Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-19 / 14. szám, hétfő
ÚJ SZŐ 2004. JANUÁR 19. Riport 17 A nádszegi szociális egészségügyi központban egy hospice részleget is létrehoztak - az első beteg állapota a gondos ápolásnak köszönhetően javult Hogy mindvégig emberhez méltóan tudjunk élni „Ön az élete utolsó percéig fontos nekünk. Nemcsak azért fogunk mindent elkövetni, hogy békében halhasson meg, hanem, hogy mindvégig emberhez méltóan tudjon élni” - jutott eszembe egy nemrég olvasott idézet a nádszegi Szent Erzsébet Szociális Egészségügyi Központban tett látogatás során, amikor az alkalmazottak a hospice-szal kapcsolatos elképzeléseiket magyarázták. PÉTERFI SZONYA Hajdanán általában otthon születtek a gyermekek, s meghitt otthoni környezetben haltak meg a betegek, az idősek. A múlt században minden megváltozott, a születés és a halál színterévé a kórházak váltak. Az egészségügyi személyzet és az orvosok ugyan meghatározó, de tulajdonképpen névtelen szereplői lettek a végstádiumban lévő betegek körüli tevékenységnek. A pénzhiánnyal küszködő hazai egészségügyi intézmények nem nagyon tudnak mit kezdeni a haldokló beteggel, akin már nem lehet segíteni, akinek már tulajdonképpen nincs szüksége gyógyításra, hanem csupán gondozásra, esetenként a fájdalmak enyhítésére*. Megoldatlan a terminális állapotú, a betegségük végső szakaszába kerülők úgynevezeti palliativ ellátása, bár egyre többen hangsúlyozzák szükségét. A rászorulót általában arra az osztályra fektetik, ahol éppen hely van. Vagy ahová ismeretség útján el tudja helyezni a terheket már elviselni nem bíró hozzátartozó. Pedig a fejlett országokban kitalálták annak módját, miképp lehet visszaadni a halál méltóságát. A modern hospice mozgalom 1967-ben Angliában indult el azzal a célkitűzéssel, hogy a súlyos A gondos ápolás olykor csodákat művel betegek számára biztosítsa a megfelelő körülményeket, a fájdalom- csillapítást, a kínok enyhítését. Emellett fontosnak tartotta a halál tudatának elfogadtatását nemcsak a beteggel, hanem a hozzátartozóival is, ezen túl pedig a lehető legelfogadhatóbb életminőség megteremtésének biztosítását.- A központ tervének születésénél tudatosítottam, hogy a korszerű nyugdíjas otthon mellett ki kell alakítanunk egy hospice részleget is. Egyrészt szükségből, hogy a környék lakóinak, a hozzátartozóknak megkönnyítsük a gondoskodást a haldoklókról, másrészt azzal a nem titkolt szándékkal, hogy példát mutassunk, miképp lehet feloldani a halál körüli tabukat. Mert hiszen sokunkban él a vágy, hogy ha majd eljön az időnk, ne magányosan haljunk meg - mondta Juhos Ferenc Nádszeg .polgármestere. A településen nem merültek fel nehézségek a hospice létesítésével kapcsolatMivel érthetetlen és méltatlan a 14 napos ápolási idő, Rudolf Zajac egészségügyi minisztertől kértünk választ arra a kérdésre: mi legyen a haldoklóval, ha tovább él? „A múltban az egészségbiztosítók nem voltak hajlandók fizetni, most végre megállapodtunk és megfelelő ápolási díjat térítenek. Vagyis a bevételek akkor is fedezik a kiadásokat, ha a haldoklót tovább gondozzák” - jelentette ki a miniszter. ban. - A legtöbb emberben a halál a félelem érzésével, a fájdalommal párosul. Beszélni sem nagyon tudunk az elmúlásról. Az irtózat lélektanilag érthető, mert, az élettelen test látványa saját halandóságunk jelképe. A szorongás, a félelem kiszolgáltatottá tesz bennünket, „a nincs tovább” perspektívájával nehéz megbirkózni. De legjobban a szenvedéstől félünk, holott a fájdalom, a szenvedés a korszerű orvostudomány eszközeivel megszüntethető, illetve minimálisra csökkenthető - magyarázta Olasz István főorvos. Ismertette, hogy a hospice a már csak tüneti kezelésben részesítendő súlyosan betegek testi és lelki szenvedéseinek enyhítésére kialakított rendszer, amely az emberi méltóság megőrzését tartja elsődlegesnek. A szakirodalom értelmében a hospice-ok feladata az ember támogatása és ápolása gyógyíthatatlan betegségének legvégső szakaszában, illetve annak biztosítása is, hogy ebben a nehéz időszakban is tudatos és elégedett életet élhessen. Nem siettethető a halál, de elodázni sem szabad. Szlovákiában legalább 550 hospice ágyra lenne szükség, ám még a meglévők üzemeltetését is veszélyezteti az az értelmetlen minisztériumi rendelet, amely a hospice részlegen való tartózkodás időtartamát tizennégy napra korlátozza. - Nem értjük ennek okát, hiszen az ellátási idő meghatározása ellentmond a hospice filozófiájának. Noha alapos megfontolás után a hospice-ba általában kórházi orvos utalja a menthetetlen beteget, nem várható el, hogy képes legyen pontos prognosztizálásra. Felmerül a kérdés: mi legyen azzal, aki - talán a gondos ápolásnak köszönhetően is - tovább él?- Van erre példa, hiszen a december 19-én beutalt első betegünk testileg láthatóan felerősödött. 2001. áprilisában bekövetkezett balesete óta több kórházban kezelték, számtalanszor műtötték, és feltételezzük, az éber kómából aligha épül fel, nem küldhetjük el, mert lejárt a 14 nap. Azt szeretnénk, ha a végstádiumban lévő betegeket nem az utolsó pillanatban szállítanák az intézetünkbe. Függetlenül attól, hogy a páciens felfogja-e az történteket, vagy sem, szeretnénk, ha ideje lenne a felkészülésre. Ha eszméleténél van, elrendezhesse dolgait, elbúcsúzhasson szeretteitől, akik viszont annyit időt tölthetnek vele, mellette, amennyit igényelnek - tájékoztatott a főorvos. Flórián Milada főnővér fontosnak tartja, hogy ne kórházként, hanem otthonként működjön a hospice. Mivel szervesen kapcsolódik a nyugdíjas otthonhoz, az ápolónők is felváltva dolgoznak az egyes részlegeken. Természetesen a hospice nem helyettesíti a hagyományos intézeti ellátást, ha az otthon lakójának valamelyik időskori betegsége súlyosbodik, kórházban kezelik majd. Ha viszont megállapítják, menthetetlen, az ismert falak között, otthonában, a Szent Erzsébet Szociális Egészségügyi Központ hospice otthonában részesül megfelelő gondozásban. A nádszegi központ pedig lehetőséget nyújt arra, hogy a rászorulót a számára legmegfelelőbb részlegen helyezzék el. Nemcsak a nyugdíjas otthonba történő felvételnek van anyagi vonzata, hanem a hospice ellátásnak is. Bár a betegbiztosító napi 900-1350 koronát térít, ajándékozási szerződéssel havi 5 ezer koronát adományoz a gondozott, illetve a hozzátartozó. 70 ezer korona belépőt kell fizetnie, illetve az összegnek megfelelő más in- gó/ingatlan vagyon kell felajánlania annak, aki a szeretne bekerülni a panzióba. Az odaajándékozott egy kasszába kerülő anyagiaknak köszönhetően nyílik mód a magas színvonalú szociális és egészségügyi ellátásra. És arra is, hogy a hospice-ban ne csak a megszabott tizennégy napig gondozhassuk azokat, akiknél a halál valószínűleg rövidesen bekövetkezik. Mi alkalmat adunk a hozzátartozóknak arra is, hogy a haldoklóval töltött napok vagy hetek alatt tisztázzák a Idmondott vagy kimondatlan sérelmeket, megbékéljenek egymással. Jelen lehetnek a gyerekek is, akik láthatják a halál emberi arcát is. Tudjuk, testet, lelket próbáló feladatot vállaltunk, de amilyen csodálatos dolog világra segíteni egy gyermeket, éppolyan fontos az ember utolsó útjának megkönnyítése - hangsúlyozta a polgármester. Méltósággal élni, méltósággal meghalni - ezt szeretné biztosítani Juhos Ferenc polgármester és Olasz István főorvos MI A HOSPICE? ♦ A hospice a haldokló - elsősorban daganatos - betegek humánus gondozását végző szervezet. A hospice gondozás célja a betegek életminőségének javítása (testi és lelki szenvedéseik enyhítése, fizikai és szellemi aktivitásuk támogatása), valamint a hozzátartozók segítése a betegség és a gyász terheinek viselésében. ♦ A hospice politikailag és felekezetileg független szervezet, amely segítséget nyújt a haldokló betegeknek és családtagjaiknak, függetlenül azok származásától, világnézetétől és anyagi helyzetétől. ♦ A hospice gondozásban orvosok, nővérek, gyógytornászok, pszichológusok, lelkészek, szociális munkások, dietetikusok és képzett önkéntes segítők vesznek részt. A munkacsoport tagjai így testi, lelki, szociális, és spirituális támaszt tudnak nyújtani. ♦ A hospice szemlélet a halált az élet természetes részének tekinti. Ennek megfelelően elutasítja az eutanázia alkalmazását, csakúgy, mint az élet mesterséges és gyötrelmes meghosszabbítását. A hospice-ban dolgozók tapintatosan, de őszintén beszélnek gondo- zottaikkal betegségükről és állapotukról. ♦ A hospice gondozás történhet fekvőbeteg intézményekben (szervezetileg önálló hospice otthonban, vagy egy kórház részét képező palliativ osztályon), ambuláns formában (ún. nappali kórházban), vagy a beteg otthonában (házi gondozás formájában). Az intézményi ellátás általában rövid időtartamú, a hospice munkatársai arra törekednek, hogy a beteg utolsó időszakát hozzátartozói körében tölthesse. (it) A nádszegiek büszkék a szociális egészségügyi központra (Somogyi Tibor felvételei)*
