Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-17 / 13. szám, szombat
16 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 17. Egy kirándulás a zúzmaracsipkés hegyekben A téli depresszió öngyógyítása ÉLETMÓD Az igazi kertész, ha sárguló levelet lát, nem a levél gyógyításához fog, hanem az egész fát veszi kezelésbe. A téli vitamin-, mozgás- és napfényhiány, az ún. téli depresszió nem betegség, ha nem hagyjuk magunkon elhatalmasodni. A technikai civilizáció mellékhatásaként egyre távolabb kerülünk ősi erőforrásainktól, pedig csak ezek segíthetnek Egyszerű, természetes módszerek segítségével saját magunk is kimászhatunk e kedélybetegségből, sőt a sikerélmény fokozottabban erőssé, magabiztosabbá tesz. bújó napsütést. A napfény már önmagában is gyógyít. ♦ Válasszunk ki kertünkben vagy a természetben egy vastag törzsű fát és pár percig öleljük át. Érezni fogjuk, ahogyan feltöltődünk energiával. ♦ Napközben néhány szippantás a citromfű vagy levendula illóolajából oldja feszültségünket, felfrissít. ♦ Napi 3-4 orbáncfűtea citromfűvel, gyöngymentával társítva elűzi búskomorságunkat, jókedvre derít. ♦ Ételeinkben, italainkban részesítsük előnyben a sárga színt, vázánkban sárga rózsacsokor illatozzon. Biztos tippek a győzelemhez ♦ Győzzük le az ágy, a karosszék és a televízió húzóerejét, menjünk ki a friss levegőre. Egy kirándulás a zúzmaracsipkés hegyekben legalább 2 órás gyaloglással máris javíthatja hangulatunkat, hisz agyunkban az „örömanyagok“ mozgás hatására termelődnek. ♦ Használjuk ki és szívjuk magunkba a néhanéha előMEGHÍVÓ Nemcsak mellékletünk olvasóit várjuk! A szakemberek lépten-nyomon figyelmeztetnek: sok kellemetlenséget elkerülhetnénk, ha többet tartózkodnánk a friss levegőn ilyenkor, tél közepén is. Ha változtatni akar életmódján, itt az alkalom. Farsangi gyalogtúrára hívjuk mellékletünk rendszeres és jövendő pozsonyi és Pozsony környéki olvasóit. Találkozunk 2004. január 31-én 9.00 órakor a régi rádióval szembeni autóbuszmegállón vagy 10.00 órakor a 83-as autóbusz Žatevná utcai megállóján. Útvonal: Dúbravka-Dévény Ősztől tavaszig az allergiák kialakulásában az is közrejátszik, hogy kevesebbet vagyunk a friss levegőn Elkerülhetetlen az allergiateszt Az allergiásak száma évről évre nő. A tünetek többsége - bőrgyulladás, szénanátha, asztma, emésztési panaszok, rossz általános közérzet, fájdalmak - tavasszal, nyáron és ősszel jelentkezik. Ugyanakkor egyre több ember életét keseríti meg a téli allergia... DR.TAMASI JÓZSEF A házi por, az élősködők, a szobanövények, a penészes fal, a lakásban élő háziállatok szűnni nem akaró szénanáthát vagy bőrgyulladást idézhetnek elő. Ilyenkor is a legfontosabb az allergia szakszerű diagnosztizálása, a korrekt allergiateszt. Egyes allergiák esetén például átmeneti eltávoh'tása és a lakás alapos kitakarítása, majd a visszahozatallal megjelenő tünetek is elég bizonyítékul szolgálhatnak az allergia kiváltójára. Az esetek többsége azonban ennél bonyolultabb. Ilyenkor a szükséges tesztek elvégzése elkerülheteden! A téli allergiák kialakulásában megváltozott életmódunk, a friss levegőn való rövi- debb tartózkodás és mozgás, a kevesebb vitamindús élelmiszer fogyasztása közrejátszik. A lelki tényezők is elősegíthetik a téli allergiák kialakulását. A kevés napfény többeknél lehangoltsághoz, ill. az allergiára való hajlam növekedéséhez vezethet. Poratka-allergia Az atkák a téli időszak kevéssé közismert allergiakiváltói, bár az általuk okozott betegségek gyakoribbak, mint a gyógyszerallergiák, élelmiszer-allergiák vagy a penészgombák provokálta allergiák. Legkedveltebb lakóhelyük az ágynemű, párnák, szőnyegek, a plüssállatok szőre. Fejlődésüknek' leginkább a szobahőmérséklet és a 70% körüli páratartalom kedvez. A nyári melegben szaporodnak igazán, majd az általuk ekkor termelt nagy mennyiségű ürülék, főként ősztől kezdve, a fűtött lakásokban fejti ki allergizáló hatását. A panaszok többnyire éjjel jelentkeznek, az atka az ágyneműben ekkor válik igazán aktívvá a testmeleg, a testből kiáramló pára, valamint a bőrről lehámló szaruréteg miatt. Az atka ürüléke nem választható el a szokványos háziportól, azzal együtt teljed, és a tüneteket is vele együtt váltja ki. A tünetek megegyeznek a pollenallergiáéival. A poratka az allergiások számára a téli hónapok „pollenje“, így a szénanátha téli formája mögött gyakran a poratka áll. Szerencsére a poratka ellen sokkal köny- nyebb védekezni, mint a nyári és őszi polle- !f nek ellen, hiszen az alapos porszívózás jelentősen képes csökkenteni számukat. Fontos: A szőnyeg egyszeri, szokványos porszívóval történő takarítása csupán 8%-kal csökkenti az allergének számát. Ezért érdemes nagy teljesítményű (atkairtó programmal is rendelkező) porszívót használni. Állatszőr-allergia A tél kedvez az állati szőrök, szarusejtmaradványok, állati nyál és ürülék okozta allergiáknak is, hiszen a lakásban tartott állatokkal a gazdi még inkább össze van zárva, és kevesebb a szellőztetés is. Az állatról számtalan szerves maradvány kerül a légtérbe, melyek az arra érzékenyekben allergiás reakciókat válthatnak ki. Penészgomba-allergia A nedves falak, a rosszul záródó ablakok, szobanövények, kamrák, nem szellőző fürdőszobák és klímaberendezések a penészgombák telepeinek melegágyai. Ezek a gombák a 80% körüli relatív páratartalmat kedvelik, ezért a penészes sarkok kiszárítása, új fűtőtest elhelyezése eredményes lehet. A szobanövények földjét időnként érdemes cserélni, de legalábbis a felső penészes réteget eltávolítani. A téli allergiák kezelése ♦ A kezelés élén az életmód rendezése áll: rendszeres mozgás, légzőgyakorlatok, jóga, relaxá- ció... ♦ További segítséget jelenthetnek a salaktalanító kúrák: kolon- hidroterápia, léböjtkúra, teakúrák, izzasztókúrák. ♦ Baktériumflórát helyreállító készítmények: tejsavbaktérium, cikóriapor. Fontos tanácsok ♦ Diagnosztizált poratka-allergia esetén ki kell cserélni a párnák és a paplanok töltelékét! ♦ A hálószobában ne tartsunk könyveket és könyvespolcokat! ♦ A könyveket zárt könyvespolcokon tartsuk! ♦ Ne alkalmazzunk domború mintás és textil-alapanyagú tapétát! ♦ Szükség lehet a levegő szűrésére, melyhez speciális légtisztító készüléket vásárolhatunk. ♦ Minél kevesebb szőnyeg legyen a lakásban! ORVOSI SZÓTÁR-Elektrosokk Elmegyógyászati kezelés. A módszer lényege, hogy elektromos áramot vezetnek bizonyos súlyos elmebetegségben vagy a gyógyszeres kezelésre nem reagáló depresszióban szenvedő beteg agyába. Az így kiváltott mesterséges görcsrohamokról úgy vélik, hogy eredményesek az elmebetegségek egy részének gyógyításában. A módszer eredményessége vitatott. Egyes esetekben a kezelések során kialakuló maradandó károsodások súlyos etikai problémát vetnek fel az eljárás alkalmazásával kapcsolatban. Néhány országban, így az Egyesült Államokban és Ausztráliában e,zt a gyógymódot már nem alkalmazzák. ELISA-teszt Enzyme-linked immunosorbent assay (ELISA). Vírus és baktérium elleni antitestek, vagy egy bizonyos vírus elleni specifikus antitest kimutatására szolgáló laboratóriumi eljárás. A vizsgálat nem magát a kórokozót mutatja ki, hanem az antigénhez vagy antitesthez kapcsolódó enzim aktivitását határozza meg. A vírus vagy az antitest jelenlétét a test elszíneződése igazolja. Ezt az eljárást kiváltképp a HIV-vírus kimutatására, az AIDS szeropozitívitás bizonyítására alkalmazzák. Ellenálló képesség A kórokozók azon képessége, hogy az ellenük alkalmazott gyógyszeres terápia ellenére túlélni és szaporodni képesek. A kórokozók lehetnek baktériumok vagy vírusok (esetleg paraziták). Gyakori eset például, hogy a streptococcus bacilus (baktérium) ellenáll a penicillinkezelésnek, és a fertőzés továbbterjed. Ellenjavallat Olyan körülmény, mely az előírt kezelés, gyógyszer alkalmazását nem kívánatossá vagy veszélyessé teszi. Ellenszer Az ellenszer olyan anyag, amely képes közömbösíteni a szervezetbe került és ott hatást kifejtő mérgező anyagot. Sajnos napjainkban még igen kevés szorosan értelmezett méreg ellenszerét ismerjük. Előesés Egy szerv vagy szervrész kimozdulása eredeti helyéről. A jelenség oka az, hogy a szervet tartó szalagok meglazulnak, vagy egyéb támasztó testrészek képtelenek a tartó funkció kifejtésére. Gyakori például a méh vagy a végbél előesése. Élősködő Parazita. Olyan állati vagy növényi élőlény, amely csak egy másik élő szervezettel együtt tud létezni, vagyis egy másik élőlényen vagy élőlényben annak kárára élősködik. Az együttélés lehet ideiglenes vagy végleges, és az esetek többségében az élősködő nem teszi tönkre a gazdaszervezetet. Élősködhet növény növényen, növény állaton, állat növényen és állat állaton is. Az élősködő lehet külső vagy ektoparazita (pl. tetű), és belső vagy endoparazita (pl. bélféreg). Az emberen vagy emberben élősködő állatot humánparazitának nevezzük.
