap kel 07.36-kor - nyugszik 16.30-kor A Hold kel 06.48-kor - nyugszik 14.27-kor A Duna vízállása - Pozsony: 380, apad; Medve: 360, apad; Komá­rom: 320, apad; Párkány: 270, apad. A hideg levegő miatt főként a szív- és érrendsze­ri megbetegedé­sekben szenvedők számolhatnak egészségi problémákkal. Gyakoriak lehetnek a légúti és a gyomorbán- talmak is. A reumatikus és moz­gásszervi panaszokkal küszkö- dőket sem kíméli az időjárás, és erősebb fájdalmat érezhetünk a ré­gebbi sebek helyén. Ingerlékenyek és fáradékonyak lehetünk, ezért a munka végzése során és a közleke­désben ajánlott a fokozottabb elővigyázatosság.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents