Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-19 / 14. szám, hétfő

ÚJ SZŐ 2004. JANUÁR 19. Riport 17 A nádszegi szociális egészségügyi központban egy hospice részleget is létrehoztak - az első beteg állapota a gondos ápolásnak köszönhetően javult Hogy mindvégig emberhez méltóan tudjunk élni „Ön az élete utolsó percéig fontos nekünk. Nemcsak azért fogunk mindent elkö­vetni, hogy békében hal­hasson meg, hanem, hogy mindvégig emberhez mél­tóan tudjon élni” - jutott eszembe egy nemrég olva­sott idézet a nádszegi Szent Erzsébet Szociális Egész­ségügyi Központban tett lá­togatás során, amikor az al­kalmazottak a hospice-szal kapcsolatos elképzelései­ket magyarázták. PÉTERFI SZONYA Hajdanán általában otthon szü­lettek a gyermekek, s meghitt ott­honi környezetben haltak meg a betegek, az idősek. A múlt szá­zadban minden megváltozott, a születés és a halál színterévé a kórházak váltak. Az egészségügyi személyzet és az orvosok ugyan meghatározó, de tulajdonképpen névtelen szereplői lettek a végstá­diumban lévő betegek körüli tevé­kenységnek. A pénzhiánnyal küszködő hazai egészségügyi in­tézmények nem nagyon tudnak mit kezdeni a haldokló beteggel, akin már nem lehet segíteni, aki­nek már tulajdonképpen nincs szüksége gyógyításra, hanem csu­pán gondozásra, esetenként a fáj­dalmak enyhítésére*. Megoldatlan a terminális állapotú, a betegsé­gük végső szakaszába kerülők úgynevezeti palliativ ellátása, bár egyre többen hangsúlyozzák szükségét. A rászorulót általában arra az osztályra fektetik, ahol ép­pen hely van. Vagy ahová ismeret­ség útján el tudja helyezni a terhe­ket már elviselni nem bíró hozzá­tartozó. Pedig a fejlett országok­ban kitalálták annak módját, mi­képp lehet visszaadni a halál mél­tóságát. A modern hospice mozgalom 1967-ben Angliában indult el az­zal a célkitűzéssel, hogy a súlyos A gondos ápolás olykor csodákat művel betegek számára biztosítsa a meg­felelő körülményeket, a fájdalom- csillapítást, a kínok enyhítését. Emellett fontosnak tartotta a ha­lál tudatának elfogadtatását nem­csak a beteggel, hanem a hozzá­tartozóival is, ezen túl pedig a le­hető legelfogadhatóbb életminő­ség megteremtésének biztosítá­sát.- A központ tervének születésé­nél tudatosítottam, hogy a korsze­rű nyugdíjas otthon mellett ki kell alakítanunk egy hospice részleget is. Egyrészt szükségből, hogy a környék lakóinak, a hozzátarto­zóknak megkönnyítsük a gondos­kodást a haldoklókról, másrészt azzal a nem titkolt szándékkal, hogy példát mutassunk, miképp lehet feloldani a halál körüli tabu­kat. Mert hiszen sokunkban él a vágy, hogy ha majd eljön az időnk, ne magányosan haljunk meg - mondta Juhos Ferenc Nád­szeg .polgármestere. A települé­sen nem merültek fel nehézségek a hospice létesítésével kapcsolat­Mivel érthetetlen és méltatlan a 14 napos ápolási idő, Rudolf Zajac egészségügyi minisztertől kértünk választ arra a kérdésre: mi legyen a haldoklóval, ha tovább él? „A múltban az egészségbiz­tosítók nem voltak hajlandók fizetni, most végre megállapodtunk és megfelelő ápolási díjat térítenek. Vagyis a bevételek akkor is fe­dezik a kiadásokat, ha a haldoklót tovább gondozzák” - jelentette ki a miniszter. ban. - A legtöbb emberben a halál a félelem érzésével, a fájdalom­mal párosul. Beszélni sem nagyon tudunk az elmúlásról. Az irtózat lélektanilag érthető, mert, az élet­telen test látványa saját halandó­ságunk jelképe. A szorongás, a fé­lelem kiszolgáltatottá tesz ben­nünket, „a nincs tovább” perspek­tívájával nehéz megbirkózni. De legjobban a szenvedéstől félünk, holott a fájdalom, a szenvedés a korszerű orvostudomány eszkö­zeivel megszüntethető, illetve mi­nimálisra csökkenthető - magya­rázta Olasz István főorvos. Ismer­tette, hogy a hospice a már csak tüneti kezelésben részesítendő súlyosan betegek testi és lelki szenvedéseinek enyhítésére kiala­kított rendszer, amely az emberi méltóság megőrzését tartja elsőd­legesnek. A szakirodalom értel­mében a hospice-ok feladata az ember támogatása és ápolása gyógyíthatatlan betegségének legvégső szakaszában, illetve an­nak biztosítása is, hogy ebben a nehéz időszakban is tudatos és elégedett életet élhessen. Nem si­ettethető a halál, de elodázni sem szabad. Szlovákiában legalább 550 hospice ágyra lenne szükség, ám még a meglévők üzemeltetését is veszélyezteti az az értelmetlen minisztériumi rendelet, amely a hospice részlegen való tartózko­dás időtartamát tizennégy napra korlátozza. - Nem értjük ennek okát, hiszen az ellátási idő meg­határozása ellentmond a hospice filozófiájának. Noha alapos meg­fontolás után a hospice-ba általá­ban kórházi orvos utalja a ment­hetetlen beteget, nem várható el, hogy képes legyen pontos prog­nosztizálásra. Felmerül a kérdés: mi legyen azzal, aki - talán a gon­dos ápolásnak köszönhetően is - tovább él?- Van erre példa, hiszen a de­cember 19-én beutalt első bete­günk testileg láthatóan felerősö­dött. 2001. áprilisában bekövetke­zett balesete óta több kórházban kezelték, számtalanszor műtöt­ték, és feltételezzük, az éber kó­mából aligha épül fel, nem küld­hetjük el, mert lejárt a 14 nap. Azt szeretnénk, ha a végstádiumban lévő betegeket nem az utolsó pil­lanatban szállítanák az intéze­tünkbe. Függetlenül attól, hogy a páciens felfogja-e az történteket, vagy sem, szeretnénk, ha ideje lenne a felkészülésre. Ha eszmé­leténél van, elrendezhesse dolga­it, elbúcsúzhasson szeretteitől, akik viszont annyit időt tölthet­nek vele, mellette, amennyit igé­nyelnek - tájékoztatott a főorvos. Flórián Milada főnővér fontos­nak tartja, hogy ne kórházként, hanem otthonként működjön a hospice. Mivel szervesen kapcso­lódik a nyugdíjas otthonhoz, az ápolónők is felváltva dolgoznak az egyes részlegeken. Természe­tesen a hospice nem helyettesíti a hagyományos intézeti ellátást, ha az otthon lakójának valamelyik időskori betegsége súlyosbodik, kórházban kezelik majd. Ha vi­szont megállapítják, menthetet­len, az ismert falak között, ottho­nában, a Szent Erzsébet Szociális Egészségügyi Központ hospice otthonában részesül megfelelő gondozásban. A nádszegi köz­pont pedig lehetőséget nyújt arra, hogy a rászorulót a számára leg­megfelelőbb részlegen helyezzék el. Nemcsak a nyugdíjas otthonba történő felvételnek van anyagi vonzata, hanem a hospice ellátás­nak is. Bár a betegbiztosító napi 900-1350 koronát térít, ajándéko­zási szerződéssel havi 5 ezer koro­nát adományoz a gondozott, illet­ve a hozzátartozó. 70 ezer korona belépőt kell fizetnie, illetve az összegnek megfelelő más in- gó/ingatlan vagyon kell felajánla­nia annak, aki a szeretne bekerül­ni a panzióba. Az odaajándéko­zott egy kasszába kerülő anyagi­aknak köszönhetően nyílik mód a magas színvonalú szociális és egészségügyi ellátásra. És arra is, hogy a hospice-ban ne csak a megszabott tizennégy napig gon­dozhassuk azokat, akiknél a halál valószínűleg rövidesen bekövet­kezik. Mi alkalmat adunk a hoz­zátartozóknak arra is, hogy a hal­doklóval töltött napok vagy hetek alatt tisztázzák a Idmondott vagy kimondatlan sérelmeket, megbé­kéljenek egymással. Jelen lehet­nek a gyerekek is, akik láthatják a halál emberi arcát is. Tudjuk, tes­tet, lelket próbáló feladatot vállal­tunk, de amilyen csodálatos dolog világra segíteni egy gyermeket, éppolyan fontos az ember utolsó útjának megkönnyítése - hangsú­lyozta a polgármester. Méltósággal élni, méltósággal meghalni - ezt szeretné biztosítani Juhos Ferenc polgármester és Olasz István főorvos MI A HOSPICE? ♦ A hospice a haldokló - elsősorban daganatos - betegek humá­nus gondozását végző szervezet. A hospice gondozás célja a bete­gek életminőségének javítása (testi és lelki szenvedéseik enyhíté­se, fizikai és szellemi aktivitásuk támogatása), valamint a hozzá­tartozók segítése a betegség és a gyász terheinek viselésében. ♦ A hospice politikailag és felekezetileg független szervezet, amely segítséget nyújt a haldokló betegeknek és családtagjaiknak, függetlenül azok származásától, világnézetétől és anyagi helyzeté­től. ♦ A hospice gondozásban orvosok, nővérek, gyógytornászok, pszichológusok, lelkészek, szociális munkások, dietetikusok és képzett önkéntes segítők vesznek részt. A munkacsoport tagjai így testi, lelki, szociális, és spirituális támaszt tudnak nyújtani. ♦ A hospice szemlélet a halált az élet természetes részének tekin­ti. Ennek megfelelően elutasítja az eutanázia alkalmazását, csak­úgy, mint az élet mesterséges és gyötrelmes meghosszabbítását. A hospice-ban dolgozók tapintatosan, de őszintén beszélnek gondo- zottaikkal betegségükről és állapotukról. ♦ A hospice gondozás történhet fekvőbeteg intézményekben (szervezetileg önálló hospice otthonban, vagy egy kórház részét képező palliativ osztályon), ambuláns formában (ún. nappali kór­házban), vagy a beteg otthonában (házi gondozás formájában). Az intézményi ellátás általában rövid időtartamú, a hospice mun­katársai arra törekednek, hogy a beteg utolsó időszakát hozzátar­tozói körében tölthesse. (it) A nádszegiek büszkék a szociális egészségügyi központra (Somogyi Tibor felvételei)*

Next

/
Thumbnails
Contents